Tiszteletem!
A következő ügyben szeretnék segítséget kérni.
Májusban interneten jelentkeztem egy termelő vállalathoz. Másnap reggel a cég HR-ese felhívott és már délben ott voltam interjún. Fel is vettek - velem együtt több embert - és elkezdődött az oktatás. Két nap múlva megjelent egy munkaerő kölcsönző cég és aláíratta velem - és még egy pár emberrel - a munkaszerződést. Kicsit furcsálottuk, hogy miért ez a cég íratja alá velünk a szerződést, ha mi egyenesen a vállalatnál jelentkeztünk, de mivel a munka mindenkinek nagyon kell így aláírtuk. Igaz szerintem a szerződés nem szabályos. Pl. nem tartalmazza a fizetés napját, a szabadság mértékét stb. Utóbb azt is megtudtok, hogy a cég az alkalmazottainak havi 12 ezer ft melegétkezési utalványt biztosít, nekünk ezt sem adják, viszont az órabérünk ugyanannyi mint az ott dolgozóknak. Állítólag évente kétszer van - ha a cég úgy áll anyagilag - jutalom osztás. Ezt sem tudom, hogy minket megillett-e?
Azt szeretném megtudni, hogy a kölcsönzött munkaerőnek milyen jogai vannak, mi az ami jár és mi nem? A munkaadóra milyen szabályok vontakoznak.
Egyáltalán hol tudok ennek utánna nézni?
Válaszokat előre is köszönöm.
Kölcsönzött munkaerő
- a fizetett szabadságot, munkabér fizetésének napját alapvetően a Munka Törvénykönyve szabályozza, nem szükséges a munkaszerződésbe foglalni.
- A fizetett szabadság alakulásáról, munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről stb... csak tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak.
- Az étkezési utalvány, jutalom csak adható, de nem kötelező.
A munkaerő-kölcsönzés szabályait megtalálod a Munka Törvénykönyvében. Néhány fontosabb szabály:
193/E. § (2) A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő - megállapodásuk szerint - megosztva gyakorolja. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a munkavállaló a kölcsönbeadóval közli.
(3) A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
193/H. § (1) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk
- abban, hogy a munkaszerződés vagy a távmunkát végző foglalkoztatására irányuló munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,555
- a munkavállaló személyi alapbérében,
- a munkavégzés jellegében vagy a munkakörben.
(2) A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi számát, valamint a munkavállaló és a kölcsönbeadó lényeges adatait is.
(3) A munkáltató - ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást - legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül, ezen túlmenően a c) pont szerint, a (9) vagy (10) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, legkésőbb az e szabályok szerinti jogosultság megállapításának kezdetétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni556
- a munkavégzés helyéről,
- a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,
- a munkabér egyéb elemeiről, ideértve a (9) vagy (10) bekezdés szerinti juttatások biztosításának feltételeit is,557
- a bérfizetés napjáról,
- a munkába lépés napjáról,
- a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
- a jogviszony megszüntetésének e fejezet által meghatározott szabályairól,
- a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
- a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabályairól, továbbá
- arról, hogy a kölcsönbeadó kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
Sokat változott az Mt. ebből a szempontból. Jó irányban, mert több dolgot kiterjesztett a kölcsönzött munkaerőre is.
Üdvözlöm!
Szeretnék kérdezni.
11 éve dolgozom kölcsönzött munkatársként egy hatalmas multinál.
Azt hallottam valakitől, hogy a 11 évet egy ügyes és agilis ügyvéd munkaviszonnyá tudja nyilváníttatni .
A másik amit tegnap hallottam, hogy a MT szerint max 2 évig lehet kölcsönzöttként alkalmazni és ha továbbra is maradok, akkor már állományba kell vennie a cégnek.
A témákban és a keresővel nem találtam ezekre választ ezért itt és így kérdezem meg Önt .
Van ezeknek igazságtartalma ?
Végkielégítés témában miért nem jár az ilyen dolgozónak pénz ?
Lojális az ilyen dolgozó és a munkájával is meg kell legyenek elégedve, hiszen ha nem ez lenne akkor nem lenne 11 éve a cégnél. Miért van az ember ilyen módon hátrányosan megkülönböztetve? Bele van KÉNYSZERÍTVE sok ember ebbe a helyzetbe, hiszen költségként leírják az utolsó fillérig a pénzt a kölcsönbe vevők.
Várom szíves válaszát !
Legenda.
Mi a legenda?
Hogy a kölcsönzött munkaerő meghatározott idő után automatikusan a kölcsönvevővel kerülne munkaviszonyba.
Kedves kölcsönzött munkaerő.
az, hogy 11 éve kölcsönzöttként dolgozik ugyanannál a cégnél, nagyon sok jogi problémát vet fel mind munkáltatói (kölcsnbeadó), mind kölcsönbevevői oldalról. Eleve korlátozott, hogy mennyi ideig és egymás után hányszor lehet valakit kikölcsönözni vagy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatni.
Mindenképpen forduljon vagy ügyvédhez, vagy esélyegyenlőséggel foglalkozó szervekhez.
Remélem, tudtam segíteni.
„Eleve korlátozott, hogy mennyi ideig és egymás után hányszor lehet valakit kikölcsönözni”
Meg tudnád adni a korlátozó, jogszabályhelyet?
elnézést. én már kicsit előre tekintettem.
a lényeg:
sajnos a 92 óta hatályos MTben a jogalkotó, bár kétszer lett módosítva, mégsem szabályozta teljes mértékben a munka erőkölcsönzés lényegét: az ideiglenességet. Azonban az EU hozott egy irányelvet, a 2008/104/EK irányelvet, melyre ugyan tagállamként még nem lehet hivatkozni peres esetekben, ám 2011. december 5ig meg kell történnie a jogharmonizációnak. Vagyis, hatályba fog lépni egy módosított MT, ami a kölcsönzést jelentősen meg fogja változtatni. Többek között az ideiglenesség fogalmát be fogja vezetni a magyar munkajogba, illetve az esélyegyenlőség szintjén azt, hogy első perctől kezdve ugyanolyan mértékű juttatásokban kell részesíteni a kölcsönzöttet, mint a rendes munkavállalót. Ennek ellenrée, ha nem akarsz év végéig várni, akkor esélyegyenlőséggel foglalkozó fórumokhoz fordulhatsz, ott nagy eséllyel előre be tudják jósolni ennek a kérdésnek az eredményre vezető voltát. A másik, hogy létezik ingyenes jogi infoszolgálat minden megyeszékhelyen, illetve budapesten több helyen. Itt munkajogászok, ügyvédek segítenek. Érdemes hozzájuk fordulni.
A másik, amit tehetsz, hogy amenniyben tudsz üres állásról a kölcsönbevevő munkáltatódnál, úgy írásban terjeszd elő, ha a képességeid, tudásod megfelelő adott pozícióhoz, hogy Te szeretnél a cég alkalmazottja lenni és megpályázod. Ha megnyered, utána lehet alkudni szerződéskötéskor a munkáltatói jogok gyakorlójával arról, hogy mikortól számítsák az ottani munkaviszonyodat.
Az irányelv melyik cikkének melyik pontja írja azt elő, amit az első hozzászólásodban hatályos nemzeti normaként hivatkoztál?
A 3. cikk a, b, c ,d, e pontjai tartalmazzák a fogalommeghatározásokat, melyeknek lényege a magyar munkajogban eddig ismeretlen IDEIGLENESSÉG a munkaerő kölcsönzésben.
5. cikk 1 es pontja pedig az egyenlő bérezésre utal.
Ebből írtam a szakdogámat most, és hallgattam több előadást erről, bár ügyvéd nem vagyok. Azonban jelenleg nagy változás előtt áll a munkaerő kölcsönzés piaca, és ha a jogalkotó helyesen veszi át az irányelvet, akkor immár végre a munkavállaló oldalára fog billenni a mérleg. Nagy hiányosságok tarkítják nálunk sajnos ezt a foglalkoztatási formát. Remélem, valamennyire tudtam segíteni.
Mellébeszélsz. Abban az irányelvben semmi olyan nincs, amiből az következne, hogy egy meghatározott idő után a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevővel kerülne munkaviszonyba. Sőt, épp egy ilyen tartalmú nemzeti szabályozás lenne ellentétes az irányelvvel, mert korlátozná a kölcsönzés lehetőségét.
nem beszélek mellé, ugyanis nem ezt mondtam. hanem azt, hogy az ideiglenesség lesz a fő jellemző. Sajnálom, ha nem érted, akkor inkább nem magyarázom tovább. Sok sikert az ügyedhez.
„Eleve korlátozott, hogy mennyi ideig és egymás után hányszor lehet valakit kikölcsönözni”
Akkor ezt nyilván nem te írtad.
Melyik ügyemhez?
Üdvözlöm!
A munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatban az alábbi kérdésben kérek segítséget:
Munkaerő kölcsönzéssel vagyok foglalkoztatva.A túlóráim bérpótlékát sem a kölcsönbevevő,sem a munkáltató nem hajlandó elszámolni.A kölcsönbevevő cég azzal érvel, hogy ő olyan szerződést írt alá a munkáltatómmal, hogy csak a túlórát fizeti ki,az 50%-os bérpótlékot nem.Kit terhel a kifizetés: a munkáltatót, v.a kölcsönbevevőt?
Segítségét köszönöm!
A kölcsönbe adót. Hogy hogyan tudja aztán a kölcsönvevőn megvenni, az már az ő dolga. (Egyébként ilyenkor lényegében mind a kettő "munkáltató" egy sajátos háromoldalú jogviszonyban.)
Kedves Mindenki,
4,5 évig dolgoztam egy nagy és ismert randa multinál, az első 2,5 évben kölcsönzött státuszban, az következő két évben az addigi kölcsönbevevő azaz foglakoztató átvett saját állományába.
Nemrég megszűnt a munkaviszonyom - bájos történet - csoportos létszámleépítés keretében. Mivel a felmondás nyilvánvalóan jogellenes természetesen be is pereltem őket.
A vita sok pontja közül az egyik, hogy nem akarják elfogadni, hogy a munkaviszonyom jogfolytonos volt a 4,5 év alatt, ez pedig nem mindegy a végkielégítés szempontjából, hiszen a 3. év után már jár plusz egy hónap.
Az első 2,5 évben többször változott a munkaerőkölcsönző cég, amelynek az állományában voltam, de az állománybavételem utolsó kölcsönzötti munkaszerződéseben benne van, hogy a "foglalkoztató elismeri a korábbi munkaviszonyok jogfolytonosságát."
Mi a véleményetek tisztelettel?
ET
Törvény nem rendelkezik úgy, hogy ilyen esetben a volt kölcsönvevő munkáltatói jogutód lenne. Véleményem szerint a dolog természetéből adódóan az üzemi jogutódlás szabályai sem alkalmazhatóak.
Ha a hatályos munkaszerződésedben nem nyilatkozott a jogutódlás elismeréséről a munkavállaló, akkor nem is jogutód, csak a vele munkaviszonyban töltött idő számít.
(A létszemleépítés elég jó felmondási indok szokott lenni. Miért volna nyilvánvalóan jogellenes?)
Köszönöm a gyors választ!
Ezek szerint - ezt eddig is sejtettem - ezt törvény nem alapozza meg. Ez esetben elképzelhető, hogy a Bíróság mérlegelésén múlik, vagy esélytelen? Azt gondolom, hogy azért erős érv - bár a munkáltatótói szerződés nem tér ki rá - hogy a közvetlen megelőző kölcsönzötti szerződés tartalmazza az alábbi idézetet. Ez nyilván nem került volna bele a kölcsönbevevő-foglalkoztató jóváhagyása nélkül.
Álláspontom szerint tényleg 4,5 év volt a jogfolytonos munkaviszony, végig ugyanott ültem, a foglalkoztató neve szerepelt a névjegyemen, annak nevében jártam a külvilág fele egész magas jogosítványokkal, az ő eszközeit használtam, ő hagyta jóvá a TM-memet etc etc. Tehát szerintem ez csupán HR technikai kérdés, hogy ki volt a munkaszerződés aláírója.
Hallottam egy olyat, hogy erre a problémára vonatkozóan létezik valamilyen Bírósági állásfoglalás, de ezt nem találtam sehol, nem tudtam megszerezni. Esetleg nincs erről tudomásod, vagy hol érdemes utánanézni?
A csoportos leépítés általában valóban jó indok, de nem mindig sikerül tökéletesen megcsinálni, jelen esetben erről van szó. Elnézést kérek, ezt nem szeretném egyelőre nyilvánosságra hozni. (Esetleg e-mailben.)