Étkezési jegy

Egyet értek, csak a jogi oldal mellett az élet sokkal színesebb.
Ahogy írtam is ez jogellenes cselekedet a cég részéről, és egyébb hosszabb kivizsgálásra adhatna okot...
Tisztelettel!!!

Itt nem azon van a hangsúly, hogy nettóban ki hogy jár, maga az eljárás a beleegyezésed nélkül végeredménytől függetlenül jogellenes. Van egy munkaszerződés X Ft bérrel, azt csak közös megegyezéssel lehetne módosítani, ha Te nem járulsz hozzá, akkor nem módosul.

4.000 nem jönne vissza semmiképpen az adóból, csak a 4.000 Ft bruttó bérre jutó adó, ami legfeljebb (ha ez a rész a legmagasabb adókulccsal, 38%-kal adózik) 1.520 Ft, ráadásul, de ha év közben igénybeveszed a családi kedvezményt, akkor év végén már nincs mit igénybevenni. A mikor az részletkérdés, de a mennyi az 1.520-nál nem több. Ha adó egyáltalán nincs, mert mondjuk pont annyi vagy több a kedvezmény, akkor egy bruttó 4.000 Ft-ból 3.460 Ft nettó marad, mert 13,5% járulék lejön a bérből. Úgyhogy ha csak ezt nézzük, akkor legalább 40 Ft-tal jobban jársz, + annyival, amilyen sávba a 4.000-rel több fizetés esik. De ha már azt is hozzászámolod, hogy az összes pótlék az alapbér függvénye, akkor ha ilyenek vannak, akkor már bukhatsz is.
De mégegyszer mondom, ez nem matematikai, hanem jogi kérdés, mert munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani.

Munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, melyet jogszabály eltérő rendelkezése hiányában magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.
A munkabér és a megállapított egyéb kieg. juttatások kifizetésére a munkáltató köteles , tehát a munkavállalónak alanyi joga van - a msz. köt. eleme, de ha nincs leírva v. csak szóban megállapítva akkor is jár-a munkabérre.
A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre sem mondhat le.
A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakban kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga.
A BH1995. 612 alapján a lakbér és az étkezési hozzájárulás olyan szociális juttatás, amely nem minősül munkabérnek, ezért nem számítható be az átlagkeresetbe.

Azaz erről lemondhatsz, ha úgy gondolod, hogy ez a kedvezőbb a számodra.
Szerintem végezz (vagy esetleg a munkaügyised, v. bérelszámolódtól v. könyvelőd segítségével végeztesd) egy adó elemzést étkezési hozzájárulással, levonással vagy ezek nélkül…

Sok sikert!!!

A jövedelem nem azonos a munkabérrel. A munkabért ilyenformán egyoldalúan csökkenteni nem lehet - más persze a helyzet, ha a munkavállaló belemegy (ti. aláírja a munkszerződés-módosítást).
Azt persze minden további nélkül megteheti a munkáltató, hogy valamelyik béren felüli juttatást megvonja, másikat ad helyette.

nekem tehát ez a 4000 forint az adóelszámolásnal visszajönne!

Rendben, de mivel három gyerek után igényelnék vissza év végén, ezzel az összeggel kevesebbet tudok visszaigényelni!

Nem csökken a jövedelmed, és tényleg jobban jársz így, hiszen a 3,500 Ft adómentes természetbeni jövedelem, míg a 4,000 FT után az általános szabályok szerint adózni kell. A jövedelem pedig nemcsak a pénzben kapott jövedelmet tartalmazza, hanem amit természetben kapsz, azt is.

Segítséget szeretnék kérni, mert úgy érzem, hogy amit a cégem tett, az nem egészen szabályos.
Eddig nem kaptunk étkezési jegyet, de most a vezetés közölte, hogy havi 3500 Ft értékű étkezési jegyet kapunk. Ez eddig rendben is volna, de ugyanakor a bruttó bérünket lecsökkentették 4000 Ft-tal, mondván, hogy így jobban járunk. Hát én ebben erősen kételkedem...ugyanis , ha kevesebb a bruttó fizetésem, akkor például a gyermekek után járó adókedvezményt sem tudom érvényesíteni, tehát kevesebb pénzt kapok.
Azt szeretném megtudni, jogos volt-e a bruttó bér csökkentése, és ha nem, akkor milyen eszközeim vannak igazam érvényesítésére? Természetesen nem szeretném kirúgatni magam...