Írásbeli figyelmeztetés következményei


janianyu # 2015.06.18. 19:32

Rendben, tehát van egy objektív 6 hónap, mintegy elévülési időkeret, ebben benne vagyunk, és ezzel együtt van a tudomásra jutástól a figyelmeztetésig max. 15 nap.
Én így értem. De itt kétféle dátum szerepel: júni. 10. a papíron, ill. júni 18., amikor ezt ma megmutatta.
Nagyon nem mindegy, mert az egyiknél belül, a másiknál kívül vagyunk a 15 napon.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.18. 19:38

Kit érdekel, milyen keltezést írnak a papírra? A közlés számít.

janianyu # 2015.06.18. 19:40

Köszönöm.

efi99 # 2015.06.18. 19:58

zsfeco
És milyen célból volt az asztalon az a 3 sör?

groszfater@gmail.com # 2015.06.18. 20:22

nehezékül szolgált, nehogy a huzat lesodorja az újságokat...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.19. 04:07

... a kártyalapokat.

janianyu # 2015.06.26. 11:27

06.23-án kézbesítették a figyelmeztetésemet. Van-e valamilyen határideje a fellebbezésnek? Kihez kell benyújtani? Esetleg hagyjam-e annyiban, hogy ne mérgesedjen tovább a viszony, ill. ha annyiban hagyom, később tekinthető-e pl. egy felmondás jogos előzményeként annak ellenére, hogy határidőn túli?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.06.26. 13:16

Fellebbezés nincs, pert indíthatsz.

maxtone # 2016.02.24. 19:07

Tisztelettel várom fórumozó társaim véleményét az alábbi esethez.
Általános iskolai intézményvezető- helyettes vagyok. Úgy alakult, hogy 6 kolléga is táppénzre ment egyszerre és az eseti helyettesítés nem kis gondot okozott. Egyik kolléganőmnek az adott napon első két órája nem volt és szinte végszükségként beosztottam helyettesíteni. A kijelölt időpont előtt 2 nappal bejött hozzám és jelezte, hogy látta a beosztást, de ő nem fogja elvégezni a két óra helyettesítést, mert ő is beteg. Hozzáteszem saját óráit azon a napon is és az elkövetkező napokon is megtartotta, nem ment táppénzre. Kérdésem mit tehetek, nem minősül ez a munka megtagadásának, esetleges kötelességszegésnek? Ha igen milyen eljárást kezdeményezhetek vele szemben?
Tisztelettel várom a válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.24. 20:03

nem minősül ez a munka megtagadásának
De.

Mancsok # 2025.03.14. 11:29

Üdvözlöm!
Érdeklődni szeretnék, jegyzőkőnyv készült egy íràsbeli figyelmeztetést kaptam.
Munkavàllaló megsértette a Munka Törvénykönyvben foglalt alapvető kötelezettségét ( MT.52.§ (1 ) c) pont ,miszerint munkàjàt az àltala elvàrhazó szakértelemmel és gondoskodàssal köteles ellàtni.
Emiatt felszólítom a Munkavàllalót, hogy a későbbiekben tartózkodjon az efféle magatartàstól.
Mire vàrhatok,pénz ,jelenléti bónusz vagy minőségi bónusz megvonàsra??
Tisztelettel, köszönöm szépen

eulimen # 2025.03.14. 13:16

@Mancsok
bizonyára van a munkáltatódnak fegyelmi szabályzata. Annak alapján kaptál fegyelmit.
Na, ott lesz leírva, hogy mi a következménye az írásbeli fegyelminek, mi ezt nem tudhatjuk.
Általában szokott bónuszmegvonással járni, de előfordulhat, hogy a következő esedékes bérfejlesztésre is hatással lesz.
Adott időn belül x írásbeli fegyelmi a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntését is maga után vonhatja.
Illetve, ha elindul a szeletelés (amolyan akkugyári módra), akkor ez is a ki nem hirdetett, ki nem mondott kiválasztási szempont lehet.

drbjozsef # 2025.03.14. 13:22

Mancsok,

Annyit hozzátennék, hogy a Munka törvénykönyve nem ismer olyat, hogy "írásbeli figyelmeztetés", sőt, semmilyen "figyelmeztetést" sem, se szóban, se elbábozásban. Ezért bár a munkáltatód fegyelmi szabályzata az irányadó, hiszen azt elfogadtad a munkábaállásoddal, de attól az még _önmagában_ nem jelent semmit.
Ha sérelmezed a figyelmeztetést, mert szerinted nem okszerű, vagy akár a szabályzat szankcióját, mert az eltúlzott, ezek ellen természetesen van helye ellenlépésnek. Első körben a munkáltatódnál, végső esetben perben is akár.

Önmagában a figyelmeztetésre hivatkozva nem alkalmazhat szankciót, csak amiatt, amiért azt - a szabályzata alapján - adta. A tényleges ok miatt. De azt neked pedig jogod van megdönteni.

renka81 # 2025.04.09. 18:32

Kedves Fórumozók!
Férjem kapott a munkahelyén egy Írásbeli figyelmeztetés megnevezésű iratot. A munkáltató fegyelmi szabályzatát (már ha van nekik egyáltalán) nem ismerjük, ők sem hivatkoztak rá, csak azt rögzítették, hogy nem minősül a Munka Törvénykönyve 56.§-a szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának. Benne van az is, hogy 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Az irat idézi a Munka Törvénykönyve és egy munkakörre vonatkozó szabályzat 1-1 pontját, hogy azokat megszegte. Sem dátum, sem konkrét cselekmény nem szerepel benne. Pl. le lenne írva, hogy 2025. március 8-án korábban távozott engedély nélkül a munkából, és ezzel megszegte ezt és ezt a szabályt. (nem ez történt, csak példának írtam) De nincs így leírva.
Van, lehet ennek így bármilyen következménye? Ha ezt úgymond vissza szeretnénk vonatni, bíróságra kell menni? Ez így csak egy darab papír szabályzatok idézéséről. Viszont ha így marad, akkor benne van a személyi anyagában, és hivatkozhatnak rá pl. egy béremelésnél, jutalomnál stb.
Egyébként az okát szóban közölték, és az sem lenne feltétlenül valós, amivel "vádolják", de nem lehet ezt egyszerűbben, a munkáltatóval intézni, hogy vagy vonja vissza úgy ahogy van, vagy adjon ki olyat, amiben le van írva a szabályszegés?
Köszönöm.

eulimen # 2025.04.09. 19:28

előbb fusson egy kört a munkahelyen.
Hátha előkerül az a fegyelmi szabályzat a HRen.
Ennek a kiadàsàt, módosítàsàt egyébként ki szokták hirdetni a "helyben szokásos módon".
Kiderülhet belőle pl. milyen esetekben nem mellőzhető, vagy a munkavállaló kérésére kötelező a fegyelmi tárgyalás. Ha erre nem kapott lehetőséget, akkor a fegyelmi intézkedés megalapozottan támadható a munkaügyi bíróságon.

Sem dátum, sem konkrét cselekmény nem szerepel benne.
Egy mondattal előbb írtad, hogy a munkaköri előírását szegte meg.
Valószínűleg bizonyítani is tudja a munkáltató.

Van, lehet ennek így bármilyen következménye?
Létszámleépítésnél, béremelésnél, előléptetésnél negatív kiválasztási kritérium lehet. Ez viszont sehova nem lesz leírva.

renka81 # 2025.04.10. 15:16

Köszönöm.
Tudom, hogy túlzó a példa, de ha elítél a büntetőbíróság 20 év fegyházra, és az indokolásban csak annyi van, hogy megszegtem a Btk. X. §-át, de az nem, hogy milyen cselekménnyel és mikor, akkor az úgy rendben lenne?
Direkt túloztam el ennyire, de tényleg nem kell benne lennie, hogy mikor és mit követett el?
Ha megtámadnánk a bíróságon, akkor oda eljön a munkáltató képviselője, és azt mond, amit akar? Mert itt szóban lett közölve a cselekmény, és kérdésre az volt a válasz, hogy előzményként semmilyen írásos anyag nincs, senki nem írt egy feljegyzést vagy hasonlót, csak rögtön a figyelmeztetést.
Nem döntöttük még el, hogy szeretnénk-e lépni ezzel szemben, de arra mindenképp kíváncsi voltam, hogy jogszerű-e, ha nincs leírva sehol az elkövetett szabályszegés, csak a vezető fejében létezik, és jó esetben vissza tud rá később is emlékezni.

eulimen # 2025.04.10. 16:02

Direkt túloztam el ennyire, de tényleg nem kell benne lennie, hogy mikor és mit követett el?
Igen, szerencsésebb lenne, ha több jegyzőkönyv-szerű alaki elemet tartalmazna.
Ha megtámadjátok bíróságon, akkor a munkáltatónak bizonyítani kell tudni, hogy miért adta.
Akkor mondok én is pár példát:
nem tartotta be a szünetrendet.
tiltott helyen dohányzott.
nem viselte a munkavédelmi felszerelést
késve vette fel a munkát.
Ha ezek bizonyítottak, akkor nemcsak a vezető fejében léteznek.
Akkor viszont egyáltalán nem attól függ az írásbeli figyelmeztetés jogossága, hogy a figyelmeztetésben oda volt-e írva a konkrét cselekmény, és az elkövetés pontos időpontja. Hanem hogy valóban elkövette-e a férjed a vele szembesített cselekményt.
Az pedig, hogy mi "ér" szóbeli, és mi írásbeli súlyosságú figyelmeztetést, a munkáltató fegyelmi szabályzatában biztosan le van írva.

drbjozsef # 2025.04.11. 09:36

renka81,

Én annyit tennék hozzá, hogy az Mt. nem ismeri az írásbeli figyelmeztetés fogalmát, sőt semmilyen figyelmeztetést nem ismer. Ezért alapesetben nem kerülhet hátrányba például felmondáskor. ÖNMAGÁBAN az írásbeli figyelmezetetés nem számít semmit egy azonnali felmondásnál sem, az számít, hogy mi a cselekmény, ami miatt élnének vele. Az se számít (megintcsak : önmagában) ha három vagy tizenöt ilyene van. Maguk a cselekmények alapozzák meg a jogos vagy nem jogos minősítést. Ha valós, okszerű, és bizonyítható, akkor megalapozhatnak bármit.

Ugyanakkor az eulimen által említett egyéb hátrányok egyfelől olyanok, amelyik írásbeli figyelmetetés hiányában, saját döntés alapján is lehetnek, általában ezeket indokolni sem kell, vagy lehet simán mással, úgyhogy megint kevéssé releváns. Csak abban az esetben számít, ha az általa is elfogadott fegyelmi szabályzat valamilyen - Mt.-vel és más jogszabállyal nem ütköző - retorziót rendel mellé.

renka81 # 2025.04.12. 16:29

Köszönöm a válaszokat.
Valószínűleg csak a közigazgatásban eltöltött 20 év munka során rögzült belém, hogy kerek egész döntéseket "várok el", írásban, főleg, ha szankciót jelent. De igen, tudom, más jogterület, más szabályokkal.
Még egyszer köszönöm.