szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Tisztelt Fórumozók!

A jogi szakvizsgával kapcsolatban lenne pár kérdésem, amire a KIM tájékoztató anyagából nem kaptam egyértelmű választ.

• Hány nap múlva tudható meg az írásbeli vizsga eredménye?
• COMPLEX Jogtárból kinyomtatott jogszabály szöveg bevihető az írásbeli vizsgára?
• Milyen hátrányos következménnyel jár, ha valaki nem megy el a kiválasztott jogi szakvizsga időpontra ?
• Érdemes-e halasztani, ha valaki nem tudott kellő mértékben felkészülni vagy más jellegű elfoglaltsága van?
• Lehetséges-e csak az írásbeli részre elmenni szóbeli vizsgát pedig halasztani?

Köszönettel,
Napraforgo85

Kidolgozott tételeket szeretnék kérni jogi szakvizsga C részhez. Ha valaki el tudná küldeni megköszönném.
email címem : banne@freemail.hu

valaki tudna pár szép szót szólni a próbaidő jogi tremészetével kapcsolatban? mire gondolhatott a költő? :)

sziasztok!

én a munka és tb részt törvényből oldottam meg, amihez van magyarázat meg kommentárok, asszem Opten-es. Nem tudom mik a tapasztalatok, én a büntit is igy tanultam, és (bár azzal foglalkozom egyébként) arra elég volt, ötös lett.
Szerintem a közignek is igy ugrom neki, aztán az alkotmányt majd meglátjuk.
Úgy hallottam, hogy Eu.ból szeretnek aktualitásokat kérdezni, a jelenlegi helyzetről, a friss döntésekről, eu-s képviselőkről stb...
jó tanulást mindenkinek!

Sziasztok!

A helyi önkormányzatokhoz,
A területi igazgatás átalakításához és
A közszféra munkajogához keresek kidolgozott tételeket.

Ha valakinek van kb. hatályos anyaga, nagyon szépen megköszönném, ha át tudná küldeni nekem: laci85@gmail.com

Sziasztok!

Az önkoránymányzatokhoz kapcsolódó kérdéseket miből tanuljátok?
Erre van esetleg jegyzet?
Nagyon hosszú különben...
Könyv már nagyon régi 2011-es.

SOS valaki???
Cini

Sziasztok!

Nekem is szükségem lenne kidolgozott tételekre a munka- tb részből. Minden segítségnek örülök! :)

Az email címem: esther1@vipmail.hu

Előre is köszönöm!

Mndenkinek kitartást kivánok.

Nincs olyan vizsga amely nem sikerülhet.

Kedves Kollégák!

Szükségem lenne munka és tb jogból jegyzet(ek)re.

hejjadaniel@freemail.hu

Köszönettel

capisca

hát, én az esélytelenek önbizalmával indulok, ugyanis max napi 2 óra tanulásra futja, amit főleg kommentárral ellátott törvényből és némi hozzáolvasott jegyzetből próbálok meg összehozni...
mivel amúgy büntetős vagyok, és ezektől a jogterületektől már az egyetemen is rárott a hideg, igy főleg nem adok nagy sanszot a sikernek...
holnap kapok egy EU-s szakvizsgakönyvet, ha beválik, beszámolok róla!

febr. 22.

És Te hogy állsz jogijogi? Miből készülsz?

Gratula Jadviga! :)

Én febr. 15-n megyek...

Úristen de jó olvasni a soraidat Jaddviga, Gratulálok!!!
És remélem, hogy másnak is ilyen jut (bizottság, jó kis kérdések, nem teljes részletességgel):) Nekem még van pici időm, de azért már fogyóban van rendesen...jön valaki febr. közepén??

Sziasztok!

Ugyan csak március közepén megyek vizsgázni "C" részből, de munka mellett kevés időm van tanulni. Ha bárkinek van bármi tippje, azt szívesen veszem, Ez lesz az első, tehát az írásbeli is ebből lesz, munkajog-tb-t választottam. Tud bárki bármi okosat mondani, vagy írni? Például érdemes megvenni a szakvizsgakönyveket, vagy elég az a jó pár jogszabály, meg a jogesetek? Jogeseteket honnan szerezhetek?

Előre is köszi a válasz(oka)t.

kisqp83@gmail.com

Sziasztok, még én is új vagyok itt a C részben (mivel sikerült feljelentkeztessen polgár helyett a vegyesre, igy hát ebből megyek vizsgázni...) időm szinte semmi, mert itthonról dolgozom, és van egy 7 hónapos kisfiam, de optimista vagyok :)
irtatok jegyzetről, azt szeretném megkérdezni, hogy ezek valaki által készitett jegyzetek, vagy hivatalos szakvizsga kiadványok (pl. alkotmányból?
volt még szó egy sk készitett jegyzetről, azt, ha lehet, nagyon szeretném én is megkapni, kedves Attila, ha megtennéd, hogy elküldöd, nagyon megköszönném! (liker_agnes@hotmail.com)

Előre is köszi az infókat!

Koszonom, ma sikerult bemennem a kp-ba es nekem is marcius 6-ra sikerult. Max 3 hetem van ra es meg a tetelsor kinyomtatasaig sem jutottam. Remelem sikerul...

ha papíron jelentkezel és levélben elküldöd, akkor jó eséllyel megkapod azt a napot, max. jelölj meg kettőt a ami neked jó, és akkor ha az egyik betelt akkor megkapod a másikat:)
Ha gépen , akkor meg ott eleve csak akkor enged jelentkezni ha még van szabad férőhely.

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy ha kiválasztok a jelentkezés során egy időpontot, amikor szeretnék vizsgázni, akkor tuti, hogy az lesz a vizsga időpontja vagy lehet, hogy nem hagyják jóvá? Köszi a választ!

Versenyjog az Európai Unióban
Céljai: Ezek szerintem a funkcióira is jók!
• A hatékony verseny védelme és fejlesztése a belső piacon;
• Az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló versenykorlátozó magatartásokkal szemben;
• Vállalatokra vonatkozó rendelkezések: a versenykorlátozó megállapodások, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziók előzetes ellenőrzése;
• Államra vonatkozó rendelkezések: a közvállalkozások, az állami támogatás kontrollja, az állami vállalatok előnyhöz jutásának megakadályozása, az állam gazdasági szerepvállalása versenytorzító hatásainak kiküszöbölése.

I. A versenypolitika a belső piac egyik tartópillére

A közösségi versenypolitika célja, hogy fenntartsa és fejlessze a versenyt a belső piacon, azáltal, hogy befolyásolja a piac szerkezetét és a piaci résztvevők magatartását. Az Európai Unióban a tisztességes piaci verseny felett az Európai Bizottság szervezetében működő Verseny Főigazgatóság őrködik, szoros együttműködésben a tagállami versenyhatóságokkal és bíróságokkal. Bár az eljárásokat a Főigazgatóság folytatja le, a döntéseket a Bizottság hozza. 2004 májusa, az Unió jelentős kibővülése óta a tagállamok is fokozott szerephez jutottak a közösségi versenyjog érvényre juttatásában - a tagállami versenyhatóságok és a bíróságok is alkalmazzák a közösségi versenyjog szabályait.

A verseny ellenőrzésének igénye, a főbb versenyjogi előírásokkal együtt már az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződésben is szerepelt. Ezen a jogforráson alapul!

A Római Szerződés fontosnak tartotta egy olyan rendszer létrehozását és intézményesítését, amely a közös piacon folyó szabad versenyt megóvja a torzulásoktól. Nyilvánvaló volt, hogy a közös piac sikeres működéséhez egységes versenyfeltételek kellettek, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a gazdaság szereplői még jórészt nemzeti keretek között tevékenykedtek. A versenypolitika filozófiájára - és ez már a Szerződésben is tükröződött - az a liberális gazdasági elmélet nyomta rá a bélyegét, amely a fogyasztói jólét biztosítását kizárólag a hamisítatlan piaci szabad verseny feltételei között tartja elérhetőnek. E szemlélet szerint csak a piaci szereplők harmonikus, esélyegyenlőségen alapuló versenye idézhet elő olyan helyzetet, amelyben a fogyasztók az egymással versengő termékek és árak között választhatnak.

Bár a verseny önmagában is védendő érték, a valóságban más célok is mozgatják a versenypolitikát. Tekintettel kell lennie azoknak a közösségi politikáknak (regionális, környezetvédelmi, vagy foglalkoztatáspolitika), illetőleg gazdasági területeknek a speciális érdekeire - például ipar vagy kereskedelem -, amelyekre döntései hatással vannak. A versenypolitika gyakorlatát a fogyasztók vagy az olyan elsőbbséget élvező célcsoportok érdekei is befolyásolják, mint a kis- és középvállalkozások.

A 2000-ben elfogadott Lisszaboni Stratégia fő versenypolitikai célkitűzését - hogy az Unió a világ legdinamikusabb és versenyen nyugvó, tudásalapú közössége legyen – a 2004-es és 2007-es bővítés során belépő új tagállamok önmagában nem változtatták meg, csak földrajzilag kibővítették megvalósítási területét. 2005-ben az Európai Bizottság felülvizsgálta a célokat és új munkaprogramot tett közzé, amely szerint a tagállamoknak előretekintő, politikai programot kellett kidolgozniuk, amelyek megvalósítására három év áll rendelkezésükre. A programok célja a gazdasági növekedés, a munkanélküliség csökkentése és a versenyképesség javítása.

Mindezt figyelembe véve a Lisszaboni Stratégiát felváltó Európa 2020 stratégia már az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza meg. E három prioritás a foglalkoztatás bővítését, a termelékenység növekedését, és a társadalmi kohézió erősítését hivatott elősegíteni. Ezen felül öt célkitűzést is meghatároztak a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kívánnak megvalósítani.

A közösségi versenyjog két nagy területre bontható, ezek:

• a vállalkozásokra és a
• tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok.

II. A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok

1. A vállalati magatartás szabályozása

A vállalati magatartásra vonatkozó szabályozást klasszikus versenyjognak (antitröszt) is szokták nevezni. Legfontosabb elveit a fúziós szabályok kivételével már az Alapszerződés is rögzítette. A Közösség versenypolitikájának központi eleme az EK-t létrehozó Szerződésnek az a két cikkelye (a 81. és a 82. cikkely), amelyek megtiltanak minden, a tagállamok közötti kereskedelmet érintő versenyellenes megállapodást a vállalatok között, illetve az erőfölénnyel való visszaélést az egységes belső piacon. Ez a két szerződésbeli cikkely képezi a kartell- és monopóliumellenes politika alapját az Európai Unióban.

A Szerződés azt a szabályozási logikát követi, hogy először meghatározza a tiltott megállapodások körét, majd felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a megállapodás mentesül a tilalom alól. Tiltott eljárásnak számít az ár rögzítése, a piac felosztása, a termelés vagy a technológiai fejlesztés korlátozása, a diszkrimináció, a termékek együttes visszatartása a piacról és az árukapcsolás, amikor egy áru vagy szolgáltatás eladását egy másikéhoz kötik.
A megállapodás mentesül a tilalom alól, ha a vállalatok közötti megállapodás hozzájárul a javak előállításának és elosztásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, feltéve, hogy abból a fogyasztó is méltányos mértékben részesedik és a megállapodás az érintett piacon nem zárja ki a versenyt. Ezek általában olyan megállapodások, amelyek ugyan korlátozzák - de teljesen nem szüntetik meg - a versenyt, azonban azokból a Közösség számára előny származik. 2004 május 1. után, az antitröszt eljárást modernizáló 1/2003-as rendelet hatálybalépését követően minden jogalkalmazó (Bizottság, tagállami versenyhatóság, tagállami bíróság), aki a Szerződés 81. cikkét alkalmazza maga vizsgálja meg, hogy a megállapodás jogszerű-e.

Az uniós szabályrendszer átfogja mind a horizontális (a termelés, szolgáltatás azonos szintjén lévő vállalatok közötti), mind a vertikális (különböző szinten lévő gazdasági egységek, pl. gyártó - forgalmazó közötti) megállapodások kontrollját.

2. A monopóliumok helye az EU-rendszerében
Az egységes piacon a monopóliumok versenytorzító tevékenységét tiltja a Szerződésnek az a cikkelye, amely jogsértőnek nyilvánítja a vállalatok monopol, vagy erőfölényes piaci helyzetével való visszaélés bármilyen formáját. A versenyjogban a monopolhelyzet alatt nem feltétlenül azt értik, ha a piacot teljes egészében egyetlen vállalat ellenőrzi. Inkább a meghatározó piaci befolyással vagy erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos eseteket vizsgálják és szankcionálják.

A piacon jelentős részesedéssel bíró vállalkozás számtalan módon érvényesítheti erőfölényét: leggyakrabban a termelés csökkentésével vagy az árak növelésével. A Szerződés azonban nem határozza meg, hogy az erőfölénynek milyen foka, milyen piaci részesedés tekinthető domináns helyzetnek. Ez ugyanis termékenként és szolgáltatásonként változhat, és egyébként is a jog az erőfölénnyel való visszaélésre helyezi a hangsúlyt, tehát a piaci dominancia önmagában nem tiltott. A közösségi versenyjog a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásoló magatartás vizsgálatára és szankcionálására terjed ki. 2004. május 1. óta a tagállamok versenyhatóságai és bíróságai is kötelesek az ilyen esetekben a közösségi versenyjogot alkalmazni. Az olyan jogsértések ellen, amelyeknek nincs a tagállamközi kereskedelemre hatása, a nemzeti versenyhatóságok járnak el a saját nemzeti joguk alapján.

A modern Európára jellemző tendenciák egyike a liberalizáció, azaz az állami monopóliumok fokozatos lebontása és a szabad piacgazdaság felé való nyitás azokon a területeken, melyeken korábban csak egy meghatározott állami vállalat tevékenykedhetett. Ennek eredményeként az ilyen ágazatok (mint például a távközlés, energia termelés és szolgáltatás, a közlekedés különböző alágazatai, stb.) fokozatosan megnyílnak a verseny számára és a korábbi monopol szolgáltatók elvesztik piaci pozíciójukat, az újonnan piacra lépő vállalkozások által versenykényszerrel szembesülnek.
3. A cégfúziók ellenőrzése

A vállalati magatartást szabályozó versenypolitikák közül a legfiatalabb a vállalati összefonódások (más néven fúziók) ellenőrzése. Fúziónak minősül két vagy több vállalkozás, vagy azok részeinek összeolvadása, egy vagy több vállalkozásnak más vállalkozás(ok) vagy azok része(ik) felett történő irányítás szerzése, valamint a közös vállalatok létesítésének bizonyos formái.

A Római Szerződés még egyáltalán nem tartalmazott a fúziós szabályokra vonatkozó előírásokat. Ezt a hiányt pótolta az 1989-ben - 16 évnyi tárgyalásokat követően - elfogadott rendelet a fúziók ellenőrzéséről, amely a következő évben lépett életbe. A jogszabály alkalmazására a Verseny Főigazgatóság hivatott, amely e tevékenységének a keretében azt vizsgálja, hogy a cégek összefonódása összhangban van-e a közösség versenyjogi szabályaival. A jelenlegi szabályrendet a 139/2004/EK rendelet fogalmazza meg.

Az összefonódások jelentős részével szemben nem merül fel kifogás, sőt gazdaságpolitikai és versenyképesség javítási értelemben kifejezetten hasznos jelenségnek tekintik. A vállalati összeolvadásokat a piaci terjeszkedésen kívül általában a költségkímélés és ezáltal a hatékonyság növelésének szempontjai indokolják. Az olyan cégfúziók, amelyek erőfölényes piaci pozíciót hoznak létre, vagy meglévő erőfölényt tovább erősítenek, oly módon, hogy az képes lenne a közös piacon folyó hatékony versenyt akadályozni, nem számíthatnak a közösségi versenyhatóság jóváhagyására. Az esetek túlnyomó többségében azonban a bizottsági aggályok orvoslására az érintett vállalkozások olyan vállalásokat tesznek, amelyek eredményeképpen - az adott feltételek mellett - a bizottsági jóváhagyás végül is megszerezhető.

A fúziónak három alaptípusát tartják nyilván: a horizontális és a vertikális fúziót, valamint a konglomerátumszerű összeolvadást (a konglomerátum olyan jellegű és erejű vállalatcsoport, mely összefonódás révén képes más termék piacán versenykorlátozó stratégia alkalmazására). Az esetek többségében a horizontális cégegyesülések kapcsán merülnek fel versenyjogi problémák.

A szabályok szerint azokhoz a közösségi léptékű vállalati összeolvadásokhoz kell kérni Brüsszel hozzájárulását, amelyeknél a szóban forgó cégek éves forgalma globális és európai eladásaikban egy konkrét küszöbértéket meghalad. Azon összeolvadások tekintetében, amelyek nem teljesítik ezeket a bejelentési küszöbszámokat, a feleknek a tagállamok illetékes hatóságaihoz kell fordulniuk a fúzió engedélyezéséért. Ilyen esetekben a tagállami versenyhatóságok teljes egészében a saját nemzeti versenyjoguk alapján járnak el.

A közösségi fúziós eljárás egy kétfázisú rendszeren alapul. Az első fázisban a versenyhatóságok azt vizsgálják, hogy az összefonódás a fúziós rendelet hatálya alá tartozik-e, illetve felvet-e versenyjogi aggályokat. Az utóbbi esetben kezdik meg a második fázist, melyben részletes vizsgálatot folytatnak le.

A Verseny Főigazgatóság az általa folytatott fúziós eljárásokban tájékoztatja a tagállami versenyhatóságokat a hozzá benyújtott fúziós kérelmekről és szükség szerint sor kerülhet ügyek áttételére is.

A Bizottság döntései ellen az Európai Bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért.

III. Tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályozás

1. Közvállalkozások

Közvállalkozásnak tekintünk minden olyan vállalkozást, amely felett az állam közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyás gyakorlásának lehetőségével rendelkezik.

A Szerződés 86. cikke szerint a közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak, és nem tarthatnak fenn a Szerződéssel, különösen annak versenyjogi szabályaival ellentétes intézkedéseket.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

A Bizottság biztosítja a fenti rendelkezések alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.

2. Állami támogatások

Az állami támogatásokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket szintén az EK Szerződésben olvashatjuk, amelynek 87. cikke fogalmazza meg az alábbi tiltó, illetve megengedő szabályt.

Eszerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az általános tilalmi szabállyal szemben azonban a közös piaccal összeegyeztethető többek között a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják, valamint a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás.

A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás is, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás.

Nem minősül továbbá tiltott állami támogatásnak, tehát összeegyeztethetőnek lehet tekintetni az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatást, vagy a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatást, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.

IV. Magyarország és a versenyjog

Az Országgyűlés még 1990-ben fogadta el az első versenytörvényt, amelyet az azóta többször is módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény váltott fel. A magyar versenytörvény teljes mértékben megfelel a közösségi előírásoknak. A versenytörvény szabályainak az alkalmazása alapvetően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata, amelyet 1991-ben hoztak létre, mint kormánytól független országos hatáskörű szervet. A GVH, amelynek elnöke miniszteri besorolást kapott, a Parlamentnek tartozik felelősséggel. Évente jelentést készít, amit az Országgyűlés megvitat és elfogad (vagy elutasít). A konkrét versenyügyekben a Versenytanács dönt, amelynek elnöke egyben a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. A Versenytanács bejelentésekre vagy saját kezdeményezésre indít versenyfelügyeleti vagy ágazati vizsgálatokat és hoz döntéseket. A vállalatok a döntések ellen bírósághoz fordulhatnak.

Az uniós csatlakozásunk óta a hazai bíróságok előtt is lehetőség van a Római Szerződés 81. és 82. cikkeire és a versenyjogi rendeletekre hivatkozni, ami munkamegosztást eredményez a Bizottság, a GVH és a bíróságok között. A magyar versenyjog alkalmazása továbbra is a GVH kizárólagos hatáskörébe tartozik, a közösségi versenyjog megsértése miatt már a Bizottság mellett a GVH, illetve magánjogi perekben magyar bíróság is eljárhat.

Európai Bizottság
Az Európai Bizottság hivatott biztosítani az EU versenyjogi szabályainak a megfelelő alkalmazását.
Ez elsősorban az alábbiak figyelemmel kíséréséből és adott esetben megakadályozásából áll:
• versenykorlátozó megállapodások (különösen a „kőkemény” kartellek);
• vállalatok piaci erőfölénnyel való visszaélése;
• egyesülések és felvásárlások;
• kormányzati támogatás.
A Bizottság mindezt különféle felügyeleti és végrehajtási jogköreinek köszönhetően képes megvalósítani. A Bizottság jogosult például vállalkozásoknál vizsgálatot folytatni, meghallgatásokat tartani, mentességeket odaítélni. A kormányok szintén kötelesek előzetesen bejelenteni, ha vállalkozásoknak (állami) támogatást terveznek nyújtani.
2004 óta a Bizottság egyes végrehajtási feladatai a "korszerűsítési" eljárás keretében átkerültek a tagállamokhoz (az 1/2003 rendelet). Ennek értelmében a tagállami versenyjogi hatóságok és a tagállami bíróságok alkalmazhatják és végrehajthatják az EUMSz. 101. és 102. cikkét (korábban az EKSz. 81., illetve 82. cikke).
A Bizottság a versenypolitika valamennyi aspektusának végrehajtása során figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit.
Az egyes esetekkel, a hatályos jogszabályokkal és egyebekkel kapcsolatos további információk a Bizottság versenyjogi honlapján érhetők el.

Az összefoglaló linkje helyesen:

http://ec.europa.eu/…neral_hu.pdf

Sziasztok! Az EU versenyjogi tételekhez korábban már írtam egy vázlatot, szerintem ez elég jó kiindulási alapnak. Bemásolom újra!

Ezek alapján a tételsorban lévő kérdésekre a válaszaim:

• Mi a versenyjog funkciója? A közös piac, majd a belső piac célkitűzése a versenykorlátok lebontása és az ilyen magatartások háttérbe szorítása annak érdekében, h a 4 szabadság elve maradéktalanul megvalósulhasson.
• Milyen jogforráson alapul? EuMSZ. 101-109. cikkei rendelkeznek a versenyjogról, a belső piac működéséhez szükséges mértékben a versenyszabályok az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
• Mi a Bizottság szerepe a versenyjogban? Nem csak jogalkotás előkészítése, hanem hatósági funkciót is betölt. Ezt a hatáskörét a Versenypolitikai Főigazgatóságon keresztül gyakorolja.
• Milyen eljárást folytat a versenyszabályok megsértésekor? Az EB Versenypolitikai Főigazgatóságának összefoglalója: http://ec.europa.eu/…neral_hu.pdf

Kedves Fórumozók!

Valaki nem tud kisegíteni versenyjogos tételekkel?
Elég egy vázlat is, vagy valami...
Nagyon köszi előre is.

Szép napot!

miami, én egy hete jelentkeztem és március 6-ra kaptam időpontot.

Tudja valaki, hogy mostanság hogyan osztogatnak időpontokat C szakvizsgara? A lehető legkorábbi időpontra kellene mennem.

Cincimóki: köszi az Euvonalas oldalt, tényleg vannak rajta hasznos dolgok:)

Versenyjogos tételeim még nincsenek, és jelenleg időm sincsen rá meló mellett, hogy kidolgozzam őket, de igyekszem ráhaladni a kérdésre:)

Jó tanulást mára mindenkinek:)