határozott idejű szerződés, felmondás

Sziasztok!
Kellene nekem egy kis segítség.
Beléptem egy céghez és aláírtam egy szerződést, hogy próbaidőn vagyok 90 napig. Ennek leteltével megkeresett a münkaügyes hogy írjam alá a szerződést mellyel véglegesítenek amit én meg is tettem. Majd egy hét múlva közlik velem hogy a szerződést széttépték és a béremet nem emelték.
Ez mennyire törvényes?
Mit tehetek ez ellen?
Segítségeteket előre is köszönöm!
Sziasztok!

Nem, ez azt jelenti, hogy nem kellett volna aláírni utólag a hosszabbítást - akkor lennél határozatlan idejű.

Ez nem valami sok, de azért köszönöm a hozzászólást.

Egyébként az elmúlt egy évben kétszer is előfordult, hogy a szerződésem időpontjának lejáratát követően csak 1-2 hét múlva iratták velem alá a meghosszabbításról szóló szerződést. Ez akkor azt jelenti, hogy már rég határozatlan idejű vagyok? De biztosan visszadátumozták, erre nem figyeltem, igaz akkor még nem gondoltam, hogy ilyen helyzet fog előállni.

Amikor a nagyfőnök kijelentette, hogy nem hosszabítják meg a szerződésemet, akkor visszakérdeztem, nem potnosan szó szerint, de utalva arra, hogyha mégis bigazolódna az, hogy nem én vagyok egyedül a hibás azért, hogy így alakult a helyzet, akkor is végleges -e ez a döntés, arra azt válaszolta, hogy nem, ez még nem biztos. Csak van egy sejtésem, hogy a kisfőnöknek sikerült a kapcsolatai révén ezt az egész változást, meg a menesztésemet is elintézni és a nagyfőmökre csak nyomást gyakoroltak "fentről", ezért mondta talán azt, hogy nem biztos, mert rosszul érezte magát. De olyan naiv vagyok ilyen a mai világban már nincs is.

Arra is gondoltam, hogy meg lehetne egy kicsit szorongatni őket azzal, hogy nagy szavakat használva az emberi jogokat sárba taposták az ebéd és a munkaidő be nem tartásával. Ezeket a dolgokat mostanában elég komolyan veszik.

A többi hozzászólást olvasgattam és láttam köztük egy olyat (nem biztos, hogy jól emlékszem), hogy amennyiben nem akarják meghosszabítani a szerződést, erről írásban 1-2 hónappal előtte értesíteni kell?

Egyébként az, hogy 1 nappal tovább dolgozom, az a december 31. és január 1-je miatt nem tudom elképzelni, hogyan kivetelezhető, mivel akkor egyébként nem dolgozunk.

Lapít, két ujját keresztbe téve szurkol. Ha a közvetlen felettes tudtával egy nappal továbbdolgozik a határozott időnél, a jogviszony határozatlan idejűvé alakul.

Sajnos nemigen. A határozott idejű munkajogviszony a határozott idő lejártával megszűnik, hacsak a felek még a megszűnés előtt nem módosítják a megállapodásukat.

Remélem a problémámra tud valaki valamilyen okos tanácsot adni. Elég hosszúra sikeredett a történetem, de, remélem lesz valakinek türelme végigolvasni, mert elég nagy bajban vagyok.

Egy évvel ezelőtt jöttem a mostani cégemhez dolgozni. Az előző munkahelyemről azért jöttem el, mert két gyerek mellett a munkabeosztás nem volt túl kedvező. Ha csak annyit mondod, hogy vendéglátás, akkor mindenki tudja, hogy miről van szó. Annyi előnye volt, hogy mindent összevéve havi 40 ezer forinttal kerestem többet, de úgy gondoltam, hogy túlságosan a gyerekek rovására menne, ezért amint lehetőség volt rá váltottam. A jelenlegi munkahelyemről azt gondoltam, hogy ha sehol máshol, itt aztán a világon a legjobban ügyelnek az igazságosságra és az egyenlő elbánásra.
A jelentkezésnél annyit közöltek az általános információkon kívül, hogy két éven belül majd kell egy vizsgát tenni. Amikor az első napon aláírtam a szerződést, akkor szembesültem azzal, hogy én egy szülni készülő hölgy helyére lettem felvéve, (jó esetben talán a 3 év lejárta előtt nyugdíjba megy valaki és lesz szabad státusz.) határozott időre. Amikor megláttam a szerződést azt mondták, hogy amig a vizsgát le nem teszem ez így lesz, de ne aggódjak, három havonta meg lesz hosszabítva.
Elkezdtem a munkát, ami iszonyatos mennyiség volt, mivel amióta a hölgy elment szülési szabadságra, azóta gyült a munka. Minden nap túlóráztam és az ebédszünetet is végigdolgoztam, hogy behozzam a lemaradást, mert közben minden nap jöttek hozzá a frissen beérkezett anyagok. Három hónap elteltével átszervezés volt és átkerültem egy másik helyre, ahol sokkal nehezebb, több és komolyabb munkát kaptam egy elviselhetetlen főnökkel, aki már előttem több embert kikészített, többen nyugtatót szedtek mellette. Segítséget szinte egyáltalán nem kaptam ott lettem hagyva szinte magamra, pedig ezt a munkát nem lehet egyik pillanatról a másikra megtanulni. A helyzetet az is nehezítette, hogy a főnököm berohant a nagyfőnökhöz és jelezte, hogy ő is kezdő, miért kellett mellé rakni szintén egy kezdőt és ez az egész biztosan ő ellene irányult. Emiatt a kijelentése miatt megkapta a letolást, de ezt nem hagyta annyiban. Innentől kezdve minél előbb be akarta bizonyítani, hogy ez a csere milyen rossz döntés volt, tehát mégis neki volt igaza. Mindenbe belekötött, amibe csak tudott. Megpróbált összezavarni. Belekötött abba is, hogy hány ceruza van a tolltartómba stb. Lejáratott mások előtt. volt rá példa, hogy visszahallottam, hogy egy másik cégtől ideszóltak a nagyfőnőknek, hogy hogy beszél velem mások előtt. Tehát egyértelmű volt, hogy ha nem tud a munkámba belekötni, akkor keres valami mást, de minden napra jusson valami. Enni meg egyáltalán nem engedett. Úgy szervezte a munkát, hogy szinte soha nem volt idő evésre, ha jeleztem (ebédszünetben) hogy éhenhalok, akkor a kezembe nyomott néhány iratot, vagy faxolni valót. Olyanokat hallottam vissza a kollégáktól hogy az egy dolog, hogy ő eszik reggel, de én ne egyek amikor munka van." meg hasonló kijelentései voltak. Belekevert a munkába, még azon az áron is, hogy esetleg tényleg valami olyan becsúszik, ami miatt még őt is előveszik. Sejtésem szerint az is hozzájárult ehhez az eszeveszett ámokfutáshoz, hogy annak idején a huga helyett engem vettek fel.
Mivel két gyerekem van és 36 éves vagyok nem igazán ugrálhatók. Sokáig tűrtem, 6 hónapig az ebédszüneteket végigdolgoztam (sokszor saját érdekemben önszántamból, hogy ne maradjak el), reggel 1/2 7-re jártam és este 6 ig maradtam szinte minden nap, azért, hogy a tempót tudjam tartani. Persze a fáradságtól, az éhségtől (sok esetben este 7 órakor , mikor hazaértem, ettem először)és az állandó feszült idegállapot miatt persze volt, hogy hibáztam, de nem éreztem úgy, hogy sokkal több és nagyobb hibákat követtem volna el mint mások, akik már 5-10 éve itt dolgoznak. Tudtam, hogy lehetne ez másképp is, mert a kolléganőm az ő főnökével sokkal lazábban van, ugyanilyen jellegű és ugyanennyi munka mellett, csak minden a szervezésen múlik. A 6. hónapban már annyira le voltam fogyva és ki voltam merülve, az idegeim felmondták a szolgálatot, a szívem és a gyomrom is kikészült, hogy gondoltam, valamit lépnem kell. Nem vagyok olyan aki rögtön a nagyfőnökhöz fut panaszkodni, ezért a közvetlen főnökömnek hoztam fel a témát, hogy azért nekem is van munkaidőm és egyébként az ember úgy működik, hogy néha vesz magához egy kis táplálékot is, főleg 66.000.-Ft-os fizetésért azért ne várjon el napi 12 óra munát stb. de semmi értelme nem volt. Teljesen kikelve magából üvöltött, hogy vegyem tudomásul, hogy ez egy ilyen munka, és ha nem tetszik, hogy akár este 10 ig is itt kell lenni, akkor keressek másik munkahelyet. Én kérdeztem, hogy a másik kolléganőmék miért tudják sokkal egyszerűbben megoldani a dolgokat, akkor közölte, hogy semmi közöm hozzá, hogy hogyan szervezi meg a munkát. Ezután bementem a nagyfőnökhöz, aki meghallgatott és másnap behivatott és közölte, hogy visszahelyez az előző munkakörömbe és egy szintén nemrég áthelyezett kolleganőt teszi a helyemre, mellesleg a deceber 31-ig tartó szerződésemet nem kívánja meghosszabbítani. A kolleganő, aki a helyemre került már egy hónap után kibukott és közölte, hogy fel akar mondani, mert ő ezt nem bírja. Csak hát ő 10 évvel fiatalabb nálam, gyerek nincs, könnyebben tud még váltani. A nagyfőnök ezek után közölte a "kisfőnőkkel", hogy vegyen vissza a stílusból és nincs túlóra. Most ezek után, hogy beigazolódott az, amit én annak idején mondtam, nem tudom, hogy mi lesz a szerződésemmel.(Mert persze azt hitték, hogy én alkalmatlan vagyok erre a feladatra, hogy lassú vagyok és azért dolgozom ebédszünetben is, hogy győzzem a munkát, meg nem tudok koncentrálni és ezért hibázom és azért van ez a konfliktus a főnökömmel) Hozzáteszem ,hogy van önkritikám, ha nem dolgoztam volna bankban elég sokáig, ahova nem szimpátia alapján vettek fel, hanem elég komoly tesztet kellett kitöltenem és ott is 10-12 órát kellett dolgozni minden nap, naponta több 10 millió forintot kellett átutalni egyik számláról a másikra , (sose hibáztam), akkor azt mondanám, hogy igen képtelen vagyok ilyen feladatot ellátni, ahol egész nap koncentálni kell. Most már rá kéne kérdeznem, hogy mi lesz velem, mert hamarosan itt a dec vége, és ha nem lesz meghosszabítva a szerződésem akkor el kell kezdenem gondolkodni azon, hogy mi legyen tovább. Sajnos olyan helyen lakom, ahol nincs igazán nagy választék éves állásban, a gyerekek miatt pedig nagyon messze nem utazhatok. Nagyon szeretném megtartani ezt az állást és szeretném tudni, hogy tehetnék -e bármit is azért, hogy meghosszabítság a szerződésemet. Közalkalmazotti jogviszonyban állok, tehát a helyi "nagyfőnöknél " van felsőbb fórum, ahol esetleg reklamálhatnék, csak nem tudom, hogy határozott idejű munkaviszonynál van-e lehetőség bármit is tenni.

A sérelmezett intézkedés - ezúttal a munkaviszony megszűnésének megállapítása - közlésétől számított 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.

Ismét köszönet a segítségért!
Amikor nekiugrottam a dolognak,akkor a szakszervezetis beindult.De a nyári szabadságolás miatt nem foglalkoztak velünk.
Aranyos ez a határidő dolog.
Akkor sem lehet kitolni ezt a határidőt,ha én a szerződésem lejártával még ennek az iskolának a tanulóit vittem táboroztatni?

Nem csoda. Mivel eltévedt, kigyomlálták a kérdést is meg a választ.
Nos, nem sok biztatót tudok mondani. Lettek volna esélyeid, de a 30 napos határidőt lekésted.

Sajna eddigi keresésem nem járt eredménnyel!
Ha válaszolt rá valaki , akkor remélem megszán és újra válaszol,de már ide.
Én kis naív. De a remény hal meg utóljára! :D

Nagyon szépen köszönöm! ! !

Az "Üzenet a szerkesztőnek" rovatban keresd. :)

Az lehet,de a gépemen csak a 4. küldés után jelezte,hogy sikeres volt.Addig csak a szeptember eleji hozzászólások jelentek meg.
Köszönöm az infot.Akkor keresgélek,hátha rátalálok valahol.

Nem kérdezted már ezt valahol? Talán még válaszolt is valaki.

Kedves Mindenki!

8 évig újítgatták a szerződésemet.Az első 3-nál még megnevezték,hogy ki helyett vagyok,de később már nem.
Van aki azt mondja hogy pereljek.Van aki azt,hogy nem,mert nem ért anyagi kár.
De ha kinevezett lettem volna,akkor járna végkielégítés.Arról nem is beszélve,hogy az elbocsátott pedagógusok részére szervezett átképzésen nem vehetek részt,mert papír szerint csak lejárt a szerződésem,amit nem hosszabbítottak meg.Azt pedig tudjuk,hogy egy képzést saját zsebből fizetni elég borsos.
Lehet ezzel kezdeni valamit a Munkaügyi Bíróságon?

Emilben küldtem támpontot.

Esetleg tudna valaki némi iránymutatást adni, hogy ezt a feljegyzést hogyan készitsem el? Vagy egyelőre elég annyi, hogy leirom a történteket pontos nevekkel, dátummal, időponttal stb.?

Kedves Reni!

Egyetértek Dr. Attilával abban, hogy ez a "beszélgetés" olyan nyomásgyakorlás volt, amely nem tekinthető a Munka tvkönyve szerinti jognyilatkozatnak; azt akarják elérni, hogy te mondj fel (vagy menj bele egy közös megegyezésbe.)

Abban is egyetértek vele, hogy a megtörténtekről készíts feljegyzést.

Amennyiben a jövőben -elsősorban rendkívüli felmondással - meg akarnák szüntetni a jogviszonyodat, ez a levél kíváló érv lesz a munkaügyi bíróságon. A bíróság ui. azt is vizsgálja, hogy a jognyilatkozatok mellett mi volt a "történés" lényege; mit próbálnak leplezni a felek egy írásba foglalt jognyilatkozattal.

A bírói gyakorlat alapján - a felek együttműködési kötelezettsége miatt is - hasonló súllyal esik a latba egy ilyen jogellenes presszió, mint egy precízen megírt jognyilatkozat.

Összegezve: ha dec. 31 előtt felmondanak, akkor perelj; és a fenti módon (levél, tanúk, stb. ) készülj fel előre a perre, mint "nem kívánt" következményre. A közös megegyezést ne írd alá, de az általuk írt tervezetből mindenképpen kérj egy példányt! ("áttanulmányozásra", a fenti okok miatt).

A fentiek után jogászi (ügyvédi) közreműködést is javaslok.

kocsismiklosdr@citromail.hu

A történtekből kiindulva, feltételezem, azért majd tovább próbálkoznak, hogy megkeserítsék a hátralévő idődet.
Nem jogi tanácsként azt javaslom, hogy

1. ne mutasd ki, hogy az agyadra mennek, akármennyire nehéz is
2. ezzel párhuzamosan mielőbb keress másik helyet,
3. majd ezután, nagy kegyesen fáradj be a főnöködhöz, egy megírt közös megegyezéses javaslattal, amiben a hátralévő bérednél valamivel kevesebbet kérsz egyösszegben kifizetni a kilépésedkor, és akkor hajlandó vagy elmenni.

Így te is jól jársz, mert nem kell kibekkelned az időt a szerződésed végéig rossz hangulatban, és ők is, mert megszabadulnak tőled, és nem kell a teljes béredet se kifizetni.

(Magánvélemény: én is dolgoztam már olyan helyen, ahol azt hányták az én - és més több más, előttem ott dolgozott, vagy utánam ott dolgozott illető - szemére, hogy "nem elég lelkes". Lefordítva ez annyit jelent: nem dolgozik időn túl, ingyen a cég két szép szeméért, lehetőleg jó sokat.)

Ez egy nyomásgyakorlás volt, hogy Ön kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Azt javaslom, hogy fogalmazzon meg egy levelet e beszélgetésre alapozza és írja le nekik, hogy az álláspontjukat meghallgatta, sajnálja hogy ez az álláspontjuk, de mivel a szerződést ön betartja ezért december 31-ig a vállalat alkalmazásában marad. Hivatkozzon arra, hogy amennyiben a vállalat ezt nem akarja, akkor szüntesse meg a munkaviszonyt a Mt. 88.§ (2) bekezdése szerint.

"A határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése163

88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.

(2) 42 Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

Tisztában vagyok mindazzal amit leirtál, Kála, és igazából a beszélgetés lényegét, sőt miértjét én sem értettem, ezért irtam le ilyen részletességgel, hátha valaki tud vmi okosat mondani.
És valószinüleg ők is tisztában vannak azzal, hogy ha ők bocsátanak el, akkor fizetniük kell. Feltételezem ezért történt meg ez a beszélgetés, hogy tudtomra hozzák, hogy szeretnék ha elmennék, de ők nem akarnak felmondani.
Az indoklás pedig nevetséges. Szerintem. Legalább 3 elfogadhatóbb és logikusabb indokot tudnék kitalálni a lentiekhez képest, ami miatt ezt a beszélgetést megejtették.
Továbbá mégcsak indokra sem lenne szükség, hiszen tisztában voltam vele azelőtt is hogy nem hosszabitanak, és hogy mit jelent a határozott idejü szerződés.
De ők konkrétan utaltak arra, hogy azt szeretnék, ha nem várnám meg a szerződés lejártát.
De igazából tehet ilyet a munkáltató?
(tudom, szó elszáll... szóban bármit megtehet bárki...) "Felszólithat" arra, még burkoltan, utalásokkal is, hogy még a szerződés lejárta előtt mondjak fel?
Szerintem nem...
De lehet hogy én gondolom rosszul (?)

A határozott időre szóló munkaszerződést nem lehet rendes felmondással felmondani. Ezzel illene tisztában lenni a munkáltatónak és a munkavállalónak is.
Magyarán, a szerződés egyszerűen lejár amikor a benne meghatározott időtartam letelik. Ezen időpont előtt csak és kizárólag közös megegyezéssel bontható fel, másképp nem (illetve a munkáltató még felbonthatja úgy is, hogy a hátralévő időre járó átlagkeresetedet kifizeti).
A "beszélgetés" lényegét nagyon nem értem, mivel a munkáltatónak nem kell megindokolnia, hogy miért is nem akar újabb határozott idejű szerződést kötni - korábban megállapodtak, hogy eddig itt dolgozik a munkavállaló és kész.

Üdv MIndenkinek!

A mai nap folyamán olyan élménnyel gazdagodtam a munkáltató(i)m révén, amelyet nem kivánok senkinek.
Délelőtt behivott az osztályvezető az irodájába, ahol már a csoportvezetőm várakozott (multicégről van szó, sok-sok vezetővel) és már rosszat gyanitottam. De nem ennyire.
A beszélgetésünk témája az volt kezdetben, hogy a határozott idejű szerződésem dec. 31-ig szól, melyet nem kivánnak meghosszabbitani. Ez eddig emészthető volt számomra és nem lepett meg különösebben. De folytatódott. Õk úgy látják, hogy nem teljesitettem az általuk elvárt (velem nem ismertett elvárást) fejlődést, melyre képzettségemnél, képességemnél és tapasztalatomnál fogva számitottak (főiskolai diplomám van, info közgáz, jelenleg mérlegképesre járok, angolul egész jól elboldogulok, és október óta dolgozom itt pályakezdőként) nem végzem elég nagy lelkesedéssel a munkám (adócsoportban dolgozom jelenleg, előtte ktgkönyveléssel foglalkoztam egy másik csoportban 2-3 hónappal ezelőttig, most könyvelek a cég egy külföldi képviseletének, nem kereskedelmi forgalomban "szétosztott" termékek adóvonzatait tartom nyilván és igazolásukkal foglalkozom - lefűzöm, nyilvántartom stb., havi kimutatást készitek ezekből).
További indok volt még részükről hogy a vállalatnak és nekem sem jó ha olyan munkát végzek amit nem szeretek, és kényelmetlenül érzem magam (hogy ezt mire alapozták, nem indokolták és én magam sem tudom - hiszen ha előfordult hogy rosszul éreztem magam, mert mindenkinek lehet rossz napja, akkor is a munkámat igyekeztem rendesen elvégezni mégha minimális segitséget kaptam csak hozzá, akkor is - én legalábbis igy látom, igy gondolom és semmiféle panasz nem jött hozzám. Ha mégis figyelmeztett a felettesem valamire, hogy ezen vagy azon változtassak, mindig szem előtt tartottam ezeket a tanácsokat vagy épp utasitásokat és megtettem minden tőlem elvárhatót.
Ezek szerint ez nem volt elég.
Semmilyen konkrét jelzést nem kaptam azzal kapcsolatban hogy olyan nagyokat hibáznék, vagy kifejezetten rosszul csinálnék bármit is, ami szerintem konkrétabb és értelmesebb indok lenne, mint az, hogy nem vagyok elég lelkes. Továbbá minden negativum ellenére mely személyemet érte, "jópofát" vágtam és továbbra is igyekeztem pozitivan hozzáállni mindenhez.
Minden esetre megkérdezték, hogy én mit gondolok az elhangzottakról. Mivel az egész szituáció váratlanul ért, nehezen tudtam egyáltalán megemészteni a hallottakat néhány másodperc alatt és végiggondolni, hogy mit lenne érdemes ebben a helyzetben mondani, vagy egyáltalán mit lehet ilyenkor mondani.
Igy reakcióm annyiban kimerült, hogy közöltem, hogy mivel az előző szerződésem is határozott idejü volt (juni. 30ig tartott, ezt hosszabbitották dec. 31-ig), és mivel a jelenlegi is határozott idejű, ezért viszonylag folyamatosan nézelődöm másik munka után, hosszabb távra szólót keresve. Tehát - munkáltatóm kérdésére válaszolva - elképzelhető, hogy ha jobb állásra adódik lehetőségem, mint amilyen feltételekkel jelenlegi helyemen dolgozom, akkor még a szerződés lejárta előtt elhagyom a vállalatot.
Amivel ezek után lezárták a beszélgetés, az teljesen meghökkentett. Közölte a munkáltató, hogy reméli nem kell évvégéig várniuk erre (mármint hogy "felmondok"), mert nem fognak évvégéig várni. (gyenge indok, hogy át kell adnom a munkát valakinek, hiszen akitől átvettem 2-3 hónapja, még mindig ott dolgozik és nekem is ő segitett sokmindenben... Na ezért gyenge indok! Továbbá ugy tudom felmondási idő sincs határozott idejű szerződésnél, tehát ezt sem vagyok köteles letölteni.)
Szóval ha jól értelmezem, alapvetően megkértek, hogy mihamarabb "mondjak fel" (természetesen közös megegyezéssel, mert ebből nekem SEM származik hátrányom - bár előnyösebb is lehetne...).
Kérdesem igazából csak annyi lenne, hogy ki mit szól a leirt történethez és lehetnek e jogi következményei rám vagy a munkáltatóra nézve?
De a vélemények érdekelnének leginkább, mivel eddig akiknek elmeséltem ezt teljes meghökkenéssel fogadták, és javasolták, hogy nézzek utánna mindannak, ami ezalatt a beszélgetés során elhangzott, hogy mennyire jogszerű ez és mit tehetnék én.
Ezért gondoltam, hogy első lépésként talán egy ilyesfajta forumon próbálok kiindulópontot keresni bármilyen további lépésemhez.

Tessék?? :-)

Ludatus atavon vissaus megatus!:))