Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Üzemi baleset

Kinga0004 # e-mail 2020.12.03. 10:22

Tisztelt Szakértők!
Megköszönöm, ha tudnak információ tekintetében segítséget nyújtani. A téma számomra érzékeny, kérem "kíméletességüket".
Édesapám nyáron balesetben életét vesztette. Kamion vezetőként dolgozott, üzemi baleset történt, nem a jármű meghibásodásából adódott a baleset. A rendőrségi határozat szerint nem észlelte az előtte várakozó járművet. Nem tudtak megállapítani a halál pillanatakor fellépő egészségügyi problémát, ami miatt megtörtént, az erőszakos behatások miatt hunyt el. Nem volt ittas, szabályos sebességgel közlekedett, nem volt alkoholos befolyás alatt.Érdemes a munkáltatót megkeresni, lehet ezzel kapcsolatban fizetési kötelezettségük, részükről juttatás Édesanyám részére, ami nem csak az esetleges "jóindulatukon" múlna? Szó sincs vádaskodásról, nem akarunk "pereskedni", stb. Köszönöm, ha szánnak a válaszra időt.

Dödölle1 #   2010.02.04. 10:53

vizimanó 2010.02.03. 14:36

Én ezt baleset és életveszélyesnek tartom, de kérésem, figyelmeztetésem ellenére a kolléga továbbra is így jár minden nap.

Kérdésem, hogy mit tehetek ellene és netán ha baleset éri, milyen költségek terhelik a céget? vizimanó 2010.02.03. 14:36 -------
  • válasz:

A lent részletezett, esetleges úti, üzemi baleset esetén a munkáltatónak nincs -nem áll fenn- az Ebtv. 68.§. szerinti megtérítési kötelezettsége, illetve nincs táppénz 1/3 fizetési kötelezettsége sem.

A foglalkoztató viszont köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, annak eredményét dokumentálni.

Lásd az alábbi tájékoztatót:

KMREP Tájékoztató 2009/4

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
IGAZGATÓ

Tisztelt Kifizetőhely!

I. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény alkalmazása a társadalombiztosítási kifizetőhelyeken.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (továbbiakban Vhr.) 1. § (9) bekezdés 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 130. §-ával módosított szövege elıírja, hogy „A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Az Ebtv. 61. § (4) bekezdése módosított rendelkezése úgy szól, hogy „az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában kizárólag a törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad.
Ebből következően amennyiben részben, vagy nem teljesíthető a biztosított kérelme, akkor erről részben helyt adó, illetve elutasító határozatot kell hozni.

A baleset üzemi jellegét továbbra is határozati formában kell elbírálni. A kivizsgálás eredményének függvényében lehet elismerő vagy elutasító határozat.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a baleset üzemi jellege és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása külön eljárásban történik.

Tehát, ha baleseti táppénz iránti kérelmet nem nyújtottak be, akkor is a baleset üzemi jellegéről határozatot kell hozni.

II. A balesetekkel kapcsolatos foglalkoztatói, kifizetőhelyi kötelezettségek.

Az ellenőrzések során egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a baleseteket a munkáltató nem a tőle elvárható gondossággal vizsgálja ki.

Az Ebtv. 52.§ (1) bekezdése szerint „Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.”

A munkáltató a munkabalesetek körébe tartozó balesetet a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatvány kiállításával dokumentálja.

A jegyzőkönyvek kiállításával kapcsolatban tapasztalt hiányosságok alapján felhívjuk a figyelmet, hogy mindenben az 5/1993. (XII.26.)MüM rendelet utasításait figyelembe véve kell eljárni a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése során, tekintettel arra, hogy a fenti hivatkozott jogszabály kötelező érvényű szabályokat állapít meg a munkáltatókra nézve.

„6. § (1) A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.”
Ezen dokumentumnak alkalmasnak kell lenni a munkabaleset okainak megállapítására.

A hivatkozott MüM. rendelet 3. számú melléklete részletes iránymutatást tartalmaz a kitöltésre, így pl: a munkabaleset vizsgálatakor - az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában,

  • helyszíni szemlét kell tartani.

    A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

  • a munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg
  • meg kell hallgatni. (sérült, balesetet okozó személy, szemtanúk, sérült munkatársa, sérült közvetlen vezetője.)
  • meg kell állapítani: a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki

hiba) fellépését; az egyéni és kollektív védıeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését; a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel, mechanikai, kémiai, elektromos tényezők, zaj, sugárzás, hőmérséklet stb.) a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit; a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát; az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését,
az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával; hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset.

Nagyon fontos, hogy a "Munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében" rovat mindig ki legyen töltve.

Amennyiben intézkedést tart szükségesnek, akkor annak módja, jellege részletesen, pontosan legyen kifejtve.

A felsorolt tényezőkhöz rendelkezésre álló alapbizonylatok (pl.: egyéni védőeszköz juttatási rend, oktatási napló, egyéb szerv vizsgálati megállapításait rögzítő dokumentum) másolatait csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

A munkabaleset körébe nem tartozó üzemi balesetet is a munkáltató köteles kivizsgálni és annak eredményét az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíteni.
(Vhr. 43.§ (2) bek.)

Az úti üzemi balesetek vizsgálatánál minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása. Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete, dokumentumok beszerzése szükséges:

 a baleset pontos időpontja,• a baleset helyszínének pontos meghatározása /házszám, helyszínrajzi szám/, közterület esetén a fenntartó megnevezése,
a baleset körülményeinek részletes, a feltételezett ok, okozó személyére, a sérülés jellegére is kitérő leírása,

 a baleset napján hol volt a sérült munkavégzési kötelezettsége, ha változó helyen történik a munkavégzés az aznapi munkavégzés helyét kijelölő személy nyilatkozata is szükséges,

 a baleset napján mettől-meddig volt munkavégzési kötelezettsége, illetve ténylegesen mettől-meddig tartott ténylegesen a munkaidő túl munka esetén az azt jóváhagyó nyilatkozata is szükséges,

 a sérült milyen közlekedési eszközt vett igénybe /üzemben tartó megnevezése/,

 a szokásos legrövidebb és a baleset napján útvonal részletes leírása,

 a balesetnél jelen lévő tanuk nyilatkozata

 szemtanuk hiányában azon személyek nyilatkozata, akik először tudomást szereztek a balesetről,

annak a személynek a nyilatkozata, aki a sérültet elsősegélyben részesítette, illetve orvoshoz szállította,

 mentőszállítás esetén az eseménynapló kivonata,

 rendőri intézkedés esetén rendőrségi jegyzőkönyv, határozat.

A REP felé beküldött jegyzőkönyvek mellé elengedhetetlenül szükséges csatolni a baleset kivizsgálása során keletkezett – előbbiekben felsorolt - dokumentumokat.

Összességében, a munkabaleset és az úti üzemi baleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

Az elkészített jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt továbbítani kell a társadalombiztosítási kifizetőhelyre, ha nem működik kifizetőhely, akkor az illetékes REP-hez.

A munkáltatónak kötelessége továbbá minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet kivizsgálni.

Felhívjuk a foglalkoztatók figyelmét, hogy a 4-es kóddal igazolt keresőképtelenségek esetén tisztázni kell a baleset körülményeit.

A vizsgálat az esetben is elengedhetetlen, ha a dolgozó elmulasztja bejelenteni az általa elszenvedett balesetet, illetve nem ad kellő tájékoztatást a baleset körülményeiről.

A baleset körülményeinek tisztázásakor a www.oep.hu honlapon található „Nyilatkozat a baleset (sérülés) körülményeiről" elnevezésű letölthető nyomtatvány kitöltött adatai alapján eldönthető a baleset jellege és információt is ad az üzemi baleseti jegyzőkönyv rovatainak kitöltéséhez, ha az szükséges.

Az un. harmadik személy által okozott baleseteket is kellő alapossággal kell kivizsgálni és a megtérítési eljárás lefolytatásához a REP felé megküldeni a szükséges dokumentumokat.

Amennyiben kivizsgálást követően nem nyer megállapítást, hogy a baleset munkabalesetnek tekinthető akkor a foglalkoztatónak - jogorvoslati lehetőség megadása mellett - döntéséről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

Az Ebtv. 64. §-a alapján a bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szervnek kell határozattal megállapítania.

A társadalombiztosítási kifizetőhely a jegyzőkönyvben rögzített tényállás alapján a baleset üzemi jellegét elbírálja, és erről határozatot hoz, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné.

A szakterület általános hibaként tapasztalja, hogy a határozatok nem mindig felelnek meg a jogszabályban előírt alaki, tartalmi követelményeknek.

Például:

  • téves a törvényi hivatkozás: 1957. évi IV. törvény a 2004. évi CXL. törvény helyett,
  • az indokolási rész pontatlanul tartalmazza a baleset körülményeit,
  • nem kerül feltüntetésre a határozatot kiadó társadalombiztosítási kifizetőhely neve, az ügy száma, ügyintézőjének neve, a baleset egészségkárosító következménye,
  • nem az üzemi baleset tényét ismerik el a határozatban, hanem a keresőképtelenség időtartamát.

A Vhr 45.§ (2) bekezdése szerint amennyiben az előírt határozatot a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a jogerős határozatot közölni kell a REP-pel és meg kell küldeni a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit.

Felhívjuk a foglalkoztatók, illetve a kifizetőhelyek figyelmét, amennyiben a nyilvántartási, jelentési kötelezettségüknek nem, vagy nem az előírt módon tesznek eleget, bírságolási jogunkkal élünk.

Budapest, 2009. november hó

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGAZGATÓ --
végrehajtó1 # e-mail 2010.02.03. 23:43

A jogszabállyal lehet nem egyett érteni de el kell fogadni és be kell tartani..

efi99 # e-mail 2010.02.03. 19:32

Végeredményben végül is miért a munkáltató hátán kell, hogy csattanjon az ostor, miért felelős ő azért, ha pl valaki egy folyón úszva krokodilok között jár munkába, mert éppen az a legrövidebb út? Amíg a munkaidő nem kezdődött el, szerintem mindenki úgy teszi tönkre magát, ahogy akarja, miért kellett ezt üzemi balesetnek titulálni?
A monalisa1 által linkelt helyen olvasható pl ez:
"Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e."
Hát elég szánalmas. Ha meg nincs kertkapu, sőt kerítés sem, gondolom jönnek a földmérők, hogy telekhatáron belül volt-e, esetleg megnézik a Google Earth-ön.
Ráadásul a 30 km-es kitérő is elfogadott, ha a gyerek ott van óvodában:
"Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek."

monalisa1 #   2010.02.03. 16:27

A beírt lint nem jött be, nem baj. A Google keresőbe írd be az uti baleset kifejezést és a megjelenő x számú találat közül a második részletes taglalja a témát.

monalisa1 #   2010.02.03. 16:23

Uti baleset:

http://www.a-munkaado-lapja.ceg.net.hu/…zemi-baleset

Vannak olyan f. gyerekek akik télen-nyáron bringával közlekednek a nagy forgalomban is, míg aztán egyszer baj nem éri őket...

A munkaadó nem szabhatja meg hogy ki mivel járjon munkába, de ha kérés nélkül is biztosítod neki havonta az összvonalas BKV bérletet - és annak átvételét rendszeresen dokumentálod -, akkor sokat tettél a saját magad védelme érdekében.

Ha mindezek ellenére továbbra is kerékpárral közlekedik azt már saját felelősségére teszi.

"Mona"
laikus hozzászóló

vizimanó # e-mail 2010.02.03. 14:36

Egy Kft ügyvezetője vagyok. Egy alkalmazottam a VIII. mkerület Népszínház utcából a II. ker. Törökvész útra kerékpárral jár dolgozni.

Ez napi 2x8 km.nincs kerékpár út és olyan forgalmas főútvonalak vannak az útjában, mint a Nagykőrút, Bimbó útca, Törökvész út.
Én ezt baleset és életveszélyesnek taertom, de kérésem, figyelmeztetésem ellenére a kolléga továbbra is így jár minden nap.

Kérdésem, hogy mit tehetek ellene és netán ha baleset éri, milyen költségek terhelik a céget?