Kiterjed - e erre az esetre a kötelezetti egyetemlegesség?


Scorpion82 # 2017.10.06. 09:02

Most kötekedünk, vagy megpróbálunk jogilag is korrekt, és egyik oldalra sem elfogult választ adni? Vagy bevalljuk, hogy nem tudunk választ adni, mert az sem szégyen...

@Gerbera317:

"E körben elsősorban a kötelezett rendelkezése az irányadó, ennek hiányában a teljesítést arra a tartozásra kell elszámolni, amire a kötelezett szánta (Ptk. 290. § (l) bek.). Olyan esetekben viszont, ha a kötelezett nem rendelkezett és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést - ebben a sorrendben - a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani [Ptk. 290. § (2) bek.]."

Jó lenne, ha nem laikusok kérnének számon, mert nem vagyok ugyan jogász, de azért írtam ide a kérdést, hogy főleg hozzáértők feleljenek.

gerbera317 # 2017.10.06. 08:23

holott fordítva kell
Kell??? Hol van ez megírva?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.06. 08:03

Még a végén megtanítasz rá, mi az a dologi kötelezettség...

Scorpion82 # 2017.10.06. 07:56

Nincs dologi kötelezett az ügyben. Két szerződés van ugyanazzal az ingatlanbiztosítékkal, és egy adóstárssal, aki csak az első szerződésben adóstárs.

Scorpion82 # 2017.10.06. 07:53

@Kovács_Béla_Sándor

Akkor még egyszer, rövidebben:
Az adóstárs egy szerződésben vállalt adóstársi kötelezettséget. Az ingatlanhoz semmi köze nem volt, de az volt a biztosíték.

Ugyanaz a bank az adósnak adott egy újabb, kisebb összegű kölcsönt ugyanarra az ingatlanra. Ebben a szerződésben az adóstárs nem volt benne.

Az adós nem fizette egyiket sem, felmondták mindkettőt, és az opciós vételár elszámolását a másodikkal kezdték, ezért az első szerződésben jelentős tartozás maradt fenn.

A szóban forgó kérdések:

  • A csak az első szerződésben szereplő adóstársnak akkor kötelmi jogi szempontból egy vagy két tartozása volt?
  • Ha kettő volt, nem volt szabálytalan az elszámolási sorrend? (időben későbbi, kisebb terhet jelentő szerződéssel kezdték, holott fordítva kell)
  • Ha egy volt, akkor az ő szempontjából ez nem valamiféle fedezetelvonás, amiben a pénzintézet is benne volt?
Kovács_Béla_Sándor # 2017.10.05. 15:44

Értem én a kérdező gondolatmenetét, de ez a gondolatmenet hibás. A helyzete ugyanis nem vált terhesebbé a hitelező eljárása miatt. Eredetileg is az 1/2 ingatlanhányadával volt dologi kötelezett - és ez a hányada megmaradt. Ott szúrta el, hogy a dologi kötelezettség mellett adósként is vállalta a tartozás megfizetését.

gerbera317 # 2017.10.05. 15:04

De, válaszoltam. Az volt a kérdés, hogy megtámadhatja-e az adóstárs a végrehajtást. Igen, megtámadhatja. Ha esetleg később azt is megkérdezed, hogy elbukhatja-e ezt a támadást, a válasz: igen, elbukhatja, sőt, el fogja bukni. Én ezt foglaltam össze ezzel: "Ez teljesen szabályos". Nem muszáj nekem hinni.

Scorpion82 # 2017.10.05. 14:47

gerbera317:
Nem az volt a kérdés, mi a hitelező érdeke.

gerbera317 # 2017.10.05. 14:00

Azt hagyták meg fedezetlen tartozásnak, amelyikben több adóstól gyorsabb megtérülés várható. Ez teljesen szabályos. Mindenki, aki nem agyhalottnak született, ugyanígy csinálná.

pazs # 2017.10.05. 13:37

Ehhez a pénzintézetnek semmi köze, ezt meccselje le az adóssal.

Scorpion82 # 2017.10.05. 13:31

Abban igen. De a szerződés kezdeti feltételeiben (itt konkrétan az egyik biztosítékában, az ingatlan helyzetében) állt be olyan változás -a második megterhelés- amihez neki semmi köze nem volt, de emiatt maradt fenn az első szerződésben tartozás...

pazs # 2017.10.05. 13:21

A legfontosabb kérdésre nem egyértelmű a leírásod: abban a szerződésben adóstárs-e az adóstárs, ami végrehajtás alatt van?

Scorpion82 # 2017.10.05. 13:12

Tisztelt Válaszadók!

Adott egy ingatlan, egy tulajdonos kölcsönfelvevő (1/1 tulajdoni hányaddal), és egy pénzintézet. A kölcsönfelvevő az ingatlanra kölcsönt vesz fel a pénzintézettől, opciós joggal biztosítva, két adóstárssal.
Később a kölcsönfelvevő ugyanattól a pénzintézettől egy második kölcsönt is felvesz (kisebb összegűt), teljesen külön szerződésszám alatt, egy második opciós szerződéssel.
A lényeg az, hogy az egyik adóstárs ebben a második szerződésben nem szerepel.
Mindkét szerződés, és mindkét opciós szerződés is él, párhuzamosan.
Később mindkettőt felmondják, a második opciós szerződést érvényesíti a pénzintézet, a második szerződést lezárja.
Viszont az így befolyó megtérülés az első szereződésre már nem elég, azon jelentős fedezetlen követelés maradt, amire végrehajtás indul, a második szerződésben nem szereplő adóstárs ellen is.
Támadhatja-e a végrehajtást ez az adóstárs, ha őt a második szerződésbe nem vonták be, sőt, arról nem is tudott? Másképpen feltéve a kérdést: a kötelezetti egyetemlegesség ez esetben felülírja-e azt a tényt, hogy ő egy darab, adott biztosítékokkal, feltételekkel megkötött szerződésben vállalt kötelezettséget?
Köszönöm előre is a választ!