Megbizasi jogviszony -- Ki fizeti az adot es a jarulekokat?

Hello minkeninek!

Megbizasos jogviszonyban szeretnek adatrogzitoi munkat vallalni egy cegnel de nem igazan ertem hogy ilyen esetben melyik fel lenne felesos a SZJA, a TB a nyugdijjarulek es az egeszsegugyi hozzajarulas befizeteseert.
A Magyarorszag.hu-n talalt megbizasos szerzodesmintakban ez all:

A kifizetésre kerül? összegb?l a megbízó levonja a mindenkor hatályban lév? jogszabályok szerinti közterheket és személyi jövedelemadót.

http://misc.magyarorszag.hu/…rzodes_1.rtf

illetve:

Megbízott tudomásul veszi, hogy a megállapított díjszabásból a törvényes adók és járulékok levonásra kerülnek.

http://misc.magyarorszag.hu/…rzodes_3.rtf

Egy harmadik mintaban viszont szo sem esik adokrol es jarulekokrol.
http://misc.magyarorszag.hu/…rzodes_2.rtf

Mindez azt jelentene hogy megbizasos szerzodes kotheto ugy is hogy a megbizo vallalja az ado es jarulek befizeteset es ugy is hogy az a megbizottra harul ?

Amennyiben a megbizott (ez esetben en) kotelessege az ado es jarulekfizetes milyen burokratikus utvesztokon kene atragnom magam hogy minden jogszeru legyen?
Es ha nem vagyok vallalkozo akkor minek minosulok mint megbizott? Onallo tevekenyseget vegzo maganszemely?

Koszi a valaszt

Az adót és – ha a biztosítási kötelezettség fennáll – a járulékokat a megbízó vonja le, mindegy, hogy mi van a szerződésben, van-e egyáltalán, nem írhatjátok felül azt, amit jogszabály mond erről. Az meg ezt mondja. Úgyhogy nem úgy működik a dolog, hogy ki szeretne ezzel foglalkozni, hanem, hogy kinek a kötelessége. Gondolj csak bele, mi lenne, ha az egyénekre bíznák a befizetést.
SZJA-ban, ami Te vagy, az az önálló tevékenységet végző magánszemély, Tb-ben pedig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló.
Egy kis jogszabályi háttér:
„1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel
Tbj. 4. § E törvény alkalmazásában:

1. Foglalkoztató:

1. a bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított

7. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Tbj. 50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A foglalkoztató - a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg - a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, valamint a tagdíj összegéről.

Tbj. 51. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a tagdíj összegét megállapítani és levonni, az érintett magánnyugdíjpénztárnak bevallani és megfizetni

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
47. § (1) A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával.
(2) Ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozik arról, hogy az adóévben összevont adóalapja várhatóan nem haladja meg az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor a kifizető az adóév elejétől összesíti a magánszemély számára általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleget - az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóelőleg-alapok így meghatározott összege alapján a (4)-(5) bekezdés szerint állapítja meg (göngyölítéses módszer).
(8) A kifizető a bevételt terhelő adóelőleget levonja, valamint a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig megfizeti, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja.”

Koszonom a valaszt. Akkor ha jol ertem a megbizo kifizet nekem egy adott osszeget a munkamert es azzal nekem mar semmi dolgom sincs? Nem kell semmifele adot vagy jarulekot fizetnem belole es nem kell adobevallast sem csinalnom?

Bocs a kisse amator a kerdesekert, de nekem ez a terulet egyenlore kinai.

Az adóbevallást azért be kell adni. Már csak azért is, mert nyilván van más jövedelmed is. De ha nem lenne, akkor is kell, csak a kis összegű kifizetéseket nem kell, de akkor már a kifizetéskor így kell nyilatkozni, és ez nem jó, mert akkor a legmagasabb kulccsal vonják az előleget. Ha ezt nem kéred, akkor van esélyed év végén kicsit visszakapni vagy a göngyölítéses módszerrel eleve a többet megkapni.
A megbízásról majd kapsz a kifizetőtől egy igazolást, ami alapján be tudod írni a bevallásba az összeget az önálló tevékenységből származó bevételhez, a levont adóelőleget meg a többi ilyen közé.

Kezdem kapizsgalni. De tulajdonkepp milyen kozterheket koteles a megbizo utanam fizetni?

SZJA
TB
egezsegbiztositasi jarulek
nyugdibiztositasi jarulek
egezsegugyi hozzajarulas

Ez minden?

A megbizom azt mondja hogy 400 Ft netto orabert fizetne es hogy 570 Ft lenne a butto. Realisnak tunik ez a 170 Ft-os kulonbseg vagy szerinted valamilyen jarulekot kihagyhatott a szamitasbol?

Ezt így nem lehet megmondani, ahhoz konkrétumok kellenek. Van-e legalább heti 36 órás munkaviszony mellette, eléri-e a díjazás a minimálbér 30%-át (napi 530 Ft, havi 15.900 Ft), milyen más jövedelem van mellette (hogy tudsz-e nyilatkozni arról, hogy göngyölítve vonják az adóelőleget)?

Minden közteher alapja a költségekkel csökkentett rész, ha nem számolod el tételesen a költséget, akkor 10% vélelmezett költséghányad van, vagyis mindent csak a 90% után kell megfizetni.

Kevered a megbízottat és a megbízót terhelő járulékokat.
A bruttóból a megbízott SZJA-t, egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot/magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizet. Járulékokat csak akkor, ha a díjazás eléri az adott időszakra arányosan számított minimálbér 30%-át. Ha eléri, eb. járulékot is csak akkor, ha nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya.
A megbízó tb járulékot fizet és tételes EHO-t, ha a 30%-os küszöbön túl vagytok, ha nem, akkor csak százalékos EHO-t.