Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

tmsnmeth80 # 2019.07.08. 12:43

Ezt értem, ez meg is történt, de lassan elérünk az ötödik árverésig, ezáltal az 50%-os árcsökkenést várom.

Nyilván az adósnak nincs beleszólása, a törvény erejénél fogva 50%-os árcsökkentés lesz az ő tulajdoni hányadánál.

De a nem adósnak bele kell egyezni, hogy az ő tulajdoni hányadánál is árcsökkenés legyen. A kérdésem az, hogy ő neki a végrehajtó levelet fog küldeni az ötödik árverés előtt, hogy árcsökkentésre van lehetőség és kéri a beleegyezését vagy a végrehajtó nem foglalkozik ezzel?

gerbera317 # 2019.07.08. 12:19

Pontosan úgy működik, ahogy az általad idézett (3) bekezdés előtt közvetlenűl le van írva:
161. § (2) Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.

tmsnmeth80 # 2019.07.08. 12:03

Tisztelt Szakértők!

,,A nem adós tulajdonostárs részének minimális vételárát akkor lehet csak (a becsértékénél alacsonyabbra) csökkenteni, ha ahhoz a nem adós tulajdonostárs hozzájárul (Vht. 161. § (3) bek. c) pont).,,

Ilyen esetben a Végrehajtó keresi meg a nem adós tulajdonostársat, hogy van ilyen lehetősége? Vagy, hogy működik ez pontosan a gyakorlatban?

gerbera317 # 2019.07.05. 16:33

Valóban létezik olyan, hogy "az új feltételekkel az első", például becsérték-módosítás után. De itt szó sincs új feltételekről, hanem ez az eredeti feltételekkel az ötödik árverés, aminél a minimálár a törvény erejénél fogva 50 százalék.

tmsnmeth80 # 2019.07.05. 11:10

Ez igaz, csak azért fogalmazódott meg a kérdés bennem, mert ugye ilyenkor új ingatlan árverési hirdetményt ír a végrehajtó, mert ugye módosítani kell neki régit.

Ezért láttam esélyt arra, hogy újra bekerül a ,,frissek,, közé.

De ezek szerint tévedtem.

gerbera317 # 2019.07.05. 05:49

Baxi. Minden olyan árverés, ami nem az első, ismételt árverés...

tmsnmeth80 # 2019.07.04. 22:31

Tisztelt Szakértők!

Ha egy ingatlan eljut az ötödik árverésig és leszállítják az árát 50%-ra, akkor ez a hirdetmény bekerül, azok a hirdetmények közé amelyek például most vannak először meghirdetve árverésre vagy más menüpontba kerül?

gerbera317 # 2019.07.03. 16:33

Utólag hiába perled be a vízszolgáltatót. Vagy most perelj, vagy soha.

luxipapa # 2019.07.03. 14:55

drbjozsef

Voltam a DRV ügyfél-szolgálaton. Kérdeztem hogy akkor most mi van? De egyből az 58/2013.(II.27.) Korm.rendelet 84§(4) bekezdésre hivatkoznak és még mielőtt megszólaltam volna elkezdték lobogtatni a Fővárosi Ítélőtábla a Pf.20.700/2015/6 ítéletét. A szegedi ítélet nem hatja meg őket és két választásom van:
1.Hogy legyen víz, akkor fizessem ki a tartozást
2.Ha nem fizetek nincs víz
Én a 3.-dik megoldást választom, ügyvédemmel konzultálva, kifizettem a tartozást,napokon belül szerződés kötés, az új vízórák leplombálása megtörténik utána beperlem őket lesz ami lesz.

drbjozsef # 2019.07.03. 04:41

luxipapa,

Előfordul, hogy ha másik ügyintézőhöz kerülsz az ügyfélszolgálaton, simán köt veled szerződést.

Próbáld meg, hátha. Ha nem, ott is verheted az asztalt, hogy írják le konkrétan az elutasítást, azzal érdemes levélben a DRV jogi osztályához fordulni. Aztán ha úgy se, akkor már tényleg csak a per marad. Vagy a fizetés. Ha kellően olcsón vetted árverésen egy százas még bele kell férjen...

luxipapa # 2019.07.02. 19:16

drbjozsef

Köszönöm válaszát!
Azért érdekes a dolog mert 2018-ban árverési vétel után /az is társas házi lakás/ simán szerződött velem a DRV.

drbjozsef # 2019.07.02. 18:24

luxipapa,

Dióhélyban :
(tekintettel arra, hogy több tucatszor lett kivesézve a végrehajtásos topikokban).

Igen, a vízközmű tövény szerint korlátozhatják, vagy nem is kötnek szerződést olyan fogyasztási helyre, ahol tartozás van.

A Ptk. szerint viszont az árverési szerzés eredeti szerzésmód, az előző tulaj tartozásai nem terhelhetik az így szerzett ingatlant.

A két jogszabály ütközése miatt több per is lezajlott már, de felemás eredménnyel : volt olyan bíróság, aki az ütközésből levezette, hogy a vevőnek van igaza, és ezérz kötelezte a vízszolgáltatót a szerződéskötésre (Szegedi Ítélőtábla). De volt olyan is, aki nem erre az eredményre jutott ugyanezen levezetés alapján, és nem kötött addig szerződést a vízmű, amíg tartozás volt (asszem budapesti bíróság).

Szükség lenne erre egy jogegységi határozatra a Kúriától, de ilyen egyelőre nincsen még.

Ily módon három dolgot tehetsz:

  1. befenyegeted a vízművet, hogy pert indítasz, mert kötelességük szerződni veled az árverés miatt. Megpróbálhatod belobogtatni az ítéletet (SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.079/2018/5), de van ezzel ellentétes ítélet is (Fővárosi Ítélőtábla a Pf.20.700/2015/6), lehet, hogy elhajtanak. De egy próbát megér.
  2. Kifizeted, és megpróbálod behajtani az adóson, aki felhalmozta. Fizetési meghagyással követelheted a megfizetését, végső esetben perben. De ha már nem nagyon van mit végrehajtani rajta, akkor ebből pénzt nemigen fogsz látni.
  3. Eleve pert indítasz a vízmű ellen. Jópár hónap, esetleg év lesz, de megpróbálhatod ezt is.

Az árverési vétel az ilyen. Kockázatok és mellékhatásokkal jár, nem az amatőrök pályája kellene legyen.

luxipapa # 2019.07.02. 17:32

T Szakértő!
Árverésen vásárolt ingatlant /társas házi lakás/ a végrehajtó birtokba adta.A közművek átírása eddig simán ment/villany, gáz/,a DRV az írja nem áll módjában velem szerződést kötni még a fennálló tartozás /104000 ft/ ki nem lesz egyenlítve. Azt írják,hogy nem tőlem követelik,de a jogszabályok szerin addig nem szerződnek velem mint új tulajdonos amíg ezt az összeget meg nem kapják. Tanács kellene mi a teendő?
Válaszokat köszönöm.

benö1 # 2019.07.02. 16:06

Köszönöm mindkettőtöknek a gyors választ.

Tárgyalási alapnak szánom,mivel nem csekély összegről van szó -az árveréstől számított hét hónap után-
(segítség másoknak),optimista vagyok!

gerbera317 # 2019.07.02. 12:21

@benő & drbj
A kiköltözésre több határidő létezik:
1) főszabály szerint az árverés napja + 30 nap;
2) halasztott fizetés esetén az engedélyezett határidő napja (nem a teljesítésé!);
3) jogorvoslat esetén az ezt elbíráló határozat jogerőre emelkedése + 15 nap;
4) halasztott kiköltözés esetén az árverés napja + 6 hónap.
Ha fentiek közül több áll fenn, akkor az, amelyik legkésőbb jár le. Annak nincs jelentősége, hogy a jogorvoslati kérelem alapos vagy alaptalan volt-e. Sőt, ha alapos volt, akkor többnyire megsemmisítik az árverést, tehát eleve nem kerül sor kiköltözésre.
Ugye, ez csak elméleti kérdés volt? Ugyanis olyan kekec adóst, aki vh-kifogással húzza az időt, majd pedig az elutasítást követően határidőre rendesen kiköltözik, szerintem még nem hordott a hátán a Föld.

veghbela # 2019.07.02. 08:35

Tisztelt Szakértő,

Először próbálok meg ingatlant vásárolni online árverés keretein belül.
Mivel nincsen tapasztalatom, a joghoz pedig abszolúte nem értek, ezért aztán okoskodni végképp nem szeretnék, és szeretném igénybe venni egy szakember segítségét.
A megvásárolni kívánt ingatlan sokkal drábább annál, hogy a saját bőrömön tapasztaljam meg a jogi bukkanókat, és a befektetéshez képest egy képzett jogász költsége a "bőven megéri" kategóriába esik.
Valójában azt szeretném tudni, hogy ha megvásárolnám a kiszemelt ingatlant, akkor milyen lépések következnek, mik a lehetséges problémák, meddig húzódhat az ügy (a hirdetmény teljesen egyértelmű, nincsen benne előre látható nehézség, úgymint haszonélvező, bérlő vagy kiköltözni nem vágyó társtulajdonos), mire kell figyeljek az árverés lezárultával.
Ha tudnának javasolni egy jó budapesti szakembert, azt nagyon megköszönném.

drbjozsef # 2019.07.01. 16:09

Mondjuk ha a kifogás totál alaptalan volt, és simán elutasítják, mindegy hanyad fokon (ezzel érdemi döntés nélkül, az eredeti határidőből nyilván messze kicsúszva találja magát az adós), akkor az mondjuk nem lenne helyes, ha járna... de erről talán gerbera vagy valaki hozzáértőbb tud pontosabbat mondani.

drbjozsef # 2019.07.01. 16:07

benö1,

A törvény szövege alapján én azt mondanám, hogy igen, jár neki. De ez neked nem többletköltség, nem neked kell kifizetni, a 154/B.§(2) szerint ez a vételárból jön le, és csak a csökkentett összeg számít árverési bevételnek.

benö1 # 2019.07.01. 15:53

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem:
Adós részére a Bíróság által biztosított 6hónap kiköltözési haladékának lejártát,valamint adós végrehajtási kifogását másodfokon való elbírálásának jogerőre emelkedését követő 15.napjáig adós birtokba adja az ingatlant, megilleti a- Vht154/B§ - "kiköltözési hozzájárulás"?

tmsnmeth80 # 2019.07.01. 08:09

Köszönöm a válaszokat, most már minden világos.

gerbera317 # 2019.07.01. 07:47

Ezt hívják fin§reszelésnek. Hát persze, hogy abban az esetben leszállítható. Ki állította az ellenkezőjét? Leszállításon a kényszerleszállítást értjük. A főszabály szerint. Ezt a kényszerleszállítást nem lehet alkalmazni a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadára. Ezzel szemben a 161. § (3) c) már az érintett hozzájárulásával történő leszállításról szól. Ugye nem mondod, hogy egy ennyicskét nem bírsz önállóan értelmezni???

tmsnmeth80 # 2019.07.01. 07:39

Minden világos kivéve 1 dolgot.

Grave7 írta: ,,A nem adós tulajdonostárs részének minimális vételárát akkor lehet csak (a becsértékénél alacsonyabbra) csökkenteni, ha ahhoz a nem adós tulajdonostárs hozzájárul (Vht. 161. § (3) bek. c) pont).,,

gerbera317 írta: ,,Mit nem értesz abból, hogy a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának a becsértéke nem szállítható le?,,

Most akkor melyik az igaz?

Grave7 szerint leszállítható, ha ahhoz a nem adós tulajdonostárs hozzájárul. Ez igaz?

gerbera317 # 2019.07.01. 07:06

Mit nem értesz abból, hogy a nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadának a becsértéke nem szállítható le?
A 4/4 ingatlan 20 millió forint. Az adós háromnegyedének a becsértéke valószínűleg 15 millióra lett becsülve, a nem adós tulajdonostárs pedig ebbe belenyugodva, 5 millióval kérte a sajátját együttárverezni. Ez összesen 20 millió Ft.

Most nincs előttem az árverési rendszer felülete, hogy megnézzem, be lehet-e állítani a tulajdoni hányadok más-más leengedhetőségét egy hirdetményen belül, vagy pedig eltérő feltételek esetén két külön árverést kell tartani. De mivel 100%-on lehet az első vételi ajánlatot tenni, ezért ez itt most nem is játszik, meg egyébként is csak technikai kérdés.

Ha sikerül elvergődni az ötödik árverésig, ott csak az adós 3/4 része engedhető le 50 százalékra (7,5 millióra), tehát az első vételi ajánlat ilyenkor 7,5 + 5 = 12,5 millió forinton érkezhet.

tmsnmeth80 # 2019.06.30. 19:56

Köszönöm a választ.

Lenne 1 kérdésem:

Ebben az esetben nem tüntették fel külön az adós és külön a nem adós tulajdoni hányadának értékét. Az egész ingatlant becsülték fel 20 millió forintra. Az árverés nyertese megkapja 1/1 –be az ingatlan tulajdonjogát, mert a nem adós hozzájárult tulajdoni hányadának árverezésére.
Ha hozzájárul a nem adós, tulajdoni hányadának ötödik árverezése előtt, hogy 50%-al csökkentsék a minimálárat, akkor működhet az, hogy 20 millió helyett már 10 millióért vihető az ingatlan?

Grave7 # 2019.06.30. 17:56

@tmsnmeth80: A nem adós tulajdonostárs részének minimális vételárát akkor lehet csak (a becsértékénél alacsonyabbra) csökkenteni, ha ahhoz a nem adós tulajdonostárs hozzájárul (Vht. 161. § (3) bek. c) pont).
Az adós tulajdoni hányada esetén nincs ilyen korlátozás.
Arról, hogy a soron következő árverés sorrendben a hanyadik lesz, csak a felek vagy képviselőik (+ esetleg a nem adós tulajdonostárs) kaphat tájékoztatást a végrehajtótól.