Gyes melletti munka!

Katka79

2014.01.01-től, ha a gyermek betöltötte az 1. életévet a GYED mellett korlátlanul lehet dolgozni, azonban ez esetben, az általános szabályok szerint fennáll a járulékfizetési kötelezettség.

Ha egyéni vállalkozó és vállalkozásában szeretne dolgozni, úgy vállalkozóknál a kérdésében szereplő 6 órás jogviszony nem értelmezhető, a vállalkozónak nincs napi munkaideje, akkor dolgozik amikor akar (Éjjel, szombat, vasárnap, napi 24 órát....)ez esetben, az általános szabályok szerint fennáll a járulékfizetési kötelezettség.

Ha vállalkozó és ezen jogviszonyában GYED-en van, és mellette 6 órában munkaviszonyt létesít egy munkáltatónál, úgy vállalkozásában -munkavégzés hiányában- járulékfizetési kötelezettsége nincs, de a munkajogviszonyában az általános szabályok szerint áll fenn a járulékfizetési kötelezettség.

Javaslom, hogy egyeztessen a könyvelőjével!

Beata79 2014.09.29. 11:26

Tisztelt szakértő

Kérdéseim lennének, 3 gyermekes anya vagyok, és GYES mellett mennék vissza dolgozni, 2015.05-hóban tölti gyermekem a 3. életévét.

hány órában mehetek dolgozni? 6-8-12?

Ha a gyermek betöltötte az 1. életévet a GYES mellett korlátlanul dolgozhat.

Kedves cincinnatus!

Köszi a választ. Még annyi kérdésem lenne, hogy paragrafus számot tudsz esetleg mondani?
Köszi

Tisztelt Szakértő!
Ez év szeptemberében GYED mellett 40h munkaviszonyban dolgozom.Szeretném kiváltani egyéni vállalkozóit,de természetesen személyesen nem vennék részt a tevékenységben.Kérdésem,hogy ebben az esetben csak az alkalmazott után fizetnék-e járulékot,továbbá ha ismét kismama leszek TP majd TGYÁS és GYED alatt is működhet a vállalkozásom.
Tisztelettel:Vercsike

Tisztelt szakértő!

Van egy fél éves kisfiam, akivel külföldön tartózkodunk, mivel férjem kint dolgozik.Otthon van munkahelyem, ahol nem igényeltem a Gyed folyósítását, mivel az nem járna.A kérdésem az lenne, hogy külföldön dolgozhatok e így hivatalosan heti 1 alkalommal, hogy otthonról nem igénylek semmit, vagy csak a munkahelyemen tehetem ezt meg.
Kösöznettel: Nincsi

„Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:
”

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

Tisztelt Szakértő!
Kisebbik gyerekem már elmúlt 3 éves, de e.ü. okok miatt még egy darabig (talán évekig) fogom kapni utána a GYES-t. Viszont úgy döntöttem, hogy szeretnék visszamenni dolgozni. Ezt jeleztem a munkaadómnak, aki elkezdte kiadni a szabadságnapokat. Eddig nincs gond. Hamarosan le is járnak a szabadságnapok, közben a főnököm próbál rábeszélni, hogy a több mint tíz éve aláírt munkaszerződésemet heti 5 helyett heti 2 napra módosítsuk. Bár hivatalosan nem ezt mondja, azt a benyomást kelti, hogy igazából nem akar engem a cégnél látni, csak a jelenlegi szerződésemmel túl drága lenne neki felmondani és végkielégítést fizetni. Azt inkább majd akkor, ha kevesebb lesz a bérem. Nekem elvileg a részmunka is rendben lenne, ha tudnám, hogy nem trükközik azzal, hogy olcsóbb legyen nekem felmondania. De részemről az is elfogadható lenne, ha most felmondana és kifizetné, ami a törvény szerint jár. De a trükközés nekem nem OK.
Kockáztatok bármit, ha nem fogadom el a részmunkaidős ajánlatát? Ha visszautasítom, akkor mit tehet? Köteles tisztességesen (végkielégítést fizetve) felmondani vagy van ez alól még bármi törvényes kibúvója? Elég magas beosztásban voltam a szüléseim előtt, most viszont a részmunkát a lehető legalacsonyabb pozíció keretében ajánlotta fel. Ez törvényes? Vagy van olyan előírás, ami alapján a korábbihoz hasonló pozíciót kellene felajánlania?
Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szakértők!

Gyes mellett vagyok fizetés nélküli szabadságon kormányzati szolgálati jogviszonyban. Érdekelne, hogy-e mellett válalhatok-e megbízási szerződéssel vagy részmunkaidős szerződéssel állást. Ha igen milyen feltételekkel, bejelentetési vagy engedélyeztetési kötelezettségem van minisztériumban, vagy be sem kell jelentenem. köszönöm

„agigabi 2015.01.20. 13:49

Tisztelt Szakértők!

Gyes mellett vagyok fizetés nélküli szabadságon kormányzati szolgálati jogviszonyban. Érdekelne, hogy-e mellett válalhatok-e megbízási szerződéssel vagy részmunkaidős szerződéssel állást. Ha igen milyen feltételekkel, bejelentetési vagy engedélyeztetési kötelezettségem van minisztériumban, vagy be sem kell jelentenem. köszönöm
”

Tisztelt Kérdező!

Kérdésére a választ az alábbi jogi normában találja:

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

6. § 32. további jogviszony: a fennálló kormányzati szolgálati jogviszony (közszolgálati jogviszony esetében a fennálló közszolgálati jogviszony) melletti másik kormányzati szolgálati jogviszony (közszolgálati jogviszony esetében másik közszolgálati jogviszony), valamint az egyéb jogviszony.

85. § (2) A kormánytisztviselő további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(3) A kormánytisztviselő a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg január 16-április 07- ig a két gyermekem születése miatt felgyűlt szabadságomat töltöm. A kisebbik gyermekem most volt 2 éves januárban.A munkaadómmal abban egyeztünk meg még tavalyi év novemberében, hogy a szabadságom kivételét követően munkába állok. Közben egyéb családi problémák merültek fel és úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem tudok vissza menni dolgozni, majd csak ha a kisebbik gyermek is betöltötte a 3. életévét azaz 1 év múlva. Nem tudom ebben az esetben mit tegyek,kérhetek -e a cégemtől a szabadságom lejárata után rögtön újból fizetés nélküli szabadságot?
Köszönöm a válaszát!

Kérheted. De nem szép dolog. Nagyon nem szép.

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy GYES után munkába való visszatéréskor a munkaadó köteles-e ugyanolyan v. hasonló munkakört biztosítani, mint amiben korábban dolgoztam? Ha jóval alacsonyabb beosztásban akar visszavenni (pl. sokéves tapasztalat ellenére pályakezdő munkakörbe), az nem jogellenes?

Köszönöm.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Érdeklődni szeretnék:
2015.12.02-án lejár a GYES-em.
Tervezünk második babát, az ősszel próbálkoznánk.
Van munkáltatóm.
A kérdésem: Ha összejön a második baba, mi a teendőm a munkáltatóm felé? Hogy járok jól? Visszavesznek állományba, letöltöm a felgyülemlett szabadságot, és utána elmegyek táppénzre? Ilyen esetben jár majd GYED? Mennyi lehet az összege?
Ha a munkáltatóm fel is ajánlana egy munkakört (nem valószínű, hogy a korábbi beosztásomba vissza tud venni), nem tudom elfogadni. Nagy valószínűséggel több műszakos munkáról lenne szó, valamint kb. 40km-re van a munkahelyem.
Esetleg, ha felajánlott munkakört nem fogadom el, és leszámolok, járna végkielégítés? (2009.01.16. óta vagyok a cégnél)
Egy másik: Dolgozhatnék-e anyósom vállalkozásában úgy, hogy a jelenlegi munkáltatómtól nem számolok le? És GYES mellett. (A vállalkozás egy kisbolt, közvetlenül a lakóhelyemen - egy telken, mondjuk úgy, hogy garázsbolt.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Katalin

Tisztelt Hölgyem, uram!

tájékoztatást szeretnék kérni gyes melletti munkaviszony létesítéssel kapcsolatban.
Jelenleg iker lányaimmal gyesen vagyok (vidéken) és bejelentettem a munkáltatómnak hogy szeretnék visszamenni dolgozni, 2015.08.01-jével. Ők ezt tudomásul vették és megkezdem a szabadságom....
Időközben a munkahelyem fizikailag megszűnt, mert bezárt a vidéki kirendeltség és így nincs hova visszamennem dolgozni... végkielégítés és a szabadságaim kifizetése vár csak rám. Ugyan felajánlottak Budapesti munkavégzést, de azt a gyerekeim miatt nem tudok elfogadni.
Kérdésem az lenne ha időközben (Mert azért jelentkezem más munkahelyre is) felvesznek valahova dolgozni, akkor létesíthetek e munkaviszony más munkáltatónál, miközben a korábbi munkáltatómnál szabadságomat töltöm.
Azért fontos kérdés ez számomra, mivel a munkáltatóm ha felmondok, nem akar fizetni semmit!
Mivel én szüntettem meg a munkaviszonyom....
válaszát előre is köszönöm!
üdvözlettel,Ilona

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyesen vagyok a fiammal. A munkáltatóm csőd alatt áll és ott még jogviszonyban vagyok, tehát sem az elmaradt fizetést sem a végkielégítést nem kaptam meg. Szeretnék most egy új munkahelyre menni és az lenne a kérdésem, hogy feltétlen ki kell lépnem a jelenlegi munkahelyemről vagy elhelyezkedhetnék mellette??? Illetve a gyessel mit kell tennem így vagy úgy?? Szüneteltetnem kell, ha el akarok helyezkedni és a felvétel után újra igényelni?? Van átfutási idő?? Bocsánat, ha egy kicsit zavaros!!! Köszönöm előre is a válaszát!
Üdvözlettel: Szabó Eszter

Tisztelt Szakertő!

2013 októberében megszünt az állásom, ezt követôen fél évig otthon voltam, ebből 3 hónapig  munkanélküli segélyt vettem igénybe.
Majd 2014 április 8.-e óta Angliában élünk és dolgozunk a párommal.
Ezév, 2015 decemberében fog megszületni a kisbabánk.

Kérdésem a következő:
Szeretnénk hazaköltözni jövő év nyarán amikor a kisbaba  fél éves lenne.
Az itteni (angliai) gyes kb akkor járna le.
Milyen lehetőségeim lennének Magyarorszagon, mert otthon 2 év a  kismamák támogatása, szeretnék még a kisbabával maradni legalább egy évet miután hazaköltözünk, otthon "folytatni" az Angliában megkezdett gyest.
Figyelembe veszik otthon az angliai munkaviszonyom és biztositásom, vagy a hazamenetelünk előtt 180 nappal kezdjem el fizetni magam után a TB-t, esetleg érdemesebb lenne otthon szülnöm?
Vegül is a cél, h a babával tudjak maradni ameddig csak lehet és nyilván, hogy anyagilag is jól járjunk.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: K. Ágnes

„perfect 2015.07.23. 11:49
Tisztelt Szakértő!
2013 októberében megszűnt az állásom, ezt követően fél évig otthon voltam, ebből 3 hónapig munkanélküli segélyt vettem igénybe.
Majd 2014 április 8.-e óta Angliában élünk és dolgozunk a párommal.
Ezév, 2015 decemberében fog megszületni a kisbabánk.
Kérdésem a következő:
Szeretnénk hazaköltözni jövő év nyarán amikor a kisbaba fél éves lenne.
Az itteni (angliai) gyes kb. akkor járna le.
Milyen lehetőségeim lennének Magyarországon, mert otthon 2 év a kismamák támogatása, szeretnék még a kisbabával maradni legalább egy évet miután hazaköltözünk, otthon "folytatni" az Angliában megkezdett gyest.
Figyelembe veszik otthon az angliai munkaviszonyom és biztosításom, vagy a hazamenetelünk előtt 180 nappal kezdjem el fizetni magam után a TB-t, esetleg érdemesebb lenne otthon szülnöm?
Végül is a cél, hogy a babával tudjak maradni ameddig csak lehet és nyilván, hogy anyagilag is jól járjunk.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: K. Ágnes”

Itthon nem két, hanem a gyermek három éves koráig jogosult GYES-re az, aki magyar állampolgár és életvitelszerűen Magyarországon lakik.

Ha és amennyiben Angliában igénybe vett a gyermek után családtámogatási ellátást, vagy a párja továbbra is Angliában marad úgy az EU Koordinációs rendeletek figyelembevételével kell az ellátásokat megállapítani.

Itthon akkor lenne jogosult csed-re, majd gyed-re, ha a szülés időpontjában Magyarországon biztosított (pl. álláskeresési járadékban részesül) és a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosításban töltött ideje. (Az Angliai biztosítást (munkaviszonyt) is figyelembe veszik.)

Pénzbeli ellátásra való jogosultság érdekében Kb. 2006-tól nem lehet megállapodást kötni a TB-vel. (Azaz nem lehet senkinek saját maga után fizetni a TB-t, (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot), kivéve ha egyéni vállalkozó lesz. Vigyázzon és ne tévessze össze a természetbeni eü-i szolgáltatási járulékot és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot!!! Előbbit valóban fizetni kell, ha más módon nem mentesül alóla, amiért cserébe ellátja az orvos, de ezért táppénzre, csed-re gyed-re nem szerez jogosultságot.)

Az EU Koordinációs rendelethez ajánlom figyelmében az alábbiakat azzal, hogy a CST. Iroda a MÁK-tól időközben átkerült a Kormányhivatalhoz.

(A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2015. április 1-jétől hatályos –– rendelkezései alapján 2015. április 1. napjától a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a bányászati keresetkiegészítéssel, valamint a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos hatósági ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el.
A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja (a továbbiakban: ONYF) lett.
A Magyar Államkincstártól 2015. április 1-jén az ONYF-hez kerülő feladat- és hatáskörök tekintetében 2015. április 1-jétől a Kincstár jogutódja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.)
Budapest, 2015. március 31.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak.
A rendelet mellékleteit a http://ec.europa.eusocial
portálom lehet megtalálni.

A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
http://www.shp.hu/…rendelet.pdf

Az ezt megelőző szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendeletek az EFTA tagállamokban továbbra is alkalmazandók. (Ott az új nem hatályos.) A legnagyobb változást az „új” koordinációs rendeletek a kiküldetés/kirendelés területén hozták, lényegileg azonban megegyeznek a 71-72 EGK rendeletekkel.
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).

További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon
kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a THGY-t, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz a REP, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.

A MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának válasza szerint:

1. Ausztria kivételével minden tagállamban –a pénzbeli ellátások közül – csak és kizárólag a GYED folyósítása esetén beszélhetünk kettős ellátásról.
2. Ausztria esetén a THGY-t is figyelembe kell venni.
3. Ausztria kivételével minden más tagország esetében az ügyek tisztázására (a joghatóság megállapítására) a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az illetékes.
4. Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága az illetékes.
5. Abban az esetben, ha a REP, vagy a kifizetőhely tudomására jut, hogy a THGY, illetve GYED ellátásban részesülő az EU-s tagállamok bármelyikében igényelt családtámogatási ellátást, úgy a pénzbeli ellátás (THGY, vagy GYED) folyósítását meg kell szüntetni és az ügyet a MÁK-nál ki kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményétől függően lehet az esetleges továbbfolyósításról gondoskodni.

Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély (THGY).

Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:

A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.
Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.
Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.

Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Az „E” széria jelentése:
Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.

Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.
Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,

Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.
Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:
Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.

Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével az Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (Az Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).
A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.

Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.

Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.

A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.

Gyakori kérdés:

Igényelhetek-e más uniós tagállamból munkanélküli segélyt?

A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.
A tagállamokon belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról az 1408/71 (EGK) sz. Tanácsi Rendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott 574/72 (EGK) sz. Tanácsi Rendelet szól (koordinációs rendeletek).
A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).
Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.
A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélkül

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.
A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.
A koordináció tehát nem tartalmaz összeszámítási szabályokat az átlagkeresetekre, mivel a korábbi keresetek nem befolyásolják a munkanélküli ellátás összegét.
A tagállami szabályok szerint általában a munkanélküli járadék összege nem a keresett összegektől függ, hanem az előzetes munkában töltött idő hosszától. (pl.: Magyarország).
További információ:
Állami Foglalkoztatási Hivatal
1089 Budapest, Kálvária tér 7.
Tel.: 06-1-303-9300
Nemzetközi Osztály: 06-1-303-0810
www.afsz.hu
Amennyiben európai uniós tagállamban dolgozott, választhat, hogy Magyarországon, a saját lakóhelye szerint illetékes járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségén kíván álláskeresőként nyilvántartásba kerülni, és álláskeresési ellátásának folyósítását kérvényezni, vagy abban az országban, ahol dolgozott.

Ha úgy dönt, hogy Magyarországon kíván álláskeresési ellátásban részesülni, akkor ahhoz, hogy a Magyarországon megállapításra kerülő álláskeresési járadékába beszámításra kerüljön az európai uniós munkaviszonya is, a más tagállambeli munkaviszony igazolására szolgáló ún. E301 vagy PDU1-es nyomtatványt kell beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi hatóságától. Az E301 vagy PDU1 nyomtatványt minden esetben a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi szerve állítja ki.

Amennyiben nem sikerül személyesen beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállamtól az E301/U1-es nyomtatványát, forduljon Magyarországon a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási munkaügyi kirendeltséghez.

A kirendeltség munkatársai hivatalosan megkérik az ön E301-es nyomtatványát az illetékes tagállamtól. Annak megérkezése után tudják a más tagállambeli munkaviszonyát beszámítani az álláskeresési járadékának megállapításába.

Ha Ön határ menti munkavállaló volt (egyik tagállamban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet végző személy, akinek a lakóhelye másik tagállamban található, ahova rendszerint naponta vagy hetente legalább egyszer visszatér), az álláskeresési ellátását a lakóhely szerinti tagállam nyújtja.

Amennyiben valamennyi, az ellátás megállapításához szükséges dokumentum rendelkezésre áll, úgy az illetékes munkaügyi kirendeltség állapítja meg az álláskeresési járadékot.

Gyakran ismételt kérdések és válaszok migráns témakörben

1. Magyarországon szeretné külföldi munkaviszonyát beszámítani munkanélküli ellátás megállapításához?

Mire szolgál az E301 vagy PDU1-es (U1) nyomtatvány?
Más tagállambeli munkaviszonyát, biztosítási jogviszonyát igazolja le az E301 vagy PDU1 európai uniós nyomtatvány.

Az az álláskereső, aki ellátást szeretne igényelni Magyarországon, és dolgozott a munkanélkülivé válását megelőzően valamelyik EU/EGT tagállamban, jogosult kérni ezen munkaviszonyának beszámítását. Az álláskeresési járadék megállapításánál a más tagállambeli munkaviszony beszámítása az E301 vagy PDU1-es nyomtatvánnyal történik

2. Külföldön szeretné magyarországi munkaviszonyát beszámítani munkanélküli ellátása megállapításához?
Magyarországon melyik hivatal állítja ki az E301 vagy PD U1-es nyomtatványt?
 Magyar állampolgár esetén: a lakóhely szerinti munkaügyi kirendeltség,
 Külföldi állampolgár esetében: amennyiben rendelkezett lakcím kártyával: a lakóhely szerinti munkaügyi kirendeltség, ha nem volt lakcímkártyája: a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi kirendeltség az illetékes.

3. Külföldön melyik hivatal állítja ki az E301 vagy PDU1-es nyomtatványt?
Az E301 vagy PDU1-es nyomtatványt a munkavégzés helye szerinti EU/EGT tagállam munkaügyi hatósága állítja ki.

4. Milyen adatokra, dokumentumokra van szükség Magyarországon az E301/PDU1-es kiállításához?
 Személyazonosságot igazoló dokumentum,
 A volt magyar munkáltatótól a munkaviszonya végén kapott „Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához” formanyomtatvány, ennek hiányában más, a munkáltatótól kapott hivatalos dokumentum a munkaviszonyról (pl: bérjegyzékek, munkaszerződés).

5. Milyen adatokra, dokumentumokra van szükség Magyarországon az E301/PDU1-es kiállításához, amennyiben az ügyfél azt külföldről kérelmezi?
 Személyazonosságot igazoló dokumentum fénymásolata, jelenlegi külföldi lakcím, korábbi magyar lakcím,
 A volt magyar munkáltatótól a munkaviszonya végén kapott „Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához” formanyomtatvány fénymásolata, ennek hiányában más, a munkáltatótól kapott hivatalos dokumentum fénymásolata a munkaviszonyról (pl: bérjegyzékek, munkaszerződés).

6. Milyen nyelven töltik ki az E301 vagy PDU1-es nyomtatványt?
Minden tagállam a saját nyelvén tölti ki a dokumentumot, és miután a kitöltött részek csak számadatokat, dátumokat tartalmaznak, így azt minden tagállamban megértik, mellé helyezve az uniós nyomtatvány tagállambeli hivatalos fordítását.

7. Dániában dolgoztam és az E301-es nyomtatványon a dán munkaügyi hatóság nem igazolta le biztosított munkaviszonyként a kint végzett munkát?
Dániai munkavégzés esetében felhívjuk a figyelmet, hogy ott előfordulhat olyan munkaviszony, ami nem biztosítási időszak, mert ott a munkanélküliség elleni biztosítás fizetése önkéntes. A munkáltatók erre nem figyelmeztetik külön a munkavállalókat.

8. Milyen EU-s jogszabályok szabályozzák a migráns munkavállalók ellátásra való jogosultságát?
 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK Rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak 987/2009 számú végrehajtási rendelete.

9. Megállapított munkanélküli ellátást szeretnék más országban felvenni

Ha valaki munkanélküli ellátásban részesül, és úgy gondolja, hogy egy másik tagállamban nagyobb eséllyel találna munkát, kérheti, hogy a munkahelykeresést abban a másik államban folytathassa, ellátását exportálhassa. Ennek feltétele, hogy ezt megelőzően legalább 4 héten keresztül a munkanélküli ellátást folyósító munkaügyi kirendeltségnek a rendelkezésére álljon.

Mielőtt elindulna a kirendeltségtől kérnie kell a másik tagállamban történő munkakeresést engedélyező U2-es nyomtatvány kiállítását. Az elindulástól számított 7 naptári napon belül jelentkeznie kell azon ország illetékes intézményénél, ahol munkát keres, és be kell mutatnia a nyomtatványt. A regisztrációt követően maximum három hónapon keresztül jogosult lesz a korábban megállapított ellátásra, amelyet továbbra is az ellátást megállapító ország munkaügyi szerve fog folyósítani. Természetesen amennyiben a távozáskor az ellátás 3 hónapnál rövidebb ideig lenne folyósítható, akkor az ellátást csak a fennmaradó időre folyósítja a foglalkoztatási szerv.

Kedves Szakértő!
Ezt olvastam a neten:
"Visszatérési szándékát a munkavállaló 30 nappal korábban köteles bejelenteni. Ha ennél hamarabb kíván munkába állni, a munkáltató ezt is elfogadhatja, mindenesetre nem köteles továbbfoglalkoztatni a visszatérő szülőt, csak a bejelentéstől számított 30 nap elteltével."
Erről hol találhatok valamit a törvényben? Tudna segíteni? Gyed mellet dolgoznék, mégpedig úgy, hogy visszahívtak, még nem én akartam visszamenni. Azt mondják, hogy írnom kell egy ilyen levelet, amiben kérem a munkába állást. Igazából hamarabb kellene dolgoznom, konkrétan szept. 14-től, de a munkaügyis azt mondja, hogy csak úgy tudok, hogy beadom ezt a kérelmet és onnantól 30 nap múlva. De ezek szerint dolgozhatok hamarabb is, ha a munkáltató engedi? Köszönöm segítségét előre is!

Akár holnaptól dolgozhat, ha mindketten úgy akarjátok.

És van erre valami jogszabály? Mire tudok hivatkozni? Mert csak azért, mert én mondom, azért nem hiszik el.

A többen a kevesebb benne van. Nem jogszabály, több annál: alapelv.

Tisztelt Szakértő!

Most szembesültem vele, hogy nem is olyan egyszerű a munka mellett gyes-t igényelni.
Október 14-én jár le a gyedem, utána szeretném kivenni a felgyűlt szabadságaimat majd visszamenni dolgozni.
Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben hogy kell igényelni, egyáltalán igényelhetem-e a gyest. A munkáltató szerint ehhez fiztés nélküli szabadságon kell lennem. Tehát ez azt jelenti, hogy amíg a szabadságomat töltöm,nem kaphatok gyest, majd csak akkor ha "rendesen" újra munkába állok? (ebben az esetben elveszik kb három hónapnyi gyes?)) Viszont abban az esetben sem fog fennállni a fizetés nélküli szabadság....
A segítséget előre is köszönöm!

A munkáltató lemaradt egy brossúrával.

Ez azt jelenti, hogy igényeljem meg a gyest, a munkáltatóval meg intézzem a többit? Tehát a szabadság idejére is jár a gyes?

Igen.