szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)


Bea11 # 2010.11.16. 10:38

Köszönöm kondidori!

Kb. erre jutottam én is, a minősített többség és a sorozatosság vizsgálatára.

A minősített többség gondolkodtatott el. Az Ötv. szerint a polgármester a képviselőtestület tagja, a határozatképesség, döntés esetén képviselőként kell figyelembe venni.

A feladat csak annyit írt, hogy 3 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett döntött a képviselő testület a keresetindításról.

Az Ötv. szerint a szavazasból kizárható az, akit az ügy érint.

A feladatban nem volt benne, hogy a polgármestert kizárták volna a szavazásból.

Ti ezt úgy értelmezitek, hogy az 5 szavazatban benne van a polgármester szavazata is?

kondidori # 2010.11.16. 09:33

Bea11!

Remélem még időben küldöm. Szerintem ez a megoldás, de nem 100%:

  1. Ötv. 33/C. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

  1. 2 dolgot kell vizsgálni:

1. Szabályszerű volt a Testület határozata: határozatképes volt-e a testület, megvolt-e a minősített többség? Igen.

Ötv. 15. § (1) Minősített többség szükséges a 10. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

5/2010 KJE: a Pp. 121. § (1) bekezdésébe foglalt, a keresetlevél tartalmi elemire vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a per megindításához nem elegendő, ha a képviselő-testület a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti kereset benyújtásáról határoz. A minősített többséggel hozott határozatnak a kereset benyújtása alapjául szolgáló törvénysértéseket vagy mulasztásokat is meg kell jelölnie. Az Ötv. 33/C. § (1) bekezdése ugyanis nem a kereseti kérelem [Pp. 121. § (1) bekezdés e) pontja] tárgyában, hanem a kereset egésze kérdésében utal a testület határozatára.
A kereset benyújtására az Ötv. a képviselő-testületet hatalmazza fel. Az Ötv. 111. §-a megfelelő értelmezése alapján a perben nem a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Fennáll-e a sorozatos törvénysértés?

A képviselő-testület intézkedését a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége vagy sorozatos mulasztása válthatja ki. A törvény nem definiálja a sorozatos törvénysértő tevékenység, mulasztás fogalmát. A Legfelsőbb Bíróság elmúlt években meghozott ítéletei támpontot jelenthetnek. Egyik ítéletében a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy az önkormányzati jogok védelme érdekében a bíróságnak meg kell szüntetnie az olyan polgármester tisztségét, aki az önkormányzati feladat- és hatásköröket ellátó képviselő-testület határozataival szembehelyezkedve végzi tevékenységét, és nem képes a képviselő-testülettel együttműködni. Ez olyan sorozatos törvénysértés, mulasztás, amely megalapozza a tisztség megszüntetését. (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1996. 194.) A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a polgármesteri tisztség megszüntetésére - a képviselő-testület által benyújtott kereset alapján - alapul szolgál, ha állampapírnak nem minősülő nagy összegű értékpapírt hosszabb időn át vásárol a képviselő-testület hozzájárulása nélkül (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1997. 48.). A Legfelsőbb Bíróság (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1997. 236. határozatában) utalt rá, hogy a legsúlyosabb szankció (a tisztség megszüntetése) alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a polgármester tevékenysége vagy mulasztása sorozatosan törvénysértő és ezen felül olyan következményekkel is jár, melyek az önkormányzat terhére komoly hátrányt jelentenek.

Amennyiben a polgármester munkájával kapcsolatban kifogások merülnek fel, a képviselő-testület fegyelmi felelősségre vonást alkalmazhat. Erre a főállású és társadalmi megbízatású polgármester esetén is lehetőség van. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerint fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Szabályozza a törvény a kiszabható fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi eljárás lefolytatásának a szabályait.
Rámutatott a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kereset benyújtására csak a legvégső esetben kerülhet sor, továbbá, hogy a tisztség megszüntetése iránt indított perben csak a tisztség létrejötte utáni cselekmények vehetők figyelembe.

A bíróságnak a perben tehát az elsődleges tényállási elemként megjelölt törvénysértéseket és mulasztásokat kell vizsgálni, a felperesnek ezeket kell állítania és bizonyítania, a jogsértések és mulasztások súlyának értékelése csak ezt követően lehetséges. Mindenképen súlyosnak minősül, és az önkormányzati rendszer működésére hátrányos a más tisztségviselők és önkormányzati szervek, intézmények hatáskörének elvonása, vagy gyakorlásuk akadályozása. A bíróság mérlegelésében azonban kiemelt szerepet játszik e cselekmények sorozatos jellege.

Nem áll fenn, mert csak az újraválasztása utáni események vehetők figyelembe, akkor pedig csak egy hitelfelvétel történt, ezért a keresetet el kell utasítani. A polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető!

kondidori # 2010.11.15. 19:51

Újra elérhető a jog.webatu.com!

Elnézést kérünk a műszaki hiba miatt, de mivel ez egy nonprofit oldal, ezért egy ingyenes tárhelyen üzemeltetjük. Viszont az elmúlt időszakban annyira megnövekedett a forgalmunk (a múlt héten adminisztráltuk a 110.000. letöltést), hogy a szolgáltató ideiglenesen korlátozta az oldal elérhetőségét.
Ha minden jól megy, kb. két héten belül átköltözünk egy fizetős tárhelyre, ahol talán már zavartalan lesz a működés.

kondidori # 2010.11.15. 19:48

Kedves Hajni!

  • ha a munkavállaló 15 éve dolgozik a vállalatnál, és az összes munkaviszonya 19 év, akkor a 19 évről szóló infót kell valahol használni a rendes felmondásnál?

Nem kell, mert csak az adott munkáltatónál eltöltött idő számít.

  • ha a jogesetben febr. 1-es felmondás szerepel, akkor nekem novemberben következő év febr. 1-gyel kell megírnom a felmondást? És ebben az esetben hogy alakul a szabadság, ha még idén nem vett ki szabit? Vagy írhatom januári keltezéssel, és akkor csak pár napot kell neki kifizetni.

Ha a feladat nem ad támpontot e tekintetben, nyugodtan írd ahogy akarod.

  • ha tanácsot, vagy jogi véleményt kell írni, szabad formátumban írhatom, vagy van valami hivatalos formája?

Nincs. Elkezded mint valami iskolai fogalmazást. Jogeset az elején, a tanácsod, aztán valami lezárás.

hajni1982 # 2010.11.15. 18:56

még egy kérdés: ha tanácsot, vagy jogi véleményt kell írni, szabad formátumban írhatom, vagy van valami hivatalos formája?

Bocsi, a sok kérdésért, de már kezdek megzakkanni a sok tanulásban. :)

hajni1982 # 2010.11.15. 18:29

sziasztok!

lenne két kérdésem:

  • ha a munkavállaló 15 éve dolgozik a vállalatnál, és az összes munkaviszonya 19 év, akkor a 19 évről szóló infót kell valahol használni a rendes felmondásnál?
  • ha a jogesetben febr. 1-es felmondás szerepel, akkor nekem novemberben következő év febr. 1-gyel kell megírnom a felmondást? És ebben az esetben hogy alakul a szabadság, ha még idén nem vett ki szabit? Vagy írhatom januári keltezéssel, és akkor csak pár napot kell neki kifizetni.

mi a véleményetek erről?

Bea11 # 2010.11.15. 18:16

Mai kérdésem közig-alkotmáyjog írásbelin:

x község polgármestere a 2001-es költségvetési évben 3 alkalommal köt hitelszerződést önkormányzati fejlesztésekre a képviselőtestület hozzájárulása nélkül, miközben az elfogadott költségvetési előirányzatok alapján ezt nem tehetné meg. 2002 októberében a polgármestert újra megválasztják. 2003. januárjában újabb képviselőtestületi hozzájárulás nélküli hitelszerződés megkötése jut a képviselőtestület tudomására, mely 2003. február 15.-én 3 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazza a keresetindítást a polgármester tisztségének megszüntetése iránt. A keresetben a többszöri hozzájárulás kérés elmulasztására hivatkoznak.

Melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel és milyen szabályok alapján jár el?

Milyen tartalmú döntést hoz a bíróság? Részletesen indokolni kell a döntést.

Szerintetek???

kondidori # 2010.11.15. 16:17

Szia Hermion!
Ez már volt korábban sokszor, itt a fórumon is.
Nyugdíjasnak nem jár végkielégítés, és indokolni sem kell a felmondást.

Hermion # 2010.11.15. 14:41

Sziasztok!
Én ma voltam munkajogból írásbelin. Ha biztosra tudja valaki a választ a feladatomra, megerősítésképpen, megköszönném a segítséget. A feladatom a következő volt:
(105. sz.) "K.B. öregségi nyugdíjasként dolgozik a Tető Zrt.-nél már több mint 3 éve. A Zrt. a munkaviszonyt 2006. május 15-ei kezdettel rendes felmondással megszüntette. Járandóságait az utolsó munkában töltött napon - a végkielégítés kivételével - kifizette. K.B. a vezérigazgatóhoz írt levelében kifogásolta, hogy a felmondást nem indokolta, és a végkielégítést sem kapta meg a 3 év után. Jogellenesnek tartotta a felmondást, mert a cég a helyére ugyan csak "nyugdíjas korú" személyt vett fel. Kérte a vezérigazgatótól, hogy vonja vissza a felmondást. A levélre a jogi képviselő válaszolt. Szövegezze meg a levelet!"

A másik kérdésem, hogy a szóbelim a KIM-ben (Kossuth tér) lesz. Erről hallott valaki valamit?
Nagyon köszönöm a segítséget!

light # 2010.11.15. 14:12

Hali mindenki!

Mai írásbeli kérdésem:

Országgyűlés módosítja a Sajtótörvényt oly módon, hogy tilos a szexuális fényképeket tartalmazó sajtótermék kiadása és forgalmazása. Az ügyész az ilyen sajtótermékeket elkobozhatja.
Feladat: írjon feljegyzést a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vonatkozásairól.

Ma 70-en voltunk írásbelizni, ebből 7-en írtunk alkotmány-közigből. Ahogy néztem, ebből a témakörből kb. 20-25 kérdés foroghat.

hajni1982 # 2010.11.15. 07:07

Impossible, köszi a gyors választ. Egyébként nem most járok erre először, többször írtam már. :)
De ha kíváncsi vagy rá, hát jogász vagyok, 29 éves, most kezdem a szakvizsgát. Egy állami szervnél dolgozom és van egy 3 éves gyermekem. :)
hát ennyi rólam röviden. :)

még1x köszi a gyors választ!

kondidori # 2010.11.14. 21:52

A jog.webatun-n túl nagy volt a forgalom (A múlt héten átléptük a 25000.-et) , ezért átmenetileg felfüggesztették az elérhetőségét. Ez általában max 1 nap szokott lenni.

Impossible # 2010.11.14. 21:08

Kedves hajni1982,

nem tudom, nekem sem akar bejönni. Már nem emlékszem, ki szerkeszti, talán Tullup.

Egyébként téged még nem volt szerencsém itt látni. Esetleg egy rövid bemutatkozást megeresztenél? :D

hajni1982 # 2010.11.14. 14:52

ki tudja mi történt a webatu-s honlappal???

light # 2010.11.14. 13:02

Én megnéztem. Kb. 7 feladat van benne. Arra gondolsz te is?

kondidori # 2010.11.13. 17:36

A jog.webatu.com-on lévő írásbeli feladatokat néztétek már?

light # 2010.11.13. 17:22

Na, akkor hétfőn is és szerdán is találkozunk. :-)

Én is pánikolok ezerrel.... Úgy érzem, teljesen ki vagyok nyúlva, és már semmit nem fogad be az agyam. Ma pihentem, holnap átolvasok mindent, próbálok a legfontosabbakra (?) koncentrálni. Aztán a Jóisten legyen velünk....

Hétfőn gyere be korán, mert itt azt olvastam, hogy érdemes jó helyet "foglalni"! :-)))))

Bea11 # 2010.11.13. 01:15

Szerintem nem lehet jól állni a tanulással. Kezdek pánikolni.
Kérdéseket nem nagyon tudok. Úgy vettem észre, ebből a részből kering a legkevesebb írásbeli kérdés.
Szerdán lesz a szóbelim.
Te hogy állsz?

light # 2010.11.12. 17:35

Bea11
És hogy állsz a tanulással? Hallottál valamit az írásbeli kérdésekről?
A szóbelid mikor lesz?

Bea11 # 2010.11.12. 13:38

Én is 15-én megyek írásbelizni alkjog-közigből.

Pimpőke # 2010.11.11. 21:42

Ja. A feleségem gépéről beírva autómatikusan ez leszek.:(((Bocs.

Pimpőke # 2010.11.11. 20:54

A középső szobában vizsgáztam 3 hölgy vizsgáztató előtt, azt hiszen negyediknek mentem be, Jakab Éva volt a bizottság elnöke.
Olyan 3 óra előtt nem sokkal jöttem ki a vizsgáról.

Tordesillas # 2010.11.11. 15:57

my&imyself

Csak nem egy napon voltunk?:-))

light # 2010.11.11. 15:43

Sziasztok!
Jövő hétfőn, 15-én megyek írásbelizni (alk-közig), szerdán szóbelizni.
Jön valaki ebben az időpontban?

Végigolvastam az egész fórumot, mindenkinek köszi, hogy felraktátok a kérdéseket! :-)))))

Tordesillas # 2010.11.10. 21:14

Október végefelé voltam.

EU jogból az uniós ombudsmant kérdezték, az eu-s állampolgárok alapvető szociális jogait.
TB-jogból öregségi nyugdíj jogosultság feltételeit.
Munkajogból munkaviszony megszűnése és megszüntetése, tanulmányi szerződés, munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése.
Közig jogból többek között hatósági közvetítő, belföldi jogsegély, végrehajtás feltételei.
Alkotmányjogból területszervezési eljárások, polgármesteri tisztség megszüntetése.
Ennyit jut eszembe, nagyon rendesek voltak, segítőkészek, rávezető kérdéseket is tettek fel az OIT-ban vizsgáztam, nem nagy kifejtős kérdések voltak, feltették a kérdést, ha tudtam mondtam szépen, akkor pár mondat után már ugrottunk a következőre, utolsó vizsgám volt.
Munkajogból, közig jogból, helyi önkormányzatokból csak törvényt tanultam, alkotmányjogból tankönyvet, TB jogból a kidolgozott 14 oldalas anyagot, EU jogból "szegedi kéthasábost". Ez mát a vizsgaismétlésem volt, tudtam, hogyha mindent tankönyvből akarnék megtanulni mint korábban, akkor nem férnék bele időben, mert korábban így jártam.
Szakvizsga könyveimet sikeresen eladtam fél és harmad áron.:-)))