Munkaviszony megszüntetési papírok visszatartása

Üdvözlöm Önöket!

Tanácsot szeretnék kérni. 3 és fél hónap munkaviszony után rendkívüli felmondással voltam kénytelen megszüntetni a munkaviszonyom, mert a Munkáltatóm már 2 havi fizetésemmel és a béreletem árával tartozott. Minden nap hitegetet, hogy majd holnap adja oda a pénzt, de nem adta. Kötöttünk egy fizetési megállapodást, melynek a határideje lejárt és érvénybe lépett a rendkívüli felmondásom. Sajnos azóta a Munkáltatóm se az elmaradt fizetésem, sem a munkaviszony megszüntetéséről a papírjaimat nem adta ki hiába kértem. Amíg nem küldi nem tudok máshol munkaviszonyt létesíteni és munkanélküli segélyt sem kaphatok.
Hogy lehet jogilag mihamarabb a papírjaimhoz juttni? A fizetésémhez már látom, hogy csak per útján fogok, de az még hónapok és a papírokra szükségem lenne.

Előre is köszönöm a választ!

„Amíg nem küldi nem tudok máshol munkaviszonyt létesíteni”
De igen. Tudsz. Legalábbis ez nem akadálya.

Ahol próbáltam túl bonyult ügynek mondták és inkább felvettek olyan embert akinek rendben vannak a papírjai. Most amikor százával jelentkeznek egy helyre egy a dolog sokat számít.
Így is munkába lehet állni? Akkor hogy számolják ki a bérem?
Mindenhol le kell adni az elöző munkaviszony megszüntetéséről a papírokat.

Azt azért nem kell a leendő munkaadód orrára kötni, hogy az előző helyről rk. felmondással jöttél el.
Még akkor sem, ha igazad volt.

1. A gyakorlatban azért jelenthet akadályt, mert Ebtv. vhr. szerint a TB igazolványt a dolgozó köteles az új munkahelyén leadni, amennyiben azt nem adja le az új, leendő munkáltató köteles az előző foglalkoztatóhoz visszaküldeni azért,hogy azt szerezze be.

Ezen túlmenően az új munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a dolgozónak nincs-e munkabérből levonandó tartozása, továbbá az "Igazolás a mv megszűnésekor" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza a tárgyévben esetleg már kivett betegszabadság tartamát, valamint többekközött ez a garancia arra, hogy a munkavállalónak nincs egyéb olyan jogviszonya ami esetleg az új munkáltatónál történő foglalkoztatással kapcsolatos járulékokat esetleg érinthetik.

Természetesen mindez különböző nyilatkozatokkal végső esetben kiváltható, viszont a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben valóban ha van több jelentkező inkább azok közül fognak felvenni valaki olyat, akinek a papírjai rendben vannak.

2. "Hogy lehet jogilag mihamarabb a papírjaimhoz juttni?"

Ehhez bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében

Válasz.

1.Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni.
Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP.

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a Járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez

Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

• A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. az OEP Főigazgatójához

1139 Budapest, Váci út 73/A |
Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |
és az

3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)

1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511
(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)

Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl: munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.

Ha a panasz arra irányul, hogy a foglalkoztató levonta ugyan a magánnyugdíj pénztári tagdíjat, de azt hónapok óta nem utalta át az APEH-on keresztül a magánnyugdíj pénztárnak, akkor: Értesíteni kell az állami adóhatóságot (APEH), amely közigazgatási szerv - az ügyfél kérésére - egy cél ellenőrzést követően kikényszeríti a befizetést.

A kérelemhez (panaszhoz) célszerű csatolni a levonás tényét igazoló okmányokat ( bérpapír, bérkarton…), valamint ha lehet a magánnyugdíjpénztár igazolását/ér¬tesítését, miszerint a számládra pl.2009.01.01-óta nem érkezett tagdíj.
(Megjegyzem, hogy a fentieket elvileg „hivatalból“ a magányugdíjpénztár is megtehetné.)

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.

Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető.

Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. )

II. Panasz

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.

A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.

Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség (OMMF, illetve területi szerve) hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A „fekete” (bejelentés, illetve járulékfizetés nélküli) foglalkoztatás pedig egyrészt pl. az állami adóhatóságra (APEH), és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apeh-ra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

Ugyancsak az APEH jogosult a magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásának elmaradása esetén eljárni, annak kikényszerítése érdekében akár hatósági intézkedéseket is foganatosítani.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.

Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.

Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, a biztosítási jogviszony határozattal történő utólagos elismerése, valamint az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíj pénztári tagdíjam átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen!

(A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

Szintén jó tudni, hogy az APEH, és a REP a Tbj. 54.§. (Járulék törvény) szerinti felhatalmazása alapján –fekete, azaz be nem jelentett foglalkoztatás esetén- utólag jogosult ezen a munkajogviszonyt (természetesen ha annak a létrejötte, fennállása minden kétséget kizáróan bizonyítható) szabályos, alakszerű közigazgatási hatósági határozattal elismerni.

Célszerű tehát ilyen esetben mindhárom közigazgatási szervet megkeresni, és kérni tőlük, hogy a biztosítási jogviszonyt a fenti jogszabály alapján utólag határozattal ismerjék el, a foglalkozatót kötelezzék az utólagos be (és ha kell ki) jelentésre, valamint az elmaradt járulékok megfizetésére.

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:

97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
2. rendkívüli felmondással,
3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
2. a munkavállaló TAJ számát;
3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.

(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszát/panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küldd meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt
8. egyéb okmányokat (szükség szerint kiegészíthető)

a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére, illetve a biztosítási jogviszony tartamát határozattal ismerjék el, az elmaradt járulékokat, magánnyugdíj pénztári tagdíjat utólag a foglalkoztatóval fizetessék meg. (A panasz tárgya szerint ez is tetszés szerint variálható, kiegészíthető.) ---------------------

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól: Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása
29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg.

A tényállás tisztázása

50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
Tanú és hatósági tanú

53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------

• 1997. évi LXXX. törvény

a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről:

Ellenőrzés

54. § (1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára a. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbizto¬sítási szerv, b. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot. ------------

• Késedelem, mulasztás következményei 56. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb. tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a a. járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezmé¬nyeivel, b. járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban, c. Tny., az Eb. tv. és az Mpt. szerinti megtérítési és visszafizetési kötelezettség, mulasztási bírság, késedelmi kamat, korengedményes nyugdíjtartozás megfizetésére, behajtására, végrehajtására, a behajthatatlan tartozás törlésére, a végrehajtáshoz való jog elévülésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére.1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Talán az OEP segítségét kellene kérni, mert a rózsaszín kiskönyvedet sem adták át, ill. a jövedelemigazolást az eb. ellátásokhoz. Pedig ezek egy esetleges táppénzigény esetén kellenek majd.
Az APEH-nek is lehet írni.
Hidd el, előbb-utóbb át fogják adni a papírokat.:)

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Panaszlevelet fogok írni az említett hatóságoknak.
A volt Munkáltatómról kiderült, hogy egy szélhámos. Az elöző kolleganőmmel is ezt csinálta neki sem fizette ki a bérét, igaz azt más cégnéven, de minkettőnek Ő az ügyvezetője.
Rengeteg embernek tartozik már.
Volt munkaszerződésem "szerencsére", feketén semmiképp nem akartam dolgozni.
Az hatóságoknak megküldöm a szerződésem másolatát is és a rendkívüli felmondást is.

OMMF nem csinál semmit, mivel megszünt a munkaviszony. Tapasztalatból tudom.

Tisztelt Jogi Fórum,

Egy esettel kapcsolatban merült fel bennem több kérdés is.

Röviden az eset:

Egy munkavállaló (továbbiakban: gkv) 2010. januárjában alkohol problémái miatt Addiktológiai kezelés alatt állt, melyet a munkáltatója is támogatott. Mondván, hogy akkor foglalkoztatja tovább, ha orvosi papírt visz arról, hogy gyógyult. A gkv a kezelés ideje alatt betegállományban volt. 2010.01.29-én addiktológus igazolással, hogy „gyógyult”, munkavégzésre képes a munkavállaló munkába állt. Azonban 2010.02.06-án Németországban az autópálya rendőrség ittas vezetésért (melyet bűncselekményként kezeltek) 2000 EUR „kaucióra” büntette meg a gkv-t. Ezt azonban anyagi helyzete miatt nem tudta kifizetni, ezért a munkáltatója fizette ki, ugyanis az autóját (munkáltató tulajdona) csak így kapta vissza. A gkv-őt 2010.02.08-án Rendkívüli felmondással bocsátotta el a munkáltató, indoklásként a „SZÁNDÉKOS ITTAS VEZETÉST” írta. Ezt a gkv tudomásul vette, viszont volt egy 2010.02.09-i keltezésű „megállapodás”, amelyben a munkáltató kéri megfizetni a 2000 EUR-ot a részére. Ezt a gkv nem írta alá. Ezek után a gkv öngyilkossági kisélet miatt 2010.02.15-én bekerült a Pszichiátriára, ahol kezelés alatt áll.

A munkáltató a gkv papírjait visszatartja, nem postázta ki.

A kérdéseim a következők:

1., A gkv papírjait nem a felmondással együtt kellett volna megkapnia?
2., A munkaügyi perben a gkv-őt egy pszichiáteri vélemény felmenti-e a szándékosság alól? Van-e esélye a gondatlanságra?
3., Valaki tudna olyan ügyvédet ajánlani, aki foglalkozna ilyen esettel? Érdemben tudna segíteni?

Köszönöm a választ.

1. De.
2. Nem.

Köszönöm a választ. Még akkor kérdeznék:

1., Hogyan juthat vissza a munkavállaló a papírjaihoz?

2., Ha jól gondolom, akkor lesz egy végzése a munkáltatónak, amivel a mindenkori jövedelméből fogják levonni a megállapított kárt?

A.

1. felszólító levél; fizetési meghagyás; per.
2. Nem egészen. Ha önként nem teljesít, akkor a munkáltató bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásban születik egy jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet. Ha arra sem teljesít önként, akkor végrehajtható. A végrehajtásnak csak egy módja a letiltás; ezen kívül lehet bankszámlát inkasszózni, ingatlant, ingóságot, követelést foglalni, árverezni.

Így már értek mindent. Köszönöm a segítséget.

A.

Tisztelt Jogi fórum!

December 31-én megszűnt a munkaviszonyom, ugyanezen a napon mentem passzív táppénzre január végéig. A táppénzes papírjaimat február 3-án küldtem be a munkahelyemre. A mai napig sem kaptam meg az ellátásomat, és a rózsaszín TB kiskönyvemet. Felhívtam a munkáltatót, hogy ennek mi az oka. A következő választ kaptam: „A törvény szerint a beérkezést kötően kell elbírálni és azt követő hóvégi bérkifizetéskor kell kifizetnünk a táppénzt. A kiskönyvet pedig ezt követően küldjük meg részére.”
Tehát mióta továbbítottam részükre a táppénzes papírokat, azaz febr. 3-tól semmilyen intézkedés nem történik az ügyben, mondván, meg kell várni a következő havi bérszámfejtést (márc. 5).

Kérdésem, hogy jogos-e a munkáltató eljárása, mivel január óta ellátás nélkül vagyok. És mivel a rózsaszín kiskönyvemet sem tudom bevinni a munkaügyi központba, addig álláskeresési támogatásra sem vagyok jogosult.

Tisztelettel: Mesi

Tisztelt Fórum!
Lehet-e kettős jogviszonyom? Próbaidő alatt álltam az egyik cégnél, felmondtam, de a munkáltató nem adta ki a papirjaimat,5 nap múlva szünteti meg a munkaviszonyomat. Én közben munkába álltam egy másik munkahelyen, ahol nem volt probléma hogy később viszem az igazolásokat.
Szeretném tudni, hogy mit von ez maga után az elszámolásnál, vagy nem lesz-e gond a tb oldalon?
Előre köszönöm a tájékoztatást.

maj

Nem lesz gond.

Tisztelt Fórumozók!

Témába vágó kérdést tennék fel, egy kis eltéréssel, szívesen venném a válaszukat.

Októberben előzetes letartóztatásba helyezték a cégem ügyvezetőjét feltételezett adócsalás miatt. A könyvelő felmondott ugyanezzel a dátummal. Azóta sem a papírjaimat, sem felmondást, TB-könyvet, adóbevalláshoz, álláskeresői járadékhoz szükséges szükséges papírt, fizetést nem kaptam, holott egészen december végéig még bejártam dolgozni. Már a munkaügyi főfelügyeleten is voltam, ahol bejelentést tettem több kollégámmal. Azt mondták nem tudnak segíteni, mert amíg az ügyvezető előzetesben van, nem tudnak lépni. Már nem tudom kihez forduljak. 4 hónapja ellátás nélkül vagyok.
Köszönöm a válaszukat!

Még annyit hozzátennék, hogy több jogpontban is voltam, de eredménytelenül. Munkaügyis ügyvédre nincs óránként 25000 Ft-om.

Köszönöm a segítséget!

Üdvözlöm.
Egy olyan problémám lenne,hogy kirúgtak a munkahelyemről,de az egészségügyi kiskönyvemet nem kaptam vissza,ami viszont a továbbiakban szükséges lenne.Az OEP-nél azt az információt kaptam,hogy már visszaüldték a munkáltatómhoz,ott meg letagadták és elküldtek melegebb éghajlatra,hogy nem ér rá ezzel foglalkozni és majd jelentkeznek,ha ráérnek erre.Kérdésem az lenne,hogy mi ilyenkor a teendő,hogy mihamarabb visszakapjam a kiskönyvemet?
Válaszukat előre is köszönöm.

Szólítsd fel írásban a munkáltatót, és ha ez hatástalan, tegyél írásos panaszt az OEP-nél.