munkaközi szünet

Én sem, hogy pl kifizethetem a munkavállaló perköltségét.
Egyébként, ha magamról lenne szó, én biztos nem hagynám annyiban. És ugye nem csak per létezik, először szembesíteni is lehet a munkáltatót a törvény szövegével.
Esetleg hozzászólnál az ominózus 100. paragrafushoz is, hogy mivégre tették be és mégis mikor kéne alkalmazni, ha nem itt? Miért 2 óra van benne és miért nem mondjuk 20 perc és miért kell közösen megegyezniük? A munkáltató nem dobálózhat jófejségből kiadott rövid szünetekkel a saját szórakoztatására meg a másik kárára, teljesen irreleváns, hogy közben másoknak vagy mások miatt meg kell állniuk. Ha nagyon böki a csőrét, adjon addig más munkát a 6 órásnak, válogattassa szét a búzát a pelyvától vagy mit tudom én.

A munkáltató nem kért tanácsot.

Ha viszont a munkáltató veszít, akkor az övét te ?

Nincs mese, akkor pereljen. Te viszont állod a perköltségét, ha veszít, ugye?

Ez a paragrafus pont azért van - benne a megegyezésre és a min 2 órás szünetre vonatkozó korlátozásokkal - hogy a munkáltató ne játszhassa el azt, amivel én is példálóztam, nevezetesen, hogy "nagylelkűséget" gyakorolva, teleszórja a szerencsétlen munkaidejét 20-30 perces pihenőkkel, ezzel kényszerítve arra, hogy a lehetséges maximumot a munkahelyén legyen (csak a vége és a másnapi kezdés közötti minimum pihenő lenne meg).
Ha a munkáltató fél óráig nem tud munkát adni, mert a többiek pihiznek, akkor így járt, állásidő. Nem ok arra, hogy a - 6 órás számára - nem létező pihenő kategóriára hivatkozva meghosszabbítsa a munkaidejének a végét.

Mivel 6 óráig nem jár pihenő, ez a munkaidő 2 részletre történő felosztása. MT 100. § és itt mások a szabályok ám.

Nem írják bele a szerződésedbe, hogy hánytól hányig tart a munkaidő - ha egy csepp eszük van. A konkrét esetben sem állította ezt senki. Ne egészítgesd ki önkényesen a tényállást!

Szóval, ha nekem beleírják a munkaszerződésembe, hogy 8-4-ig meló, attól még a munkáltató pl óránként kiadhat 1 órás szüneteket és ott kell dekkolnom ezért minden nap este 11-ig, igaz? Hát nem.
Sőt ne gatyázzunk: adjon ki mindjárt fél napokat, aztán akkor hétfőtől-péntekig ott is kell aludnom.
6 óráig nincs mk szünet, ezért ilyennel nem lehet szívatni a dúgozót.

Mondod te. Az meg hogy nem igaz, mit számít?

Be is osztották 6-tól 12-ig.
Nem pedig 6-tól 12:30-ig.

KoRob, az megvan, hogy a munkaidő beosztása a munkáltató urasága?

„Ergo ha a munkáltató úgy dönt hogy minden dolgozójának (egyenlő bánásmód) fixen 9 órakkor kiadja a szünetet akkor reklamálhat-e egy dolgozó hogy ő pedig nem veszi ki?”

Magyarázd meg neki, igaz ,hogy az egész üzem leáll de Te egyedül húzod tovább a gályát.

Üdvözlet,

Remélem valaki tud válaszolni a kérdésemre:
a munkaközi szünet a 103§ alapján ha 6órát meghaladja a munkaidő akkor kötelezően 20 percet kell adni a munkáltatónak. De tegyük fel hogy a munkavállaló pont 6 órát dolgozik (6-12-ig) viszont az üzemben kollektíven 9-kor leállás van és 9-9:30 ig munkaközi szünetet megkapja mindenki. Hivatkozhat-e a dolgozó arra, hogy ő nem veszik ki a szünetet mivel nem haladja meg a munkaideje várhatóan a 6 órát?
Az én értelmezésemben mivel a hivatkozott 103§-ban nincs konkrétan tiltás hogy: a 6 órát el nem érő munkaidőre ha a dolgozó nem akarja kivenni a szünetet akkor a munkáltatónak el kell ezt fogadnia.
Ergo ha a munkáltató úgy dönt hogy minden dolgozójának (egyenlő bánásmód) fixen 9 órakkor kiadja a szünetet akkor reklamálhat-e egy dolgozó hogy ő pedig nem veszi ki?
Köszönöm a válaszokat.

Nem 30 perc nálatok az a 20 perc? Úgy pont eltűnik az 50 maradék.
A 20 perc a minimum, ez - megállapodás vagy KSZ alapján - 60-ig is felmehet.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Heti fix 40 órás irodai munkakörben dolgozom. A munkaidő hétfőtől csütörtökig 7:30-16:15 (8 óra 45 perc), pénteken 7:30-15:00 (7 óra 30 perc). Így összességében amit hetene ledolgozom az 42,5 óra (a fizetésem a 40 órára vonatkozik).
Ha leszámolók napi 5×20 perc ebédidőt, akkor is lóg még 50 perc, amit pluszban ledolgoztatnak, arra hivatkozva, hogy a munkaközi szüneteket le kell dolgozni. Ez így szabályos,hogy még az ebédidőn felül is le kell dolgozni munkaközi szünetet? (Egyébként szinte lehetetlen kivenni szünetet a munka miatt, az ebédidő sem szokott meglenni a 20 perc).
Köszönöm szépen a választ!

Hát ez a valós, munkával töltött idő hossza, ez változó. (Munkaköri sajátosság, mivel részben hibaelhárításról szól a dolog, és azt nem lehet előre tervezni, mi fog elromlani.)
Van olyan, hogy ha 20 perccel rövidebb lenne a munkaidő, akkor engem már nem küldenének ki, hanem a délutánost. Vagy ha épp karbantartást csinálunk, akkor most 20 perccel később jövünk be terepről.
De nem is ez a lényeg, mert nem minden nap dolgozzuk magunkat halálra, ez tény (ha nem akar elromlani semmi...). Hanem hogy ott kell lenni. Tehát vagy ott van az ember napi egy órával tovább (mert akkor megy a következő vonat), vagy elszökik 20 perccel korábban, és retteg, hogy lebukik.
Ha fizetnének valami pluszt, akkor könnyebben vennénk azért.

Forgalmisták:
A lényeg, hogy napi 12 órát vannak ott, és csak 11 óra 15 percet számolnak el nekik. 12-t nem lehet, mert akkor jogszabályt szegne a cég, ugye. Persze, így is jogszabályt szegnek, mert nem adják ki a munkaközi szünetet, de erre talán van valami kiskapu a törvényben, mert mint a kohászoknál meg orvosoknál, a forgalmistáknál sem feltétlenül lehet otthagyni a tevékenységet bármikor.
Hogy mínusz órájuk ne legyen, ezért több napot dolgoznak egy hónapban, mint korábban, a 45 perceket meg kifizetik túlóraként.

Hogy 20 perccel többet kell ott lenni, ez stimmel.
Hogy a fizetésért 20 perccel többet is kell dolgozni ezzel vitatkoznék. Az emberek 90%-nak a munkamennyiségét a feladatok mennyisége határozza meg (szerintem nektek is), vagyis ugyannyi melót kell megcsinálni, csak nem 11:40, hanem 12:00 alatt.
A forgalmistás páldában meg piszkosul nem stimmel valami. Nincs olyan, hogy egy napon 45 percet így számolunk, a többit úgy. A munkaidőkeret végén (ami általában 1 hónap) össze kell adni az összes, munkaidőnek számító időt (naponta itt 11:15) és ha ez több, mint a havi kötelező keret, akkor túlórája volt, ha nem több, akkor nem volt. Az a 45 perc tehát nem hogy nem túlóra, hanem még csak nem is munkaidő. Ha továbbra is 12 órát vannak ott, akkor - ha darabra havonta ugyanannyiszor jön, mint korábban - kb 10-12 mínusz órája keletkezik!
Az, hogy ki lehet-e úgy adni, hogy tényleg nem dolgozik, az egy teljesen más kérdés, ezt az ostoba jogalkotó orra alá kéne dörögölni, azzal együtt, hogy hogyan állítják le a Martin-kemencét, meg a 12 órás szívműtétet 20-25 percre.

Köszönöm a választ.

Ha nem lenne külön munkaközi szünet, hanem a 8 óra tartalmazná az ebédszünetet, mint régen, akkor is a puszta közepén harapnánk valamit 5 perc alatt, amikor épp a munkafolyamat nem igényli a hozzájárulásunkat. Csak akkor nem kellene 20 perccel tovább a munkahelyen tartózkodnunk. Kvázi, így 20 perccel több ideig dolgozunk, ugyanannyi fizetésért.
Egyébként a vasutasoknak a munkaidőbe beleszámított (fizetett) munkaközi szünet nem egy szívesség volt, hanem úgy 30 évvel ezelőtt egy esedékes béremelés helyett állapodtak meg ebben a dolgozók és a munkáltató. De a legtöbb munkakörben ez is volt a realitás, mert az emberek mindig akkor ettek, cigarettáztak, stb., amikor az adott munkafolyamat ezt lehetővé tette, vagyis nem dolgoztak emiatt kevesebbet.

A forgalmistának nem lenne, hanem van túlórája.
Mivel 12 órás váltásban dolgozik, így 11 óra 15 perc munkaidő van neki elszámolva. Viszont mivel hivatalosan nem biztosítható egyfolytában, folyamatosan a kötelező munkaközi szünet, amikor még a telefont se kell felvennie, így a maradék 45 percet, amit ott tölt, túlórának számolják el.

Prunus P
Csak az van meghatározva, hogy hányadik órák között kell kiadni.
Egyébként viszont: ha nem lenne munkaközi szünet, vagy fizetve lenne, mint régen, akkor hogyan oldanátok meg? Akkor is épp a puszta közepén lennél délben, ha úgy jött ki.
A forgalmi szolgálattevős példát végképp nem értem, akár kiadják, akár nem, miért lenne ebből túlórája? Inkább kevesebb lesz: 12 óránként váltják egymást ugyanúgy, viszont ebből csak 11:15 lesz az elszámolt munkaidő 12:00 helyett, tehát havonta kb még egyszer jönnie kell, ugyanazzal a létszámmal több órát tud lefedni a munkáltató.
Amúgy nagy hülyeség az egész. Ha a cigit/WC-t/ablakot nyitok/netezek/ráérősen dolgozok(!) stb improduktív eseményeket kibírja a munkáltató fizetett munkaidőben, akkor a munkaközi szüneteket is kibírná, mint régen.

A Munka Törvénykönyve ír valamit a munkaközi szünet kiadásának körülményeiről? (Esetleg elő szokott fordulni, hogy a KSZ-ben vannak ezek leszabályozva?)
Vagy csak abbahagyom a munkát, ahol éppen tartózkodom, a szünet végén meg folytatom?
Tudom, már nem ebédidő az elnevezés, de délben azért a többség ebédelni szokott ebben a szünetben.
A MÁV-nál dolgozom műszaki munkakörben, és gyakran a préri közepén ér a munkaközi szünet, ahol se ételmelegítési, se kézmosási lehetőség, leülni is csak a földre tudok.
Konkrétan, az érdekel, hogy ha ilyen körülmények között tudom tölteni a szünetet, akkor ezt kell szeretni? Nincs semmi olyan szabály, ami nekem lenne kedvező, bármilyen szempontból? Mivel gyakorlatilag nincs is megszabva a szünet időpontja, hanem amikor épp nincs munka, akkor eszünk, tehát ezért nem hagyunk félbe semmit.
Az egyedül dolgozó forgalmi szolgálattevők például nem feltétlenül tudják kivenni a megszakítás nélküli szünetet, de azért 10-15 perc mégis csak adódik, amikor kezet mosnak, bedobják a mikróba az ebédet, és asztalnál megeszik. Mégis kifizetik nekik a 20+25 percet túlórában, mert nem lehet kiadni nekik hivatalos feltételek mellett. Ami egyébként ránk is vonatkozik, mert ha egy hibát javítunk, akkor nem lehet félbehagyni, hanem ki mikor nem fér oda az adott munkafolyamathoz, akkor harap valamit a táskából. Ennek ellenére a munkaközi szünetre semmi pénzt nem kapunk, már a munkaidőbe sem lehet belevenni.

Szerintem amennyiben ez megállapíthatóan rendszerességet mutat, akkor a Hszt. 194. § alapján szolgálati panasz terjeszthető elő az elöljárónál a korábban leírt rendeltetés ellenes joggyakorlás tilalmára hivatkozva.

A panasz kivizsgálásra kerül, és ideális esetben az illetékes főkapitány érzékeli, hogy az állomány leterheltsége meghaladja a még tolerálható szintet és forrásbővítést igényel. Az más kérdés, hogy erre van e lehetősége a rendőrségnek a jelenleg rendelkezésre álló anyagi- és állományi keretek között.

Köszönöm a válaszokat. A szolgálati előljáró az intézkedési kötelezettség teljesítésével magyarázza a munkaközi szünet elmaradását. Nem igazán van sajnos megoldás erre a problémára.

Illetőleg hatályban van még a 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás is a járőrszolgálati szabályzatról, ami viszont konkretizálja, hogy a szolgálat közben a munkaközi szünetet töltő a járőr és az őr folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a rádióforgalmazást és készen kell álljon arra, hogy a munkaközi szünetét megszakítsa és a lehető leggyorsabban feladatának végrehajtását megkezdhesse.

Mint mondtam ez foglalkozási ártalom és adott esetben 1-2x (adott esetben akár többször is) előfordulhat. De ettől még a Hszt. 5. § szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás elvétől nem lehet eltérni, és a munkáltató ebből nem csinálhat rendszert, ert azzal indokolatlan érdeksérelmet okoz az állománynak.

A fegyveres szervek hivatásos állománya esetében a munkaközi szünetnek ennél kicsit bonyolultabb szabályai vannak azért, minthogy a járőrök közül hol az egyik, hol a másik ül le a járdaszegélyre pihenni 5 percet...

Egyrészt az 1996:43. tv (Hszt). 86. § (2) szabályozza, hogy a munkaközi szünetet a szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni (de az ettől még nem számít bele a szolgálatteljesítési időbe).
Egyébként a munkaközi szünet mértékét és adott esetben szabályait a 23/2008. (OT 14.) ORFK utasítás szabályozza aszerint, hogy milyen szolgálati formát teljesít az illető, de a halaszthatatlan intézkedést igénylő esetek mindig kivételt képeznek (mondhatni a rendőröknél az intézkedési kötelezettség foglalkozási ártalom...).

Szerintem ha a fegyveres szerv érdekkörén múlik, hogy nem képes kiadni a munkaközi szünetet, akkor az túlszolgálatnak minősül (Hszt. 87. §), de annak is sajátos szabályai vannak. (Javaslom kérj erről iránymutatást a szolgálati elöljáródtól.)

A fegyveres testületeknek mintha saját szolgálati törvényük lenne. Hogy jön oda a Munka törvénykönyve?