Pihenőidő 24h szolgálatban

Az lenne a kérdésem, hogy többedmagammal látok el 24h fegyveres szolgálatot alkalmazotti jogviszonyban
(de nem a fegyveres erőknél).
Érdekelne, hogy mennyi pihenőidő jár a szolgálat alatt és egyben vagy külön is ki lehet venni a pihenőidőt.
Jó lenne ha valami jogszabályi hivatkozást is találnátok rá
Köszi a segítséget.

Mt
122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.

Más kérdés, hogy napi 24 órás munkaidő NINCS.

117/B. §
(3) A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló257 258

1. készenléti jellegű munkakört lát el;

„Más kérdés, hogy napi 24 órás munkaidő NINCS”

Efi: tudom, hogy neked ez nagyon nem szimpatikus, de van ilyen, csak éppen nem mérték, hanem beosztási szabály.

Magyarul is lehetne ?

Szerintem ez is úgy volt, de ha mégsem:

olyan valóban nincs, hogy valakinek a napi munkaidő mértéke legyen 24 óra (erre vonatkozik az Mt. általad idézett része) DE ettől még a rendelkezésre álló munkaidőt lehet úgy beosztani, hogy az egy napra jutó munkaidő 24 óra legyen (erre találsz rendelkezést az Mt. munkaidő beosztására vonatkozó szabályai között).

Ez:
119. §
(3) A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg

szerintem ellentmond ennek:
117/B. §
(3) A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló

1. készenléti jellegű munkakört lát el;

:-) nem mond ellent. Az előbbi a beosztási szabály az utóbbi a mérték szabály.

A mérték szabály mondja meg a keretet, ezez a kereten belül lehet gazdálkodni a beosztási szabályok szerint.

Azt kellene tudni, hogy készenléti jellegű-e a munkakör: mert, ha pl. folyamatosan kell járőrözni, körbe kell járni a területet mondjuk óránként, vagy csak ül az ember, de mindig figyelni kell a ki-bemenő forgalomra, akkor napi 12 óra a max. Ha a munkaidő kb. 1/3-ában ténylegesen tud pihenni(pl. alvás), akkor szvsz lehet 24 óra.

Én persze most se értem, amit Kála ír.
Mit jelent a 117/B ???

Persze a 119 is egy jogalkotói - és matematikai - bravúr, büntettek meg már vajon azért valakit, mert a napi munkaidőt, a 24 órát, valamely munkavállalójával túllépette ? :)
Max ha kettő helyett dolgoztatta.

Efi: nézd, ez a rész az Mt. egyik legbonyolultabb szabályrendszere. Ahhoz, hogy teljes egészében lásd és értsd, nem elég szakaszokat kiszedni belőle. Az alap az lenne, hogy megértsd a mérték és a beosztási szabályok közötti különbséget. Sajnálom, ha nem tudtam ebben segíteni.

Persze, hogy nem tudsz segíteni, ha egy szóval sem próbálod elmagyarázni.
Mellesleg ennek kéne a legvilágosabb szabályrendszernek lennie. Nem csoda, hogy sem a munkavállalók, sem a munkáltatók jó része nem bírja (szabályosan) alkalmazni.

Próbálkozzunk példával:
A munkaidő mértéke: pl. napi 8 óra, heti 40.
Ezen a 40 órán belül a munkaidőt több módon lehet beosztani, pl. 8-8-8-8-8; 12-8-12-8-P; egyes munkakörökbe pedig belefér akár a 24-6-P-P-10 is.

Igazándiból az a gondom, hogy amíg a mérték-beosztás alapfelállást (vagyis az, hogy a mérték adja meg a keretet a beosztás pedig azt, ahogy a rendelkezésre álló keretet a gyakorlatban használjuk) nem érted (vagy nem akarod elfogadni) addig a továbbiakról nincs mit beszélni.

Van még valaki, aki Kálán kívül érti?

Én ezzel nem tudok mit kezdeni:
117/B. §
(3) A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét ... órára emelhető.

Minek a maximuma is akkor a 12?

Oda van írva:

„A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét ... órára emelhető.”

Engem az érdekelne, hogy ez mindenkinek ekkora problémát okoz, mint neked?!

Miért, csak akkor kell betartani, ha efi99-nek problémát okoz?
Nem értettem, megkérdeztem, gondoltam, azért van a jogifórum. Szerintem egyébként másnak is okoz problémát, nem véletlenül kérdezték, hogy mennyit lehet alatta pihenni.

A probléma lényege: portás (készenléti jellegű munkakör) 24/56 munkarendben dolgozik. Jogszerűen? Vagy az Mt. 119. § (3) bek. csak arra ad lehetőséget, hogy 12 óra munkavégzés után pl. max. 12 óra ügyelet elrendelhető legyen?

Nem vagyok jogász, ezért megpróbálom elmagyarázni.
A portások készenléti munkaidő keretben dolgoznak, ami maximum napi 12 óra. Azért készenléti, mert a munkaidőből 4 - 6 óra amikor nem csinálnak semmit, csak ott vannak. Nálunk TV néznek olvasnak, vagy éppen alszanak.....stb. A napi 12 órára az alapbére ugyan annyi mint a 8 órás munkavállalónak, ez a készenléti jelleg miatt van. Törvény szabályozza.
Nálunk a portások két havi munkaidő keretét előre meghatározzuk. Kettő nap dolgoznak nappal 12 órát, kettő nap éjszaka 12 órát, majd kettő nap szabadnap. Természetesen figyelünk a beosztásnál arra, hogy a kettő szabadnap havonta egyszer szombat, illetve vasárnapra essen. Az alapbéren kívül megkapják a délutános, illetve éjszakai pótlékot. Az ünnepnapra 50% pótlék + egy nap.
Üdv Juci

Az érthető, hogy miért dolgoznak napi 8 ó helyett 12 ó-t, vagyis az tiszta, hogy mi a készenéti jellegű munkakör, és ekként mi a 12 ó indoka. A kérdés, hogy az egybefüggő napi 24 ó jogszerű-e.

Sziasztok !

Égetően szükségünk lenne a portásaink alkalmazásával kapcsolatban egy megbízható állásfoglalásra.

A portásainkat szeretnénk készenléti jellegű munkakörbe átminősíteni. Azt a felvilágosítást kaptuk, egy munkaügyi problémákat megoldó egykori munkaügyi felügyelőségen dolgozó külsős tanácsadó cég vezetőjétől, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a portásoknak biztosítünk ágyat az alváshoz.
Jelenleg 8 órában vannak elszámolva havi 20-22 munkanappal, a valóságban reggel 6.30-tól délután 18.30-ig dolgoznak. Egy nap munka, egy nap pihenő, kb. 15 munkanap, 15 pihenőnap.
A nappali portások a sorompót kezelik és a gépjármű forgalmat jegyzetelik. A forgalom változó, mezőgazdasági kampánymunkák idején sűrűbb a sorompó nyitogatás, de az év másik felében gyér a forgalom.
Az éjszakai portásaink óránként körbe járnak a telepen és egy erre a célra rendszeresített füzetbe írják be a körbenjárásuk időpontját.

Szeretnénk jogszerűen eljárni, de nem látunk tisztán, a törvény előírja konkrétan az ágyat ? A tanácsadónk szerint ez lesz az első amit keresni fog az ellenőr és ha nem találja büntetést kaphatunk.

Kell az ágy ? Vagy csak akkor kell, ha 24 órát tartózkoznának a munkahelyen egyhuzamban ?

Sürgős válaszotokat várom, és KÖSZÖNÖM !

Sziasztok! Nekem nagyjából ugyanez kérdésem. A bizotnsági őreinknek időnként 24 órás szolgálatot kell adniuk. A szolgálatot mindig két őr látja el, óránként kell járőrözniük, folyamatosan kell figyelniük, mi történik az üzem körül. Erre az időre jár-e nekik pihenő, konkrétan alvásidőre gondolok, kell-e ágyat biztosítani részükre, vagy sem? Mi erre a törvényi előírás? Előre is köszönöm a válaszokat. Üdv, Enikő

Tisztelt Kérdező!

24 órás szolgálat ellátására az Mt. alapján két esetben van lehetőség:

• készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatásnál, illetve
• ha a foglalkoztatottak a munkáltató közeli hozzátartozóinak minősülnek

Nos, mivel úgy sejtem a második eshetőség egy az egyben kizárható, marad az első.

Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetén a teljes munkaidő napi 8 óráról 12 órára emelhető, azzal, hogy a ténylegesen munkával töltött napi munkaidő 24 óránál több nem lehet.

Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetén - többek között - azért lehet 24 órára beosztani a munkavállalót, mert a munkaidő 1/3-át lényegében pihenéssel töltheti, nem kell effektíven munkát végezni, mint pl. annak aki szalag mellett áll egy üzemben. Ilyen esetben a foglalkoztatónak kell biztosítani a pihenés tárgyi feltételeit, melyek a munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában ágyat, tv-t, rádiót, külön helyiséget jelentenek.

Az egy más kérdés, hogy 5 éves munkaügyi ellenőrzési tapasztalattal én azt mondom, hogy az a munkakör, ahol óránként kell járőrözni nem készenléti jellegű munkakör... :(

www.munkaugyi-szakerto.hu

Kedves Munkaügyi-szakértő! Köszönöm a választ. Ezek szerint az alvállalkozónknak vagy meg kell változtatnia a munkaidő-beosztásukat, vagy engedélyeznie kell, hogy aludjanak valamennyit legalább éjszaka. Ebbe viszont a mi vezetőink nem mennek bele, úgyhogy marad a munkaidő-beosztás megváltoztatása, ha jól értem. Üdv, stirma

Kedves Munkaügyi szakértő.

Olyan problémám van, hogy én biztonsági őrként dolgozok egy hajókikötőben, 24 órás munkaidőben egyedül. Nincs társ, nincs senki melttem a szolgálati idő alatt. Történt egy olyan esemény, hogy elloptak egy csónak motort és ezt nekem kéne kifizetni. A kikötőben nincs normális világítás, a wc egy szomszédos cempingben van kb 200 méter távolságra. A szolgálati hely egy lakó kocsi. Nekem szükségem volt állásra ezért elvállaltam a munkát. Teljesen kétségbe vagyok eve. Mit tehetek? Válaszát nagyon várom és előre is köszönöm.

Tisztelettel: egy a sok közül

Kedves Fórumozók!

Társasházunkban 24 órás portaszolgálat működik. Három portás látja el a szolgálatot egyéni vállalkozóként. Egy portás reggel 6-tól másnap reggel 6-is van szolgálatban. Munkájának része, hogy figyeli a be-kijövő embereket, valamint beengedi a beérkező-elmenő autókat. Éjfél és reggel 6 között alszik. Kérdésem, hogy ez így szabályos-e? Készenlétinek számít-e a munkájuk? Elég-e a 6 óra pihenőidő? Milyen papírokkal kell rendelkezniük a munkavégzéshez?

Köszönöm!

egyéni vállalkozók