Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


csed, gyed, táppénz, szabit kivenni?

intentio #   2019.10.03. 08:08

virágoskert58 2019.10.02. 15:44
Tisztelt szakértő!
Hogyan számitják ki a táppénz összegét, ha valaki két hónapot dolgozik egy munkáltatónál 8 órás műszakban, majd következő hónapban a munkaidőt lecsökkentik 4 órásra, és rá egy napra éri az üzemi baleset?Ugyanaz a munkáltató, ugyanaz a beosztás, csak a munkaidő keret csökkent le. Figyelembe kell-e venni a táppénz számitásánál az előző két hónapot, vagy csak a jelenlegi 4 órásat, vagyis egy napot., amit dolgozott a baleset előtt, és csak 4 órára kapja a táppénzt?
Nem kell ilyenkor a munkáltatónál ledolgozott összes jövedelmet beszámitani? Kérdeztem A TB hivatalban, egyértelműen nem tudják értelmezni a jogszabályt, szerintük, csak a 4 órás jár. Egy másik TB központ szerint az összes jövedelem számit. Irtam, a kormányhivatalnak, egyértelmű állásfoglalást kértem, válasz nincs.Addig sajnos csak a 4 órás nagyon kevés táppénzt kapjuk.
Köszönök bármilyen segitséget ez ügyben!

T. Kérdező!

Ekként:

Ebtv. 55. § (7) A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(8) Ha a biztosított a (7) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(9) A baleseti táppénz összege azonos a (7) és (8) bekezdés alapján számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával.

Ha és amennyiben munkaszerződés módosítással kizárólag a napi munkaidő csökkent 8 óráról 4 órára, de a munkáltató (munkakör, munkavégzés helye stb.) ugyanaz, és a TB szerv (vélhetően a munkáltató téves adatszolgáltatása alapján) csak a módosított, 4 órás bére alapján állapította meg a baleseti táppénz összegét az jogszerűtlen, annak soron kívüli felülvizsgálata indokolt.

A helyszíni ellenőrzés keretében történő felülvizsgálatot írásban, a régi és az új munkaszerződésének csatolásával (elég a fénymásolat) és az előzmények pontos, érthető közlésével kezdeményezheti a baleset üzemiségét elismerő TB szervnél.

virágoskert58 # e-mail 2019.10.02. 15:44

Tisztelt szakértő!

Hogyan számitják ki a táppénz összegét, ha valaki két hónapot dolgozik egy munkáltatónál 8 órás műszakban, majd következő hónapban a munkaidőt lecsökkentik 4 órásra, és rá egy napra éri az üzemi baleset?Ugyanaz a munkáltató, ugyanaz a beosztás, csak a munkaidő keret csökkent le. Figyelembe kell-e venni a táppénz számitásánál az előző két hónapot, vagy csak a jelenlegi 4 órásat, vagyis egy napot., amit dolgozott a baleset előtt, és csak 4 órára kapja a táppénzt?
Nem kell ilyenkor a munkáltatónál ledolgozott összes jövedelmet beszámitani? Kérdeztem A TB hivatalban, egyértelműen nem tudják értelmezni a jogszabályt, szerintük, csak a 4 órás jár. Egy másik TB központ szerint az összes jövedelem számit. Irtam, a kormányhivatalnak, egyértelmű állásfoglalást kértem, válasz nincs.Addig sajnos csak a 4 órás nagyon kevés táppénzt kapjuk.
Köszönök bármilyen segitséget ez ügyben!

ronkovics86 #   2019.06.25. 15:08

Tisztelt Jogi Fórum!

Jelenleg 1,5 éves kisfiammal vagyok itthon GYED-en, akit 2019 decemberétől felvennének bölcsődébe. Terveim szerint a régi munkahelyemre (ahol 2013-tól 2017 majdnem végéig dolgoztam) 4 órás munkaviszonyba mennék vissza dolgozni.
Kérdésem, hogy ez mennyire érintene hátrányosan, ha a GYES egy éve alatt újabb gyermekkel esnék teherbe. Ha jól gondolom, az esetleges veszélyeztetett terhesség miatti táppénzt a 4 órás munkabérből számolnák? És ezt követően a CSED-et és a GYED-et mi alapján állapítanák meg? Ilyen esetben alkalmazható a kedvezményszabály, mi szerint nem kaphatok kevesebb CSED-et, mint az első gyermeknél? Ez a GYED-re is vonatkozik? Vagy amennyiben 180 nap biztosítási jogviszonyom létrejön a 4 órás munkából, onnantól kezdve abból számolnak mindent? (Attól, hogy nem 8, hanem 4 órában dolgoznék, ugyanannak a jogviszonynak számít?)

Válaszukat előre is köszönöm, tisztelettel:
ronkovics86

drbjozsef #   2019.06.16. 19:15

ha a munkáltatóm közös megeggyezésel ki akar léptetni mit tudok tenni?

Nemigen értelmes ez a kérdés, de végülis, attól függ mit szeretnél. Ha nem tetszenek a feltételei nem írod alá, ha megfelelnek a feltételei, aláírod.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Magnes1981 # e-mail 2019.06.16. 12:50

Kedves Szakértő!
2009. Januárjában táppénzre kerűltem első gyermekemet várva aki 2009.05.11.én született.
A második gyerek 2012.07.23.án született, a harmadik. 2014.04.03. án, a negyedik 2016.06.20.án.
Most fogja betölteni a 3.évét.
Az lenne a kérdésem hogy mennyi szabafság jar erre az időre és ha a munkáltatóm közös megeggyezésel ki akar léptetni mit tudok tenni?
Köszönettel: Magnes1981

intentio #   2019.06.13. 09:08

Igen.

garfa # e-mail 2019.06.13. 03:33

Tisztelt Jogi fórum!
Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben a kisbabámat 2019.09.hó végére várom, és a szülés napjától tervezem igénybe venni a CSED-et, akkor a jövedelmeket 2019.06.30-tól visszafelé 180 napra fogják figyelembe venni? Köszönöm előre is válaszukat.

Jereván #   2019.06.12. 09:10

Zsannka 2019.06.12. 08:53
Tisztelt Szakértő!
Augusztusban születik első gyermekem, munkáltatóm preferálja az összes éves szabadságom kiadását.
Kérdésem arra vonatkozik, hogy köteles vagyok-e,illetve kivehetem-e egyáltalán a CSED idejére járó szabadságomat is a szülés előtt??
Köszönöm válaszát.
üdv
Zsannka

T. Kérdező!

Nem jellemző, hogy a munkáltató előre kiadja a dolgozó szabadságát, de a törvény kifejezetten nem is tiltja, viszont egy esetleges munkaviszony megszűnése esetén köteles visszafizetni a túlvett napokra kapott összeget.

(Csak halkan jegyzem meg, mi történik akkor, ha a szülés közben akár Ön, akár a gyermek, vagy akár mindketten meghalnak. A gyermek halála esetén előbb-utóbb nyilvánvalóan visszaáll dolgozni, viszont ekkor már nem lesz egy nap szabadsága sem…)

Egyebekben a szabadság kiadásáról az Mt. ekként rendelkezik:

60. A szabadság kiadása

122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ennek során a 121. § megfelelően irányadó.

A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3)72 A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

  1. a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
  2. a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
  3. kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Zsannka # e-mail 2019.06.12. 08:53

Tisztelt Szakértő!

Augusztusban születik első gyermekem, munkáltatóm preferálja az összes éves szabadságom kiadását.
Kérdésem arra vonatkozik, hogy köteles vagyok-e,illetve kivehetem-e egyáltalán a CSED idejére járó szabadságomat is a szülés előtt??

Köszönöm válaszát.
üdv
Zsannka

vaczkor... #   2019.06.03. 07:45

Zsuukaxd 2019.05.31. 12:00

Tisztelt szakèrtő!
Jelenleg álláskeresèsi járadèkon vagyok június 20-ig összesen 52 napot állapìtottak meg, a 365 nap biztosìtási viszonyom meg is van. Október 20.-ára vagyok kiìrva.
Az lenne a kèrdèsem,melyik a jobb megoldás, ha most bejelentett munkaviszonyt lètesìtenék a október 20.-ig, vagy ha csak a baba születèse elött egy hónappal. Ez egy ismerős vállalkozása lenne. Melyik esetben hogy számolnák a csed-et, gyed-et havonta fix lenne a keresetem? Ha táppènzre mennèk ebben az időszakban, az válzotatna az ellátás összegèn?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el.

Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is (január és július) változtatja, így a „hogyan járnék jobban, mennyiben változna az összeg, ha” kérdésekre jelen fórum keretein belül érdemi választ nem lehet adni.

Az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy éljen ezzel a lehetőséggel ekként:

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Zsuukaxd # e-mail 2019.05.31. 12:00

Tisztelt szakèrtő!
Jelenleg álláskeresèsi járadèkon vagyok június 20-ig összesen 52 napot állapìtottak meg, a 365 nap biztosìtási viszonyom meg is van. Október 20.-ára vagyok kiìrva.
Az lenne a kèrdèsem,melyik a jobb megoldás, ha most bejelentett munkaviszonyt lètesìtenék a október 20.-ig, vagy ha csak a baba születèse elött egy hónappal. Ez egy ismerős vállalkozása lenne. Melyik esetben hogy számolnák a csed-et, gyed-et havonta fix lenne a keresetem? Ha táppènzre mennèk ebben az időszakban, az válzotatna az ellátás összegèn?
Válaszát előre is köszönöm!

safranek... # e-mail 2019.05.31. 10:59

Dóridóri 2019.05.27. 16:11
Tisztelt Szakértő!
2019. október 8-ra várom első gyermekemet. Ha már szeptember hónap folyamán igénybe szeretném venni a CSED-et, akkor - ha jól tudom - a számítás alapja a 2019. június 30-at megelőző 180 nap jövedelme lesz. (Kb. 8 éve megszakítás nélküli a munkaviszonyom.) Ez kb. a 2019. január 1. és június 30. közti időszak. Olvastam egy ilyet: "A 180 napi jövedelem keresésekor azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig is vissza lehet menni." Ez igaz?
Van lehetőségem arra, hogy a CSED számítás alapja a 2018. december 1. és 2019. május 31. közti időszak legyen? (Decemberben kaptam bónuszt és az jelentősen megnövelné a CSED-em összegét.)
Előre is köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

Igaz, de csak akkor lehet visszamenni, ha a 2019. január 1. és június 30. közti időszakban nem volt jövedelme mert pl. táppénzen volt, vagy fizetésnélküli szabadságban részesült stb. és cak annyi nappal tolható ki ez az időszak ahány ilyen, bérrel el nem látott napja volt.

Mindezek alapján tehát nem, nincs lehetősége rá.

(Ebben nem Ön dönt, nincs választási lehetősége, az igényelbíráló fogja a kieső napok alapján meghatározni a jogszabály szerinti számítási időszakot.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

safranek... # e-mail 2019.05.31. 10:47

Annie92 2019.05.29. 06:57

Tisztelt Szakértő!
KATA-es egyéni vállalkozó vagyok. Július 2-ára vagyok kiírva. Az lenne a kérdésem, hogy ha júniustól igényelném a CSED-et vagy elmennék tápoénzre és mentességet kérnék a KATA összegének befizetése alól akkor ez befolyásolná-e hátrányosan a CSED - GYED összegét?
Nagyon szépen köszönöm a választ!

T. Kérdező!

Álláspontom szerint nem.

safranek... # e-mail 2019.05.31. 10:24

Izsok88 2019.05.29. 15:31

Tisztelt Szakértők !

Szeretném kérdezni, hogy a 24 hetes szülési szabadság, csed alatt köztisztviselő részére a cafetéria juttatás jár-e, vagy adható? Ha a szervezet közszolgálati szabályzatában erre nem térnek ki.

Előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Minisztériumoknál, központi hivataloknál stb. van külön cafetéria szabályzat is.

Tisztázandó, hogy a kérdéses szervezetnél van-e olyan szabályzat, vagy belső vezetői utasítás amelyben a kérdéskört szabályozzák.

Ezzel kapcsolatban érdeklődjön a közvetlen felettesénél, illetve a jogi, vagy a humánpolitikai főosztályon.

Izsok88 # e-mail 2019.05.29. 15:31

Tisztelt Szakértők !

Szeretném kérdezni, hogy a 24 hetes szülési szabadság, csed alatt köztisztviselő részére a cafetéria juttatás jár-e, vagy adható? Ha a szervezet közszolgálati szabályzatában erre nem térnek ki.

Előre is köszönöm!

Annie92 # e-mail 2019.05.29. 06:57

Tisztelt Szakértő!
KATA-es egyéni vállalkozó vagyok. Július 2-ára vagyok kiírva. Az lenne a kérdésem, hogy ha júniustól igényelném a CSED-et vagy elmennék tápoénzre és mentességet kérnék a KATA összegének befizetése alól akkor ez befolyásolná-e hátrányosan a CSED - GYED összegét?
Nagyon szépen köszönöm a választ!

Dóridóri # e-mail 2019.05.27. 16:11

Tisztelt Szakértő!

2019. október 8-ra várom első gyermekemet. Ha már szeptember hónap folyamán igénybe szeretném venni a CSED-et, akkor - ha jól tudom - a számítás alapja a 2019. június 30-at megelőző 180 nap jövedelme lesz. (Kb. 8 éve megszakítás nélküli a munkaviszonyom.) Ez kb. a 2019. január 1. és június 30. közti időszak. Olvastam egy ilyet: "A 180 napi jövedelem keresésekor azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig is vissza lehet menni." Ez igaz?
Van lehetőségem arra, hogy a CSED számítás alapja a 2018. december 1. és 2019. május 31. közti időszak legyen? (Decemberben kaptam bónuszt és az jelentősen megnövelné a CSED-em összegét.)

Előre is köszönöm a válaszát!

Zengőbérci #   2019.04.09. 07:48

Pumukli0214 2019.04.08. 18:24

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYES-en vagyok fizetés nélküli szabadságon, valamint tehes vagyok ismét, októberi szülési időponttal. A munkaviszonyom meg fog szűnni a napokban, és új munkaviszony van kilátásban. Ahhoz, hogy a csed, gyed ellátást az új munkahely fizetése alapján számolják ki, mennyi időnek kell eltelnie a két munkaviszony között, hogy az új alapján számoljanak?
Az új munkahelyen a váltást követően mikor lehet táppénzre menni?
Köszönöm előre is!

T. Kérdező!

A hatályos jogszabályok alapján az új babára a csed és gyed ellátások összegét kizárólag az új jogviszonyában elért keresete és/vagy a munkaszerződésében szereplő összeg alapján kell kiszámolni.

Nincs ilyen feltétel, ha az egyik napon az egyik, a másik napon pedig már a másik, azaz az új munkahelyén dolgozik akkor is az új babára a csed és gyed ellátások összegét kizárólag az új jogviszonyában elért keresete és/vagy a munkaszerződésében szereplő összeg alapján kell kiszámolni.

Amennyiben orvosilag indokolt akár a jogviszony létrejöttét követő napon azzal, hogy a táppénz igényjog szempontjából fontos, hogy a két jogviszony között 30 napnál hoszabb megszakítás ne legyen.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Pumukli0214 # e-mail 2019.04.08. 18:24

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYES-en vagyok fizetés nélküli szabadságon, valamint tehes vagyok ismét, októberi szülési időponttal. A munkaviszonyom meg fog szűnni a napokban, és új munkaviszony van kilátásban. Ahhoz, hogy a csed, gyed ellátást az új munkahely fizetése alapján számolják ki, mennyi időnek kell eltelnie a két munkaviszony között, hogy az új alapján számoljanak?
Az új munkahelyen a váltást követően mikor lehet táppénzre menni?
Köszönöm előre is!

Jereván #   2019.04.01. 07:56

Noni1990 2019.03.31. 17:08

T.Szakértő!
Tanárként dolgozom egy munkahelyen 2017 júliusa óta határozatlan szerződéssel (előtte is de akkor megszakadt nyárra) . Terhes lettem és a szülés várható időpontja nov. 07 eddig. A tanévnek júniusban vége. A munkáltatómat ismerve ragaszkodni fog a felmondáshoz. Ha kivenném az összes szabadságot és igényelném az álláskeresési járulékot, azután kaphatnék CSED-et?Ill. ilyen esetben hová kell majd a Csed iránti kérelmemet benyújtanom?
Köszönöm a válaszát
Noémi

Kedves Noémi!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.

Az igényt a munkaügyi központban, az Ön ügyeit intéző ügyintézőnél kell jelezni/bejelenteni, ezt követően Ők fogják kiállítani, hitelesíteni és a TB részére megküldeni az előírt foglalkoztatói igazolást, mint igénylő nyomtatványt.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Noni1990 # e-mail 2019.03.31. 17:08

T.Szakértő!
Tanárként dolgozom egy munkahelyen 2017 júliusa óta határozatlan szerződéssel (előtte is de akkor megszakadt nyárra) . Terhes lettem és a szülés várható időpontja nov. 07 eddig. A tanévnek júniusban vége. A munkáltatómat ismerve ragaszkodni fog a felmondáshoz. Ha kivenném az összes szabadságot és igényelném az álláskeresési járulékot, azután kaphatnék CSED-et?Ill. ilyen esetben hová kell majd a Csed iránti kérelmemet benyújtanom?
Köszönöm a válaszát
Noémi

Jereván #   2019.03.27. 15:13

Muno 2019.03.27. 12:50

Tisztelt Szakértő!

Március 26-tól táppénzen vagyok 9es kóddal, a szülés várható időpontja 2019 augusztus. 5 éve dolgozom a mostani munkáltatónál, több mint 180 bérezett napom van 2018.januartól.
1.A táppénzemet a 2018.12.31-től visszafelé számított 180 nap bérezett nap alapján fogják kiszámolni?
2.A csed alapja szintén a 2018.12.31-től visszafelé számított 180 napi jövedelem lesz, vagy a 180 bérezett napot a táppénz előtti naptól, 2019. Március 25-től fogják keresni visszamenőleg?

Köszönettel: Erika

Kedves Erika!

  1. Igen.
  2. Március 25-től. (Pontosabban 2019.05.31-től, de mivel táppénzben részesült ténylegesen 03.25-től.)
Muno # e-mail 2019.03.27. 12:50

Tisztelt Szakértő!

Március 26-tól táppénzen vagyok 9es kóddal, a szülés várható időpontja 2019 augusztus. 5 éve dolgozom a mostani munkáltatónál, több mint 180 bérezett napom van 2018.januartól.

  1. A táppénzemet a 2018.12.31-től visszafelé számított 180 nap bérezett nap alapján fogják kiszámolni?
  2. A csed alapja szintén a 2018.12.31-től visszafelé számított 180 napi jövedelem lesz, vagy a 180 bérezett napot a táppénz előtti naptól, 2019. Március 25-től fogják keresni visszamenőleg?

Köszönettel: Erika

sortie #   2019.03.27. 10:52

betuteszta 2019.03.25. 11:57

Tisztelt szakértő!
Az előny/kedvezményszabállyal kapcsolatban lenne kérdésem.
Első gyermekem 2015 áprilisában született, akkor 8 év munkaviszony után kaptam tgyást, gyedet. Majd egy évre visszamentem dolgozni 4 órában (azaz fele annyi pénzért) és 2018 márciusában megszületett második gyermekem. Kedvezményszabály alapján számították ki nekem a csed és a gyed összegét.
Kérdésem: ha a harmadik gyermek a jelenlegi gyed/gyes alatt születne, mi alapján számítják majd a következő csedet? (Jogviszonyban nem történt változás)
Köszönöm válaszát!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

sortie #   2019.03.27. 10:50

szabolcskai 2019.03.26. 08:07

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg feleségem veszi igénybe a GYED extrát. Megéri-e átíratni az én nevemre, mivel magasabb a jövedelmem?
Válaszát előre is megköszönve:
Krisztián

Ennyi adat alapján érdemi válasz nem adható.