A Magyar Gárda Egyesület megszűnése után is megmaradhat a gárda mozgalma – mondta Kolláth György alkotmányjogász szerdán az MTI-nek.

Ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor a Magyar Gárda Egyesület megszűnik. A mozgalom azonban az egyesülési jog alapján tovább működhet. Ezt mindaddig megteheti, ameddig bűncselekményt vagy szabálysértést nem követ el – hangsúlyozta Kolláth György.

Az alkotmányjogász szerint markáns, jogfejlesztő ítélet született kedden a Magyar Gárda perében.

“Ez egy bátor ítélet. Azt mondta, hogy ha egyszer egy szervezet működése félelmet kelt a társadalom egy csoportjában, romákban, zsidókban, akkor a szervezetnek a tevékenysége alkotmányellenes” – húzta alá.

A korábbiaktól eltérően a keddi ítélet szerint tehát már önmagában a félelemkeltésre is válaszolnia kell a jognak. Ez túllép az Alkotmánybíróság korábbi felfogásán – mondta Kolláth György.

Az ítélet után a rendvédelmi szerveknek nem, de a bíróságoknak a munkája egyszerűbbé válhat, hiszen egyértelműbbé válhat a helyzet. Az alkotmányos jogok értelmezése tekintetében is mérföldkő lehet a keddi döntés – tette hozzá.

A Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet.

Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a “cigánybűnözést” állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát – tette hozzá.

A Magyar Gárda Mozgalom szerint a szerveződést létrehozó egyesület nem követett el jogszabályba ütköző cselekedetet, ezért a feloszlatást kimondó bírósági ítélet nem megalapozott.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint óvni és őrizni kell a gyülekezés, az egyesülés szabadságát, de ez a szabadság nem terjedhet odáig, hogy mások más nagyon fontos szabadságjogát sértse.