Álláskereső jogászok

Kedves kbs,

„A követelmény talán. De a teljesítmény nem.”

tényleg szégyen, hogy civilistáink még arra is alkalmatlanok, hogy egy épkézláb tankönyvet összepakoljanak...az új Ptk.-ról nem is beszélve.

KBS: nem bántanám meg Grosschmidot, nagyon bejön a stílusa, oda meg vissza vagyok tőle, csak életében nem írt egy sort sem idegen nyelven ahogy a legtöbb 1945 előtti jogtudós sem (most azt a korszakot ne vegyük ide, amikor a latin volt a hivatalos nyelv). Ha most megmondanám, ki volt az első magyar jogtudós, aki érdemi jogi monográfiákat jelentetett meg jó kiadónál, idegen nyelveken (ráadásul 3 különféle nyelven) csúnyán nekem esnétek. lehet jönni, hogy ez sznobizmus, nem az, kelet-európai kisállamok nyomorúsága...

Kacs: A minőség tényleg fontos lenne. Elvben erre volna az idézettség, de tudom mit fogsz erre írni, azért írtam, elvben:-). Mondjuk a jogászok és a történészek írnak legtöbbet...Hidd el, sok mai nagyságot el fog feledni az utókor, de szerintem van kb. öt-hét 1970-2010 között alkotó jogtudós, akit tuti nem. De őket nem nevezem meg, max. négyszemközt, bor(sör)(whisky)közileg, ámde korrekt indokolással.

Kacs: a három nagy jogág közül egyben sincs jó tankönyv...

Az általam olvasott legvilágosabb (mai) hazai magánjogi tankönyv: Besenyei Lajos: Kötelmi jog általános rész. Felüdülés volt a miskolci contributio után...
Anno Magyary és Marton tudott még jól tankönyvet írni... De az egyik kig., a másik RJ.

Szerintem a bünti tankönyv jó.

Marton volt aki ügyvédkedett is, legalábbis nekünk volt olyan jogesetünk ami az ő praxisában esett meg.

Sziasztok!

Elnézést, hogy félbeszakítom a diskurzust.

Az érdekelne, hogy tudtok-e pontosabban informálni esetleg arról, mennyit keres(het)egy pályakezdő jogász köztisztviselőként? Annyit tudok, hogy az alapilletmény kiszámítása hogyan történik, de nem tudom, mit értenek az egyéb juttatásokon a nyelvpótlékon kívül (ennek az összegét sem ismert számomra). A táblázat, amit láttam, felsőfokú végzettségű köztisztviselőkre vonatkozik, de gondolom azért nem mindegy, hogy milyen végzettségről van szó.

Előre is köszönöm a segítséget!

„Grosschmidot, nagyon bejön a stílusa, oda meg vissza vagyok tőle, csak életében nem írt egy sort sem idegen nyelven”
De nem azért, mert nem tudott idegen nyelven. Németül pl. elég jól tudott, és magától értetődőnek vette, hogy más is jól tud, a terjedelmes német idézeteit eszében sem volt lefordítani, még jegyzetben sem.

Egyébként Benőt nem hagyom! (V.ö.: a medve, a farkas, és a nyúl beleesnek egy verembe, és amikor már ötödik napja ott rostokolnak, a farkas felveti, hogy nincs mit tenni, valakit meg kell enni, a nyuszi felkiált: "a medvét nem hagyom".)

Szia ujhus!
300.000,- forintot netto. Kap még 200 ezer "kafeteriat". És "állásbiztonságot". Bankok "zabálják" a hitelképessége miatt.

"Németül pl. elég jól tudott, és magától értetődőnek vette, hogy más is jól tud, a terjedelmes német idézeteit eszében sem volt lefordítani, még jegyzetben sem."

Kedves KBS!

Nem bántom én, mondom, hogy a stílusa egyszerűen zseniális. De amúgy korban egyetlen idegennyelvű idézetet sem fordítottak le. Szerintem angolul is jól tudhatott, hiszen Werbőczy és az angol jog című munkája elképesztően zseniális, és látszik, hogy érti és érzi az angol jogot. (Ma hányan vannak ilyenek?) Nem akartam én őt kipécézni, abban a korban a magyar jogászok egyszerűen nem igazán írtak, csak magyarul. Azonban a tényeket nem szabad keverni az érzelmekkel.

Ser,

Nem Beck Sala bácsival (bocsánat, professzorral) kevered?

Leg,

nem, olyan adta a jogesetet aki nagy Marton fan, ő mondta. Ami egyébként a következő:

Egy férfi bement a kaszinóba, elkezdett rulettezni. Elsőre nyert, bent hagyta a tétet(ilyenkor a rulettben azt hiszem hogy 3szoros vagy 4szeres pénzt fizet, ha ugyanazon hagyod), újra nyert, később már nem is mondott semmit, csak bent maradt a pénz és ment a kör. Mikor a nyeremény már akkora volt, hogy aznapra fizetésképtelennél vált a bank, akkor vették észre hogy a férfi halott. A per azon ment, hogy jár e a lóvé az örökösöknek, ha igen, akkor mennyi, mikor halhatott meg - halott ugye nemigen játszhat -, Örökösök vs. Kaszinó.

Kedves Dr. Attika!
A kérdés komoly volt, az válaszoljon, aki érdemben tud valamit hozzászólni.
Köszönöm

a válasz is az volt.

Kedvenc hirdetés:

„A Smith & Wesson” Ügyvédi Iroda sürgősen ügyvédjelöltet keres.

Alkalmazási feltételek:

• legalább summa cum laude diploma minősítés,
• angol vagy német felsőfokú nyelvtudás.

jó hogy a "legalább summa" elég nekik.

Kedves Sherlock,

„rulettben azt hiszem hogy 3szoros vagy 4szeres pénzt fizet, ha ugyanazon hagyod”

az attól függ, hogy melyik mezőn hagyod...;)

Kedves Legislator,

„abban a korban a magyar jogászok egyszerűen nem igazán írtak”

akkor még a minőség számított a mennyiség felett...

Ez a kaszinós jogeset több okból is fiktívnek tűnik. Inkább iskolai feladat, mint valódi tényállás.

Kedves Mosza!

Köszönöm a korrekt választ!

A kaszinós történetet én is hallottam Bessenyeitől( alias Bucsok) Szegeden még prehisztorikus időben

Sherlock!

„A Smith & Wesson” mint Ügyvédi Iroda??? Summa cum laude kellene kaliberben mérve?

http://www.smith-wesson.com/

Sz.Márton!

Az szleng a "menő" irodákra :) - azért van idézőjelben

Sherlock!

Ez természetesen sejthető volt! A "menőkbe" is csak egyeseknek (és ketteseknek) menő a játék! Vannak akik oda születnekm(vagy házasodnak) és helyettük dolgoznak a szürke háttérből a szorgalmas kis irodai zsenik!(...)

Kedves Sz.Márton,

„Vannak akik oda születnekm(vagy házasodnak)”

ritka az olyan, aki ilyesmi miatt kerül be ebbe a körbe...olyannal pedig még nem is találkoztam, aki bent maradt volna megfelelő teljesítmény nélkül.

Kacsa,

Tetszetős az érvelésed, de nehézkes lenne az aggálytalan bizonyítás. Más volt akkor a tudományos világ, és más most. Nem igazán volt pl. 1945 előtt teljesítménykényszer. Nemhogy nem volt kötelező már a PhD-jelölteknek külföldön publikálni, hanem jószerével alig volt 1945 előtt jogászakadémikus, akinek lett volna ilyesfajta teljesítménye. A minőségnél azt elfogadom, hogy a legjobbak akkor műveltebbek voltak a mostani legjobbaknál, és a hazai publikációk színvonala magasabb volt. Külföldi meg alig valakinek volt anno.

Kedves Legislator,

ebből is látszik, hogy a (szak)tudásnak nem az az értékmérője, hogy publikált-e külföldön, vagy idegen nyelven, vagy publikált-e egyáltalán...
Engedd meg, hogy megemlítsem Csemegi Károlyt, akit abban a korban mindenki az egyik legjelentősebb elmének tartott mindenki, pedig egyetlen publikációja sincs.

finomítok: egyetlen publikációjáról sem tudok...biztos vagyok benne, hogy fogsz mondani ugyanis legalább egyet tőle, amiről emberfia még nem hallott....:)

Mezey Barna írt róla egy életrajzot, abból nekem rémlik egy: jogászok és a jogászat helyzete - vagy valami ilyesmi.