a munkavállaló által beosztott munkaidő kérdései

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

nessi # 2004.08.30. 18:10

Aha, olyan alapítvány, ami közhasznú szervezetnek minősül.
Mindig tanul az ember. :-)

kiax # 2004.08.29. 15:36

Igen, már én is úgy látom, hogy nem úszható meg a munkaidő nyilvántartás a nem vezetőknél, így a pedagógusoknál sem.
Megnéztem a Kjt. 76.§-t. Igen, hát ezt alkalmazzuk, bár ehhez önmagában véve elegendő lenne a napló szerinti nyilvántartás is, hiszen a kötelező óra többlet a naplóban szerepel (de ezen már túl vagyunk).

Kösz a segítséget, üdv: kiax

(Ui.: A 1997. évi CLVI. szerinti közhasznú alapítványra gondoltam.)

nessi # 2004.08.27. 15:34

folytatás.
A munkaidő nyilvántartásához nem elég az osztálynapló, ugyanis abban csak a kötelező órák szerepelnek, az egyéb, iskolában töltött idő nem. Ha a pedagógusnak 2 kötelező órája között van egy lukas órája, azt az iskolában is töltheti, pl. dolgozatjavítással vagy felkészüléssel és ez nem szerepel az osztálynaplóban. Véleményen szerint ezért minimálisan egy jelenléti ív is szükséges a munkaidő nyilvántartásához.
Azzal se értek egyet, hogy a pedagógusok rugalmas munkaidőben dolgoznak, a kötelező óráik megtartásának ideje alatt az iskolában kell tartózkodniuk, munkaidejük beosztását tehát -ebben a heti 20 órában- nem maguk végzik, a heti munkaidő fennmaradó részének beosztását maguk dönthetik el, de törvény szabályozza (meg talán a munkaszerződésük is), hogy azt az időt mivel kell tölteniük és nem feltétlenül otthon.
Figyelmedbe ajánlom még a Kjt. 76. §-t a rendkívüli munkavégzés díjazásáról, ezeket a rendelkezéseket a 2003. évi CXVI. tv. 34. § (109 bekezdése szerint alkalmazni kell.
Annyit jegyeznék még meg, hogy közhasznú alapítvány nincs, alapítvány és közalapítvány van, ami közhasznú, az a társaság.
Szerintem meg kellene nézned egy hasonló iskola munkaügyi szabályzatát, ugyanis az alapfokú művészetoktatási intézményre elég speciális szabályok vonatkoznak ahogy látom, így nem tudsz nagyot tévedni.

nessi # 2004.08.27. 15:21

Nem tudom, átment-e az előző válasz, ezért még egyszer leírom.
A Mt. 140/A §-ban előírt adatokat a munkáltató köteles nyilvántartani, ugyanis ezek mértékét törvény (vagy ha van kollektív szerződés, az is) szabályozza, azt be kell tartani.
Most ezt elküldöm, ha az előző iromány átment, nem folytatom.

kiax # 2004.08.26. 16:38

Kedves nessi!

A szervezet egy alapfokú művészetoktatási intézmény. Nem közalapítvány, de közhasznú alapítvány tartja fenn. Én személy szerint nem vagyok érintettje (szenvedő, vagy haszonélvező alanya) a dolognak. Az intézmény készülő munkaügyi szabályzatának alkotása során találtam magam szembe ezekkel a kérdésekkel. Ezek nem megtörtént érdeksérelmekhez kapcsolódnak, mint a legtöbb fórumos kérdés, hanem éppen a közös érdeket szolgáló lehetőségeket keresem.
A vezetők és a pedagógusok nem kívánnak munkaidő nyilvántartást vezetni. Ezt a munkáltató, a fenntartó elfogadja. Ugyanakkor, elkerülendő, hogy egy munkaügyi ellenőrzés szabálysértést állapítson meg, pusztán azért, mert a Mt. nyilvántartásra vonatkozó előírását megszegtük, vagy egy távozó munkavállaló, 3 évre visszamenőleg kérné a ki nem vett szabadsága és a „rengeteg túlórája” ellenértékét, a nyilvántartás (és így munkáltatói bizonyíthatóság) hiányának tudatában.

Válaszodból úgy látom, Te is azon az állásponton vagy, hogy az Mt. a vezető és vezetőnek minősített munkakörökön kívül a munkáltató kötelezettségévé teszi a dolgozó munkaidejének beosztását, (hiszen ez felel meg a munkaviszony lényegének). Úgy gondolod, hogy nem sérül a vezető maga általi munka-, pihenő- és szabadidő beosztása azáltal, hogy a munkaszerződésében a teljes szabadsága esetleg korlátozva van („rugalmas munkaidő”).

Ha viszont ez igaz, és a rugalmas munkaidővel megvalósulhat a munkavállaló (mv.) maga általi munkaidő beosztása, akkor nem vezető mv. rugalmas munkaidőben nem alkalmazható. (ugye?)

Pedig a pedagógus egy rugalmas munkaidőben dolgozó mv. fajta. :)

Helyesbítem a korábbi hozzászólásomban mondottakat. (Bocs) A Kjt. generálisan ugyan nem vonatkozik ránk, de mint állami támogatásból működő intézmény a 2003. évi CXVI. 34.§ (10) szerint a mvállalóinknak a munkaidő, pihenőidő, előmeneteli és illetmény rendszerére legalább olyan feltételeket biztosítani kell. Helyesbítenem kell azt is, hogy a Közokt. tv., ezzel szemben a Kjt. végrehajtási rendelete, a 138/1992. Korm. 7§ (1) írja, hogy pedagógus csak a kizárólag az intézményben végezhető feladatok ellátásához szükséges ideig köteles ott tartózkodni. Jól mondtad, hogy a teljes munkaidejük a kötelező órából (ez ált. 20 óra/hét, az órarendje szerinti időpontokkal) és az egyéb (Közokt. tv. 1. sz. melléklet 8. pontban részletezett) szakfeladat ellátásához szükséges időből áll. A kötelező óra nyilvántartása a naplókban történt bejegyzéssel gyakorlatilag megvalósul. A dilemmám, hogy az ezen felüli, intézményben és azon kívül töltött munkaidejére írjunk e elő további nyilvántartást vagy ne?

Üdv, kiax

nessi # 2004.08.25. 18:03

Folytatás.
Én a versenyszférában dolgozom, ezért utána kellett néznem a szabályoknak.
Az általam feltett kérdésekre adott válaszodtól függetlenül annyit tudok mondani, hogy megnéztem a közoktatásról szóló törvényt és nem találtam azt a részt a munkaidő-beosztásról, amire hivatkozol, viszont a 16. § (4) meghatározza, hogy a pedagógus teljes munkaideje miből tevődik össze. Találtam egy 22/1987. (XI. 21.) MM rendeletet is, amely a pedagógusok óraszámáról szól, de mivel nincs a CD jogtár adatbázisában, ezért gondolom, azt már hatályon kívül helyezték.
Ennek ismeretében és feltételezve, hogy -ahogy írtad- munkaviszonyban és nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozol, azt tudom mondani, hogy nem tartom elképzelhetőnek, hogy olyan munkaszerződést kössenek egy pedagógussal, hogy a munkaidő-beosztását maga állapítsa meg. Ez ellentétes lenne a munkaviszony lényegével.
Gondolom a teljes munkaidő mértéke a pedagógusoknál is napi 8 óra, illetve heti 40 óra, ahogy azt a Mt. 117/B § (1) bekezdése kimondja, a munkaidő-beosztást pedig a közoktatásról szóló törvény 16. § (4) bekezdésben meghatározott elvek alapján készíti el a munkáltató. Mivel a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felüli munkavégzés rendkívüli munkavégzés, ezért ennek ellenértékét valóban meg kell fizetni, ha nincs kollektív szerződés ami eltérően rendelkezik, akkor a Mt. alapján. Az otthon végzett munka nyilvántartása valóban problémás, vagy bele kell hogy férjen a napi, illetve heti teljes munkaidőbe vagy ha nem, tisztázni kell a munkáltatóval, hogy ezt milyen módon tartják nyilván, illetve számolják el neked.
Látatlanban ennyi.

nessi # 2004.08.25. 15:35

Folytatás.
Elsősorban kérdések.
Az alapítvány milyen alapítvány? Közalapítvány? Ha igen, az önkormányzat alapította? Az alapítvány által üzemeltetett közoktatási intézmény alapfokú vagy középfokú? Felajánlották, hogy a munkaidő-beosztásodat magad készítheteted? Már ha rólad van szó. Vagy pusztán az érdekel, hogy ha a ténylegesen végzett munka nem végezhető el a napi rendes munkaidőben, azt el tudod-e számoltatni rendkívüli munkavégzésnek?

nessi # 2004.08.24. 22:17

Kedes kiax!
Gondoltam, hogy nem lesz kielégítő a válasz, de reméltem, hogy pontosítod a kérdésedet. Ez nagyjából meg is történt, de jó volna tudni, hogy mi érdekel valójában. Pedagógus vagy az alapítványi fenntartású közoktatási intézményben?
A helyzet ugyanis az, hogy a vezető állású munkavállalót és a pedagógust nem lehet egy kalap alá venni, mint már írtam.
A Mt. 188. § szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A Mt. 188/A § (1) bekezdése tovább bővíti a vezetők körét. A Mt. 192. § (1) bekezdése egyébként azt is kimondja, hogy a vezető "a munkaszerződésben foglaltak szerint" állapítja meg munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő és szabadság igénybevételét. Ez azt jelenti, hogy a munkaszerződés tartalmazhat korlátokat, mondjuk hogy a törzsidőt a vezető is köteles a munkahelyén tölteni.
Példa: Vezető állású munkavállaló pl. egy részvénytársaság igazgatója és helyettese(i). Ha valaki ilyen munkakörben dolgozik, nem az a legfontosabb kérdés számára, hogy nyilvántartják-e a rendes és rendkívüli munkaidejét, ügyeletét és készenlétét, hanem hogy a lehető legjobban végezze a munkáját, mert így maradhat meg tartósan ebben a munkakörben és ezért hajlandó akár napi 8 óránál is többet dolgozni, természetesen megfelelő munkabérért. A feltételezett részvénytársaság igazgatója nem utasítja magát arra, hogy megjelenjen egy értekezleten, hiszen adott esetben ő maga hívja össze, a helyetteseinek pedig jól felfogott érdeke, hogy ott legyenek, munkáltati utasítás nélkül is, különben nem sokáig lehetnének igazgató helyettesek.
Továbbra is azt mondom, hogy a vezető állású munkavállaló és a pedagógus a fenn leírtak miatt külön kategória. A pedagógus munkaszerződés biztos előírja, hogy mennyi időt köteles az iskolában tölteni és ez a munkaidejének mekkora hányada. Ennek alapján már lehetne válaszolni a kérdésedre, azaz hogy mire utasíthatja a munkáltató, illetve hogy mit kell a munkáltatónak nyilvántartania.

kiax # 2004.08.22. 10:04

Már nem is reméltem, hogy talán túl elméletinek tűnő, ezért keveseket érdeklő kérdésemre valaki is válaszolni fog.
Kedves nessi!
Kösz a hozzászólásodat.
Amit írtál azt én is tudom, a kérdésem éppen ennek tudatában tettem fel.
1./ A vezetőre vonatkozóan egyedül az a kérdésem, ami nálad „más kérdés”, vagyis, ha kötelezem (utasítom) a vezetőt, mint munkáltatója, hogy meghatározott időben, meghatározott helyen um. munkavégzés (beszámolás, egyeztetés, stb.) céljából megjelenjen, attól csorbul e a vezetőnek az Mt. fogalma szerinti munka és szabadidejének saját maga általi meghatározottsága annyira, hogy ennek következtében a munkáltató már nem mentesül a vezető munkaidejének nyilvántartási kötelezettsége alól? Például, ha előírom számára, hogy minden héten 10 órakor vezetői értekezlet, ahol köteles megjelenni, akkor maga osztja be a munkaidejét, vagy nem?
2./ A kérdéseim további része éppen a nem vezetőkre (pld. pedagógus) vonatkozott. Nevezetesen, van e lehetőség, hogy az Mt. 119.§ (1) -től eltérően egy nem vezető munkavállalóval olyan munkaszerződés köttessen, melyben kikötés, hogy a munkavállaló a munkaidejét maga osztja be, és ezzel a munkáltató (hasonlóan mint a vezetőnél) mentesülhet a nyilvántartási kötelezettsége alól. Ha van, akkor ez kizárólag a Mt. 13.§ (3) bekezdésén alapul, vagy más szabály is vonatkozik erre? Ha csak ezen alapul, és mivel nem egyértelmű, hogy egy ilyen eltérés az Mt-től a munkavállalónak kedvezőbb e vagy sem, ennek elbírálásához elegendő e, ha a munkavállaló a szerződésben kifejezetten nyilatkozik arról, hogy ez számára kedvezőbb? (A munkáltatónál kollektív szerződés nincs.)
3./ A harmadik kérdés az előbbihez kapcsolódik és annak egy konkrét alkalmazása. Tételezzük fel, hogy a munkáltató egy alapítványi fenntartású közoktatási intézmény, így a Kjt. nem vonatkozik rá, és kollektív szerződése sincs. A közoktatási törvény előírja, hogy a pedagógus a munkaidejében nem köteles a munkahelyén tartózkodni, csak a kizárólag ott végezhető feladatainak időtartamában. Amit máshol is elvégezhet, azt akár otthon is csinálhatja, mégis beleszámít a munkaidejébe. Ebben az esetben kell e a munkáltatónak nyilvántartást vezetni az ő munkaidejéről, vagy megvalósul az Mt. 140/A.§ (2) „a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni”. Ha nem valósul meg, hiszen csak részben maga osztja be, akkor abban a munkavállaló által ellenőrizhetetlen, máshol töltött munkaidőnek is szerepelnie kell (nyilván csak önbevallás alapján)? Mi van, ha a munkavállaló a sok otthon végzett (pld. felkészülés a tanórai foglalkozásra, dolgozat javítás) munkája miatt, amit bevezet a munkaidő nyilvántartásába, túllépi a rendes munkaidőt? Túlmunka?

kiax # 2004.08.22. 10:04

Már nem is reméltem, hogy talán túl elméletinek tűnő, ezért keveseket érdeklő kérdésemre valaki is válaszolni fog.
Kedves nessi!
Kösz a hozzászólásodat.
Amit írtál azt én is tudom, a kérdésem éppen ennek tudatában tettem fel.
1./ A vezetőre vonatkozóan egyedül az a kérdésem, ami nálad „más kérdés”, vagyis, ha kötelezem (utasítom) a vezetőt, mint munkáltatója, hogy meghatározott időben, meghatározott helyen um. munkavégzés (beszámolás, egyeztetés, stb.) céljából megjelenjen, attól csorbul e a vezetőnek az Mt. fogalma szerinti munka és szabadidejének saját maga általi meghatározottsága annyira, hogy ennek következtében a munkáltató már nem mentesül a vezető munkaidejének nyilvántartási kötelezettsége alól? Például, ha előírom számára, hogy minden héten 10 órakor vezetői értekezlet, ahol köteles megjelenni, akkor maga osztja be a munkaidejét, vagy nem?
2./ A kérdéseim további része éppen a nem vezetőkre (pld. pedagógus) vonatkozott. Nevezetesen, van e lehetőség, hogy az Mt. 119.§ (1) -től eltérően egy nem vezető munkavállalóval olyan munkaszerződés köttessen, melyben kikötés, hogy a munkavállaló a munkaidejét maga osztja be, és ezzel a munkáltató (hasonlóan mint a vezetőnél) mentesülhet a nyilvántartási kötelezettsége alól. Ha van, akkor ez kizárólag a Mt. 13.§ (3) bekezdésén alapul, vagy más szabály is vonatkozik erre? Ha csak ezen alapul, és mivel nem egyértelmű, hogy egy ilyen eltérés az Mt-től a munkavállalónak kedvezőbb e vagy sem, ennek elbírálásához elegendő e, ha a munkavállaló a szerződésben kifejezetten nyilatkozik arról, hogy ez számára kedvezőbb? (A munkáltatónál kollektív szerződés nincs.)
3./ A harmadik kérdés az előbbihez kapcsolódik és annak egy konkrét alkalmazása. Tételezzük fel, hogy a munkáltató egy alapítványi fenntartású közoktatási intézmény, így a Kjt. nem vonatkozik rá, és kollektív szerződése sincs. A közoktatási törvény előírja, hogy a pedagógus a munkaidejében nem köteles a munkahelyén tartózkodni, csak a kizárólag ott végezhető feladatainak időtartamában. Amit máshol is elvégezhet, azt akár otthon is csinálhatja, mégis beleszámít a munkaidejébe. Ebben az esetben kell e a munkáltatónak nyilvántartást vezetni az ő munkaidejéről, vagy megvalósul az Mt. 140/A.§ (2) „a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni”. Ha nem valósul meg, hiszen csak részben maga osztja be, akkor abban a munkavállaló által ellenőrizhetetlen, máshol töltött munkaidőnek is szerepelnie kell (nyilván csak önbevallás alapján)? Mi van, ha a munkavállaló a sok otthon végzett (pld. felkészülés a tanórai foglalkozásra, dolgozat javítás) munkája miatt, amit bevezet a munkaidő nyilvántartásába, túllépi a rendes munkaidőt? Túlmunka?

kiax # 2004.08.22. 09:52

Már nem is reméltem, hogy talán túl elméletinek tűnő, ezért keveseket érdeklő kérdésemre valaki is válaszolni fog.
Kedves nessi!
Kösz a hozzászólásodat.
Amit írtál azt én is tudom, a kérdésem éppen ennek tudatában tettem fel.
1./ A vezetőre vonatkozóan egyedül az a kérdésem, ami nálad „más kérdés”, vagyis, ha kötelezem (utasítom) a vezetőt, mint munkáltatója, hogy meghatározott időben, meghatározott helyen um. munkavégzés (beszámolás, egyeztetés, stb.) céljából megjelenjen, attól csorbul e a vezetőnek az Mt. fogalma szerinti munka és szabadidejének saját maga általi meghatározottsága annyira, hogy ennek következtében a munkáltató már nem mentesül a vezető munkaidejének nyilvántartási kötelezettsége alól? Például, ha előírom számára, hogy minden héten 10 órakor vezetői értekezlet, ahol köteles megjelenni, akkor maga osztja be a munkaidejét, vagy nem?
2./ A kérdéseim további része éppen a nem vezetőkre (pld. pedagógus) vonatkozott. Nevezetesen, van e lehetőség, hogy az Mt. 119.§ (1) -től eltérően egy nem vezető munkavállalóval olyan munkaszerződés köttessen, melyben kikötés, hogy a munkavállaló a munkaidejét maga osztja be, és ezzel a munkáltató (hasonlóan mint a vezetőnél) mentesülhet a nyilvántartási kötelezettsége alól. Ha van, akkor ez kizárólag a Mt. 13.§ (3) bekezdésén alapul, vagy más szabály is vonatkozik erre? Ha csak ezen alapul, és mivel nem egyértelmű, hogy egy ilyen eltérés az Mt-től a munkavállalónak kedvezőbb e vagy sem, ennek elbírálásához elegendő e, ha a munkavállaló a szerződésben kifejezetten nyilatkozik arról, hogy ez számára kedvezőbb? (A munkáltatónál kollektív szerződés nincs.)
3./ A harmadik kérdés az előbbihez kapcsolódik és annak egy konkrét alkalmazása. Tételezzük fel, hogy a munkáltató egy alapítványi fenntartású közoktatási intézmény, így a Kjt. nem vonatkozik rá, és kollektív szerződése sincs. A közoktatási törvény előírja, hogy a pedagógus a munkaidejében nem köteles a munkahelyén tartózkodni, csak a kizárólag ott végezhető feladatainak időtartamában. Amit máshol is elvégezhet, azt akár otthon is csinálhatja, mégis beleszámít a munkaidejébe. Ebben az esetben kell e a munkáltatónak nyilvántartást vezetni az ő munkaidejéről, vagy megvalósul az Mt. 140/A.§ (2) „a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni”. Ha nem valósul meg, hiszen csak részben maga osztja be, akkor abban a munkavállaló által ellenőrizhetetlen, máshol töltött munkaidőnek is szerepelnie kell (nyilván csak önbevallás alapján)? Mi van, ha a munkavállaló a sok otthon végzett (pld. felkészülés a tanórai foglalkozásra, dolgozat javítás) munkája miatt, amit bevezet a munkaidő nyilvántartásába, túllépi a rendes munkaidőt? Túlmunka?

nessi # 2004.08.17. 21:08

A Mt. 140/A § (1) bekezdése azt határozza meg, hogy a munkáltató a munkavállalóval kapcsolatos milyen adatokat köteles nyilvántartani. Az általad idézett (2) bekezdés szerint az (1) a) pontjában meghatározott adatokat (rendes és rendkívüli munkaidő, ügyelet, készenlét) a munkáltató nem köteles nyilvántartani, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
A Mt. 192. § (1) bekezdése szerint a vezető állású munkavállaló a munkaidő-beosztását maga állapítja meg, azaz a vezető állású munkavállaló olyan munkavállaló, akinek a rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével és készenlétével kapcsolatos adatokat a munkáltató nem köteles nyilvántartani a mt. 140/A § (2) bekezdése alpján.
A munkáltatói utasítás az egy más kérdés.
Annyit azért megjegyeznék, hogy egy átlag pedagógus nem vezető állású munkavállaló, hanem közalkalmazott és elsősorban a Kjt.szabályai vonatkoznak rá, a Kjt. által nem szabályozott kérdésekben kell a Mt. rendelkezéseit alkalmazni.

nessi # 2004.08.17. 20:47

próba

kiax # 2004.08.12. 20:44

1./ A Mt. a vezető kivételével a munka- és szabadidő beosztását a munkáltatóra bízza. Mi a jogi alapja az ettől való eltérésnek (?kötetlen? és ?rugalmas? munkaidő)? Kizárólag ha ez a munkavállaló számára kedvezőbb? Ha ő írásban így nyilatkozik, akkor az számára kedvezőbbnek tekinthető?
2./ Mit jelent pontosan a megfogalmazás: /Mt.140/A.§ (2)/ ?... a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.?? Jelenti ez azt, hogy a munkavállaló egyáltalán nem utasíthatja e tekintetben? Hogy biztosítható, hogy az ilyen (pld. vezető) munkavállaló mondjuk beszámolás céljából, egy megadott időpontban, a munkahelyén jelenjen meg? Ha a munkavállaló munkaszerződésben fenntartja a jogot, hogy a munkaidő keret felében ő határozza meg, hogy a munkavállaló hol és mikor végezze a munkáját, a másik felében maga a munkavállaló, akkor a munkaidő nyilvántartási kötelezettség (például a vezetőnél) fennáll vagy nem áll fenn?
3./ A pedagógus ilyen munkavállalónak minősül, amikor a Kt. kimondja, hogy a kötelező tanórák és a kizárólag az iskolában végezhető feladatokon túlmenően nem köteles az iskolában tartózkodni? A tanórai naplók vezetésén túlmenően kell munkaidő nyilvántartást vezetnie? Ha igen, akkor az otthon végzett felkészülésről, dolgozat javításról is, vagy csak az iskolában töltött időről?