Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


csed, gyed, táppénz, szabit kivenni?

capisca #   2016.08.31. 09:30

Igen dorka lehet. GYED mellett lehet dolgozni, így jár utánna a táppénz is, ha kiírnak.

dorka19851229 # e-mail 2016.08.31. 07:55

Igen, a kérdésem az, hogy az első gyerekre járó GYED mellett mehetek e táppénzre a 2. babával a pocakban.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.31. 07:41

Ja, úgy érted, kapod-e közben a gyedet? Beszélnek valami szupergyedről...

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.08.31. 07:41

A rendes szabadságot nem te veszed ki, hanem a munkáltató adja ki. Ezt úgy értsd, hogy ő határozza meg, mikor. Persze, ha a kérdés csak annyi, hogy egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheted-e a gyerekgondozás céljára biztosított fizetés nélküli szabadságot, akkor a válasz igen. Az meg gondolom nem kérdés, hogy a munkavállalónak jár fizetett szabadság; ha keresőképtelen, akkor táppénz.

www.kbs-ugyved.hu

dorka19851229 # e-mail 2016.08.31. 07:32

Tisztelt Szakértő!
Pedagógus vagyok határozatlan idejű szerződéssel, 2016 novemberéig gyeden vagyok első gyermekemmel. Úton van a második baba. 2017 márciusában születik. A kérdésem az lenne, hogy még GYED alatt megszüntethetem a fizetés nélküli szabadságomat és vehetek ki rendes szabadságot, majd mikortól kiír az orvos, terhes táppénzen lehetek? Mindezt még GYED alatt?

Köszönöm!

intentio #   2016.08.30. 15:37

znanci 2016.08.27. 11:17
Tisztelt Szakértő!
Csecsemőgondozási díj folyósításával kapcsolatban kérnék segítséget. 2016.07.30-án született harmadik gyermekem.
2016.január 9- ig gyesen voltam a második gyermekemmel, aki 2013.január 9- én született. Január 10- től dolgoztam. Harmadik gyermekem után megállapított CSED alapja a törvényi előírások figyelembevételével a minimálbér kétszeresének 30-ad része, 7.400 ,- Forint, mivel gyermekem 2016.07.30-án született az ellátás megállapításánál a 2015.01.01-től 2016.04.30-ig tartó irányadó időszakot kellett figyelembe venni. Ebben az időszakban 112 napi tényleges jövedelmem volt. Második gyermekem után megállapított CSED alapja 6.533,33 Ft. volt, így a kedvezményszabály nem alkalmazható.
Harmadik gyermekem várható születési ideje 2016. augusztus 18-a volt, váratlanul 20 nappal korábban beindult a szülésem az orvos szerint a méhlepény elöregedése miatt, így császármetszéssel kellett megszületnie.
Ha a gyermekem 2016. augusztusában született volna, ahogy ki voltam írva, akkor az irányadó időszak ennek megfelelően 2015. 01.01-től 2016.05.31-ig tartana, ahol már lett volna 143 nap tényleges jövedelmem. Így a törvényi szabályozás alapján már az irányadó időszakban elért 120 napi tényleges jövedelem alapján kellett volna a CSED-et megállapítani. Így a CSED naptári alapja 13.053,26 Ft lenne.
Így tulajdonképpen megvan a szükséges munkanapok száma. Ha a szülés előtt igényeltem volna Csed-et akkor 2016. augusztus 18- tól számítva meglennének a szükséges munkanapok. Az a kerdésem, hogy Ön szerint van e eselyem meltányossági vagy bármilyen alapon, hogy megkaphassam a fizetésem alapján járó csedet. Esetleg lehet e visszamenőleg módosítani, hogy nem a szülés napjától kérem a csedet, hanem hamarabb, vagy bármilyen más mód, hogy ne járjak ilyen rosszul, hiszen dolgoztam így nem igazságos, ha ugyan annyit kapok, mint aki vissza se ment dolgozni.
Előre is köszönöm válaszát.

T. Kérdező!

A jogszabály világosan meghatározza azt, hogy az ellátásokat milyen szabály, illetve sorrend alapján kell megállapítani, így álláspontom szerint méltányosság nem gyakorolható, a korábbi időpont szintén kizárt, hiszen a jogalkotó a szülés várható időpontját megelőző időponttól számított 28 nappal korábbi lehetőséget említ, amelyet a terhesség kezdetén határoztak meg.

Ebből következően a koraszülés tényleges dátumát ez esetben alapul venni nem lehet.

intentio #   2016.08.30. 15:26

Eszterkuckuc 2016.08.26. 09:47
Tisztelt Szakértő!
27 éves vagyok. Első terhességem. 16 hetes kismama vagyok. 2017. február 14.-re vagyok kiírva. 2016. december 21.-ig dolgoznék. 2016. december 22.-től év végéig szabadságon lennénk. 2017. január 2.-tól hétfőtől nem szeretnék dolgozni. Időarányosan csak pár nap szabadság járna. A kérdésem az lenne, hogy a 2017. évben járó összeg szabadságom kivehetem vagy csak időarányos részét? Igénybe szeretném venni a 4 hetes várható szülés előtti csedet, de akárhogyan számolok vissza az nem elég és az időarányos szabadság. Ha az egész évbe járó szabadságomat kivehetném, nem csak az időarányos részét, akkor nem kellene táppénzre mennem, arra az 1-2 hétre.
Válaszát előre is köszönöm.

T. Kérdező!

A Munka Törvénykönyvének 115. § (1) bekezdése értelmében munkavállalónak szabadság a munkában töltött idő alapján jár!

Ennek alapján főszabály szerint nem veheti ki az egész évre járó szabadságát előre, hiszen szabadságra csak a munkában töltött idő alapján jogosult. Utólag, hogy rekreálódhasson. A szabadság célja ugyanis a rekreáció elősegítése.

intentio #   2016.08.30. 15:17

oildi 2016.08.28. 16:25
Tisztelt Szakértő!
18 hetes kismama vagyok, 2017 január 20.-ára vagyok kiírva. A gyermeket egyedül vállaltam. Már van egy nagyfiam, aki jelenleg végzős középiskolás (1998.02.28.-án született). Pedagógusként dolgozom, határozott szerződéssel(minden évben hosszabbítanak már évek óta), mely 2017.07.31-én jár le. Bruttó bérem: 255.000 Ft/hó. December 31.-ig nem szeretnék táppénzre menni, addig munkaviszonyban leszek.
A kérdésem a következő lenne: Várhatóan mennyi csedet fogok kapni? A csed összegét a gyermekek után járó családi adókedvezmény befolyásolja-e?
A 2017-es évre járó időarányos szabadság napjaimmal várhatóan mi lesz?
Köszönöm szépen előre is a segítségét!
Tisztelettel: Ildi


Kedves Ildi!

Kb. a bruttó munkabér 70%-át. (Ez a bruttó csed, gyed összege. A csed csak adóköteles, a gyed adó és 10% nyugdíjjárulék köteles ellátás, azaz a bruttó összeg ezekkel csökken. Pontos összeget a MÁK ISZI tud mondani.

GYED-nél ha a bér nagyobb, mint a minimálbér kétszerese, úgy legfeljebb a minimálbér kétszeresesének 70%-át.
Igen, befolyásolja.

A mv. megszűnésekor pénzben megváltják. (Kifizetik.)

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat.

znanci # e-mail 2016.08.27. 11:17

Tisztelt Szakértő!

Csecsemőgondozási díj folyósításával kapcsolatban kérnék segítséget. 2016.07.30-án született harmadik gyermekem. 2016.január 9- ig gyesen voltam a második gyermekemmel, aki 2013.január 9- én született. Január 10- től dolgoztam. Harmadik gyermekem után megállapított CSED alapja a törvényi előírások figyelembevételével a minimálbér kétszeresének 30-ad része, 7.400 ,- Forint, mivel gyermekem 2016.07.30-án született az ellátás megállapításánál a 2015.01.01-től 2016.04.30-ig tartó irányadó időszakot kellett figyelembe venni. Ebben az időszakban 112 napi tényleges jövedelmem volt. Második gyermekem  után megállapított CSED alapja 6.533,33 Ft. volt, így a kedvezményszabály nem alkalmazható.
Harmadik gyermekem várható születési ideje 2016. augusztus 18-a volt, váratlanul 20 nappal korábban beindult a szülésem az orvos szerint a méhlepény elöregedése miatt, így császármetszéssel kellett  megszületnie.
Ha a gyermekem 2016. augusztusában született volna, ahogy ki voltam írva, akkor az irányadó időszak ennek megfelelően 2015. 01.01-től 2016.05.31-ig tartana, ahol már lett volna 143 nap tényleges jövedelmem. Így a törvényi szabályozás alapján már az irányadó időszakban elért 120 napi tényleges jövedelem alapján kellett volna a CSED-et megállapítani. Így a CSED naptári alapja 13.053,26 Ft lenne.

Így tulajdonképpen megvan a szükséges munkanapok száma. Ha a szülés előtt igényeltem volna Csed-et akkor 2016. augusztus 18- tól számítva meglennének a szükséges munkanapok. Az a kerdésem, hogy Ön szerint van e eselyem meltányossági vagy bármilyen alapon, hogy megkaphassam a fizetésem alapján járó csedet. Esetleg lehet e visszamenőleg módosítani, hogy nem a szülés napjától kérem a csedet, hanem hamarabb, vagy bármilyen más mód, hogy ne járjak ilyen rosszul, hiszen dolgoztam így nem igazságos, ha ugyan annyit kapok, mint aki vissza se ment dolgozni.
Előre is köszönöm válaszát.

Eszterkuckuc # e-mail 2016.08.26. 09:47

Tisztelt Szakértő!

27 éves vagyok. Első terhességem. 16 hetes kismama vagyok. 2017. február 14.-re vagyok kiírva. 2016. december 21.-ig dolgoznék. 2016. december 22.-től év végéig szabadságon lennénk. 2017. január 2.-tól hétfőtől nem szeretnék dolgozni. Időarányosan csak pár nap szabadság járna. A kérdésem az lenne, hogy a 2017. évben járó összeg szabadságom kivehetem vagy csak időarányos részét? Igénybe szeretném venni a 4 hetes várható szülés előtti csedet, de akárhogyan számolok vissza az nem elég és az időarányos szabadság. Ha az egész évbe járó szabadságomat kivehetném, nem csak az időarányos részét, akkor nem kellene táppénzre mennem, arra az 1-2 hétre.

Válaszát előre is köszönöm.

oildi # e-mail 2016.08.24. 18:23

Tisztelt Szakértő!

18 hetes kismama vagyok, 2017 január 20.-ára vagyok kiírva. A gyermeket egyedül vállaltam. Már van egy nagyfiam, aki jelenleg végzős középiskolás (1998.02.28.-án született). Pedagógusként dolgozom, határozott szerződéssel(minden évben hosszabbítanak már évek óta), mely 2017.07.31-én jár le. Bruttó bérem: 255.000 Ft/hó. December 31.-ig nem szeretnék táppénzre menni, addig munkaviszonyban leszek.
A kérdésem a következő lenne: Várhatóan mennyi csedet fogok kapni? A csed összegét a gyermekek után járó családi adókedvezmény befolyásolja-e?
A 2017-es évre járó időarányos szabadság napjaimmal várhatóan mi lesz?

Köszönöm szépen előre is a segítségét!
Tisztelettel: Ildi

monoszkop #   2016.07.25. 08:28

Citroen76 2016.07.24. 14:41

Kérdésem lenne a CSED, GYED számításra vonatkozóan.
Főállásom közalkalmazotti munkaviszony kb 3 éve. Járni jár az ellátás, de nyaranta kb 3x10 napot dolgozok alkalmi munkavállalóként, kb 9000.- Ft/nap - ért.Ez az összeg beleszámít az ellátás összegébe?!

Várom válaszát,
Köszönettel:
Gabriella.

Kedves Gabriella!

  • Nem, a közalkalmazotti jogviszony alapján igényelt csed, gyed ellátások összegének a megállapítása során egy másik jogviszonyban elért keresetet figyelembe venni nem lehet. (Lásd Ebtv. 39/A §)
  • Aki a közalkalmazotti jogviszony alapján megállapított CSED ideje alatt bármilyen jogviszonyban díjazásért munkát végez, úgy arra az időre CSED-re nem jogosult! (Lásd Ebtv. -1997. évi LXXXIII. törvény - 41. § (2) rendelkezését)

További kérdéseivel -tekintettel arra, hogy közalkalmazott a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

-------------------------
  • Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

-----------------------------------------------------------------------------------
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják. ----------------------------------------------------------------------------------------

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

------------------------------------------------------------------------------------------------

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Citroen76 # e-mail 2016.07.24. 14:41

Kérdésem lenne a CSED, GYED számításra vonatkozóan.
Főállásom közalkalmazotti munkaviszony kb 3 éve. Járni jár az ellátás, de nyaranta kb 3x10 napot dolgozok alkalmi munkavállalóként, kb 9000.- Ft/nap - ért.Ez az összeg beleszámít az ellátás összegébe?!

Várom válaszát,
Köszönettel:
Gabriella.

sortie #   2016.07.13. 11:00

Renáta85 2016.07.12. 15:33

Tisztelt Szakértő!
A kérdésem a következő lenne:22hetes kismamakent vagyok tappenzen,ezzel semmi gond.Viszont a felelősségem nem szűnik meg a tappenzzel,ezert meg szeretnem szuntetni.Azt jol tudom,hogy ha a szules elott 42 napon belul szunik meg a munkaviszony,akkor igenyelheto a csed,de a gyed is?Vagy az csak akkor,ha még fenn allt a biztositasi jogviszonyom mikor a csedet megigenyeltem???
Válaszát elòre is nagyon köszönom,fontos lenne!

Kedves Renáta!

Csed-re az is jogosult, aki a biztosítás (munkaviszony) megszűnését követő 42 napon belül megszül, (lásd Ebtv. 40. § (1) a,

gyed-re viszont csak az jogosult, akinek a jogviszonya a csed folyósítása alatt szűnik meg feltéve, hogy a csed-re való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett. Lásd. Ebtv. 42/A§ (1) b)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Renáta85 # e-mail 2016.07.12. 15:33

Tisztelt Szakértő!
A kérdésem a következő lenne:22hetes kismamakent vagyok tappenzen,ezzel semmi gond.Viszont a felelősségem nem szűnik meg a tappenzzel,ezert meg szeretnem szuntetni.Azt jol tudom,hogy ha a szules elott 42 napon belul szunik meg a munkaviszony,akkor igenyelheto a csed,de a gyed is?Vagy az csak akkor,ha még fenn allt a biztositasi jogviszonyom mikor a csedet megigenyeltem???
Válaszát elòre is nagyon köszönom,fontos lenne!

marianna82 # e-mail 2016.07.08. 13:30

Tisztelt Szakértő.Azért kötnek új szerződést(minden ott dolgozóval) 3 hónap után mert megváltozik a bérem.De a jelenlegi szerződésem határozatlan idejű 3 hó próbaidővel.

Jereván #   2016.07.08. 13:00

A szerződésem határozatlan de ez a cég ahol dolgozom 3 hónap után mindig új szerződést irat alá a dolgozóival.

Ezt nem értem. Mi az, hogy határozatlan, de mégis 3 havonta újra kötik?

Az Mt. 45. (2) értelmében a munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. -azaz ez esetben nem kell 3 havonta újra megkötni. (Ha mégis így tesznek, és nincs olyan egyéb releváns informció, amit elfelejtett közölni akkor ott valami nem tiszta...)

A szerződésben vagy az szerepel, hogy ettől-eddig, azaz határozott időre kötik, vagy ha ilyen től-ig dátumot nem tartalmaz, úgy határozatlan időre jön létre.

A szerződés ismerete, az ellentmondás feloldása nélkül kérdésére se egyértelmű igent, se egyértelmű nemet nem lehet válaszolni.

marianna82 # e-mail 2016.07.08. 11:53

Tisztelt Szakértő.Köszönöm gyors válaszát.A szerződésem határozatlan de ez a cég ahol dolgozom 3 hónap után mindig új szerződést irat alá a dolgozóival.Ebben az esetben sem kell megvárnom az új szerződést?

Válaszát köszönöm:Marianna

Jereván #   2016.07.08. 11:22

marianna82 6.07.08. 10:42
Tisztelt Szakértő. A kérdésem a következő:3 hónapos terhes vagyok jelenlegi munkahelyemen 3 hónapja dolgozom vagyis most járt le a próbaidőm az új szerződésemet még nem kaptam meg .Elmehetek már most is táppénzre vagy inkább várjam meg az új szerződésemet ?Kirúghatnak-e ha lejárt a 3 hónap próbaidőm de még az új szerződést nem kaptam meg?
Válaszát köszönöm:Marianna

  • Amennyiben határozatlan idejű munkaszerződést kötött a próbaidő lejárta után nem kell új munkaszerződést készíteni.
  • Amennyiben orvosilag indokolt, úgy már most is elmehet táppénzre.
  • Az Mt. 65. § (3) értelmében a munkáltató felmondással jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, tartama alatt. (Természetesen nem minden munkáltató jár el jogszerűen. Ez esetben bírósághoz fordulhat.)

2012. évi I. törvény 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

45. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

(5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.

A terhes nő próbaidő alatti elbocsátása aggályos. Ezzel kapcsolatban lásd az alábbiakat:

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

marianna82 # e-mail 2016.07.08. 10:42

Tisztelt Szakértő.A kérdésem a következő:3 hónapos terhes vagyok jelenlegi munkahelyemen 3 hónapja dolgozom vagyis most járt le a próbaidőm az új szerződésemet még nem kaptam meg .Elmehetek már most is táppénzre vagy inkább várjam meg az új szerződésemet ?Kirúghatnak-e ha lejárt a 3 hónap próbaidőm de még az új szerződést nem kaptam meg?
Válaszát köszönöm:Marianna

intentio #   2016.05.17. 11:09

Anya26 2016.05.10. 16:58

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben:

Jelenleg Gyed-en vagyok a 6,5 hónapos babámmal.
A problémám a következő lenne 2013-ban szültem az első babámat, akivel még javában Gyeden, majd Gyesen voltam mikor a 2. baba született. A Gyed lejártát követően(amit az 1. gyerek után kaptam) 2015. májusában a munkáltatóm kifizette a 25 nap szabadságomat, ami felhalmozódott (ekkor már Gyest kaptam), majd mivel kiderült jön a 2. baba, a szabadság után táppénzen voltam szülésig.
A baj ott van, hogy úgy tudtam a 2. gyerekre is ugyanannyit fogok kapni Csed-et, mint az elsőre, de ennek ellenére a 2015-ös munkaviszonyom /szabadságaim alapján számolták ki, ami harmada lett, annak amit az első gyereknél kaptam. 56 nap alapján számolták ki ( ami feltételezem a 25 nap szabadság, a hétvégék és a táppénz első 15 napja és ez idő alatti hétvégékből jön ki), hozzáteszem azonnal 9-es kóddal kerültem táppénzre szóval a munkáltatóm nekem nem fizetett betegszabadságot, így ezt nem is értem miért számolták bele. Kérdésem az lenne, hogy az én esetemben a Csed kedvezményszabály nem érvényesíthető? Van értelme fellebbezést benyújtanom az összeg felülbírálatára? A nagyobbik gyerek után 2016 áprilisig kaptam a Gyest. Már Gyedet kapok a kicsi után, amit szintén ez alapján az 56 nap alapján számoltak, szóval ez sem annyi, mint az első gyereknél. Köszönöm a választ!

Amennyiben a döntéssel (határozatban foglaltakkal) nem ért egyet, úgy élhet a jogorvoslati joggal.

A jogorvoslati eljárást az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

Az ügyirat ismeretének hiányában a kérdésére sem határozott igent, sem nemet nem lehet mondani.

Az előnyszabályt ekként kell alkamazni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

intentio #   2016.05.17. 11:03

napocska79 2016.05.13. 21:08
Lenne egy kérdésem.

Március 7 én kezdtem el dolgozni.
Előtte munkanélkülin voltam egy hónapig.
Előtte dolgoztam folyamatosan.
Március 12 én táppénzre kerültem ezért a munkáltatóm felmondott április 18-val.
Az új munkáltatómmal Április 22 én kötöttem szerződést dolgozom.

A kérdésem mi van ha nincs meg a csedhez a 180 nap a szülésig.
Április 22 töl 193 napom lenne meg ha minden rendben van.
Ha hamarabb szülök véletlenül nem jár a négy nap megszakítás miatt a csed?

Az előző kérdéseit nem ismerem.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (A jogosultsági feltételeknél tehát 180 napról tehát szó sincs!!!
Amikor a csed összegét számolják ki akkor keresnek első körben 180 napi keresetet ez azonban nem jogosultsági feltétel. Ha nincs 180 napi bére, akkor a jogalkotó egy másik szabály alkalmazását írja elő az összeg meghatározásához. )

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

napocska79 # e-mail 2016.05.13. 21:08

Lenne egy kérdésem. Március 7 én kezdtem el dolgozni. Előtte munkanélkülin voltam egy hónapig. Előtte dolgoztam folyamatosan. Március 12 én táppénzre kerültem ezért a munkáltatóm felmondott április 18-val. Az új munkáltatómmal Április 22 én kötöttem szerződést dolgozom.
A kérdésem mi van ha nincs meg a csedhez a 180 nap a szülésig.Április 22 töl 193 napom lenne meg ha minden rendben van. Ha hamarabb szülök véletlenül nem jár a négy nap megszakítás miatt a csed?

Anya26 # e-mail 2016.05.10. 16:58

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben:

Jelenleg Gyed-en vagyok a 6,5 hónapos babámmal.
A problémám a következő lenne 2013-ban szültem az első babámat, akivel még javában Gyeden, majd Gyesen voltam mikor a 2. baba született. A Gyed lejártát követően(amit az 1. gyerek után kaptam) 2015. májusában a munkáltatóm kifizette a 25 nap szabadságomat, ami felhalmozódott (ekkor már Gyest kaptam), majd mivel kiderült jön a 2. baba, a szabadság után táppénzen voltam szülésig.
A baj ott van, hogy úgy tudtam a 2. gyerekre is ugyanannyit fogok kapni Csed-et, mint az elsőre, de ennek ellenére a 2015-ös munkaviszonyom /szabadságaim alapján számolták ki, ami harmada lett, annak amit az első gyereknél kaptam. 56 nap alapján számolták ki ( ami feltételezem a 25 nap szabadság, a hétvégék és a táppénz első 15 napja és ez idő alatti hétvégékből jön ki), hozzáteszem azonnal 9-es kóddal kerültem táppénzre szóval a munkáltatóm nekem nem fizetett betegszabadságot, így ezt nem is értem miért számolták bele. Kérdésem az lenne, hogy az én esetemben a Csed kedvezményszabály nem érvényesíthető? Van értelme fellebbezést benyújtanom az összeg felülbírálatára? A nagyobbik gyerek után 2016 áprilisig kaptam a Gyest. Már Gyedet kapok a kicsi után, amit szintén ez alapján az 56 nap alapján számoltak, szóval ez sem annyi, mint az első gyereknél. Köszönöm a választ!

Jereván #   2016.03.09. 13:07

babucika79 2016.03.07. 16:54
Szeretnék segítséget kérni az alábbi témával kapcsolatban.
Jelenleg GYED-en vagyok a 14 hónapos kisfiammal.

Kiderült,hogy 4 hetes terhes vagyok.

A kérdésem az lenne,hogy igénybe tudom venni a GYED extràt?
Azt olvastam,hogy az első gyerek jogàn jàr tovàbb.Viszont 2 évet megellözően 365 nap biztosìtott időnek meg kell lennie.
Nem tudom sajnos hogy müködik ez az egész sajna.
Ez ügyben szeretnék informàlódni.
Köszönöm szépen előre is.

Kedves babucika!

A GYED extra egy több elemből álló, az eddigi szabályozáshoz képest a kismamák számára kedvező változtatást tartalmazó csomag.

Ennek az egyik eleme, hogy akinek több gyermeke van az egyidejűleg több tb. ellátást is kaphat.

Az Ön esetére vonatkoztatva egyrészt kaphatja tovább az első gyermekre a GYED-et és a másodikra –a szülés napjától- a CSED-et.

Ez utóbbi feltétele, hogy a munkaviszonya továbbra is álljon fenn és a következő szülést megelőző két éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött nappal.

További információt itt olvashat, illetve kérdéseit itt és így teheti fel:

http://www.oep.hu/…extra_banner

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.