Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
újabb elöl     új hozzászólás

Rumfo # 2017.05.10. 11:18

Szeretném megkérdezni: ha az adósnak jár pénz a vételárból, akkor azt mikor kaphatja meg? Megkaphatja azelőtt, hogy kiköltözne az ingatlanból, vagy kilakoltatják?

gerbera317 # 2017.05.10. 11:35

Milyen jogcímen jár az a pénz? Alacsonyabb az összkövetelés, mint a befolyt vételár?

Rumfo # 2017.05.10. 12:07

Igen, alacsonyabb

gerbera317 # 2017.05.10. 12:53

Ha az árverés jogerős (= nem támadta meg senki), akkor a végrehajtó a vételárból kielégíti a végrehajtási költségeket és a hitelezőket, és a maradék pénz visszajár az adósnak. Azt még nyilván meg fogja vizsgálni, hogy az adós kiköltözött-e, mert ha nem, könnyen meglehet, hogy a várható költségeket visszatartja, de az is lehet, hogy az egészet.

colle # 2017.05.10. 13:51

Kedves Gerbera317!

A tegnapi kérdésemhez kapcsolódóan szeretném a segítséged kérni.

Az árverési jegyzőkönyv aláírásakor a végrehajtó írásban tájékoztatott, hogy a lakásban élő bérlő a bérleti szerződésre hivatkozva kifogással élt az árverési hirdetmény ellen.

A különbözet kifizetésére fizetési haladékot kértünk. Ha érkezik kifogás, biztosan értesüljünk róla... A fizetési határidő előtt 1 nappal írásban kértem a végrehajtótól tájékoztatást, hogy érkezett -e kifogás a jegyzőkönyvvel kapcsolatban és van -e bárminek halasztó hatálya a birtokba adásra nézve? Ő írásban leírta, hogy a bérlő korábbi beadványának a birtokba adásra nézve nincs halasztó hatálya, a bíróság az eljárást nem függesztette fel, a jegyzőkönyv ellen nem érkezett kifogás. Kéri fizessük ki a különbözetet. Ez megtörtént.

Utána történt az a malőr, hogy a végrehajtó nem értesítette ki a bérlőt a kilakoltatásról, ezért új időpontot tűzött ki ami 8 nap múlva lesz. Erről küldött hivatalos értesítőt, valamint a bérlő részére is ezt átadta. Viszont telefonon tájékoztatott arról, hogy a bérlő az első fokú ítéletet másodfokon megtámadta, és egy esetben nem lesz 8 nap múlva kilakoltatás, ha a bíróság az eljárást felfüggeszti. És elejtett még egy fél mondatot, hogy a bérlő a jegyzőkönyvet is megtámadta...

Ha ez a forgatókönyv történne, akkor mi a teendő? Ha kiderül, hogy mégis van olyan tény, aminek halasztó hatálya van, de erről a végrehajtó nem, vagy félretájékoztatott, mi pedig kifizettük a különbözetet?
Ha ez történne, akkor van -e arra lehetőség, hogy amíg nincs jogerős bírósági végzés vagy fel van függesztve az eljárás, addig a különbözetet részünkre visszautalja a végrehajtó? Ugyanis a fentiekből látszik, hogy mi pont azt szerettük volna elkerülni, hogy kifizetjük a pénzt és utána hónapok teljenek el és nem tudjuk birtokba venni a lakást, a pénzünk meg a végrehajtónál van... Már a jegyzőkönyv aláírásakor kértük írásba foglalva, hogy kérjük az ingatlan birtokba adását, valamint az itt olvasottak alapján kértem egy írásbeli tájékoztatást is a különbözet kifizetése előtt.

Ilyenkor mit lehet vagy kell tenni?

Köszönöm szépen a válaszod!

Rumfo # 2017.05.10. 14:16

Én a magam részéről köszönöm szépen a választ és kíváncsi vagyok coleenak adott válaszra, mely eset egy tipikus állatorvosi ló arra, hogy miért nem szabadna a jogorvoslati időben kifizettetni a vételárat, függetlenül attól, hogy melyik első foknak van halasztó hatálya és melyiknek nincs. A másodfoknak mindenképpen van.

gerbera317 # 2017.05.10. 14:21

„a bérlő az első fokú ítéletet másodfokon megtámadta”
Milyen ítéletet? Az árverési hirdetmény elleni kifogást elutasító végzés ellen, nem? Egyébként mindegy, mert: 222. § A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. Szerintem ez eléggé magyarul van.

„egy esetben nem lesz 8 nap múlva kilakoltatás, ha a bíróság az eljárást felfüggeszti”
Ez igaz. De nem valószínű, hogy felfüggesztik a végrehajtást.

„És elejtett még egy fél mondatot, hogy a bérlő a jegyzőkönyvet is megtámadta...”
Milyen jegyzőkönyvet? Az árverési jegyzőkönyvet? Na és? Ez az árverés már jogerős. A szóhasználat a 153. §-ból ered: (2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett. (3)A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot (...) arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett.

colle # 2017.05.10. 14:29

Kedves Gerbera317!

Igen, rosszul írtam. Az árverési hirdetmény elleni kifogást elutasító végzés ellen nyújtott be másodfokon kifogást.

Igen, az árverési jegyzőkönyvet. Ezt is nem helyesen írtam.

Annak örülök, hogy kicsi az esélye, hogy felfüggesztik a végrehajtást. A kérdésem arra vonatkozott, hogy mi történik , ha mégis? De nyilván ez a jövő és bízzunk benne, hogy nem így lesz! :)

Köszönöm szépen a válaszod!

gerbera317 # 2017.05.10. 14:40

„mi történik, ha mégis?”

Az szar ügy, mert az annak a jele, hogy a bíróság esélyt lát arra, hogy az árverést megsemmisíti. Ha viszont nem függeszti fel, akkor az annak a jele, hogy el fog mindent utadítani.
De akár prejudikálni is lehet a dolgot, ha elárulod, hogy mikori a végrehajtás (az ügyszámból ki lehet olvasni), és mikori a bérleti szerződés (ezt meg a végrehajtótól tudhatod meg). Azonos évszám esetén tovább kell pontosítani, de hát csak nem...

colle # 2017.05.10. 14:55

Gerbera317!

Másodfokon még nem született döntés, ezt a végrehajtó mondta. Nem tudom ennek van -e jelentősége. Arra gondolt, hogy amíg másodfokon nem születik döntés, addig a bíróság felfüggesztheti az eljárást. Ez így igaz lehet?

Ha az árverést megsemmisítik, akkor automatikusan visszajár az általunk kifizetett összeg? Lehet ez buta kérdés...

Köszönöm szépen!

colle # 2017.05.10. 18:23

Gerbera317

Laikusként még az a kérdés merült fel bennem, hogy az adós jogán a lakásban lakó bérlő januárban adta be a kifogást a végrehajtási hirdetmény ellen a bérleti szerződésre hivatkozva. Az árverés február végén zárult.

A végrehajtó ilyenkor miért nem veszi le a hirdetményt addig, amíg nincs jogerős végzés, hogy a bérlő ezen beadványa sajnos nincs hatással az árverési hirdetményre és a folyamatra, tehát miután erről jogerős döntés született, ezután folytatja le az árverést?

Vagy ha már végigviszi a végrehajtó az árverést, és tudja, hogy az elsőfokú végzés ellen még felebezhet a bérlő, tehát lesz egy másodfokú döntés is, amiben születhet akár olyan döntés is, hogy a bérlő kifogása jogos... akkor addig az árverési vevőnek miért kell megfizetni a különbözetet? Tehát miért nincs az, mint amikor az árverési jegyzőkönyvre tesznek kifogást, és akkor ugyebár a jogerős határozatot követő 15. napig kell a különbözetet kifizetni.

Mindkét esetben, ha ez így lenne, akkor tiszta lap lenne, és az árverési vevő biztosítva volna, hogy miután a pénzt kifizette (minden jogi akadály elhárult), és az ingatlant birtokba tudja venni.

Természetesen a bérlő beadványa ettől az ügytől függetlenül is lehet jogos, vagy éppen csak időhúzás, de az árverési vevő szempontjából nem mindegy, hogy x millió ott csücsül a végrehajtó számláján, az idő ketyeg, Ő meg nem tudja birtokba venni az ingatlant.

Köszönöm válaszod!

gerbera317 # 2017.05.10. 19:12

Ne ezen agyalj, csezze, hanem hogy melyik korábbi: a végrehajtás, vagy a bérleti szerződés!

colle # 2017.05.10. 19:42

A végrehajtói ügyszám, ami az ingatlanárverési hirdetményen is szerepelt az 2013-as, a bérleti szerződés 2014-es. De a végrehajtást kérők ügyszámai között van 2014- és 2015-ös is. Nem tudom ennek van -e jelentősége.

gerbera317 # 2017.05.10. 19:47

Tehát a bérleti szerződés újabb keletű, mint a végrehajtás. Akkor minden további kérdés felesleges. Nem lesz felfüggesztés, és el fogják utasítani a bérlőt. Punktum.

colle # 2017.05.10. 19:52

Köszönöm szépen a gyors választ! :)

colle # 2017.05.15. 15:01

Tisztelt szakértők 1.0!

Kérlek segítsetek, hogy van -e a vht.-ben vagy bárhol máshol arra vonatkozó bármilyen tiltó rész, hogy a végrehajtó már a jegyzőkönyv aláírása után tájékoztassa a jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő és így a jegyzőkönyv aláírása után pár napon belül elindul a 60 nap. Az adós nem együttműködő. Ügygondnok van kirendelve. Tehát az árverési vevő feltételezi, hogy az adós nem fog kiköltözni. Nagy valószínűséggel kilakoltatás lesz. Pont ezért már a jegyzőkönyv aláírását követően szeretném kérni, hogy a jegyzőt tájékoztassa a végrehajtó.

Tudom a vht.-ben az szerepel, hogy ha az adós nem költözik ki, akkor kérheti 15 napon belül a vevő a kilakoltatást, majd a végrehajtó a jegyzőnek erről papírt küld és el kell telnie 60 napnak.

De tiltja -e bármi vagy jogszabály ellenes -e ha már a jegyzőkönyv aláírása után kérem a végrehajtót, hogy erről tájékoztassa a jegyzőt?

Köszönöm szépen!

gerbera317 # 2017.05.15. 16:28

Lejjebb (vagy egy párhuzamos topikban?) egészen bőven kifejtem, mikor kérhető a kiürítés, hozzátéve, hogy éppenséggel az is belemagyarázható, hogy idejekorán kérje a vevő azt. Szerintem keresd elő.

colle # 2017.05.15. 16:42

Most kivételesen tudnátok segíteni, hogy hol találom? Eddig becsületesen átbogarásztam, de most fontos lenne.Köszönöm szépen!

colle # 2017.05.15. 17:20

Ehhez mit szóltok?

A jegyzőkönyv aláírásakor április közepén a végrehajtó helyettes volt csak jelen. A végrehajtó nem. Ő másnap írta alá, majd postázták. Elmondta, hogy az adós nem együttműködő, ügygondnok van kirendelve. Ebből kilakoltatás lesz. Kértük a birtokbaadást a jegyzőkönyvbe foglalni. Mondta, hogy 2 napon belül a jegyzőt is tájékoztatja, így ha június elején kifizetjük a különbözetet, akkor július közepére a kilakoltatás is megtörténik, ha az adós nem megy ki magától.

Gondoltam ma rákérdezek a végrehajtónál, hogy beadták -e a jegyzőnek a papírt. A legnagyobb megdöbbenésemre, aki a jegyzős papírokat intézi hölgy azt mondta, hogy elküldték a jegyzőnek a tájékoztatást, de Ő ezt elutasította, így csak akkor adják be újra, ha a teljes vételár ki van fizetve. És ebből csak szeptember elején-közepén lesz kilakoltatás, mert augusztusban nem csinálnak kilakoltatást a szabadságolások miatt és a végrehajtó is szabin van, meg meg kell várni a tértiket. És a bíróság is szünetet tart. Mondom az aláíráskor nem erről volt szó...

Hívtam a jegyzői irodát, ahol csodálkozva mondták, hogy Ők semmi ilyet nem utasítanak el, sőt nem is kaptak ettől a végrehajtótól erre a helyrajzi számra tájékoztatást.

Hívtam újra a végrehajtót, akkor már érdekes módon elérhető volt a helyettes, aki azt mondta, nem is küldték el a tájékoztatást a jegyzőnek, mert ezt a vht. és jogszabály is tiltja. Csak akkor küldik el ha a teljes vételár ki van fizetve. Onnan indul a 60 nap. Majd a 60 nap után érdeklődjünk mikor lesz kilakoltatást. Mondom ok, de nem erről volt szó a jegyzőkönyv aláírásakor... Erre nem jött válasz. Meg mondom a kolléganője miért mondja, hogy elküldték a papírt, amikor ez nem is igaz? Erre sem volt válasz.

Mondom ok, fizetünk, várjuk a 60 napot, és mikor lesz kilakoltatás? Azt mondja, ha minden feltétel adott...

Ilyen esetben mit lehet tenni?

  1. a jegyzőkönyv aláírásakor azt mondta beadják a jegyzőnek a tájékoztatást, hogy haladjon az ügy Mi változott meg azóta? Akkor nem ismerte a jogszabályt vagy a törvényt?
  2. A jegyzőkönyv aláírásakor kedvesen azt mondta, hogy júliusig ez lezáródik. Akkor most miért húzza szeptemberig???
  3. Miért érdeke, hogy kivárjuk a vételár különbözetének megfizetését, majd onnan 60 nap, meg értesítések stb.
  4. A kolléganője szó szerint hazudott, hogy elküldték a tájékoztatást és a jegyző ezt elutasította. Ezek utána hogy lehet nekik bármit is elhinni?

Mit lehet csinálni egy ilyen végrehajtóval? És tényleg tiltja a vht. hogy hamarabb be legyen adva? Miért érdeke a végrehajtónak húzni az egészet és hazudozni?

Ti mit csinálnátok?

Köszönöm!

focitomi # 2017.05.15. 21:31

Sziasztok!
Árverési vevő voltam, talán van aki emlékszik rám… /pl: Vh-ügyes(ke), ius latratus, lehet, hogy már nem „élnek” a nagyszájúak…, vagy talán más néven vannak itt…? :)/
Hosszú idő volt mire sikerült birtokba venni az ingatlant, a bizonyos moratórium következményeként…
A lényeg, hogy jogerősen megnyertem a használati díjra indított, fizetési meghagyásból (2015 szep.), perré alakult ügyemet a kiköltözni nem hajlandó adóssal szemben. Esetemben több mint másfél év telt el a teljes összeg kifizetéstől a birtokba vételig. Így milliós tételről beszélünk… Mondjuk azt hagyjuk, hogy ezt be lehet hajtani vagy sem (esetemben egy bizonyos rész már megvan). Tehát ez nyerhető késlekedés esetén, bár nyílván egy két hónapért nem biztos, hogy megéri a tortúra. Ezzel igazán a kiköltözést lehet ösztönözni, még időben. Sajnos nekem ez a lehetőség nagyon későn merült fel…

lewho # 2017.05.16. 06:26

focitomi

Mi alapján állapították meg a használati díj összegét? Piaci értéken? Volt szakértő?

colle # 2017.05.16. 07:32

Kedves Szakértők!

Tudnátok segíteni abban, amit hosszabban leírtam? Nagyon köszönöm! Colle

gerbera317 # 2017.05.16. 07:56

Mondom, hogy nemrégen írtam meg máshol! Itt van:
http://www.jogiforum.hu/forum/41/26541
2017.05.12. 12:41
Egyébként pedig tessék, idemásolom:

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

A (10) bekezdés egy feltétel bekövetkeztéhez köti a kérelem előterjeszthetőségét, nevezetesen, ha megállapítható, hogy az adós az előírt határidőig nem költözött ki. És van egy végső, jogvesztő határidő is, az ettől számított 15. nap. Ebből, amit véresen komolyan kell venni, az a jogvesztő határidő. A kérelem jogosultságát megnyitó határidő kérdése mindenek előtt szövegértelmezési kérdés, és adott esetben megnagyarázható az ellenkezője is. Én biztos, hogy megpróbálkoznék azzal, hogy a kiürítési kérelemet már most, idő előtt beadom azzal, hogy amennyiben a 154/A. § (1) szerinti határidőig az adós nem teszi lehetővé az ingatlan átadását, automatikusan kéri a vevő az ingatlan kinyszerkiürítését.
A (11) bekezdés a kérelem megküldését a jegyző nem köti feltételhez, csupán annyit rendelkezik, ha ez a kérelem a végrehajtóhoz beérkezett, azt 8 napon belül továbbítani kell a jegyzőhöz, és ezzel a (12) szerint elkezd ketyegni a 60 nap.
Álláspontom szerint a végrehajtó nem követ el hibát, ha az idő előtt beadott kiürítési kérelemet idő előtt továbbítja a jegyzőnek. Általában.

Az pedig kamu, hogy a jegyző elutasítja a tájékoztatást. A jegyző csak arról kap tájékoztatást, hogy az adós ilyen-olyan kérelmet terjesztett elő. Pont. Egy ilyen tartalmú tájékoztatást csak tudomásul venni lehet, elutasítani nem.
Az más, ha nem küldték meg a jegyzőnek a tájékoztatást. Ha ragaszkodunk a törvény betűjéhez, akkor a kiürítés iránti kérelem az adós önkéntes kiköltözésének végső határidejét követően (általában árverés + 30 nap) terjeszthető elő, és az arról szóló tájékoztás ezt követően küldhető meg a jegyzőnek. Ezt nem feltétlenül kell komolyan venni, tehát aki ennek elébe megy, hát menjen, de a kérelemet egyenesen az árverési jegyzőkönyvbe mondani... ha valami a dátumok vizsgálata nélkül, egyetlen szempillantással is azonnal megállapítható itt, az az idő előttiség.
Ha panaszban gondolkodsz, akkor ne tedd, mert k. nincs igazad. Fizesd ki a vételárat, ahogy a törvényben le van írva (árverés + 15 napon belül), ebben az esetben az adósnak ki kell mennie árverés + 30. napig, és ha nem teszi, azonnal terjeszd elő újra a kérelmedet, külön kérve, hogy arról haladéktalanul tájékoztassák a jegyzőt. Aztán hadd ketyegjen az a hatvan nap.

colle # 2017.05.16. 08:08

Gerbera317

Köszönöm, hogy bemásoltad. Akkor félreérthető voltam. Nem mindenképp panaszban gondolkodom, De szerintem bicskanyitogató, hogy a jegyzőkönyv aláírásakor azt mondja, hogy megküldi a jegyző részére ezt a tájékoztatást, hogy ketyegjen a 60. nap. Majd 1 hónap múlva már 1. hazudik a végrehajtó iroda alkalmazottja, hogy elküldték, de a jegyző elutasította. 2. A végrehajtó helyettes már azt állítja, hogy nem küldi el, mert törvény tiltja. 3. a jegyzőkönyv aláírásakor júliust beszélünk meg a kilakoltatásra, ha nincs panasz, majd most meg már szeptember eleje-közepe lesz belőle, mondván, hogy a végrehajtó augusztusban szabin van és Amikor egyébként a 60 nap augusztus 4.-én lejár. Akkor ebből hogyan lesz szeptember eleje-közepe a kilakoltatásra????? 4. a jegyzőkönyv aláírásakor a végrehajtó nem is volt jelent. Ez szabályos egyébként?

Tehát ma az rendben van, hogy hazudhat a végrehajtó és össze-vissza beszélhet, úgy, hogy mint árverési vevő elsőnek jóhiszeműen állsz a dolgokhoz és a végrehajtóhoz is. Majd szépen hazudik, valótlant állít?????

Ha valami csoda folytán az adós átadná határidőre az ingatlant, akkor ennél az átadásnál a végrehajtónak jelen kell lenni? Vagy mi ennek a menete? Mert, erről sem tájékoztatott. Tehát ha június 10-ig kell fizetnem, akkor június 11-én például én személyesen becsöngetek az adóshoz, hogy akkor kimész vagy nem? Vagy ennek mi a menete?

Köszönöm szépen!

gerbera317 # 2017.05.16. 11:05

Ne kelljem már ezt az egész szart visszaböngésznem, hanem röviden összefoglalnád a történéseket (ha esetleg nem világos: 1 történés = fél sor, és csask az érdemi történéseket!), különös figyelemmel arra, hogyan lett a múlt pénteki kilakoltatásból júliusi kilakoltatás?