Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Üzemi baleset

kapu # e-mail 2021.05.12. 14:32

Kedves K Zsófia!
Köszönöm szépen a válaszod, ez legalább segítség, hogy milyen irányban induljak illetve érdemes-e? Sajnos nekem nagyon nem mindegy, mikor mire mennyit költök, alacsony a fizetésem. Nagyon sok rosszat hallottam és nehéz jó ügyvédet is találni. Sokan már 30-50%-ot is elkérnek sikerdíjként + fixdíjat is kérnek, ha valami iratot kell beadniuk, amit én horrorisztikusnak, irreálisnak tartok. Ha bármilyen balesete (üzemi, nem üzemi) van bárkinek, az onnantól egy örök életre elromlott egészség, sose gyógyul, csak rosszabbodik, folyton költeni kell a gyógyszerekre, kezelésekre, amik nagyon nagyon drágák és nem is hatnak. Nem szabadna engedni, hogy más szerencsétlenségén, balesetén, betegségén gazdagodjanak ügyvédek, bíróságok, hatóságok!

Kedves KBS!
Köszönöm hogy válaszoltál, de nem segítettél, hova, kinek, mivel, mikor, mit kell intézni, és hogy érdemes-e?!
Kapu

K. Zsófia # e-mail 2021.05.10. 13:08

Én nem azt állítottam, hogy a jogvédelmi biztosítókkal szerződött ügyvédek lelkesebbek, mint azok, akiket az ügyfél közvetlenül bíz meg a képviseletével. Én csupán arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az alacsony pertárgyértékű ügyekben a kifizetésre kerülő ügyvédi munkadíj és a pernyertesség esetén várható kártérítés nem áll egymással arányban. Ennek az az oka, hogy sok ügyvéd a költségkalkuláció kialakítása során abból indul ki (megjegyzem, hogy szerintem teljesen jogosan), hogy egy 2,5 millió forintos pertárgyértékű ügyben is legalább annyit kell dolgoznia, mint egy 35 milliós perben, tehát ugyan úgy el fogja kérni egy kis perértékű ügyben az óránkénti 25-35 ezer forintot, mint egy 15 vagy akár 30 milliós ügyben.

A jogvédelmi biztosítók ott lehetnek érdekesek, amikor egy 2-3 milliós ügyben az ügyvédi munkadíj elviszi a kártérítés 30-50 százalékát, vagyis nagyon nem mindegy, hogy károsultként úgy szállok ringbe egy kis perértékű ügyben, hogy a több százezeres ügyvédi munkadíjat majd nekem kell kifizetnem, vagy azt teljes egészében vagy részben fedezi a biztosítóm. Csupán erre akartam rávilágítani.

A lankadó lelkesedést pedig a sikerdíjas ügyvédekre értettem. De azt gondolom, hogy ezt nem is kell túlmagyarázi, mivel kézenfekvő, hogy egy olyan ügyvéd, aki megkapta a 200-300 ezer forintját a keresetért és rendre megkapja az ügyfelétől tárgyalásonként is az 50, 60 vagy akár 80 ezer forintot, valószínűleg ott lesz a következő tárgyaláson is. A sikerdíjas ügyvéd, aki másfél-két éve úgy autózik a vidéki tárgyalásokra, hogy eddig még egy fillért nem látott, viszont már annál több megelőlegezett költsége (üzemanyag, ügyre fordított munkaidő, stb.) van az ügyben, hamar el tudja veszíteni a lelkesedést, főleg akkor, ha látja, hogy csak nem akarnak előkerülni azok a várt bizonyítékok és már azt is sejti, hogy a bíró nem az ő javára fog dönteni. Amúgy pedig leegyszerűsítve az ügyvédi szakmáról is elmondható az, mint minden más szakmáról: ha jó ügyvéd vagy és jó a híred, akkor az ügyfelek sorban állnak és nem vagy ráutalva arra, hogy ingyen dolgozzál sikerdíj reményében. Vagyis, ha egy ügyvéd sikerdíj alapon elvállal egy ügyet, akkor érdemes annak utánanézni, hogy mi az oka annak, hogy valakinek miért „nincs kedve” pénzért dolgozni.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.05.10. 11:42

Ha a munkavállaló nem keres kirívóan sokat, jogsoult a perben költségmentességre, aminek része az ingyenes pártfogó ügyvéd. Az átlagos pertartam egy év körül van.

Szóval pont munkaügyi perekben nemigen van tere a jogi biztosításnak. De ügyes próbálkozás volt, kolléganő. (Halkan kérdezem meg, hogy az Önökkel szerződött ügyvédek vajon mitől lennének lelkesebbek, mint a közvetlenül a fél által megbízott jogi képviselő.)

www.kbs-ugyved.hu

K. Zsófia # e-mail 2021.05.10. 10:58

Kedves Kapu!

Egy munkaügyi per akár évekig (2-4 év) is eltarthat. Szakértőket vonnak be, tanúkat hallgatnak meg, halaszt a bíró, mert síelni megy, stb. Az ügyvédi díj teljesen változó, attól függ kihez mész, hol keresel ügyvédet, szakjogász képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik-e az ügyvéd vagy sem, stb.

Mire egy munkahelyi balesetes ügyben az ügyvéd felgöngyölíti a hátteret, elolvassa az összes releváns dokumentumot és elkészíti az új Pp.-nek megfelelő keresetet, az legalább 8-10 munkaóra. Ha egy átlagos 25-30 ezer forintos (+ ÁFA) óradíjjal számolunk, akkor ott vagy 200-300 ezer forintnál (+ ÁFA). És akkor ez még csak a nyitóbuli. Erre rájön az egyéb munkájáért (pl. tárgyaláson való képviselet, válaszirat elkészítése, ellenérdekű fél beadványainak tanulmányozása, egyeztetések, stb.). Szóval egy ilyen per szerintem alsó hangon elvisz fixen 600-800 ezer forintot, de inkább többet.

Persze vannak ügyvédek, akik ennél jóval olcsóbban dolgoznak, a kérdés csupán az, hogy a végén nem lesz-e drágább a leves, mint a hús. Nem egy munkahelyi balesetes perben láttam sikerdíjért dolgozó ügyvédet. Kb. a második tárgyalásig nagyon lelkesek, mert bíznak abban, hogy a bíró rá tudja szedni az alperest, hogy állapodjon meg a felperessel és akkor az ölükbe hullik a 10-20 százalékos sikerdíj. Viszont ha nincs megállapodás, akkor lankad a lelkesedésük is. Nem egyszer néztem végig, amikor a felperes a tárgyalásokon egyedül képviselte magát, mert a sikerdíjas ügyvédjének „lerobbant a kocsija”, „megbetegedett” vagy más okból maradt távol. Tehát a nagy kérdés az, hogy hosszútávon nem jár-e a jobban az ember, ha ugyan drágább ügyvéddel száll ringbe, de cserébe olyan ügyvédet kap, aki szakmailag felkészültebb és nem dobja be az unalmast a második tárgyalás után, hanem tisztességesen végig viszi az ügyet. Mert innen nézve az olcsó János mindig drágább lesz a végén.

Az ügyfelektől megkapom néha azt a kérdést, hogy kinek éri meg egy 1,5-3 milliós perben hétszámjegyű összeget költeni ügyvédre. Nos, erre azt tudom mondani, hogy előbb utóbb Magyarországon is lesz kultúrája a jogvédelmi biztosításnak úgy mint számos nyugati szomszédunknál. De azt is meg kell értenie az ügyfélnek, hogy egy szakmailag felkészült, tapasztalt ügyvéd nem fog óránként 10 ezer forintért dolgozni csak azért, mert a végén alig marad a felperesnek a megítélt kártérítésből.

Ezeket mérlegeld.

Üdv.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.05.05. 23:13

Első körben nem per az, hanem hatósági eljárás. Úgy lehet, már rég be kellett volna jelentened az esetet.

www.kbs-ugyved.hu

kapu # e-mail 2021.05.05. 20:59

Tisztelt Szakértők!
Egy kis infót szeretnék kérni, mielőbb.
Az üzemi baleseti per mennyi ideig tart? Milyen dokumentumok szükségesek hozzá pontosan? Mit lehet tenni, ha a cég, ahol történt az üzemi baleset nem adja oda a kamerafelvételt a balesetről? Mit lehet tenni, ha az orvosok látják, hogy komoly következménye lett az üzemi baleseti lábtörésnek, de nem írják le a valóságot a vizsgálati leletekben?
Mennyi a normál ügyvédi munkadíj egy üzemi baleseti perben?
Köszönöm a mielőbbi válaszokat!
Kapu

Kinga0004 # e-mail 2020.12.03. 10:22

Tisztelt Szakértők!
Megköszönöm, ha tudnak információ tekintetében segítséget nyújtani. A téma számomra érzékeny, kérem "kíméletességüket".
Édesapám nyáron balesetben életét vesztette. Kamion vezetőként dolgozott, üzemi baleset történt, nem a jármű meghibásodásából adódott a baleset. A rendőrségi határozat szerint nem észlelte az előtte várakozó járművet. Nem tudtak megállapítani a halál pillanatakor fellépő egészségügyi problémát, ami miatt megtörtént, az erőszakos behatások miatt hunyt el. Nem volt ittas, szabályos sebességgel közlekedett, nem volt alkoholos befolyás alatt.Érdemes a munkáltatót megkeresni, lehet ezzel kapcsolatban fizetési kötelezettségük, részükről juttatás Édesanyám részére, ami nem csak az esetleges "jóindulatukon" múlna? Szó sincs vádaskodásról, nem akarunk "pereskedni", stb. Köszönöm, ha szánnak a válaszra időt.

Dödölle1 #   2010.02.04. 10:53

vizimanó 2010.02.03. 14:36

Én ezt baleset és életveszélyesnek tartom, de kérésem, figyelmeztetésem ellenére a kolléga továbbra is így jár minden nap.

Kérdésem, hogy mit tehetek ellene és netán ha baleset éri, milyen költségek terhelik a céget? vizimanó 2010.02.03. 14:36 -------
  • válasz:

A lent részletezett, esetleges úti, üzemi baleset esetén a munkáltatónak nincs -nem áll fenn- az Ebtv. 68.§. szerinti megtérítési kötelezettsége, illetve nincs táppénz 1/3 fizetési kötelezettsége sem.

A foglalkoztató viszont köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, annak eredményét dokumentálni.

Lásd az alábbi tájékoztatót:

KMREP Tájékoztató 2009/4

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
IGAZGATÓ

Tisztelt Kifizetőhely!

I. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény alkalmazása a társadalombiztosítási kifizetőhelyeken.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (továbbiakban Vhr.) 1. § (9) bekezdés 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 130. §-ával módosított szövege elıírja, hogy „A kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Az Ebtv. 61. § (4) bekezdése módosított rendelkezése úgy szól, hogy „az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában kizárólag a törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad.
Ebből következően amennyiben részben, vagy nem teljesíthető a biztosított kérelme, akkor erről részben helyt adó, illetve elutasító határozatot kell hozni.

A baleset üzemi jellegét továbbra is határozati formában kell elbírálni. A kivizsgálás eredményének függvényében lehet elismerő vagy elutasító határozat.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a baleset üzemi jellege és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása külön eljárásban történik.

Tehát, ha baleseti táppénz iránti kérelmet nem nyújtottak be, akkor is a baleset üzemi jellegéről határozatot kell hozni.

II. A balesetekkel kapcsolatos foglalkoztatói, kifizetőhelyi kötelezettségek.

Az ellenőrzések során egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a baleseteket a munkáltató nem a tőle elvárható gondossággal vizsgálja ki.

Az Ebtv. 52.§ (1) bekezdése szerint „Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.”

A munkáltató a munkabalesetek körébe tartozó balesetet a „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatvány kiállításával dokumentálja.

A jegyzőkönyvek kiállításával kapcsolatban tapasztalt hiányosságok alapján felhívjuk a figyelmet, hogy mindenben az 5/1993. (XII.26.)MüM rendelet utasításait figyelembe véve kell eljárni a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése során, tekintettel arra, hogy a fenti hivatkozott jogszabály kötelező érvényű szabályokat állapít meg a munkáltatókra nézve.

„6. § (1) A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.”
Ezen dokumentumnak alkalmasnak kell lenni a munkabaleset okainak megállapítására.

A hivatkozott MüM. rendelet 3. számú melléklete részletes iránymutatást tartalmaz a kitöltésre, így pl: a munkabaleset vizsgálatakor - az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában,

  • helyszíni szemlét kell tartani.

    A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

  • a munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg
  • meg kell hallgatni. (sérült, balesetet okozó személy, szemtanúk, sérült munkatársa, sérült közvetlen vezetője.)
  • meg kell állapítani: a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki

hiba) fellépését; az egyéni és kollektív védıeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését; a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel, mechanikai, kémiai, elektromos tényezők, zaj, sugárzás, hőmérséklet stb.) a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit; a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát; az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését,
az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával; hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset.

Nagyon fontos, hogy a "Munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében" rovat mindig ki legyen töltve.

Amennyiben intézkedést tart szükségesnek, akkor annak módja, jellege részletesen, pontosan legyen kifejtve.

A felsorolt tényezőkhöz rendelkezésre álló alapbizonylatok (pl.: egyéni védőeszköz juttatási rend, oktatási napló, egyéb szerv vizsgálati megállapításait rögzítő dokumentum) másolatait csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

A munkabaleset körébe nem tartozó üzemi balesetet is a munkáltató köteles kivizsgálni és annak eredményét az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíteni.
(Vhr. 43.§ (2) bek.)

Az úti üzemi balesetek vizsgálatánál minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása. Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete, dokumentumok beszerzése szükséges:

 a baleset pontos időpontja,• a baleset helyszínének pontos meghatározása /házszám, helyszínrajzi szám/, közterület esetén a fenntartó megnevezése,
a baleset körülményeinek részletes, a feltételezett ok, okozó személyére, a sérülés jellegére is kitérő leírása,

 a baleset napján hol volt a sérült munkavégzési kötelezettsége, ha változó helyen történik a munkavégzés az aznapi munkavégzés helyét kijelölő személy nyilatkozata is szükséges,

 a baleset napján mettől-meddig volt munkavégzési kötelezettsége, illetve ténylegesen mettől-meddig tartott ténylegesen a munkaidő túl munka esetén az azt jóváhagyó nyilatkozata is szükséges,

 a sérült milyen közlekedési eszközt vett igénybe /üzemben tartó megnevezése/,

 a szokásos legrövidebb és a baleset napján útvonal részletes leírása,

 a balesetnél jelen lévő tanuk nyilatkozata

 szemtanuk hiányában azon személyek nyilatkozata, akik először tudomást szereztek a balesetről,

annak a személynek a nyilatkozata, aki a sérültet elsősegélyben részesítette, illetve orvoshoz szállította,

 mentőszállítás esetén az eseménynapló kivonata,

 rendőri intézkedés esetén rendőrségi jegyzőkönyv, határozat.

A REP felé beküldött jegyzőkönyvek mellé elengedhetetlenül szükséges csatolni a baleset kivizsgálása során keletkezett – előbbiekben felsorolt - dokumentumokat.

Összességében, a munkabaleset és az úti üzemi baleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

Az elkészített jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt továbbítani kell a társadalombiztosítási kifizetőhelyre, ha nem működik kifizetőhely, akkor az illetékes REP-hez.

A munkáltatónak kötelessége továbbá minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet kivizsgálni.

Felhívjuk a foglalkoztatók figyelmét, hogy a 4-es kóddal igazolt keresőképtelenségek esetén tisztázni kell a baleset körülményeit.

A vizsgálat az esetben is elengedhetetlen, ha a dolgozó elmulasztja bejelenteni az általa elszenvedett balesetet, illetve nem ad kellő tájékoztatást a baleset körülményeiről.

A baleset körülményeinek tisztázásakor a www.oep.hu honlapon található „Nyilatkozat a baleset (sérülés) körülményeiről" elnevezésű letölthető nyomtatvány kitöltött adatai alapján eldönthető a baleset jellege és információt is ad az üzemi baleseti jegyzőkönyv rovatainak kitöltéséhez, ha az szükséges.

Az un. harmadik személy által okozott baleseteket is kellő alapossággal kell kivizsgálni és a megtérítési eljárás lefolytatásához a REP felé megküldeni a szükséges dokumentumokat.

Amennyiben kivizsgálást követően nem nyer megállapítást, hogy a baleset munkabalesetnek tekinthető akkor a foglalkoztatónak - jogorvoslati lehetőség megadása mellett - döntéséről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

Az Ebtv. 64. §-a alapján a bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szervnek kell határozattal megállapítania.

A társadalombiztosítási kifizetőhely a jegyzőkönyvben rögzített tényállás alapján a baleset üzemi jellegét elbírálja, és erről határozatot hoz, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné.

A szakterület általános hibaként tapasztalja, hogy a határozatok nem mindig felelnek meg a jogszabályban előírt alaki, tartalmi követelményeknek.

Például:

  • téves a törvényi hivatkozás: 1957. évi IV. törvény a 2004. évi CXL. törvény helyett,
  • az indokolási rész pontatlanul tartalmazza a baleset körülményeit,
  • nem kerül feltüntetésre a határozatot kiadó társadalombiztosítási kifizetőhely neve, az ügy száma, ügyintézőjének neve, a baleset egészségkárosító következménye,
  • nem az üzemi baleset tényét ismerik el a határozatban, hanem a keresőképtelenség időtartamát.

A Vhr 45.§ (2) bekezdése szerint amennyiben az előírt határozatot a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a jogerős határozatot közölni kell a REP-pel és meg kell küldeni a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit.

Felhívjuk a foglalkoztatók, illetve a kifizetőhelyek figyelmét, amennyiben a nyilvántartási, jelentési kötelezettségüknek nem, vagy nem az előírt módon tesznek eleget, bírságolási jogunkkal élünk.

Budapest, 2009. november hó

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGAZGATÓ --
végrehajtó1 # e-mail 2010.02.03. 23:43

A jogszabállyal lehet nem egyett érteni de el kell fogadni és be kell tartani..

efi99 # e-mail 2010.02.03. 19:32

Végeredményben végül is miért a munkáltató hátán kell, hogy csattanjon az ostor, miért felelős ő azért, ha pl valaki egy folyón úszva krokodilok között jár munkába, mert éppen az a legrövidebb út? Amíg a munkaidő nem kezdődött el, szerintem mindenki úgy teszi tönkre magát, ahogy akarja, miért kellett ezt üzemi balesetnek titulálni?
A monalisa1 által linkelt helyen olvasható pl ez:
"Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e."
Hát elég szánalmas. Ha meg nincs kertkapu, sőt kerítés sem, gondolom jönnek a földmérők, hogy telekhatáron belül volt-e, esetleg megnézik a Google Earth-ön.
Ráadásul a 30 km-es kitérő is elfogadott, ha a gyerek ott van óvodában:
"Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek."

monalisa1 #   2010.02.03. 16:27

A beírt lint nem jött be, nem baj. A Google keresőbe írd be az uti baleset kifejezést és a megjelenő x számú találat közül a második részletes taglalja a témát.

monalisa1 #   2010.02.03. 16:23

Uti baleset:

http://www.a-munkaado-lapja.ceg.net.hu/…zemi-baleset

Vannak olyan f. gyerekek akik télen-nyáron bringával közlekednek a nagy forgalomban is, míg aztán egyszer baj nem éri őket...

A munkaadó nem szabhatja meg hogy ki mivel járjon munkába, de ha kérés nélkül is biztosítod neki havonta az összvonalas BKV bérletet - és annak átvételét rendszeresen dokumentálod -, akkor sokat tettél a saját magad védelme érdekében.

Ha mindezek ellenére továbbra is kerékpárral közlekedik azt már saját felelősségére teszi.

"Mona"
laikus hozzászóló

vizimanó # e-mail 2010.02.03. 14:36

Egy Kft ügyvezetője vagyok. Egy alkalmazottam a VIII. mkerület Népszínház utcából a II. ker. Törökvész útra kerékpárral jár dolgozni.

Ez napi 2x8 km.nincs kerékpár út és olyan forgalmas főútvonalak vannak az útjában, mint a Nagykőrút, Bimbó útca, Törökvész út.
Én ezt baleset és életveszélyesnek taertom, de kérésem, figyelmeztetésem ellenére a kolléga továbbra is így jár minden nap.

Kérdésem, hogy mit tehetek ellene és netán ha baleset éri, milyen költségek terhelik a céget?