Álláskereső jogászok

"És most jöhetnek az érveid a képzés előtti erőteljes szelekció, a nagyon szűk bemenet mellett."

1. Aki ezekből az okokból lemarad a középiskolában, szerintem már alig-alig tudja felvenni a lépést a felsőoktatásban, így a lehetőség nagy részben inkább elméleti, kis részben igazad van valószínűleg.
2. A felvételi rendszer is lehetne egész más, ráadásul az életben sincs mindig újrajátszási lehetőség, aki feszültségben nem tud teljesíteni, annak a későbbiekben is lesz problémája. Szoktam mondani, hogy kicsit más a egyedül a tükör előtt tudni angolul, meg egy 2,5 órás megbeszélésen, ahol 10 ember mereszti rád a szemét, egyik sem ért veled egyet és nem mellesleg mind feletted áll a ranglétrán. Ha meg valami extrém eset van, lehet újra felvételizni egy év múlva, nem dől össze a világ.
3. A mai magyar felsőoktatás általam ismert része tökéletesen alkalmatlan a képességek felismerésére. Ha a tömegképzést favorizálod, amiből majd a jók kiválogatódnak, akkor pont azt mondod, ami lehetetlen: legyen egy irdatlan tömeg és azokat ne ismeret, hanem képesség alapján szelektáljuk. Miközben még az ismeret leellenőrzésére sem lehet mód és idő, pont a tömeg miatt. Véleményem szerint a kígyó a saját farkába harapott.
4. Nekem pont ez a bajom: felvesznek 600 embert és abból mondjuk 300 alkalmas lenne jogásznak, de csak 150 kap diplomát, mert túlképzés van. Erre meg én mondom azt, hogy akkor már ne az egyetem végén játsszunk istent: adjunk neki diplomát, ha teljesíti a követelményeket, aztán majd eldönti, mit csinál vele.

Az oktatók kvalitásainak van ehhez köze: pont azt próbálom elmondani, hogy a legrosszabb lépcsőre akarod bízni a szelekciót.

Mallinalli, hogy értelmes mederben tartsuk a beszélgetést, szerintem rögzítsük, hogy az általánosság szintjén vizsgáljuk a kérdést. Annak tehát, hogy mit csinálnak egyes alkalmatlan tanárok, nem nagyon lesz relevanciája. Az alkalmatlan tanárokat is ki kell szelektálni... :-)))

„Nem általánosságban a szelekció a bajom, hanem az, hogy 400-ból 200-at szelektálnak. Kívánatosnak azt tartanám, hogy nehéz felvételi és utána értelemszerűen elfogadható arányú szelekció.”

A nagyon nehéz felvételivel mint írtam, sok olyan is kiesik aki egyébként alkalmas lehetett volna. Én egyébként azzal egyetértek, hogy legyenek komoly felvételi követelmények, szemben a mostanival, , a cél az, hogy ne végezhessenek elégséges középiskolai osztályzatokkal egyetemeket.
Szerinted még mindig nagy a szelekció, ne viccelj már, kellő állhatatossággal, sok év alatt szinte bárki diplomához juthat. Aki meg nem, az gyakorlatilag egy élet alatt sem lenne képes megszerezni, vagy más célok felé indul, ezért hagyja abba.

„ Kívánatosnak azt tartanám, hogy nehéz felvételi és utána értelemszerűen elfogadható arányú szelekció.” A
Ez már majdnem ízlés kérdése. Mert nekem meg jobban tetszik, ha a felvételinél alig van szelekció (csak a nyilvánvaló hülyékre), és a képzés során csökkentjük a kibocsátást a kívánt szintre.
Számos érvem van ennek célszerűsége mellett.

1. Csökkenti az olyan külső tényezők hatását, mint a családból, középiskolából hozott hátrányok, előnyök. (Amelyeknek, valljuk be, nem sok köze van az alkalmassághoz, rátermettséghez.)
2. Nem egyetlen vizsgán (felvételi), egy szűk ismeretanyagon mutatott tudáson alapszik, hanem egy hosszabb időszak alatt nyújtott teljesítményen.
3. Az ismeretek mellett jobban figyelembe veszi a képességeket, irányultságot.
4. Rugalmasabban, gyorsabban tud alkalmazkodni a munkaerőpiaci szükségletekhez. (Ha 600 embert vettek fel azzal, hogy a végén 150 fog kijönni, nem gond, ha kiderül, hogy 200-ra végzettre lesz szükség. De ha eleve csak 150-et vettek fel.

És most jöhetnek az érveid a képzés előtti erőteljes szelekció, a nagyon szűk bemenet mellett. (Egyes oktatók szakmai, emberi kvalitásait hagyjuk, annak ehhez nem sok köze van.)

"Mallinalli, mondd már meg légyszi, mi köze van annak, hogy alkalmatlan tanárok is vannak az egyetemeken, ahhoz, hogy nem kellene minden hülyét felvenni."

Csak az, hogy az alkalmatlan tanár abban látja élete küldetését, hogy kiválogatja a sok alkalmatlant. Ezért úgy ül be reggel vizsgáztatni, hogy a 80%-ot ki kell szórni, mert túl sok az ügyvéd Budapesten, egész Ausztriában nincs ennyi. (Majdnem szó szerint idéztem a professzor urat.) Így aztán tökéletesen mindegy, mit mondasz, mert ha már 3-an kaptak egy kettest, te már nem mehetsz át.

"??? Ezzel mit akarsz mondani? Sok, még több kell, vagy mi?"

Negyedéves hallgatók már túl vannak egy-két vizsgán. Egyetértve Grád Andrással, ahol negyedéven 85% megbukik, ott nem a hallgató a hülye és link.

Lehet más az időjárás?

guba:
Nem általánosságban a szelekció a bajom, hanem az, hogy 400-ból 200-at szelektálnak. Kívánatosnak azt tartanám, hogy nehéz felvételi és utána értelemszerűen elfogadható arányú szelekció. A jelen rendszer nem ez, hanem pontosan az, amit Grád András leírt. De még az se tudás alapon (ezt már én teszem hozzá).
Hogy szerintem hogyan kéne, azt ilyen terjedelemben nem tudom leírni, mert több és súlyosabb a probléma, mint ami idefér. Ott kezdődik, hogy az oktatók fele nem való a katedra közelébe, kicsi százalékuk pedig ép emberek közé sem. Én sajnálom legjobban, hogy ezt kell mondanom. Annyira vártam, hogy oda járhassak, hogy annál jobban csak azt vártam, hogy ne kelljen oda járnom. És én imádtam a tananyagot, most is imádom a szakmámat, de ami ott megy több tanszéken is, az kritikán aluli véleményem szerint.

Mallinalli, mondd már meg légyszi, mi köze van annak, hogy alkalmatlan tanárok is vannak az egyetemeken, ahhoz, hogy nem kellene minden hülyét felvenni. Próbálj már arra reagálni, amit írtam, mert szerintem elbeszélünk egymás mellett.

„Az alkalmatlanokat ki kell szűrni, ez nem vitás, de ne mondd nekem, hogy negyedéven(!) az évfolyam 85%-áról még nem derült ki, hogy alkalmatlan. (Konkrét bukási arány.)”

??? Ezzel mit akarsz mondani? Sok, még több kell, vagy mi? Ezt egyébként te mondtad, nem én.

KBS, arra célzol, hogy az időjárást is csak annyira tudjuk befolyásolni, mint a politikát? Mostanában a a kínaiaknak az jobban megy:)

Kedves KBS,

Én pl. utálom ezt az éghajlatot, a nyár nekem túl meleg, a tél túl hideg. Madeira szigetén fogok élni az örök tavaszban.:-DDD Feltéve, hogy nem tette tönkre a globális felmelegedés.

nekünk is volt ilyen, harmadéven, nem emlékszem pontosan, de 70% felettvolt, az tuti,a 30% csak azert ment át, mert a másik tanárnál vizsgázott. aztan szoktunk a dékán úrnak, beült vizsgákra, egyből nem volt annyi bukás:)

úgy érzem, hogy az oktatási rendszert nem lehet úgy megcsinálni, hogy mindenki jól járjon, és egységesen igazságos döntések szülessenek

Gondolom, sokat olvastál tőlem (publikációkat):-DDD.

„Pl. volt, aki az első féléves vizsgán nem óhajtván vizsgáztatni, minden hallgatótól kérdezett egy második féléves kérdést, és a kis nem odavalók nem tudták a választ:-D. (Nem én voltam, ennyit segítek.)”

Mint írtam volt, jó egyetemhez jó emberanyagra van szükség, és ez a tanárokra is vonatkozik. Persze, ezt se vedd magadra, kedves Legislator, mert mint tudod a te szakmai kvalitásaidat mindig is tiszteletben tartottam. :-))

„sok évfolyamtársam politikaellenes hálistennek rajtam kívül”

Ennyi erővel lehetnétek időjárásellenesek is.

"Sorsjegyen húzta ki a tanár, hogy ki megy át?"

Most viccelsz, de néha nem álltunk ettől messze érzésem szerint.
Hogy konkrétabb legyek: véleményem az, hogy az oktatók egy része szakmailag megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor oktatóként tökéletesen alkalmatlan. Láttam én felnőtt férfit sírni a folyosón, mert harmadszor is ugyanahhoz a vizsgáztatóhoz került beosztásra, aki már az első alkalommal elmondta, hogy sose fogja átengedni, mindegy, mit húz vagy mond. Aztán mehetsz a kari tanácsra, a lőtéri kutyát nem fogja érdekelni a problémád, legfeljebb beosztanak egy olyan vizsgára egy olyan tanácshoz, ahol teljesen biztosan tudnak olyat kérdezni, amit nem tudsz. Nincs annál rosszabb, amikor látod a szemén, hogy élvezi, hogy szemétkedhet és ezt most a legkomolyabban mondom. Bár ne ez lett volna a tapasztalatom, de sajnos igen.
Nem mindenki ilyen, ez tény, de elég egy ilyenbe belefutni és egy életre nem felejted el.

Az alkalmatlanokat ki kell szűrni, ez nem vitás, de ne mondd nekem, hogy negyedéven(!) az évfolyam 85%-áról még nem derült ki, hogy alkalmatlan. (Konkrét bukási arány.)

Azt írd le, hogy szerinted hogyan lenne jobb, ne azt, hogy az én véleményem miért nem tetszik. Minden rendszerben vannak vesztesek, ha erős felvételi-követelményeket támasztasz, akkor lehet azzal érvelni, hogy de nem mindenki ugyanonnan jött, eltérő képzésben vett részt, rossz napja volt a vizsgán, izgult, rossz vizsgázó típus, menstruált stb. Ezért írtam, hogy szerintem sokkal tisztességesebb, ha nem csupán ez dönt, hanem egy későbbi félévi szelekció. És a két elképzelés kombinálható, egyik vagy másik javára.

Pl. volt, aki az első féléves vizsgán nem óhajtván vizsgáztatni, minden hallgatótól kérdezett egy második féléves kérdést, és a kis nem odavalók nem tudták a választ:-D. (Nem én voltam, ennyit segítek.)

Mallinalli: Plusz ezt is mondta az illető: "Egyebekben a tanszék minden forgalomban lévő (polgári jogi) tankönyvet ismer."

Legislator, szintén ELTE?

Élénken él bennem a polgári jog záróvizsga előkészítőn feltett kérdés és válasz:

• Sok a forgalomban lévő tankönyv, nem látjuk, hogy a tanszék mit ajánl a felkészüléshez.
• Minden jegyzetnek van olyan része, amivel a tanszék egyes tagjai nem értenek egyet, ezért a tanszék nem ajánl irodalmat a hallgatóknak, rájuk bízza a választást.

(Hogy ezek utáni 5 percben mi hangzott el, azt senki nem tudja, mert 400 embert mormolt el egyszerre egy lájtosabb anyázást.)

„A hatalmas probléma, hogy a rostálásnak az égvilágon semmi köze a tudáshoz és a szorgalomhoz. ”

Ha tehát rossz szempontok szerint rostálnak, akkor inkább maradjon benn mindenki, ne is állítsunk követelményeket, vagy azokat szállítsuk le a leghülyébb hallgató szintjére? Nehogy valaki olyan essen ki, aki egy ki tudja milyen, de más szempontrendszer szerint meg nagyon is idevaló lett volna?

„Nagy részben a szerencse döntötte el, hogy ki marad bent.”

Sorsjegyen húzta ki a tanár, hogy ki megy át? Ha a tananyagot kérdezte, akkor valószínű már nem nagyrészt a szerencsén múlott, hanem azon, hogy ki mit és mennyit tanult meg belőle. Ja, hogy nem a lényeget kérdezte, meg nem a fontos, meg a használható tudást kérte számon? Hát nyilván azért, hogy a hülyék átmenjenek, az okosok meg kibukjanak. :-)

„(Az alapgondolattal sem értek egyet, szerintem aki nem odavaló, az egyetlen percig se hitegessük, hogy lehet, hogy mégis, és ne egy vagy több szemeszternyi keserű élmény döbbentse rá, hogy ez neki nem való, de ez már más tészta.)”

Ez zseniális, a deklaráció támadhatatlan, már csak azt kell hozzá kitalálnod, hogy melyik az az ettől sokkal jobb módszer, amelyikkel ez megvalósítható, teljesen demokratikus, és senkinek nem szerez keserű élményt, mert mint tudjuk az élet egy habos torta.

ne offoljuk szét a topikot, figyelni kell,hogy mi történik, nem szabad, hogy palira vegyék az embert

na azért hogy semlegességemet bizonyítsam, nézzetek át a Legyen a zene mindenkié topikba:))))

"Ha már nem vagy képes alakítani, legalább tudjad és értsed, hogy mi történik."

Az I/2. sz. használata (rendszerint) a kérdezőnek szól. Javaslom a személytelen megfogalmazás használatát: "Ha már az emberek nem képesek alakítani stb."

Mallinallival meg egyetértek, tapasztalataink azonos gyökérből táplálkoznak.

"Az szerintem egy nagyon tisztességes rendszer, hogy egy egyetemre viszonylag sok embert felveszünk, és egy magas követelményren­dszerrel könyörtelen módon kirostáljuk az alkalmatlanokat."

A hatalmas probléma, hogy a rostálásnak az égvilágon semmi köze a tudáshoz és a szorgalomhoz. Legalábbis ott, és akkor, ahova én jártam, ott szó sem volt róla. Nagy részben a szerencse döntötte el, hogy ki marad bent. A követelményrendszer ugyanis nem magas volt, hanem egyenesen követhetetlen. Példákat már hoztam eleget, azt hiszem. Hogy nem a sértettség beszél belőlem, azt talán bizonyítja, hogy tulajdonképp nagyobb probléma nélkül elvégeztem az egyetemet, nem csúsztam a félévekkel, sem semmi ilyesmi.

(Az alapgondolattal sem értek egyet, szerintem aki nem odavaló, az egyetlen percig se hitegessük, hogy lehet, hogy mégis, és ne egy vagy több szemeszternyi keserű élmény döbbentse rá, hogy ez neki nem való, de ez már más tészta.)

Rákérdeztél egy korábbi bajussznak írt mondatomra, annak a helyes értelmezését írtam le. Azt, hogy te személy szerint képes vagy e alakítani is a politikát, én nem tudhatom, és nem konkrétan rád, hanem bárkire vonatkozott ez a mondatom.

1.Tudom, hogy mi történik.
2.Bocsánat, én képes volnék alakítani, talán mondhatom, mint országgyűlési bizottsági szakértő, más kérdés, hogy a politikusok a saját határozataikat sem akarják betartani.
3.Bár nem nekem szólt a válaszelem, jelzem, hogy soha egyetlen pártot sem támogattam tagként, ide sem politikai alapon kerültem be.

„Ugyan, ki képes ma alakítani a politikát a politikusokon kívül? ”

Ha már nem vagy képes alakítani, legalább tudjad és értsed, hogy mi történik.

Érdekes, akik korábban oly szilárd hittel támogattak bizonyos pártokat, ma csak annyit tudnak mondani, hogy egyik sem különb a másiktól, mindet le kellene cserélni, meg máshol lenne a helyük. Ez a politikai felelősség elkenésének legjobb módszere. "Hát, nem mindegyik lop? Dehogynem! Engem már nem is érdekel ez a bűzlő katyvasz!" :-)

„Ugyan, ki képes ma alakítani a politikát a politikusokon kívül? ”

Ha már nem vagy képes alakítani, legalább tudjad és értsed, hogy mi történik.

Érdekes, akik korábban oly szilárd hittel támogattak bizonyos pártokat, ma csak annyit tudnak mondani, hogy egyik sem különb a másiktól, mindet le kellene cserélni, meg máshol lenne a helyük. Ez a politikai felelősség elkenésének legjobb módszere. "Hát, nem mindegyik lop? Dehogynem! Engem már nem is érdekel ez a bűzlő katyvasz!" :-)