Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


csed, gyed, táppénz, szabit kivenni?

Kirácska #   2019.12.03. 21:01

Üdvözlöm a tisztelt szakértőket!

2019.11.10.-én megszületett kisfiam, a cégem kifizetőhely, tájékoztatva lett kisfiam èrkezèsèről, úgy ahogy azt előtte megbeszéltük. Azóta, mèg 2x lett szólva, de sajnos mai napig nem küldtèk a Csed papírom, ahogy azt pedig megbeszéltük előtte. A könyvelő, aki egyben Tb ügyintéző is sajnos nem reagál, sem üzenetre sem pedig hívásra. Minden hónap 5.-én utalni szoktak. Úgy, beszéltük, hogy kitölti a csed papírom, én aláírom és vissza küldöm... Kedd van mèg sehol a papír. Ha, kitöltenèk egy csed papírt nem vihetem be a kormanyhivatalhoz?
Így, hogy kifizetőhely a cég, csak náluk intézhetem?
Előre is köszönöm szépen.

Morgo42 # e-mail 2019.12.01. 21:01

Tisztelt Szakértő.Segitséget szeretnék kérni a következővel kapcsolatban.2019 majus 15 én született a kisfiam.2018 dec 27 tòl 9 kodu tappenzen voltam szülésig.Aztan cseden oktober 29 ig,most jelenleg gyed elbirálasa van folyamatban.2020 januartol párom veszi igénybe a gyed extrát.Én munkaltatòmnál felmondok.Az lenne a kérdésem ha felmondok az ez évi bent maradt szabadságomat (30 nap)köteles kifizetni a munkaltatòm?És ha igen mennyi összeggel naponta?Szakmunkas minimalbérrel voltam nála bejelentve.Valamint milyen felmondast kell irnom munkaltatòm részére ,hogy aztán kapjam az álláskeresési jaradékot?Valamint ,hogy kifizesse lehetőleg a szabadságomat.Köszönöm a válaszát.

K.Viki83 # e-mail 2019.12.01. 11:33

Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy tegnap azaz 2019.11.27-én voltam bent a munkáltatómnál Ő egy másik munkakört ajánlótt fel és ezek alapján meg is írtuk a fizetésnélküli megszakításról 2020. január 1jével venném ki a szabikat, de az a helyzet állt elő, hogy sajna a közlekedés miatt nem tudom elválalni mégse azt a munkakört, mert nincs úgy buszom, ilyenkor még visszamondhatom a kérelmemet vagy nem? Milyen szankciókkal járhat ez?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Viki

vignikoletta # e-mail 2019.11.21. 21:33

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket szeretném kérni. Kisfiam 2018.08.08-án született utána kaptam CSED-et és most Gyedet is 2020 augusztusáig. Ismét terhes vagyok, a szülés várható időpontja 2020.04.30. Sajnos a férjemmel elválunk, és én visszaköltözöm a családom közelébe. A munkahelyemen még nem tudnak a  második terhességemről. Ha elköltözöm több megyével arrébb, és bejelentem az új lakcímem, akkor nyilván a munkahelyemen tudni fogják, hogy nem szándékozom oda visszamenni dolgozni. Kérdéseim a következők lennének:

  • Kirúghatnak amiatt, mert elköltözöm?
  • Be kell jelentenem, hogy terhes vagyok?
  • Milyen ellátásra számíthatok a második gyerek után?

 
Válaszukat és segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm!

wers # e-mail 2019.11.21. 09:53

Miért nem veszed ki decemberben papíron a 2019-es szabikat, majd januártól ismét táppénzre mész. Addig nem táppénzen leszel. A pénzed is több lesz arra az időszakra.

drbjozsef #   2019.11.21. 09:15

Varga88,

A GYES/CSED/GYED idejére törvény szerint járó fizetés nélküli szabadság alatt a "normál" szabadnapok folyamatosan gyűlnek. Ha több gyerek egymás utáni születése miatt ez 4-6-8 év, akkor addig, folyamatosan, minden évben, és a munkába állás előtt kell kiadni (akár több hónapot egyben).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

monoszkop #   2019.11.21. 09:07

Varga88 2019.11.20. 18:15

Tisztelt Szakértők!
Május végétől táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt, a babát január végére várom. Szeretném megtudni hogy az ez évi bennmaradt szabadsággal mi lesz? Idén 6 napot vettem ki terhességem előtt, akkor a maradék 17 nappal mi lesz? Ki kell fizetnie a munkáltatónak nekem, vagy át csúsztatható a következő évre?
Köszönöm a választ!

Nem, nem kell kifizetnie. A szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet.

A ki nem vett és a csed/gyed alatt felhalmozott szabadságokat a munkáltatónak akkor kell kiadnia, ha a szülés (csed/gyed/gyes)után munkába áll.

Varga88 # e-mail 2019.11.20. 18:15

Tisztelt Szakértők!
Május végétől táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt, a babát január végére várom. Szeretném megtudni hogy az ez évi bennmaradt szabadsággal mi lesz? Idén 6 napot vettem ki terhességem előtt, akkor a maradék 17 nappal mi lesz? Ki kell fizetnie a munkáltatónak nekem, vagy át csúsztatható a következő évre?
Köszönöm a választ!

Jusztasz #   2019.11.20. 08:55

Zsanka1983 2019.11.19. 15:32
Tisztelt jogi forum!
2017 szeptember 14-én megszületett a babám. 2017 február 1-től táppénzen voltam, veszélyeztetett kismama révén. Idén jeleztem a főnökömnek, hogy szeretnék vissza menni dolgozni. Nem tudok itthon maradni a 3 éves koráig. A fönőköm mondta, hogy ki kell venni a szabadságokat. /1983-as születésű vagyok./ Lekértük a szabadságokat, az alapján 46 nap jár. 2016-os évről maradt bent 4 nap szabadság. Keveseljük a szabadságot. A férjem igényelte szülés után a szabadságot. Segítséget szeretbék kérni, aki segítene, hogy pontosan hány nap illet meg. Köszönettel: Zsanka 1983

T. Kérdező!

A hatályos Munka Törvénykönyve szerint Önt a táppénz és szülési szabadság (csecsemőgondozási díj folyósításának) teljes tartamára, valamint a fizetésnélküli szabadság (GYED) első félévére illeti meg szabadság, illetve a gyermek után járó pótszabadság.

2012. évi I. törvény

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  1. a szabadság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
  4. a keresőképtelenség,
  5. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
  6. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott

tartama.

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónak

  1. huszonötödik életévétől egy,
  2. huszonnyolcadik életévétől kettő,
  3. harmincegyedik életévétől három,
  4. harmincharmadik életévétől négy,
  5. harmincötödik életévétől öt,
  6. harminchetedik életévétől hat,
  7. harminckilencedik életévétől hét,
  8. negyvenegyedik életévétől nyolc,
  9. negyvenharmadik életévétől kilenc,
  10. negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

  1. egy gyermeke után kettő,
  2. két gyermeke után négy,
  3. kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Zsanka1983 # e-mail 2019.11.19. 15:32

Tisztelt jogi forum!
2017 szeptember 14-én megszületett a babám. 2017 február 1-től táppénzen voltam, veszélyeztetett kismama révén. Idén jeleztem a főnökömnek, hogy szeretnék vissza menni dolgozni. Nem tudok itthon maradni a 3 éves koráig. A fönőköm mondta, hogy ki kell venni a szabadságokat. /1983-as születésű vagyok./ Lekértük a szabadságokat, az alapján 46 nap jár. 2016-os évről maradt bent 4 nap szabadság. Keveseljük a szabadságot. A férjem igényelte szülés után a szabadságot. Segítséget szeretbék kérni, aki segítene, hogy pontosan hány nap illet meg. Köszönettel: Zsanka 1983

intentio #   2019.11.13. 09:46

Kitti877 2019.11.12. 22:47
Tisztelt Jogi Fórum!
Október 10-től meg tudtam igényelni a CSED-et, mivel a kisbabámat november 6.-ra vártam. A munkáltatómnak küldtem az összes papírt, ami a CSED-hez kell,ő intézte, de nem kifizetohely. Tudna abban segíteni, hogy hány nap az atfutasi ideje? Ön szerint mikorra várható a kifizetés?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Igen, tudnék.

A foglalkoztatónak az igény átvételéről az Ön részére igazolást kell (kellet volna) adni.(Ennek a birtokában tud reklamálni, érdeklődni, panaszt tenni mind a munkáltatójánál, mind a járási hivatalnál.

A foglalkoztatónak az igényt 5 naptári napon belül továbbítania kell a járási hivatal felé.

A járási hivatal –ha az igény hibátlan, azaz minden adatot közöltek és minden előírt okmányt csatoltak– köteles azt 8 naptári napon belül elbírálni és az ellátást kiutalni.

Ha az igény nem hibátlan, azaz nem minden adatot közöltek és nem minden okmányt csatoltak– a járási hivatal köteles Önt erről függő hatályú végzésben (ez leegyszerűsítve egy tértivevényes levél, amelynek kötelező tartalmi elemei is vannak és joghatás kiváltására alkalmas) tájékoztatni.

(A végzés tartalmazza azt is, hogyha 30 napon belül érdemben nem döntenek az ügyében Önt mintegy kárpótlásul az elhúzódó ügyintézés miatt 10.000 forint is megilleti, amelyet a járási hivatal fizet Önnek. Ezen felül a késedelem miatt jogosult az Ebtv. szerinti késedelmi kamatra is.)

Ha tehát a leadástól számított 5+8=13 napon belül az ellátását nem kapta meg és függő hatályú végzést sem küldtek az Ön részére mindenképpen érdeklődjön az ügy állásáról, illetve írásban nyújtson be panaszt a járási hivatalnak mellékelve a foglalkoztató által kiadott átvételi elismervény másolatát is.

Javasolt továbbá elolvasni az itt található panasz mintákat is:

PANASZ MINTA A MUNKÁLTATÓ A TÁPPÉNZ ELŐTERJESZTÉSÉT MEGTAGADTA

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

FELLEBBEZÉS A JÁRÁSI HIVATAL NEM HAJLANDÓ A MUNKÁLTATÓT KÖTELEZNI A FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSÁRA

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Személyes konzultáció kezdeményezése a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjénél / Járási Hivatal hivatalvezetőjénél

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Norbi1994 # e-mail 2019.11.13. 09:22

Tisztelt Jogi fórum kedves forumozók!

A következő kérdésben szeretném a tanácsukat kikérni:
Terhes feleségem óvónőként dolgozik diploma nélküli gyakornoki státuszban, nyelvvizsga hiánya miatt. Ezen státusza 2020 január 31.-én megszűnik, mivel a nyelvvizsgát nem tudta megszerezni.
Kérdésem hogy elveszítheti-e az állását 5 hónapos terhesen Január 31.-én, ha előtte már táppénzre került.

A választ előre is köszönöm!

Kitti877 # e-mail 2019.11.12. 22:47

Tisztelt Jogi Fórum!

Október 10-től meg tudtam igényelni a CSED-et, mivel a kisbabámat november 6.-ra vártam. A munkáltatómnak küldtem az összes papírt, ami a CSED-hez kell,ő intézte, de nem kifizetohely. Tudna abban segíteni, hogy hány nap az atfutasi ideje? Ön szerint mikorra várható a kifizetés?

Válaszát előre is köszönöm!

intentio #   2019.10.03. 08:08

virágoskert58 2019.10.02. 15:44
Tisztelt szakértő!
Hogyan számitják ki a táppénz összegét, ha valaki két hónapot dolgozik egy munkáltatónál 8 órás műszakban, majd következő hónapban a munkaidőt lecsökkentik 4 órásra, és rá egy napra éri az üzemi baleset?Ugyanaz a munkáltató, ugyanaz a beosztás, csak a munkaidő keret csökkent le. Figyelembe kell-e venni a táppénz számitásánál az előző két hónapot, vagy csak a jelenlegi 4 órásat, vagyis egy napot., amit dolgozott a baleset előtt, és csak 4 órára kapja a táppénzt?
Nem kell ilyenkor a munkáltatónál ledolgozott összes jövedelmet beszámitani? Kérdeztem A TB hivatalban, egyértelműen nem tudják értelmezni a jogszabályt, szerintük, csak a 4 órás jár. Egy másik TB központ szerint az összes jövedelem számit. Irtam, a kormányhivatalnak, egyértelmű állásfoglalást kértem, válasz nincs.Addig sajnos csak a 4 órás nagyon kevés táppénzt kapjuk.
Köszönök bármilyen segitséget ez ügyben!

T. Kérdező!

Ekként:

Ebtv. 55. § (7) A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(8) Ha a biztosított a (7) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(9) A baleseti táppénz összege azonos a (7) és (8) bekezdés alapján számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával.

Ha és amennyiben munkaszerződés módosítással kizárólag a napi munkaidő csökkent 8 óráról 4 órára, de a munkáltató (munkakör, munkavégzés helye stb.) ugyanaz, és a TB szerv (vélhetően a munkáltató téves adatszolgáltatása alapján) csak a módosított, 4 órás bére alapján állapította meg a baleseti táppénz összegét az jogszerűtlen, annak soron kívüli felülvizsgálata indokolt.

A helyszíni ellenőrzés keretében történő felülvizsgálatot írásban, a régi és az új munkaszerződésének csatolásával (elég a fénymásolat) és az előzmények pontos, érthető közlésével kezdeményezheti a baleset üzemiségét elismerő TB szervnél.

virágoskert58 # e-mail 2019.10.02. 15:44

Tisztelt szakértő!

Hogyan számitják ki a táppénz összegét, ha valaki két hónapot dolgozik egy munkáltatónál 8 órás műszakban, majd következő hónapban a munkaidőt lecsökkentik 4 órásra, és rá egy napra éri az üzemi baleset?Ugyanaz a munkáltató, ugyanaz a beosztás, csak a munkaidő keret csökkent le. Figyelembe kell-e venni a táppénz számitásánál az előző két hónapot, vagy csak a jelenlegi 4 órásat, vagyis egy napot., amit dolgozott a baleset előtt, és csak 4 órára kapja a táppénzt?
Nem kell ilyenkor a munkáltatónál ledolgozott összes jövedelmet beszámitani? Kérdeztem A TB hivatalban, egyértelműen nem tudják értelmezni a jogszabályt, szerintük, csak a 4 órás jár. Egy másik TB központ szerint az összes jövedelem számit. Irtam, a kormányhivatalnak, egyértelmű állásfoglalást kértem, válasz nincs.Addig sajnos csak a 4 órás nagyon kevés táppénzt kapjuk.
Köszönök bármilyen segitséget ez ügyben!

ronkovics86 #   2019.06.25. 15:08

Tisztelt Jogi Fórum!

Jelenleg 1,5 éves kisfiammal vagyok itthon GYED-en, akit 2019 decemberétől felvennének bölcsődébe. Terveim szerint a régi munkahelyemre (ahol 2013-tól 2017 majdnem végéig dolgoztam) 4 órás munkaviszonyba mennék vissza dolgozni.
Kérdésem, hogy ez mennyire érintene hátrányosan, ha a GYES egy éve alatt újabb gyermekkel esnék teherbe. Ha jól gondolom, az esetleges veszélyeztetett terhesség miatti táppénzt a 4 órás munkabérből számolnák? És ezt követően a CSED-et és a GYED-et mi alapján állapítanák meg? Ilyen esetben alkalmazható a kedvezményszabály, mi szerint nem kaphatok kevesebb CSED-et, mint az első gyermeknél? Ez a GYED-re is vonatkozik? Vagy amennyiben 180 nap biztosítási jogviszonyom létrejön a 4 órás munkából, onnantól kezdve abból számolnak mindent? (Attól, hogy nem 8, hanem 4 órában dolgoznék, ugyanannak a jogviszonynak számít?)

Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel:
ronkovics86

drbjozsef #   2019.06.16. 19:15

ha a munkáltatóm közös megeggyezésel ki akar léptetni mit tudok tenni?

Nemigen értelmes ez a kérdés, de végülis, attól függ mit szeretnél. Ha nem tetszenek a feltételei nem írod alá, ha megfelelnek a feltételei, aláírod.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Magnes1981 # e-mail 2019.06.16. 12:50

Kedves Szakértő!
2009. Januárjában táppénzre kerűltem első gyermekemet várva aki 2009.05.11.én született.
A második gyerek 2012.07.23.án született, a harmadik. 2014.04.03. án, a negyedik 2016.06.20.án.
Most fogja betölteni a 3.évét.
Az lenne a kérdésem hogy mennyi szabafság jar erre az időre és ha a munkáltatóm közös megeggyezésel ki akar léptetni mit tudok tenni?
Köszönettel: Magnes1981

intentio #   2019.06.13. 09:08

Igen.

garfa # e-mail 2019.06.13. 03:33

Tisztelt Jogi fórum!
Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben a kisbabámat 2019.09.hó végére várom, és a szülés napjától tervezem igénybe venni a CSED-et, akkor a jövedelmeket 2019.06.30-tól visszafelé 180 napra fogják figyelembe venni? Köszönöm előre is válaszukat.

Jereván #   2019.06.12. 09:10

Zsannka 2019.06.12. 08:53
Tisztelt Szakértő!
Augusztusban születik első gyermekem, munkáltatóm preferálja az összes éves szabadságom kiadását.
Kérdésem arra vonatkozik, hogy köteles vagyok-e,illetve kivehetem-e egyáltalán a CSED idejére járó szabadságomat is a szülés előtt??
Köszönöm válaszát.
üdv
Zsannka

T. Kérdező!

Nem jellemző, hogy a munkáltató előre kiadja a dolgozó szabadságát, de a törvény kifejezetten nem is tiltja, viszont egy esetleges munkaviszony megszűnése esetén köteles visszafizetni a túlvett napokra kapott összeget.

(Csak halkan jegyzem meg, mi történik akkor, ha a szülés közben akár Ön, akár a gyermek, vagy akár mindketten meghalnak. A gyermek halála esetén előbb-utóbb nyilvánvalóan visszaáll dolgozni, viszont ekkor már nem lesz egy nap szabadsága sem…)

Egyebekben a szabadság kiadásáról az Mt. ekként rendelkezik:

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ennek során a 121. § megfelelően irányadó.

A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3)72 A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

  1. a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
  2. a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
  3. kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Zsannka # e-mail 2019.06.12. 08:53

Tisztelt Szakértő!

Augusztusban születik első gyermekem, munkáltatóm preferálja az összes éves szabadságom kiadását.
Kérdésem arra vonatkozik, hogy köteles vagyok-e,illetve kivehetem-e egyáltalán a CSED idejére járó szabadságomat is a szülés előtt??

Köszönöm válaszát.
üdv
Zsannka

vaczkor... #   2019.06.03. 07:45

Zsuukaxd 2019.05.31. 12:00

Tisztelt szakèrtő!
Jelenleg álláskeresèsi járadèkon vagyok június 20-ig összesen 52 napot állapìtottak meg, a 365 nap biztosìtási viszonyom meg is van. Október 20.-ára vagyok kiìrva.
Az lenne a kèrdèsem,melyik a jobb megoldás, ha most bejelentett munkaviszonyt lètesìtenék a október 20.-ig, vagy ha csak a baba születèse elött egy hónappal. Ez egy ismerős vállalkozása lenne. Melyik esetben hogy számolnák a csed-et, gyed-et havonta fix lenne a keresetem? Ha táppènzre mennèk ebben az időszakban, az válzotatna az ellátás összegèn?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el.

Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is (január és július) változtatja, így a „hogyan járnék jobban, mennyiben változna az összeg, ha” kérdésekre jelen fórum keretein belül érdemi választ nem lehet adni.

Az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy éljen ezzel a lehetőséggel ekként:

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Zsuukaxd # e-mail 2019.05.31. 12:00

Tisztelt szakèrtő!
Jelenleg álláskeresèsi járadèkon vagyok június 20-ig összesen 52 napot állapìtottak meg, a 365 nap biztosìtási viszonyom meg is van. Október 20.-ára vagyok kiìrva.
Az lenne a kèrdèsem,melyik a jobb megoldás, ha most bejelentett munkaviszonyt lètesìtenék a október 20.-ig, vagy ha csak a baba születèse elött egy hónappal. Ez egy ismerős vállalkozása lenne. Melyik esetben hogy számolnák a csed-et, gyed-et havonta fix lenne a keresetem? Ha táppènzre mennèk ebben az időszakban, az válzotatna az ellátás összegèn?
Válaszát előre is köszönöm!

safranek... # e-mail 2019.05.31. 10:59

Dóridóri 2019.05.27. 16:11
Tisztelt Szakértő!
2019. október 8-ra várom első gyermekemet. Ha már szeptember hónap folyamán igénybe szeretném venni a CSED-et, akkor - ha jól tudom - a számítás alapja a 2019. június 30-at megelőző 180 nap jövedelme lesz. (Kb. 8 éve megszakítás nélküli a munkaviszonyom.) Ez kb. a 2019. január 1. és június 30. közti időszak. Olvastam egy ilyet: "A 180 napi jövedelem keresésekor azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig is vissza lehet menni." Ez igaz?
Van lehetőségem arra, hogy a CSED számítás alapja a 2018. december 1. és 2019. május 31. közti időszak legyen? (Decemberben kaptam bónuszt és az jelentősen megnövelné a CSED-em összegét.)
Előre is köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

Igaz, de csak akkor lehet visszamenni, ha a 2019. január 1. és június 30. közti időszakban nem volt jövedelme mert pl. táppénzen volt, vagy fizetésnélküli szabadságban részesült stb. és cak annyi nappal tolható ki ez az időszak ahány ilyen, bérrel el nem látott napja volt.

Mindezek alapján tehát nem, nincs lehetősége rá.

(Ebben nem Ön dönt, nincs választási lehetősége, az igényelbíráló fogja a kieső napok alapján meghatározni a jogszabály szerinti számítási időszakot.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…