Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. szerda | Regisztráljon most!

Gyorsabb perek, szélesebb lehetőség a bírósághoz fordulásra - Hatályban az új polgári és közigazgatási perrendtartások

2018.01. 4. Jogi Fórum / MTI

Az eljárások gyorsabbá és szakszerűbbé válását célozza a január 1-jén életbe lépő új polgári perrendtartás (Pp.), melyet a január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Szintén január 1-el lépett hatályba az új közigazgatási perrendtartás, mely jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét és a közigazgatási bírói döntések végrehajtása terén megnyitja az utat a közigazgatási szervet, illetve akár személy szerint annak vezetőjét sújtó bírságolás előtt.

Az új polgári perrendtartás célja az eljárások gyorsítása

Az új eljárási törvény a perindítási szakban az eddiginél jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset elkészítését írja elő.

A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése. Csak ezután kezdődhet el az érdemi tárgyalás, a bizonyítás, melyben már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra csak kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott.

Az új Pp. szerint törvényszéken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon a nélkül is. Aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra ugyanakkor jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.

Az új közigazgatási perrendtartás szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét

A Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartás január 1-jei életbe lépése nyomán nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó szervek közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. A közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt is indítható per.

Főszabályként a közigazgatási cselekménytől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet majd pert indítani.

Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot szabhatnak ki, nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.

Önálló magyar közigazgatási perrendtartás korábban nem létezett, az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották.

A magyar közigazgatási bíráskodás 1883-ban jött létre, a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően felszámolták a hatósági döntések elleni bírósághoz fordulás jogát. A közigazgatási bíráskodás 1991-ben született újjá Magyarországon. Az adóhatósági, építésügyi vagy közbeszerzési döntésektől a médiahatósági, vagy versenyhivatali ügyeken át a környezetvédelmi hatósági határozatokig mintegy kétszáz ügycsoportban lehet bírósághoz fordulni a hatósági határozatok ellen.

OBH: a bírók felkészültek az új eljárási kódexekre

A bírók felkészültek az új polgári, illetve közigazgatási eljárásról szóló törvények január 1-jei hatályba lépésére - mondta Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

Az új kódexek egyik fontos célkitűzése az európai összehasonlításban egyébként egyáltalán nem hosszú magyar bírósági eljárások még hatékonyabbá tétele, ami a szakszerű és megalapozott ítélkezést is segíti. Az Európai Bizottság idei felmérése szerint a perek időtartamát tekintve a 28 uniós tagállam közül Magyarország a közigazgatási ügyszakban a második, az összes civilisztikai ügyet tekintve a hatodik - mondta az elnök-helyettes.

A polgári perek időszerűségét szolgálja például, hogy a feleknek már az eljárás elején "ki kell teríteniük a kártyáikat", tisztázniuk kell a per alapjául szolgáló tényeket, és nem maradhatnak rejtve indokaik, érveik sem. A perfelvételi szak lezárását követően a ténybeli és jogi hivatkozásaikat alapvetően már nem változtathatják meg. Emellett a járásbíróságokkal ellentétben, a bonyolultabb ügyekben eljáró törvényszékek előtt kötelező lesz a jogi képviselet - emelte ki Gyarmathy Judit.

Az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotása mérföldkő a magyar jogtörténetben. Az új kódex - a közigazgatási bírói út kiszélesítésével - egy jóval kiterjedtebb jogvédelmet garantál. Eddig ugyanis a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok a hatóságok - például adóhatóság, önkormányzat - által hozott határozatok és végzések jogszerűségét vizsgálhatták, január 1-jétől azonban a közigazgatás cselekményei általában lesznek megtámadhatók a bíróság előtt. Új eszközöket is ad a törvény a bíróságoknak azért, hogy ítéleteiket a közigazgatás valóban végrehajtsa. Ilyen például a teljesítési bírság, amely nem csak a közigazgatási szervvel, de annak vezetőjével szemben is kiszabható - ismertette Gyarmathy Judit.

A január 1-jétől induló ügyekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek, illetve a gazdálkodó szervezetek számára valamennyi polgári perben és nemperes eljárásban. Így például a végrehajtási ügyekben a végrehajtás elrendelése iránti kérelem csak elektronikus úton terjeszthető elő.

Az új eljárási kódexekre való felkészülés érdekében számos feladatot kellett elvégezni, ilyen elsősorban a bírák felkészítése az új szabályok alkalmazására, továbbá a közigazgatási perrendtartás esetében jelentős szervezeti átalakítások - mondta a bírósági szervezet országos igazgatását végző hivatal elnökhelyettese. 

A bírák számára az egyik legnagyobb kihívás a változó jogszabályi környezet követése. Tavaly összesen csaknem 160 törvény, több mint 500 kormányrendelet és sok ezer alacsonyabb szintű jogszabály született, melyeket a bíróságoknak ismerniük kell. Az új eljárási törvények zökkenőmentes alkalmazására való felkészülés kiemelt feladat, s egyben nagy felelősség a jogállamiság fenntartása érdekében - fejtette ki az elnökhelyettes.

"Az ügyfél pedig joggal várja el, hogy a bírót ne csak a pulpitus, hanem a tudása is kiemelje a tárgyalás résztvevői közül" - fűzte hozzá Gyarmathy Judit.

Az OBH elnökhelyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgári perrendtartás szigorú feltételeket támaszt az eljárás résztvevőivel szemben már a keresetlevél benyújtásától kezdve az egész eljárás során. Egy-egy hiba, hiányosság hetekre megakaszthatja az eljárást, ezért lényeges, hogy előre tájékozódjon, aki idén bírósághoz fordul.

Az OBH és a bíróságok szórólapokon, interneten, televízióban, rádióban, nyomtatott és online sajtóban egyaránt igyekeznek a szükséges információkat átadni az új eljárási törvényekkel kapcsolatban a jogkereső közönségnek - mondta Gyarmathy Judit

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
JOGALKOTÁS
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS