Kategória: hír

Négyszemközt Majtényi László ma távozó adatvédelmi biztossal

Az adatvédelmi biztos, akinek ma jár le a mandátuma, és posztja egyelőre betöltetlen marad, úgy véli: hogy nem választották újra, nem megméretés kérdése volt, hanem akarás és nem akarás dolga, amit demokrataként elfogad. A politikának ehhez joga van – mondja. Ahhoz azonban megítélése szerint nincs, hogy ne válassza meg utódját. Majtényi Lászlónak szilárd meggyőződése, hogy a hivatalba lépő ombudsmanok az adatvédelmi biztos hatáskörét nem gyakorolhatják. További részletek a Magyar Hírlapban

Bill Gates megállapodással zárná a pert

A Microsoft-perben hozott másodfokú döntés új helyzetet teremtett. Miután a cég két részre osztását kimondó ítéletet megsemmisítették, Bill Gates kijelentette, hogy készen áll a peren kívüli megegyezésre. A pert indító államok képviselői azonban már gyűjtik az újabb trösztellenes vádakat. A Microsoft megrendszabályozásáért kampányolók Jackson bírót hibáztatják a döntésért, mondván, sajtónyilatkozataival csak ártott az ügynek, sőt ő okozta döntésének megsemmisítését is. A cég részvényárfolyama az ítélethirdetés után kétszázaléknyit emelkedett. Bill Gates, a Microsoft elnöke a BBC-nek nyilatkozva leszögezte, hogy peren kívüli megállapodásra törekszik. Mint mondta, a megállapodáshoz vezető utat a fellebbviteli bíróság döntése nyitotta meg, amely megsemmisítette a szoftveróriás feldarabolását elrendelő...

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása július 1-jével hatályos

A jogszabály – amelynek célja, hogy megteremtse az egységes és hatékony közszolgálat alapjait – létrehozza a legfeljebb 300 fős főtisztviselői kart és bevezeti a vagyonnyilatkozat-tételt a szférában. A törvény szerint elengedhetetlen, hogy a többletkövetelményekhez többletjuttatások járuljanak. A kormányzat a jogszabály elfogadásával bevezeti a teljesítmény szerinti bérezést a köztisztviselőknél. A jogszabály hatályba lépése után a felsőfokú végzettség mellett a köztisztviselők számára kötelező lesz az etikai kódex betartása, az élettársakra is vonatkozó vagyonnyilatkozat és a szigorú vizsgarendszernek történő megfelelés. Új intézményként létrejön a főtisztviselői kar, amelynek összlétszáma nem haladhatja meg a 300 főt. A főtisztviselőket a miniszterelnök nevezi ki. A testület a...

Hétfőn kezdik meg munkájukat az új ombudsmanok

Az Országgyűlés június 19-én Lenkovics Barnabást az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Takács Albertet általános helyettesének választotta, és újraválasztotta Kaltenbach Jenőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az adatvédelmi biztosi posztra jelölt Maczonkai Mihály nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Mádl Ferenc az országgyűlési biztosok választását követően nagy eredménynek nevezte, hogy három ombudsman megkapta a képviselők kétharmadának igen szavazatát, ahhoz képest, hogy korábban a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a jelöltekről. “Szomorúnak tartom, nem is értem, nem kaptam még magyarázatot rá, hogy miért szavazták le az adatvédelmi posztra jelöltet, aki komoly személyisége a magyar jogtudománynak, nemzetközi elismertségnek örvend,...

A régióban erősít a Pricewaterhouse Coopers adórészlege

Regionális vezető szerepének további erősödésére számít a PriceWaterhouse Coopers adórészlege.A budapesti adócsoport irányítója azokban az országokban is piacvezetővé kívánja fejleszteni az adórészleget, ahol most csak második vagy harmadik helyen áll. A 12 milliárd forintnyi éves bevétellel rendelkező cég ügyfelei közé tartozik a Magyar Posta, a MÁV, az IBM, az Ericsson, a Nokia, az ING Bank, a Citibank és a Pepsi-Cola is.

Nem ért egyet az adatvédelmi biztos és a BM

A BM Központi Adatfeldolgozó Hivatalának vezetője szerint nem történt jogsértés, amikor hivatala több millió polgár nevét lakcímét adta ki az Országimázs Központnak (OK). Az adatvédelmi biztos azonban úgy véli: az OK megfelelő jogi felhatalmazás nélkül igényelte – és kapta meg – az adatokat. A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala megvizsgálta az Országimázs Központ kérelmét, és a nyilvántartási törvényben foglalt jogos érdeket elfogadta -nyilatkozta Urbán György, a hivatal vezetője pénteken, reagálva az adatvédelmi biztos előző napi közleményére. Az adatvédelmi biztos szerint az Országimázs Központ megfelelő jogi felhatalmazás nélkül igényelte több millió állampolgár név- és lakcímadatát a BM illetékes hivatalától,...

Jövő év elején lép hatályba a dohányáruk reklámjának teljes tilalma

Hatályba lép vasárnap a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosításának az a szakasza, amely a dohányáruk hirdetését tiltja. A tilalmakat a szabadtéri reklámhordozóknál 2002. január elsejétől kell alkalmazni. Az erre vonatkozó tilalom alól a gazdasági miniszter felmentést adhat, “világszintű motorsport-rendezvény vonatkozásában, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, meghatározott időre”. A reklámtörvény módosítása még 2001 március elsején lépett hatályba, amelyet még tavaly december 19-én fogadott el a parlament. Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára az MTI kérdésére elmondta: az Európai Unió tagállamaiban általában nem tiltott a dohányáruk reklámja. Az unióban ráadásul több éves felkészülési időt adtak a dohányipari társaságoknak, míg Magyarországon mintegy három...

Alkotmányellenes lenne a kötelező hittanoktatás

A választható, de kötelező hitoktatás bevezetése a tenger alatt járó repülőgép tipikus esete. Azon túl, hogy ellentétes a lelkiismeret és vallásszabadság alkotmányos jogával, az állam és az egyház szétválasztásával sem egyeztethető össze – nyilatkozta a Népszavának Kolláth György alkotmányjogász, aki arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, egy egyházi konferencián azt mondta: meg kellene vizsgálni, milyen lépésekben lehetne bevezetni a közoktatásban a “választható, de kötelező” hitoktatást és etikaoktatást. Borókai Gábor kormányszóvivő közölte, hogy az Oktatási Minisztériumnak kell megvizsgálnia a kérdést, a kormányfő csak a kötelező hitoktatás, illetve etikaoktatás lehetőségéről beszélt. Az államtitkár hozzátette, valószínűleg vitára bocsátják a “felvetést”. Az Oktatási...

Jogi szakértő szerint Milosevic kiadatása a szerb alkotmány alapján történt

A sors iróniája, hogy éppen Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök emelte be Szerbia alkotmányába azt a cikket, amely megteremtette a jogi alapot a szerb kormány számára Milosevic kiadatásához. Vojvin Dimitrijevic jogi szakértő pénteken újságíróknak elmondta: a szerb alkotmányba 1990-ben beemelt cikk kimondja, hogy Szerbia elutasíthatja a szövetségi döntéseket, ha ezek fenyegetik érdekeit. 1990-ben Slobodan Milosevic Szerbia elnöke volt. Dimitrijevic szerint éppen ez a cikk tette lehetővé a szerb kormány reformerőinek, hogy még csütörtökön felülbírálják a jugoszláv alkotmánybíróság aznapi döntését, amely befagyasztotta a jugoszláv kormány múlt szombaton elfogadott rendeletét. A szóban forgó rendelet hivatalos szintre emelte Belgrád és a hágai Nemzetközi...

A Fővárosi Bíróság helybenhagyta a székesfehérvári ügy végzéseit

A Fővárosi Bíróság (FB) jogerősen nyolc személy esetében helybenhagyta a múlt hét végén a Pesti Központi Kerületi Bíróságon előzetes letartóztatásba helyezett székesfehérvári rendőrök, ügyészek és magánszemélyek letartóztatásáról szóló végzéseket – tudatta Sándor Zsuzsa, a FB szóvivője pénteken közleményben az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a bíróság egy esetben – az ügyészségi nyomozó személyével kapcsolatban – nem látta megalapozottnak a szökés, elrejtőzés, valamint az összebeszélés veszélyét, ezért ő a továbbiakban szabadlábon védekezhet. A Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön egy civilt, egy ügyvédet és egy magas rangú rendőrtisztet, pénteken pedig öt rendőrtisztet, egy ügyészt és egy ügyészségi nyomozót, míg a Fővárosi Bíróság katonai...