"És most jöhetnek az érveid a képzés előtti erőteljes szelekció, a nagyon szűk bemenet mellett."
- Aki ezekből az okokból lemarad a középiskolában, szerintem már alig-alig tudja felvenni a lépést a felsőoktatásban, így a lehetőség nagy részben inkább elméleti, kis részben igazad van valószínűleg.
- A felvételi rendszer is lehetne egész más, ráadásul az életben sincs mindig újrajátszási lehetőség, aki feszültségben nem tud teljesíteni, annak a későbbiekben is lesz problémája. Szoktam mondani, hogy kicsit más a egyedül a tükör előtt tudni angolul, meg egy 2,5 órás megbeszélésen, ahol 10 ember mereszti rád a szemét, egyik sem ért veled egyet és nem mellesleg mind feletted áll a ranglétrán. Ha meg valami extrém eset van, lehet újra felvételizni egy év múlva, nem dől össze a világ.
- A mai magyar felsőoktatás általam ismert része tökéletesen alkalmatlan a képességek felismerésére. Ha a tömegképzést favorizálod, amiből majd a jók kiválogatódnak, akkor pont azt mondod, ami lehetetlen: legyen egy irdatlan tömeg és azokat ne ismeret, hanem képesség alapján szelektáljuk. Miközben még az ismeret leellenőrzésére sem lehet mód és idő, pont a tömeg miatt. Véleményem szerint a kígyó a saját farkába harapott.
- Nekem pont ez a bajom: felvesznek 600 embert és abból mondjuk 300 alkalmas lenne jogásznak, de csak 150 kap diplomát, mert túlképzés van. Erre meg én mondom azt, hogy akkor már ne az egyetem végén játsszunk istent: adjunk neki diplomát, ha teljesíti a követelményeket, aztán majd eldönti, mit csinál vele.
Az oktatók kvalitásainak van ehhez köze: pont azt próbálom elmondani, hogy a legrosszabb lépcsőre akarod bízni a szelekciót.
