Kategória: hír

Felfüggesztették a Sziget-szerződést: Tarlós fellebbez

A II.-III. kerületi bíróság felfüggesztette és alkotmányellenesnek minősítette a melegrendezvényeket a Sziget Fesztiválról kitiltó szerződést. Az indoklás szerint a megállapodás – amelyet a Sziget szervezői és Tarlós István, Óbuda polgármestere kötött – sérti az alkotmányt, szexuális orientáción alapuló diszkriminációt fogalmaz meg. A döntés ideiglenes, de a végleges határozatig nem lehet a szerződésre hivatkozni, vagyis az óbudai polgármester nem akadályozhatja meg a melegrendezvények megtartását. Kárpáti József, a Háttér Baráti Társaság a Melegekért Egyesület ügyvédje szerint ezzel magyar bíróság először mondta ki, hogy tilos a szexuális kisebbségek megkülönböztetése. A polgármester fellebbez a döntés ellen.

Kidolgozta a kormány a tanúvédelmi programot

“Védelmi programot dolgozott ki a kormány arra az esetre, ha a személyi védelem hagyományos eszközrendszere már nem elégséges a tanúk épségének, illetve életének védelméhez” – közölte Borókai Gábor kormányszóvivő a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón. A védelmi programot súlyos bűntények, illetve a tanúk súlyos fenyegetettsége esetén alkalmaznák, emellett azokra az esetekre is kiterjedne, amelyek révén az igazságszolgáltatás jelentős előnyhöz juthat. A kormányszóvivő jelezte, hogy a program alkalmazása során a tanúkat titkos objektumokban helyezhetik el, adataikat titkosíthatják, nevüket megváltoztathatják és adott esetben gondoskodhatnak más államba történő áthelyezésükről is.

Az Adobe szabadon engedné az orosz hackert

A nemzetközi felháborodástól megrettent Adobe revideálta álláspontját, és a szoftverkalózkodásért letartóztatott orosz hacker szabadlábra helyezését kéri a hatóságoktól. A huszonhét éves Dimitrij Szkljarov olyan programot írt, amely kikerüli az Adobe elektronikus könyvolvasó szoftverének másolásvédelmét. A fiatal programozót akár ötévi börtönnel és 500 ezer dolláros pénzbüntetéssel is sújthatják a digitális szerzői jogvédelmi törvény megsértése miatt. A huszonhét éves Dimitrij Szkljarovot egy nappal a DefCon hackerkonferencián tartott előadása után tartóztatta le az FBI, a digitális szerzői jogvédelmi törvény megsértésével vádolva az orosz ElcomSoft vezető programozóját. Szkljarov ugyanis megtalálta az Adobe eBook szoftverének biztonsági hiányosságait, és nemcsak programot írt ennek kiaknázására, hanem egyenesen...

Első fokon jogos az OMIKK kiköltöztetése

Az Oktatási Minisztérium megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon elutasította a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók (KKDSZ) kifogásait az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) átszervezésével öszszefüggő intézkedésekkel kapcsolatban. A szaktárca tudatja: a Fővárosi Munkaügyi Bíróság álláspontja szerint a munkavállalók érdekei nem szenvedtek sérelmet, az intézkedés semmilyen gazdasági és szociális hátrányt nem okozott. A minisztérium állásfoglalása rámutat: a bíróság döntése nem kérdőjelezi meg a tárca intézkedéseinek jogszerűségét. A tárca szerint a bíróság nem hozott olyan állásfoglalást, amely akadályozná az OMIKK érdekeit szolgáló szervezeti megújítást, átszervezést.

A személyiségi jogok védelme és a nagyobb biztonság miatt új “kulturális forradalomra” lenne szükség

A felhasználói csoportok, piaci elemzők és fejlesztők egybehangzó véleménye, hogy a gyors javítgatások és magyarázkodások helyett olyan átfogó szemléletváltozásra lenne szükség a digitális adatbiztonság területén, amely felér egy kulturális forradalommal. Ontario személyiségi jogi felügyelője, Ann Cavoukian elmondta, hogy a kanadai cégek olyan önszabályozó kulturális átalakuláson mentek keresztül az elmúlt két évtized során, amelynek következtében tárt karokkal fogadták a januárban életbe lépett új adatbiztonsági törvényt. Szerinte valamilyen hasonló evolúciós folyamatra lenne szükség az Egyesült Államokban és a világ más részein is, hiszen “a törvénykezés nem működhet önszabályozó folyamatok nélkül”. Amerikában egyébként a digitális biztonsági törekvések megvalósításának területén az autóipari cégek járnak...

A német bíróság szakértőt jelöl ki a Rambus – Infineon perhez

A mannheimi bíróság úgy döntött, hogy még a nyár folyamán szakértőt jelöl ki ahhoz a perhez, amelyet a Rambus kezdeményezett az Infineon ellen az európai szabadalmi jogok megsértése miatt. A szakértő kilétét szeptember 15-én jelentik majd be. Mint ismeretes, a Rambus számos céggel áll több, egymástól elkülönült perben a ma használt legelterjedtebb memóriaféleség, az SDRAM szabványainak megsértése miatt. A német perben az Infineon elleni vádak között ugyancsak az SDRAM, és a DDR-SDRAM EP 525 068-as jegyzékszámú európai szabadalmi jogainak megsértése szerepel.A cégek az Egyesült Államokban is perben állnak egymással; a virginiai bíró a Rambus összes vádját megalapozatlannak találta, de az...

Elmarad a tőzsdeösztönzés

A kormány a jövő hónapban dönt az értékpapírtörvény és más jogszabályok helyébe lépő tőkepiaci törvényről, amely a tervek szerint 2002 januárjától lépne hatályba.Magyarországon is lehet majd értékpapírt kölcsönözni. A Budapesti Értéktőzsde szerette volna elérni, hogy a magánszemélyek legalább részben mentesüljenek a részvények árfolyamnyereségére az idei évtől kivetett 20 százalékos forrásadó alól, ez azonban nem valósul meg. Azok a cégek sem kapnak társaságiadó-kedvezményt, amelyek részvényeik börzei bevezetését kérik.

Az egyéni vállakozók egytizede nem tett adóbevallást

Az egyéni vállalkozók 10 %-a nem teljesítette tavalyi adóbevallási kötelezettségét.Az APEH a mulasztók nagy részét már felszólította és közülük többet meg is büntetett. Az adóhatóság szerint idén több hibás adóbevallás érkezett be a hivatalokhoz, mint korábban.

Privacy Hírlevél 14. szám

A Nagy Testvér Díj Magyarország oldalán megjelent a Privacy Hírlevél 14. száma. A tartalomból: Izland: privacy vagy DNS? Tüntetés Tampában Csalnak a keresőgépek? A privacy a fogyasztók dolga? Több privacy, drágább posta? Ausztrália: alig tudnak a privacy-törvényről Még mindig az Acme Jön az L-privacy törvény EU: mégis a személyes adatok védelme a fontosabb? Börtön helyett Nagy Testvér

A versenyhivatal 45 millió forint bírságot vetett ki az első félévben

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az első félévben 114 határozatot hozott, 18 törvénysértést állapított meg, és 45,4 millió forint bírságot szabott ki – közölte Polgárdy Géza, a versenyhivatal sajtófőnöke hétfőn. A múlt év azonos időszakában szintén 114 verseny-felügyeleti eljárás zárult határozattal, és az ideinél 14-gyel több esetben, 32 alkalommal állapítottak meg jogsértést, amiért 9 millió forinttal kevesebb, összesen 36 millió forint bírságot szabtak ki – mondta a sajtófőnök. Június végéig a legtöbb elmarasztaló határozat, 12, a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt született, és a kivetett birság összege 33,5 millió forint volt. Két esetben született gazdasági erőfölényt megállapító döntés, összesen 10 millió forint...