Rendkívüli túlóra

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

the big cat # 2004.07.13. 06:44

Nem kell erre a törvényhely külön, hiszen pont arra kellene törvényhely, ha nem kellene alapórabért fizetni, hiszen akkor a törvény azt rendelné el, hogy a normálnál kevesebbet kell fizetni. (Ez oylan, mintha a Btk-ban azt keresnénk, hogy milyen az a cselekedet, amiért nem jár büntetés.)

A munkaviszony legalapvetőbb tartalmából következik, hogy a ledolgozott időért időbér esetén alapbért kell fizetni, legyen az akármikor, plusz speciális esetekben, így túlmunkavégzés esetén pótlékok is járnak.

Viszont azt azért ellenőrizd, hogy az összes alapórabéres órád az egyezik-e a ledolgozott órák számával. Ugyanis a szabadidő, amit kapsz helyette, az nem fizetett szabadidő, tehát ha a hónapban volt 21 munkanap, te egyszer hétvégén dolgoztál, helyette kaptál egy pihenőnapot, ami munkanapra esett, akkor 218+8-8=168 órának kell számfejtve lenni, plusz 850% pótléknak.

Viszont a 8 óra túlórát mindenképpen külön kellene hozni, mert még ha kapsz is szabadidőt helyette, ez túlmunka, és ezzel csökken az elrendelhető túlmunka éves mennyisége. Lehet, hogy pont ezt akarják elsumákolni.

sleepwalker # 2004.07.13. 06:32

Amit Karika mond, az történt. A pótlékot megkaptam, de az alap 100%-ot nem fizette külön, hanem beleszámolt a havi fixembe.
Ráadásul a fizetési papíron sem hozta külön a 8 óra túlórát. Elég zavaros ez nekem is.

Szakbarbár # 2004.07.12. 20:56

A pótlék elnevezésben is benne van, hogy ez valamin felül jár még. A valami az alapbér. Hétvége=100% bér + 100% túlórapótlék vagy 100% bér +50% túlórapótlék+1 nap szabadidő

Karika # 2004.07.12. 19:58

Itt valami félreértés van. A hétvégi (pihenőnapi) rendkívüli munkavégzésért, amennyiben a ledolgozott órákat szabadidőben visszakaptad, csak 50 %-os pótlék jár.

sleepwalker # 2004.07.12. 16:54

Köszönöm a választ, én is így gondoltam. Már csak a munkáltatómat kell erről meggyőznöm. Esetleg lehet valami konkrét törvényre, törvényhelyre hivatkozni ezzel kapcsolatban? A mt.-ben nem igazá találtam meg erre a kérdésre a választ.

the big cat # 2004.07.12. 12:58

A végzett túlmunka idejére jár az alapórabér (esetedben a havi bérből a havi kötelező órákkal visszaosztott órára eső bér)+pótlék.

Ennek oka, hogy a havi bér az ahavi kötelező órákra jár, a rendkívüli munakvégzés ellenértéke mindig alapórabér+pótlék, és nemcsak pótlék.

Ha nem így lenne akkor senkit sem foglalkoztatnának órabérben, hiszen meg lehetne spórolni a túlmunka alapbérést, és valójában féláron lehetne dolgoztatni.

sleepwalker # 2004.07.12. 12:30

Lehet, hogy kicsit zavaros voltam. Szóval havi fixem van. A munkáltatóm elrendelt hétvégére túlórát, kifizette erre az 50% túlóra pótlékot plusz kaptam egy szabadnapot. Eddig szép minden. A kérdés az lett volna, hogy a 8 órára járó alapbért a havi fixen felül kellett volna kifizetnie, vagy jogosan vette bele a 8 órát a havi fix fizetésembe.
Számomra az MT. nem tiszta ebben a kérdésben.
Egyébként kösz a gyors reagálást.

Karika # 2004.07.12. 12:07

Egy kicsit pontosítsd a kérdést, mert nem értem. (Ha más érti, kiváncsian várom a válaszát)

sleepwalker # 2004.07.12. 11:51

Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy havi fix fizetés esetén, a hétvégn végzett 8 óra túlmunka alapdíját a munkáltató beleveheti a havi alapomba?

Kitti # 2003.12.22. 15:58

Igaz, bocs! Most olvastam a jövő évi munkanapokat. Sorry!

the big cat # 2003.12.20. 16:21

Sajnálom, de itt ki kell javítanom egy tévedést. Január 2.-a néhány munkáltatót kivéve nem munkanap.

Január másodika szombati munaknap szerint minősül, mivel helyet cserél a következő hét szombattal. Így a szombatra elrendelhető túlmunka szerint lehet csak munkát elrendelni, és aszerint kell díjazni.

Kitti # 2003.12.20. 13:20

Január 2-án lehet dolgoztatni, ugyanolyan munkanap, mint a többi. A túlóra lecsúszásánál teljesen mindegy, hogy hétvégén volt-e. A szabadidő nem lehet kevesebb, mint a túlóra óraszáma, és erre az időre a szabadidő mellett munkabér is jár.
Két munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidőnek kell lennie. A heti pihenőnap kiadása függ a munkáltató működésétől. Ezt tudni kellene. Lehet összevontan is kiadni a pihenőnapokat.

Ilona # 2003.12.09. 10:14

Sziasztok,

január 2-án kötelezhető-e a munkavállaló munkára, "minél hamarabb kezdjük a leltárt!" felkiáltással? (jövő január 2-ről van szó, tehát az államilag kiadott munkanapról)

Köszi szépen

Ilona

anubis # 2003.12.08. 13:12

Sziasztok, ha jól értem, a nem díjazott túlórát szabadidővel lehet kifizetni. (csúsztatás). Hátvégekért is percre ugyanannyi a szabadidő, mint a ledolgozott óra?
köszi

ig72 # 2003.12.07. 08:33

Sziasztok.

Ehhez a témához kapcsolódik az én kérdésem is.
Mennyire jogszerű hogy ez a negyedik hétvége amit a cégnél munkával töltök? Természetesen a hétköznapokat is végigdolgozom.
Van minimálisan meghatározott szabadidő a munkavégzés vége és kezdete között? Ha este 10-kor végzek, reggel 6-kor kezdek az elfogadható? Törvény szerint kell bizonyos mennyiségű ledolgozott nap után a munkáltatónak szabadnapot biztositania?

Előre is kösz.

Pfifferling # 2003.10.09. 12:12

Nem. Főszabály szerint max. évi 200 órában lehet rendkívüli munkát elrendelni, munkaszüneti napra csak meghatározott esetben.

Részletes szabályok:

Mt. 126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül

  1. a munkaidő-beosztástól eltérő,
  2. a munkaidőkereten felüli, illetve
  3. az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá
  4. készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag

  1. a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
  2. baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.
(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.
(4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
(5) A rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.
(6) Rendkívüli munkára nem vehető igénybe

  1. a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,
  2. a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint
  3. a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(7) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
128. § (1) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés - a 127. § (6) bekezdése kivételével -, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek részletes szabályait a közoktatásra és az egészségügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály az ágazat tekintetében meghatározhatja.

Túlóradíj:

147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.
(6) Eltérő megállapodás hiányában az (1)-(3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
(7) A 117/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés eltérő szabályokat állapíthat meg.

Vadász # 2003.10.08. 19:36

Kérdésem a következő:Elrendelhető-e túlóra/rendkívüli címszó alatt/minden hétvégére ill. szabadnapra.Mi minősül rendkívüli munkavégzésnek?Túlóra elrendelés szabályai?