szakvizsga - "B" rész (büntető)

Szia macii!
Közöltél egy történeti tényállást, de kérdést nem tettél fel. Mire vagy kiváncsi? A törvényi tényállásra?

sziasztok!

Tudna nekem valaki segíteni az alábbi kérdésben?
X megkéri egy épületbe y-t, hogy fogja meg a bundáját míg elmegy a mosdóba. Mire visszaérkezik x se kabát, se y. Y a kabáttal együtt távozott.

Előre is köszi

Szia Thetys,

Megtudnád mondani milyen webatus bv. anyag? Érdemes azt tanulni? Most kezdek hozzá.

köszi

Sziasztok!

Én most kezdem a szakvizsgákat. Október első hetére jelentkeztem be a B részből. Még nem kaptam írásban értesítést az időpontomról. Állítólag jövő hét közepén kezdik beosztani az októberre jelentkezőket...

Anyagi jogból fogok írásbelizni. Valaki el tudná nekem küldeni az ezen a fórumon sokat hivatkozott BH-gyűjteményt, illetve a vissza-visszatérő írásbeli feladatokat? (e-mail címem: bakaikatalin@gmail.com )Előre is köszi. Mindenkinek kitartást!

Nagyon hasznos ez az oldal! :)

Sziasztok! Bv-ből jótanács?! Jön még vk jövő héten?

Sziasztok!
A különös részi tényállásokkal kapcsolatban nálam nem kérdezték a tényállást, hanem inkább összehasonlítást (lops-sikkasztás különbsége), de tudok olyat is, akitől pl. a csődbűncselekményt,terrorcselekémnyt illetve ehhez hasonló "szépségeket" kérdeztek. Persze nem akarok senkit sme elkeseríteni, de tényleg nagyon sok minden függ a vizsgázótól, és az ő hangulatától. Én az LÜ-n voltam, és nálunk mindenkivel nagyon rendesel voltak. Kitartás mindenkinek!

Szia Dr. Juci!!!
Örök hála! Összemásolom, és kinyomtatom. Majd lesz valahogy ez a vizsga (Szívesen becserélem bárkivel egy C-vizsgáért)

És még egy utolsó:

Amit eddig leírtam, az az "általános" eljárás modellje, a Be. ezután szabályozza a különeljárásokat (XXI-XXVIII.fej.) és a különleges eljárásokat (XXIX. fej.), amikre az általános eljárási szabályokat az ott írt eltérésekkel kell alkalmazni. A tárgyalás mellőzését és a tárgyalásról lemondást is a különeljárások között találod, a törvényből világos lesz, mikor és miért vannak ezek.
Ígértem, hogy a nyomozási bíróra még visszatérünk, róla annyit, hogy a vádirat benyújtása előtt ő látja el a bíróság feladatait, így pl. határoz a kényszerintézkedésekről (előzetes letartóztatás meghosszabbítása stb.), kihallgatja a gyermekkorú tanút, a különösen védett tanút, titkos adatszerzést engedélyez, elrendeli a nyomozás folytatását - mindezeket természetesen indítványra. Az általános eljárási szabályokat kell alkalmazni az eljárására a megjelölt eltérésekkel.

Remélem, segítettem valamennyit, próbáltam összefoglalni röviden, ki is maradt egy csomó dolog, mind pótmagánvádló meg ilyenek, de erre a logikára talán már könnyebben fel tudod fűzni az ilyen sallangokat...

A Be. 588-589.§-ban találod, hogy mikor emelkedik jogerőre az i-II-III. fokú bíróság ítélete, ekkor fejeződik be jogerősen a büntetőeljárás. A fellebbezés ugye rendes jogorvoslat, amivel még nem jogerős határozatot lehet megtámadni, a jogerős határozatokkal szemben viszont már csak rendkívüli jogorvoslatoknak lehet helye: perújítás - feltételeit ld. Be. 408.§, felülvizsgálat - feltételeid ld. Be. 416.§. Hogy példát is írjak:

• perújítás: K. Istvánt jogerősen elítélik a sérelmedre elkövetett rablásért, mert te és 3 hamis tanú egybehangzóan állítjátok, hogy ő követte el a bűncselekményt, de előkerül K. István volt munkáltatója, aki igazolja, hogy ő nem követhette el a cselekményt, mert abban az időben külföldön tartózkodott, így K. Istvánt fel kell menteni;
• felülvizsgálat: K. Istvánt jogerősen elítélik rablásért , a bíróság 6 év szabadságvesztést szab ki, melynek végrehajtását próbaidőre felfüggeszti - 6 év szabadságvesztést ugye nem lehetne felfüggeszteni, de senki nem fellebbezett - már csak felülvizsgálattal támadható;
• és a "megjegyezhetetlen nevű" jogorvoslat a törvényesség érdekében: a jogerős határozat már nem támadható más jogorvoslattal pl. a terhelt terhére benyújtható perújítási/felülvizsgálati indítvány törvényes határideje lejárt, de a jogerős határozat törvénysértő - mivel nem maradhat így, a legfőbb ügyész jogorvoslatot jelent be a törvényesség érdekében, ezzel elérheti, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja a határozat törvénysértő voltát. A terhelt még ilyenkor is járhat jól - ld. Be. 437.§

... bírósági szakba - Be. XI-XIII. fejezet tárgyalja az elsőfokú eljárás szabályait, ezt tényleg nem részletezném, csak annyit, hogy még innen is visszakerülhet az ügy ügyészi szakba (pl. vádirat hiányosságainak pótlása), az eljárást a bíróság is megszüntetheti, felfüggesztheti, a felfüggesztés egyik lehetséges esete a közvetítői eljárásra utalás, az eljárás megszüntetése mellett pedig a bíróság is alkalmazhat megrovást. Ha mindezeket nem teszi, ítéletet hoz, melyben a vádlottat bűnösnek mondja ki/felmenti. A Be. 346-347.§-ban találod, hogy az elsőfokú bíróság mely határozatai ellen és milyen okból van helye fellebbezésnek, ekkor jöhet a másodfokú eljárás - ezt sem részletezem, szerintem nagyon lényeges belőle a felülbírálat terjedelme, az eljárás formái (a bizonyos ülések, amiket lentebb leírtam), a súlyosítási tilalom, a másodfokú bíróság határozatai... A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 386.§-ban leírtak szerint lehet fellebbezni, lényegében akkor, ha a másodfokú bíróság úgy hozott az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntést, hogy megsértette a büntetőjog szabályait, ekkor kerülhet sor harmadfokú eljárásra - a szabályokat szintén nem részletezem...

...jöjjön az ügyészi szak:

Az ügyész a Be. 216. § szerinti intézkedéseket teheti, és nem köti, hogy a nyomozó hatóság milyen javaslattal küldte az iratokat. A nyomozás felfüggesztését/megszüntetését nem taglalom, azt leírja a Be. 188-192.§, kiemelem viszont a megrovást: ekkor az ügyész megállapítja a bűncselekmény elkövetését, de megszünteti a nyomozást, mert a cselekmény az elbírálásakor már nem vagy csak nagyon csekély fokban veszélyes a társadalomra, az elkövetőnek viszont emellé kioszt egy ejnye-bejnyét - ez ellen is van helye panasznak - 190. § (1) j). Ha további nyomozási cselekményt végeztet, az ügy visszakerül nyomozati szakba - pl. fel kell még deríteni, hogy K. István a pénzed mellett a mobilodat is elvette-e - , ezután újabb iratismertetés, ismét mennek az iratok az ügyészhez. Közvetítői eljárásra a Be. 221/A.§-ban írtak esetén van lehetőség, vádemelés elhalasztására pedig a Be. 222. § szerint - K. Istvánod példabeli cselekménye rablás, így nála egyik sem jöhet szóba a büntetési tétel miatt, de ha pl. "csak" ellopta 20.100,- Ft-odat, akkor már igen. Ha a vádemelés elhalasztása eredményesen telik - tehát Istvánunk ezalatt nem követ el újabb bűncselekményt - vagy közvetítői eljárás keretében jóváteszi a következményeket, esetleg megrovást kap és nem él ellene panasszal - a büntetőeljárás itt befejeződhet, nincs bírósági szak. Ha az ügyész akár az iratok érkezése után rögtön, akár sikertelen közvetítői eljárás, vádhalasztás vagy megrovást alkalmazó határozat elleni panasz folytán vádat emel - vádiratot nyújt be a bíróságra - az ügy átkerül...

Kedves Thetys!

Látom, elég nagy a kavarodás nálad Be-ben, próbálok adni vmi sorvezetőt.

Kezdjük a nyomozati szakkal:

a nyomozó hatóság vagy az ügyész hivatalból vagy feljelentésre kezdeményezhet nyomozást, amit akár halaszthatatlan nyomozati cselekménnyel is megindíthat (pl.jön egy füles, hogy Röszkénél átjött egy kamion, amiben vélhetőleg albán állampolgárokat csempésznek - megállítják, átkutatják)
vagy feljegyezésben rendelhet el (pl. megteszed a feljelentésedet K. István cselekménye miatt, erre rávezetik, hogy mikor, milyen cselekmény miatt rendelték el a nyomozást, mi a határideje) - Be. 170.§
Ha a feljelentésed alapján nem lehet eldönteni, hogy kell-e nyomozást indítani, feljelentés-kiegészítést lehet elrendelni - Be. 172/A.§, 178.§ és ezután döntenek a feljelentésről, de akár rögtön el is lehet utasítani - Be. 174. § (1) (pl. már magából a feljelentésből kiderül, hogy K. István gyermekkorú), ami ellen panasznak van helye, tehát még mindig van lehetőség a nyomozás elrendelésére.
Az ügyész jó esetben már kezdettől képben van, pl. mert a Be. 29.§-ban írtak esetén az ügyészség végzi a nyomozást, ha pedig nem az ügyészség nyomoz,a Be. 28. § (4) alapján felügyeli a rendőrség/VPOP nyomozó hatóságainak nyomozását - Be. 165.§, 165/A.§.
Folyik a nyomozás, közben K. István pl. meghal - a rendőrség/ügyész ezt észlelve megszünteti a nyomozást - Be. 190. § taglalja, hogy a megszüntetés mikor kizárólagos ügyészi döntés és mikor teheti meg a nyomozó hatóság is - természetesen ez ellen is van helye panasznak ill. Be. 191. § (3) alapján a nyomozási bíró is elrendelheti a folytatását - őrá még visszatérünk :)
A rendőrség lefolytatta a nyomozást, befejezte, ismertette az iratokat az érintettekkel - Be. 193.§, az iratokat vádemelési/megszüntetési javaslattal megküldi az ügyésznek. FOLYT.KÖV.

Kedves Sherlock!
Az Ég áldjon meg! :o))) Köszönöm szépen! A linket is!

• lehet

Kedves dr.csilla,

„Ha valaki elmogyorózná itt nekem a súlyosítási tilalom lényegét! Megköszönném…”

A súlyosítási tilalom lényege, hogy a másodfokon eljáró bíróság csak akkor hozhat a megtámadott döntésnél súlyosabbat, ha a terhelt terhére fellebbezést nyújtottak be.

Itt egy kis összefoglaló lehet, szerintem hasznos:

http://www.google.hu/url?…

Sok sikert a vizsgához!

Sziasztok!
Lepti, 2004. július 1-től hasonlíttattam össze, és kb a fele más (pl. 13 §-nál harmadfok beemelése). Ha gondolod átküldöm pdf-be az összehasonlításos tv-t.

Legyen valaki olyan jó és kedves, hogy röviden, de összefoglalva levezet nekem egy eljárást!?!
Pl. bemegyek a rendőrségre, hogy K. István (32) egy késsel fenyegetve elvette a pénzem.
Mit csinál a nyomozó hatóság (nyomozási bíró?) mikor, hogy lép be az ügyész? mit csinál? mi van, ha elhalasztja a vádat, ha nem halasztja el, akkor hogyan tovább? mi történik tárgyalás előtt? mik ezek az ülések? (tárgyalásról lemondás, mellőzés), aztán tárgyalás, fellebb után II. fok, hogy jön a III. fok? ezek után perújítás, felülvizsgálat, meg az a megjegyezhetetlen nevű?
Nagyon szépen köszönöm! Így törvényből összefüggéstelen és értelmetlen az egész.

Ha valaki elmogyorózná itt nekem a súlyosítási tilalom lényegét! Megköszönném...

Jah! Lepti!
Benéztem! Most látom, hogy nem a btk ált. részét kérdezed, hanem az eljárásjogot! Hát azt nem tom! Ott is voltak változások... a dogmatikai részt ne onnan tanuld ! :o)))) :o)))) Most kéne pihennem...

Szia Lepti!
Szerintem a dogmatikai része mindenképpen (!)
A többi meg azért nem, mert tudod most volt rakat változás 2010. május 1-től.
Szóval szerintem csak az elméleti részét tanuld abból.
:o)

Sziasztok,

Szerintetek be.-ből a 2004-es dialógos könyv jó lehet?

Thetys! Már olyan régóta foglalkozol vele, menni fog az, nyugi!

Sziasztok! Nekem már két hetem sincs, és most tudtam elkezdeni tanulni. Nagyon lassan "haladok", általános résznek próbálom az értelmét megragadni, de ugye,aki soha nem foglalkozott vele, annak egység-halmazat... A gyakorlati alkalmazás meg.. pl. (adó)csalásnál megvalósulhat magánokirat-hamisítás, ha hamis bizonylatot állít ki... de ahogy tanulom ugye az adócsalást a fenének ugrik rá az agya a másikra.
Ez az új törvény a Szabs. kívül módosított már, minket érintő részt?

Elkezdtem én is a felkészülést, novemberre kértem időpontot (C-rész után, május elején), természetesen még nem jött levél.
A Be.-vel kezdtem, a Herke-féle szakvizsgás dialógos könyv+hatályos Be. törvény.Hát, nem lesz egyszerű ez a vizsga, már érzem...az egész Be. első olvasatra egy nagy káosz, nem tudom, hogy lehet megtanulni, illetve a vizsgán "átcsúszni" ebből a részből is...
Én még a "régi" Be.-ből szigorlatoztam, soha nem dolgzotam ilyen területen.

Most jöhet a Balogh-féle dialógos szakvizsgakönyv+Btk. ált., majd csak tv-ből a Btk. különös, legvégül Bv. csak törvényből.
Ha megjön az időpont, akkor max. 3 héttel előtte jöhet a napi 8 óra tanulás.

... és egy bónusz:

ülés (ügyfélnyilvánosság - a Be. írja elő ill. teszi lehetővé az egyes személyek részvételét):

• felajánlott óvadék elfogadása tárgyában
• nyomozási bíró eljárásában
• előkészítő ülés
• magánvádas eljárás során a magánvádló személyes meghallgatása
• különleges eljárásban az ügyész/védő/terhelt személyes meghallgatása esetén - hopp, itt is meghallgatást ír, most látom ;)

Első vizsgám lesz, szept. 20-án írok, 22. szóbeli, de nyugi, a fentieket nem séróból toltam (ez nekem mondjuk annyira nem nyugi...), csak volt egy jó jegyzetem. Én egyelőre a Btk. Különös Részt tanulom, szerintem a tételsort vasvillával hányták össze, de helyenként azért tettenérhető a vizsgázókkal való kiszúrás szándéka...

nyilvános ülés (a tárgyalás szabályai szerint nyilvános):

• másodfokon, ha nem kell tárgyalást tartani és az ügy tanácsülésen nem intézhető el
• harmadfokon, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el

(a felsorolásokat megtalálod a Be-ben, hogy mikor nem intézhető el, nem idézném)

• felülvizsgálati eljárásban - Be. 424. § (2)
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• tárgyalásról lemondás

tanácsülés (bíróság tagjai + jkv. lehetnek jelen):

• ügydöntő határozat meghozatala (a bíróság tanácskozik)
• bíró kizárása
• tárgyalás előkészítése (pl. kényszerintézkedésekről döntés)
• másodfokú eljárásban ld. Be. 360.§
• harmadfokú eljárásban ld. Be. 392. §
• perújítási eljárásban (perújítás megengedhetősége)
• felülvizsgálati eljárásban - Be. 424. § (1)

Szia!

1. Attól függ, ki és kit :) Nyomozó hatóság és bíróság a tanút, gyanúsítottat/vádlottat kihallgatja, bíróság a szakértő(ke)t meghallgatja, de vádemelés elhalasztása/közvetítői eljárásra utalás előtt az ügyész a gyanúsítottat (közvetítői esetén a sértettet is) meghallgatja.
2. Látom, már keverednek a dolgok, elsőként annyit szögeznék le, hogy a tanácsülés soha nem nyilvános ;)

Tehát:
tárgyalás (ami főszabályként nyilvános):

• a rendes elsőfokú eljárásban és általában a különeljárásokban
• másodfokon, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
• próbára bocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése/próbaidő meghosszabbítása esetén
• Be. XXIX. fej. szerinti különleges eljárásokban, ha a bíróság bizonyítást vesz fel

FONTOS, hogy harmadfokú eljárásban soha nincs tárgyalás

FOLYT.KÖV.