Gyes melletti munka!

Üdv, kérdésem: a gyedem holnap lejár, a gyest már kérelmeztem.Munkáltatóm foglalkoztatási gondokkal küzd, osztályvezetőm barátilag javasolta, ne menjek még vissza dolgozni, ha lehet. Közben 4 órás állásajánlatot kaptam egy másik cégtől. Elfogadhatom-e az ajánlatot( mely jobb is lenne, tekintettel a gyerekek reggeli oviba,bölcsibe juttatására)úgy, hogy az eredeti munkahelyemen ez idő alatt fizetés nélküli szabin vagyok, kell-e az Ő "engedélyük", és milyen formában dolgozhatom az új helyen ( határozott idejű szerződés a gyes idejére vagy alkalmi munkavállalói kiskönyv,...)
Köszönettel.

Tényleg nagy a kavarodás, ezért az lenne a legjobb, ha sürgősen felkeresnétek egy könyvelőt.
Ha a férjed munkanélküli is volt, akkor pl. egyéni vállalkozónként meg kellett volna fizetnie a min.bér utáni járulékokat.
A segítő családtag után fizetendő járulékokkal sem ártana tisztában lenni.

Fejetlenség volt az egész szervezkedés, amikor a segítő családtagosdi fölmerült még szó sem volt bölcsödéről, csak hogy én úgy tudjak dolgozni fodrászként, hogy legális legyen, de járulékot ne kelljen fizetni.
Aztán jött munkanélküliség a férjem részéről, lehetőségek és rossz tanácsok és most itt tartunk, ebből kell valamit kihoznunk.

A férjemnek be kell jelentenie, hogy alkalmazottat fog tartani és úgy adhat ki munkáltatóit, amit én vihetek a bölcsibe, vagy "csak" jelenteni kell a TB-be, hogy díjazásos lesz a segítő családtagosdi (ezek szerint 30%) és ennek alapján adhat ki munkáltatóit?

Februártól megint megy majd az agyalás, hogy mi legyen, mert akkor már képbe kerül a volt munkahelyem is, ahonnan eljöttem szülni.

Az egész koncepció úgy, ahogy van, rossz... Szerintem.

Ha a gyermek elmúlt egyéves, akkor a gyes melletti munkavégzés nincs korlátozva. Ha te lennél ev., az sem veszélyeztetné a gyes-t.
A segítő családtag státusz nem minősül munkaszerződésnek, így valóban nem fogsz tudni munkáltatói igazolást vinni a bölcsibe.
Továbbá mi lesz fél év múlva, amikor lejár a gyes? Ha segítő családtag maradsz, és a havi díjazás nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor nem lesz biztosításod sem.

Ha te lennél egyéni vállalkozó, akkor választhattad volna az átalányadózást, ami lényegesen jobb, mint a költségelszámolás, de mivel a férjednek van munkaviszonya, ő nem választhatja.

/Továbbá ha kaptok egy ellenőrzést, könnyen lehet, hogy drága lesz a számla.../

Gyes mellett (ha a gyermek elmúlt 1 éves) minden további nélkül legálisan lehet akár 8 órás munkaviszonyt létesíteni. A bölcsi ragaszkodik a "szabványos" munkáltatói igazoláshoz? Nem elég, hogy van munkavégzésre irányuló jogviszony?

Szép napot!
Segítséget szeretnék kérni egy kicsit nyakatekert eset kapcsán.
Per pillanat GYES-en vagyok a 2,5 éves kisfiammal.
Amíg a kicsivel itthon voltam elvégeztem egy 1 éves iskolát (fodrász) és most szeretnék ennek keretében dolgozni.
A férjem kiváltotta a vállalkozói igazolványt és a tevékenységek közé fölvette a fodrászatot is.
Azért ő váltotta ki az igazolványt, mert van főállása, így nem kell járulékot fizetni a vállalkozói keretében.
Az ötlet az volt, hogy segítő családtagként dolgoznék a neve alatt, díjazás nélkül. Így megmarad a GYES is és dolgozni is tudok.
Most fölmerült, hogy bölcsödébe kéne adni a kisfiamat, csakhogy munkáltatóit kérnek.
És most meg vagyok lőve. Segítő családtagként, nem pedig alkalmazottként dolgoznék a vállalkozásban, így "szabvány" munkáltatóit nem tudunk a bölcsödének adni.
Mi a megoldás erre?
GYES-t is szeretnék, bölcsit is, és dolgozni is segítő családtagként.
Ne akarjak ennyit?

Kedves nandy!Nagyon szépen köszönöm a segítséget!Elfogadta a bölcsivezető az alkalmi munkavállalói kis könyvet,de azok után,amit írtál bemegyek a főnökömhöz és gyakorolni fogom a jogaimat.Ezt a jogszabályt kerestem már,de nem találtam.Köszönöm még egyszer.Üdv

Ennyit a HR-portálról. A hölgy viszont rendkívül bátor: névvel, fényképpel vállalja.

A cikkben elhangzott állítások pár évvel ezelőtt még valósak is lettek volna.
Ha jól emlékszem, 2006. jan. 1-je előtt a gyes melletti munkavégzés még korlátozva volt napi négy órában. Márpedig ha valakinek 8 órás munkaszerződése volt, és gyes mellett dolgozni szeretett volna - de csak négy órában, mert a gyes miatt többet nem lehetett -, akkor ahhoz módosítani kellett volna a munkaszerződést, melyhez mindkét fél beleegyezése szükséges. Tehát arra valóban nem lehet kényszeríteni a munkáltatót, hogy teljes munkaidő helyett részmunkaidőben foglalkoztasson.
De most már a gyes melletti munkavégzés (a gyermek egy éves korától) csak részben korlátozott, a szülő korlátlanul dolgozhat, így nem szükséges módosítani a munkaszerződést sem.

Itt van az eredeti cikk:

http://www.hrportal.hu/…0090505.html

„Mt. 102. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni.

3. A munkáltató köteles

1. a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

138. §. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából,
2. a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,
3. a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. ”

Tehát a munkavállalót kötelező foglalkoztatni, továbbá a munkavállalót megilleti a fizetés nélküli szabi, ha... De a munkavállaló maga dönti el, hogy kéri-e a fiz.nélkülit vagy sem! Kényszeríteni nem lehet. Márpedig ha valaki azt állítja, hogy a gyes alatt /a gyermek 3 éves koráig/ a munkáltatónak nem kötelessége a munkavállalót foglalkoztatni, akkor az azt állítja, hogy a munkáltató kényszerítheti a munkavállalót a fizetés nélküli szabira. Holott erről szó sincs a törvényben. Sőt, a törvény szerint fizetés nélküli szabit csak a munkavállaló kérésére lehet adni...

Aki ezt írta, az sok minden lehet, de "munkajogi szakértő" biztosan nem. Valószínűleg nem is jogász.
Az külön komikus, hogy ő ír "megdöbbentő tévhitekről".

Szabina:
A legfontosabb az, hogy a munkáltató köteles téged foglalkoztatni, ha te azt kéred. Nem a gyes lejárta után, hanem már előtte is. Ha előbb szeretnél dolgozni, jelezd írásban a szándékod.
Ha szabira szeretnél rögtön kezdéskor menni, azt is írd bele a levélbe.

Azt is jó ha tudod, hogy az AM-könyvvel nem keletkezik biztosítási jogviszony, így nem fogja a táppénz/GYED stb. alapját képezni. Az a foglalkoztató nem is fog tudni munkáltatói igazolást adni, hiszen csak egy-egy napokra foglalkoztat. Igazolás helyett próbáld meg bemutatni a könyvedet, abból látszik, hogy dolgozol.

Üdvözlet mindenkinek!Nagyon fontos kérdés merült fel bennem tegnap az első óvodai szülőértekezleten.A kislányom október 31,-én tölti be a 3évet,gyesen vagyok vele itthon.Szeptember 2.-án elkezdheti az óvodát,de még,mint bölcsődés fog szerepelni a nyilvántartásban.November elsejéig a bölcsis menüt kapja.Tegnap a leendő óvónénik kérték,hogy vigyek be a bölcsődevezetőjének egy munkáltatói igazolást,miszerint dolgozok,hogy a Szabina ott alhasson a bölcsődében.Ugyanis államilag finanszírozott bölcsődébe csak akkor adhatom a gyermeket,ha dolgozom és ő egyelőre a bölcsődében lesz nyilvántartva.Ez érthető is.Én december 14,-én fogom megszülni a második babánkat,amikor bementem a főnökömhöz 2hónapja,hogy adja ki a szabadságomat,ami a Szabina után jár,ő közölte velem,hogy csak ha a kislányom betölti a 3évet,akkor hajlandó szóba állni velem.Én ebbe beletörődvén,ráhagytam.Most alkalmi munkavállalói kis könyvel dolgozom egy másik munkahelyen 15 napot havonta.A kérdésem,hogy a jelenlegi munkáltatóm igazolása megfelel-e a bölcsődében?Ő fizeti utánam az alkalmankénti 400ft járulékot,amit bélyeg formájában ragasztunk a kis könyvembe.A munkahelyemen,ahonnan eljöttem gyedre 2006-ban majd november elsejétől adják ki a szabadságomat,hogy a tgyás-t tudjam majd igényelni,hogy a gyes lejárata és a tgyás megigénylésének lehetősége közt(nov.16,)ne legyen jövedelem nélküli napom.Tehát kivennék 16 nap szabadságot és utána megigényelném a tgys-t vagy letöltöm a szabadságomat(kb.36nap)és szülés utántól igényelném a tgyst.Melyik a kedvezőbb?Remélem levelem elég áttekinthető.Előre is nagyon szépen köszönöm a választ

A szabadságot nem hogy joga, ahnem kötelessége kiadni. (Igazából még téved is a javadra, mert augusztusra feleslegesen adott egy hónap potya szabit, kezdhette volna rögtön a rendessel.)
Azt hogy abéren kívüli juttatások milyen feltételekkel járnak, nem jogszabály rendezi, hanem valami belső szabályzat. Meglepne, ha annak is adnák, aki csak otthon lóbázza... a lábát.

Fontos lenne számomra a válasz.

• röviden -

2010.március 12-én jár le a gyesem.
2009.08.01-el kértem a fiz.nélk.szabadságom megszakitását, mivel munkába szeretnék állni.
Azt a választ kaptam, hogy a munkáltató a működési körében felmerült okból 2009.08.01 napjától előreláthatólag 2009.08.31 napjáig nem tud munkát biztositani, ezért a fenti időtartamra az Mt.151.§(4)bekezdése értelmében a kieső az időtartamra személyi alapbért fizet.
A munkáltató az Ön részére 2009.09.01 napjától 2009.09.30 napjáig az előző évekről áthozott évi rendes szabadságát kiadja.
Kérdésem az lenne, hogy ezután mit fogok kapni 09.30-tól?
Jogos-e hogy nem az alapbért kapom a gyes- lejártáig, miért a szabit irja ki.
Egyáltalán ebben az esetben miért a szabikat irja ki.
Caffetéria jár -e nekem , mivel már munkaviszonyban állok.
Részletesen legyen szives válaszolni.
Nagyon köszönöm előre is.

köszönöm a választ.
Marad a B terv. előtakarékoskodunk a plusz jövedelemből a következő gyerekre. Az se kutya...

• Válasz:

Kötelezett alatt gondolom arra gondolsz, hogy ki fizeti majd az ellátást, illetve hogy melyik jogviszonyból lehetsz jogosult a THGY-ra?

Egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén a THGY-ra való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Magyarul amelyik jogviszonyban a jogosultsági feltételeknek megfelelsz onnan vagy/leszel jogosult THGY-ra.

(A THGY ellátásnál főszabály szerint nem releváns, az, ami a táppénznél igen, azaz hogy az igényléskor minden jogviszonyban fenn kell állnia a Peb. járulékfizetési kötelezettségnek. Lásd az OEP szakmai munkabizottság 2. számú tájékoztatóját. Szükséges viszont, hogy az irányadó időszakban legyen Peb. járulékköteles jövedelem.)

A fentiekből láthatod, hogy az elbírálásnál több dologra kell figyelni. Nagyon fontos, hogy hány jogviszonyod van, az milyen jellegű (munkajogviszony, megbízási, vállalkozási....stb.), hol mennyi a heti munkaidő....

Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan adatot nem közöltél nagyon leegyszerűsítve csak az alapesetet figyelembe véve ha a mostani jogviszonyod főállás (azaz legalább heti 36 órás munkajogviszony)és ezen jogviszony mellett munkát vállalsz THGY-ra a főállásod alapján leszel / lehetsz jogosult.

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

1. a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
2. azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
3. a gyámot.

(3)
(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

1. a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
2. a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
3. a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
4. a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
5. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
6. a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)
(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Csak a rideg tényeket írtam le. Az alapbérem minimálbér, mert korábban jutalékos rendszerben dolgoztam, csak épp a munkáltató jutalomként számolta el, így szabadság és állásidő esetén nem az átlagbér jár, hanem egy minimálbér. Ez sem egészen fair, főleg hogy "sztahaovistaként" húztam az igát, élvonalban voltam országosan. Tehát ha nem tud munkát adni vagy csak valami "parkoló állást", ahol csak az alap jár, megnézhetem magam. Meg a következő gyedet.

Nekem az is jó, ha dolgozhatok máshol, náluk maradok fizetetlen szabin.

A kérdésem még mindig az, h. ha máshol dolgozok melyik cégnél leszek védett? és a következő terhesség esetén melyik a kötelezett?

Csak a rideg tényeket írtam le. Az alapbérem minimálbér, mert korábban jutalékos rendszerben dolgoztam, csak épp a munkáltató jutalomként számolta el, így szabadság és állásidő esetén nem az átlagbér jár, hanem egy minimálbér. Ez sem egészen fair, főleg hogy "sztahaovistaként" húztam az igát, élvonalban voltam országosan. Tehát ha nem tud munkát adni vagy csak valami "parkoló állást", ahol csak az alap jár, megnézhetem magam. Meg a következő gyedet.

Nekem az is jó, ha dolgozhatok máshol, náluk maradok fizetetlen szabin.

A kérdésem még mindig az, h. ha máshol dolgozok melyik cégnél leszek védett? és a következő terhesség esetén melyik a kötelezett?

De azt én a helyedben nem tenném meg, hogy az egyik helyen felveszem az állásidőre járó bért, a másik helyen meg a fizetésemet...

2009. 11. 17-e után gyes mellett munkába állok. Ha nem tudnak munkát adni, állásidőt fizetnek. Dolgozhatok máshol, vagyis létesíthetek másik munkaviszonyt? Az "eredeti" munkáltató (bank) ebben az esetben felmondhat nekem a gyes alatt?
Megtagadhatja hozzájárulását egy másik munkaviszonyhoz, ami más gazdasági ágazatban van?
És ha az összeférhetetlen (bank vagy pénzügyi tevékenység)?

Még gyes alatt tervezzük a következő babát. A következő terhességnél, gyermeknél melyik munkáltató lesz a "kötelezett"?
Válaszát köszönöm

A gyes alatt nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. (A gyermek három éves koráig.)

Ja, igen a kérdés! Felmondhatnak neki ilyen indokkal GYES alatt?

És most még egy kérdés, lehet, megint le leszek hurrogva.
Húgom, szintén köztisztviselő, mialatt GYED-en volt megszüntették az álláshelyét. Most szeretne visszamenni gyes mellett dolgozni.
Azt a választ kapta, hogy kiadják neki a szabadságát, aztán felmondanak neki, mivel megszűnt az álláshelye.
Kösz a választ!