Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


csed, gyed, táppénz, szabit kivenni?

marianna82 # e-mail 2016.07.08. 10:42

Tisztelt Szakértő.A kérdésem a következő:3 hónapos terhes vagyok jelenlegi munkahelyemen 3 hónapja dolgozom vagyis most járt le a próbaidőm az új szerződésemet még nem kaptam meg .Elmehetek már most is táppénzre vagy inkább várjam meg az új szerződésemet ?Kirúghatnak-e ha lejárt a 3 hónap próbaidőm de még az új szerződést nem kaptam meg?
Válaszát köszönöm:Marianna

intentio #   2016.05.17. 11:09

Anya26 2016.05.10. 16:58

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben:

Jelenleg Gyed-en vagyok a 6,5 hónapos babámmal.
A problémám a következő lenne 2013-ban szültem az első babámat, akivel még javában Gyeden, majd Gyesen voltam mikor a 2. baba született. A Gyed lejártát követően(amit az 1. gyerek után kaptam) 2015. májusában a munkáltatóm kifizette a 25 nap szabadságomat, ami felhalmozódott (ekkor már Gyest kaptam), majd mivel kiderült jön a 2. baba, a szabadság után táppénzen voltam szülésig.
A baj ott van, hogy úgy tudtam a 2. gyerekre is ugyanannyit fogok kapni Csed-et, mint az elsőre, de ennek ellenére a 2015-ös munkaviszonyom /szabadságaim alapján számolták ki, ami harmada lett, annak amit az első gyereknél kaptam. 56 nap alapján számolták ki ( ami feltételezem a 25 nap szabadság, a hétvégék és a táppénz első 15 napja és ez idő alatti hétvégékből jön ki), hozzáteszem azonnal 9-es kóddal kerültem táppénzre szóval a munkáltatóm nekem nem fizetett betegszabadságot, így ezt nem is értem miért számolták bele. Kérdésem az lenne, hogy az én esetemben a Csed kedvezményszabály nem érvényesíthető? Van értelme fellebbezést benyújtanom az összeg felülbírálatára? A nagyobbik gyerek után 2016 áprilisig kaptam a Gyest. Már Gyedet kapok a kicsi után, amit szintén ez alapján az 56 nap alapján számoltak, szóval ez sem annyi, mint az első gyereknél. Köszönöm a választ!

Amennyiben a döntéssel (határozatban foglaltakkal) nem ért egyet, úgy élhet a jogorvoslati joggal.

A jogorvoslati eljárást az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

Az ügyirat ismeretének hiányában a kérdésére sem határozott igent, sem nemet nem lehet mondani.

Az előnyszabályt ekként kell alkamazni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

intentio #   2016.05.17. 11:03

napocska79 2016.05.13. 21:08
Lenne egy kérdésem.

Március 7 én kezdtem el dolgozni.
Előtte munkanélkülin voltam egy hónapig.
Előtte dolgoztam folyamatosan.
Március 12 én táppénzre kerültem ezért a munkáltatóm felmondott április 18-val.
Az új munkáltatómmal Április 22 én kötöttem szerződést dolgozom.

A kérdésem mi van ha nincs meg a csedhez a 180 nap a szülésig.
Április 22 töl 193 napom lenne meg ha minden rendben van.
Ha hamarabb szülök véletlenül nem jár a négy nap megszakítás miatt a csed?

Az előző kérdéseit nem ismerem.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (A jogosultsági feltételeknél tehát 180 napról tehát szó sincs!!!
Amikor a csed összegét számolják ki akkor keresnek első körben 180 napi keresetet ez azonban nem jogosultsági feltétel. Ha nincs 180 napi bére, akkor a jogalkotó egy másik szabály alkalmazását írja elő az összeg meghatározásához. )

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

napocska79 # e-mail 2016.05.13. 21:08

Lenne egy kérdésem. Március 7 én kezdtem el dolgozni. Előtte munkanélkülin voltam egy hónapig. Előtte dolgoztam folyamatosan. Március 12 én táppénzre kerültem ezért a munkáltatóm felmondott április 18-val. Az új munkáltatómmal Április 22 én kötöttem szerződést dolgozom.
A kérdésem mi van ha nincs meg a csedhez a 180 nap a szülésig.Április 22 töl 193 napom lenne meg ha minden rendben van. Ha hamarabb szülök véletlenül nem jár a négy nap megszakítás miatt a csed?

Anya26 # e-mail 2016.05.10. 16:58

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben:

Jelenleg Gyed-en vagyok a 6,5 hónapos babámmal.
A problémám a következő lenne 2013-ban szültem az első babámat, akivel még javában Gyeden, majd Gyesen voltam mikor a 2. baba született. A Gyed lejártát követően(amit az 1. gyerek után kaptam) 2015. májusában a munkáltatóm kifizette a 25 nap szabadságomat, ami felhalmozódott (ekkor már Gyest kaptam), majd mivel kiderült jön a 2. baba, a szabadság után táppénzen voltam szülésig.
A baj ott van, hogy úgy tudtam a 2. gyerekre is ugyanannyit fogok kapni Csed-et, mint az elsőre, de ennek ellenére a 2015-ös munkaviszonyom /szabadságaim alapján számolták ki, ami harmada lett, annak amit az első gyereknél kaptam. 56 nap alapján számolták ki ( ami feltételezem a 25 nap szabadság, a hétvégék és a táppénz első 15 napja és ez idő alatti hétvégékből jön ki), hozzáteszem azonnal 9-es kóddal kerültem táppénzre szóval a munkáltatóm nekem nem fizetett betegszabadságot, így ezt nem is értem miért számolták bele. Kérdésem az lenne, hogy az én esetemben a Csed kedvezményszabály nem érvényesíthető? Van értelme fellebbezést benyújtanom az összeg felülbírálatára? A nagyobbik gyerek után 2016 áprilisig kaptam a Gyest. Már Gyedet kapok a kicsi után, amit szintén ez alapján az 56 nap alapján számoltak, szóval ez sem annyi, mint az első gyereknél. Köszönöm a választ!

Jereván #   2016.03.09. 13:07

babucika79 2016.03.07. 16:54
Szeretnék segítséget kérni az alábbi témával kapcsolatban.
Jelenleg GYED-en vagyok a 14 hónapos kisfiammal.

Kiderült,hogy 4 hetes terhes vagyok.

A kérdésem az lenne,hogy igénybe tudom venni a GYED extràt?
Azt olvastam,hogy az első gyerek jogàn jàr tovàbb.Viszont 2 évet megellözően 365 nap biztosìtott időnek meg kell lennie.
Nem tudom sajnos hogy müködik ez az egész sajna.
Ez ügyben szeretnék informàlódni.
Köszönöm szépen előre is.

Kedves babucika!

A GYED extra egy több elemből álló, az eddigi szabályozáshoz képest a kismamák számára kedvező változtatást tartalmazó csomag.

Ennek az egyik eleme, hogy akinek több gyermeke van az egyidejűleg több tb. ellátást is kaphat.

Az Ön esetére vonatkoztatva egyrészt kaphatja tovább az első gyermekre a GYED-et és a másodikra –a szülés napjától- a CSED-et.

Ez utóbbi feltétele, hogy a munkaviszonya továbbra is álljon fenn és a következő szülést megelőző két éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött nappal.

További információt itt olvashat, illetve kérdéseit itt és így teheti fel:

http://www.oep.hu/…extra_banner

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jereván #   2016.03.09. 12:58

MGergő 2016.03.09. 12:40
Tisztelt Szakértő!
Feleségem KATA-s egyéni vállalkozó, jelenleg táppénzen van babavárás miatt. A táppénz alapja: 81300 Ft. Ennek az 50%-a a táppénz bruttó összege (mert nincs 2 éves biztosítási jogviszonya), tehát 40650 Ft. Ebből vonnak 15% szja-t, tehát a nettónak 34553 Ft-nak kellene lennie. Mégis havi 32250-et kap.
Nem értem, miért, kérem segítsen! Vagy lehet, hogy valamit nem jól tudok?
Továbbá kérdezem, hogy a CSED és a GYED a 81300-nak hány százaléka lesz és ezekből mit vonnak?
Üdvözlettel: Máthé Gergely

Tisztelt Kérdező!

A táppénzt nem hónapra, hanem naptári napra adják.

Ahány napra szóló orvosi igazolást ad le a tb-nek annyi napra fognak a részére táppénzt számfejteni.

Az orvos a vonatkozó kormányrendelet szerint a hosszú, folyamatos orvosi igazolásokat két heti (14 napos) és nem havi bontásban adja ki.

81300/30=2710
2710x50%=1355
1355x28nap=37940-15%=32250 Ft,-

Számomra úgy tűnik, hogy Önök nem 30, hanem csak 28 napra adtak le orvosi igazolást, ezért 28 napra kaptak táppénzt.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a felesége vállalkozásának a székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának a segítségét, hogy a kérdéseire a választadják meg.

A CSED és a GYED mértéke 70%.

MGergő # e-mail 2016.03.09. 12:40

Tisztelt Szakértő!

Feleségem KATA-s egyéni vállalkozó, jelenleg táppénzen van babavárás miatt. A táppénz alapja: 81300 Ft. Ennek az 50%-a a táppénz bruttó összege (mert nincs 2 éves biztosítási jogviszonya), tehát 40650 Ft. Ebből vonnak 15% szja-t, tehát a nettónak 34553 Ft-nak kellene lennie. Mégis havi 32250-et kap.

Nem értem, miért, kérem segítsen! Vagy lehet, hogy valamit nem jól tudok?

Továbbá kérdezem, hogy a CSED és a GYED a 81300-nak hány százaléka lesz és ezekből mit vonnak?

Üdvözlettel: Máthé Gergely

babucika79 # e-mail 2016.03.07. 16:54

Szeretnék segítséget kérni az alàbbi témàval kapcsolatban.
Jelenleg GYED-en vagyok a 14 hónapos kisfiammal.
Kiderült,hogy 4 hetes terhes vagyok.
A kérdésem az lenne,hogy igénybe tudom venni a GYED extràt?
Azt olvastam,hogy az első gyerek jogàn jàr tovàbb.Viszont 2 évet megellözően 365 nap biztosìtott időnek meg kell lennie.
Nem tudom sajnos hogy müködik ez az egész sajna.
Ez ügyben szeretnék informàlódni.
Köszönöm szépen előre is.

babucika79 # e-mail 2016.03.07. 16:53

Szeretnék segítséget kérni az alàbbi témàval kapcsolatban.
Jelenleg GYED-en vagyok a 14 hónapos kisfiammal.
Kiderült,hogy 4 hetes terhes vagyok.
A kérdésem az lenne,hogy igénybe tudom venni a GYED extràt?
Azt olvastam,hogy az első gyerek jogàn jàr tovàbb.Viszont 2 évet megellözően 365 nap biztosìtott időnek meg kell lennie.
Nem tudom sajnos hogy müködik ez az egész sajna.
Ez ügyben szeretnék informàlódni.
Köszönöm szépen előre is.

Jusztasz #   2016.03.07. 13:07

csimi64 2016.03.07. 10:51
Köszönöm előbbi válaszát most annyiban változtatnál a kérdésen hogy abban az esetben ha nem telik le az egy év folyamatos táppénz,és úgy írnak ki kereső képesnek ,ki adják a bent maradt 17 nap szabadságot,de sajnos a munkámat nem tudom ellátni,mehetek e táppénzre és ha igen mennyi ideig?

Igen.

Annak, akinek van legalább 1 év folyamatos biztosításban töltött ideje az legfeljebb 1 évig jogosult táppénzre.

Az, aki tartósan keresőképtelen volt, meggyógyult, majd ismét keresőképtelen állományba került a táppénzre való jogosultságát az alábbiak szerint kell kiszámolni.

Meg kell nézni, hogy az új keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző 1 éven belül volt-e már táppénzben.

(Tehát nem a megelőző naptári évről van szó, hanem a közvetlenül megelőző 1 évről. Pl. Keresőképtelen 2016.03.15-től. Akkor azt nézik meg, hogy 2015.03.15-től 2016.03.14-ig terjedő időszakban összesen hány nap táppénzben részesült.)

Ha igen ezen táppénzes napok számát a 365 napból le kell vonni. Ahány nap marad annyi nap táppénzre lesz jogosult a betegszabadság lejárta után.

csimi64 # e-mail 2016.03.07. 10:51

Köszönöm előbbi válaszát most annyiban változtatnál a kérdésen hogy abban az esetben ha nem telik le az egy év folyamatos táppénz,és úgy írnak ki kereső képesnek ,ki adják a bent maradt 17 nap szabadságot,de sajnos a munkámat nem tudom ellátni,mehetek e táppénzre és ha igen mennyi ideig?

Jusztasz #   2016.03.07. 08:49

csimi64 2016.03.05. 19:06

Üdv olyan ügyben érdeklődnék hogy mi a teendő ha valaki egy évet töltött táppénzes állományban ,a rokkantositási kérelmét elutasitották de kezelő orvosai szerint sem tud folyamatos munkát végezni,munkahelyén még állományba van, 2015 ös évből bent maradt 17 szabadság. Az lenne a kérdés hogy mikor jogosult újra táppénzre.

Ha az orvos keresőképessé nyilvánítja, kiveszi a 17 nap szabadságot, majd a 18. napon ismét keresőképtelen állományba veszik, úgy jogosult 15 munkanap betegszabadságra és azt követően 17 nap táppénzre.

csimi64 # e-mail 2016.03.05. 19:06

Üdv olyan ügyben érdeklődnék hogy mi a teendő ha valaki egy évet töltött táppénzes állományban ,a rokkantositási kérelmét elutasitották de kezelő orvosai szerint sem tud folyamatos munkát végezni,munkahelyén még állományba van ,2015 ös évből bent maradt 17 szabadság.az lenne a kérdés hogy mikor jogosult újra táppénzre.

sortie #   2016.03.05. 09:54

krissy1010 2016.03.04. 16:54
Tisztelt sortie!
Akkor ha jól értem, ha tegyük fel, van 3 hónap előzetes, folyamatos biztosítási időm a táppénz igénybevételéhez, akkor maximum 3 hónap táppénzre vagyok csak jogosult, akkor is, ha közben veszélyeztetett terhes vagyok és tegyük fel az egész terhességem időszakára keresőképtelenné válok? Ez nem hangzik túl jól...
A többi 6 hónapra milyen lehetőségek vannak, mit lehet igénybe venni? Ha van, akkor gondolom a rendes szabadságot. De ha már az is elfogy, akkor fizetés nélküli szabadságot? Vagy marad a munka, miközben papíron keresőképtelen vagyok?
Köszönöm a válaszát!

  1. Jól érti.
  2. Amennyiben szociálisan rászorul kérhet méltányossági táppénzt.
krissy1010 # e-mail 2016.03.04. 16:54

Tisztelt sortie!

Akkor ha jól értem, ha tegyük fel, van 3 hónap előzetes, folyamatos biztosítási időm a táppénz igénybevételéhez, akkor maximum 3 hónap táppénzre vagyok csak jogosult, akkor is, ha közben veszélyeztetett terhes vagyok és tegyük fel az egész terhességem időszakára keresőképtelenné válok? Ez nem hangzik túl jól...
A többi 6 hónapra milyen lehetőségek vannak, mit lehet igénybe venni? Ha van, akkor gondolom a rendes szabadságot. De ha már az is elfogy, akkor fizetés nélküli szabadságot? Vagy marad a munka, miközben papíron keresőképtelen vagyok?

Köszönöm a válaszát!

sortie #   2016.03.04. 15:25

T. Kérdező!

  1. Közösen megegyeznek a munkáltatóval a szabadság kiadásával kapcsolatban.
  2. Ha ez nem lehetséges, akkor -amennyiben munkaviszonyban álló alkalmazott- az Mt. alábbi szakaszai szerint kell jogszerűen eljárni.
  3. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.

(2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

  1. a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
  2. a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
  3. kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

124. § (1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.

125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

3.A ki nem vett napok nem vesznek el, a terhesség és a GYED/GYES után, ha munkába áll ki kell adnia a munkáltatónak.

4.Egészségi állapota szempontjából mindegy, hogy táppénzen vagy szabadságon van, hiszen munkavégzési kötelezettsége egyik esetben sincs.

5. Én nem a GYED-re való jogosultságra, hanem az előzetes, folyamatos biztosítási idő függvényében folyósítható táppénz időtartamára utaltam. (Ha 50%-os táppénz kap és nincs kórházban, akkor nincs folyamatos bizztosítása. Márpedig táppénzt csak annyi napig kaphat, ahány biztosításban töltött nappal rendelkezett a keresőképtelenség kezdőnapját megelőzően.

krissy1010 # e-mail 2016.03.04. 15:04

Tisztelt sortie!

Köszönöm a válaszát!

A felmerült kérdéseire válaszolnék:

  • van előző munkaviszonyom is, így ha a táppénz is beleszámít a 365 napba, akkor meg lesz a jogosultsági időm.
  • az erre az évre bent lévő 24 nap szabadságomat szeretném egybefüggően kivenni, úgy tudom, erre lehetőség van, a munkáltatómmal egyeztettem is erről, mivel szülés után ez évben már nem lesz lehetőségem kivenni, ha jól tudom. A táppénzt így egyszer szakítanám meg, viszont így a most járó 50%-os táppénz helyett 100 % járna, és így nem maradnának bent ezek a napok, amik a 2016-os évre nekem még járnak. Viszont a munkáltatóm arra kért, hogy a táppénzt megszakítva, ezeket a napokat legkésőbb május végéig írjuk akkor ki.

Az nem világos számomra, hogy miért nem lehet ez esetben a szabadságot kiadni később, mint a szülés várható időpontjától visszaszámított min.3 hónap? Jogosan köti ezt ki a munkáltatóm? Mert nem tudom, meddig kell még táppénzen maradnom, és ha lehetne később is, akkor később venném ki az újabb táppénz helyett és inkább szabadságra mennék.

  • jelenleg (a terhességem megállapítása óta) a másfél évvel ezelőtti nőgyógyászati nagyműtétem és folyamatos hasi görcseim miatt vagyok táppénzen mert így az elején nagy a kockázata annak, hogy ilyen tünetekkel elvetélhetek. A görcsök okát most is folyamatosan vizsgálják, és ha megállapítják, hogy nem függ össze a terhességemmel, és a babára nem jelent veszélyt, akkor akár vissza is mennék dolgozni, mert a baba jelenleg jól van. Viszont nálam a koraszülés kockázata is fennáll, így az utolsó trimeszter szintén kockázatos, ergo újra táppénzre kéne mennem.

Ezért a nagy dilemma, természetesen nem szeretnék semmilyen jogsértést elkövetni, de a lehető legjobb megoldást keresem, ezért kértem segítséget, és mert jelenleg fogalmam sincs meddig tart még a keresőképtelenségem.
Mi a megoldás?

Köszönettel
krissy1010

sortie #   2016.03.04. 14:14

krissy1010 2016.03.04. 13:27
Tisztelt Szakértő!
13 hetes terhes kismama vagyok. A jelenlegi munkahelyemen 2015.október 19. óta dolgozom, viszont a terhességem megállapítása óta veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok.
Kérdésem az lenne, hogy
• a táppénzes időszak beleszámít-e a CSED (és a GYED) igénybevételéhez szükséges 2 éven belüli 365 nap biztosítási jogviszonyba?
• ha nem számít bele, és az egészségi állapotom miatt a terhességem alatt végig táppénzen kell(ene) maradnom, akkor viszont nem lesz meg a 365 napom. Ez esetben mit javasolna?
• jogszerű-e a munkáltatómnak az a kikötése, hogy a bent lévő 24 nap szabadságomat ki vehetem ugyan, de csak úgy, hogy azt még május vége előtt mind kiveszem, vagyis júniustól már nem lehetek szabadságon. A szülés várható időpontja szeptember 9.,ez azt jelenti, hogy júniustól szeptember 9-ig elvileg dolgoznom kéne, vagy megint marad a táppénz?
köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

Igen, a munkaviszony fennállása alatti táppénzen töltött napok a 365 napba beleszámítanak.

Nem világos, hogy a szabadságot Ön akarja kivenni, vagy a munkáltató akarja kiadni.

Aki keresőképtelen annak nincs munkavégzési kötelezettsége, szabadságra sem lehet elküldeni.

A gyakorlatban előfordul, hogy valaki a 60%-os táppénz helyett a 100%-os szabadságos bért választja.

A szabadság idejére viszont táppénzre nem jogosult.
(Aki a táppénzes időre (keresőképtelenség tartamára) a teljes keresetét megkapja táppénzre nem jogosult, mivel nincs keresetvesztesége, márpedig a táppénz keresetpótló juttatás.)

Nem értem. Ha egyszer keresőképtelen akkor miért akar szabadságra menni?

A keresőképtelenségét a szülésig hányszor szeretné megszakítani? Ha 24-szer az nyilvánvalóan a jog nem rendeltetésszerű gyakorlását jelenti.

Ha keresőképtelen és ezt az orvos igazolja akkor nyilvánvalóan nincs munkavégzési kötelezettsége, azaz nem kell visszamennie dolgozni.

Kérdés azonban, hogy lesz-e elég táppénz igényjoga szeptemberig? Volt-e előző jogviszonya? A biztosítása folyamatos-e?

krissy1010 # e-mail 2016.03.04. 13:27

Tisztelt Szakértő!

13 hetes terhes kismama vagyok. A jelenlegi munkahelyemen 2015.október 19. óta dolgozom, viszont a terhességem megállapítása óta veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok.
Kérdésem az lenne, hogy

  • a táppénzes időszak beleszámít-e a CSED (és a GYED) igénybevételéhez szükséges 2 éven belüli 365 nap biztosítási jogviszonyba?
  • ha nem számít bele, és az egészségi állapotom miatt a terhességem alatt végig táppénzen kell(ene) maradnom, akkor viszont nem lesz meg a 365 napom. Ez esetben mit javasolna?
  • jogszerű-e a munkáltatómnak az a kikötése, hogy a bent lévő 24 nap szabadságomat ki vehetem ugyan, de csak úgy, hogy azt még május vége előtt mind kiveszem, vagyis júniustól már nem lehetek szabadságon. A szülés várható időpontja szeptember 9.,ez azt jelenti, hogy júniustól szeptember 9-ig elvileg dolgoznom kéne, vagy megint marad a táppénz?

köszönöm a válaszát!

cincinnatus #   2016.02.29. 09:09

pinkhab 2016.02.27. 11:24
Jó napot!
35 hetes kismama vagyok, úgy tudom, h lassan megkezdhetem a szülési szabadságomat. Nem értem, h ha megszületik a baba, akkor átvált CSED-re? És mi lesz a megmaradt szülési szabadság időmmel? Mennyi lesz a folyósított össze, ha 90ezret kerestem. Majd két év munkaviszonyom van.

Válasz:

A hatályos Mt. értelmében: 127. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A Tb. erre az időre fizet csecsemőgondozási díjat annak, aki a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
Amíg tehát a rendes szabadságra a munkáltató fizet szabadságos bért (távolléti díjat), addig a szülési szabadságra a munkáltatónak ilyen fizetési kötelezettsége nincs.

A munkáltató helyett a Tb. fizet, de csak azoknak, akik a az Ebtv-ben előírt feltételekkel rendelkeznek.

(CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.)
Nagyon leegyszerűsítve a 90 ezer 70%-a mínusz adóelőleg.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

pinkhab # e-mail 2016.02.27. 11:24

Jó napot!

35 hetes kismama vagyok, úgy tudom, h lassan megkezdhetem a szülési szabadságomat. Nem értem, h ha megszületik a baba, akkor átvált CSED-re? És mi lesz a megmaradt szülési szabadság időmmel? Mennyi lesz a folyosított össze, ha 90ezret kerestem. Majd két év munkaviszonyom van.

Dödölle1 #   2016.02.26. 09:28

Újabb változás az egészségbiztosítás területén.

A 18 oldalas összefoglaló itt található:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

monoszkop #   2016.02.24. 14:04

zsuzsu192 # e-mail Jelentem! 2016.02.24. 10:36
Tisztelt Szakértő!
Nagyon köszönöm a válaszát. Egy kérdésem lenne még. Azt olvastam, hogy az 1 évnél hosszabb időtartamú nappali tagozatos, közép- vagy felsőfokú tanulmányok 180 napként beleszámítanak a 365 napnyi biztosítási időbe. Ez azt jelenti, hogy éppen hallgatói státuszban van az illető a baba születése előtt legalább 1 évvel. A barátnőm esetében, aki 2016. május 5-ére van kiírva, 2014. júniusáig járt iskolába, tehát nála nem számolhatunk a 180 nappal?
Válaszát előre is köszönöm!
zsuzsu192 # e-mail Jelentem! 2016.02.23. 15:28
Tisztelt Szakértő!
Egy kedves barátnőm kisbabát vár. Jelenleg 29 hetes terhes, május 5-ére van kiírva. Nincs munkahelye. 2014-ig középiskolába járt, majd 2014.09.12-2015.02.28-ig dolgozott. Aztán 2015.03.16-2015.07.01-ig volt munkaviszonya.
Az lenne a kérdésem, hogy a jelen állapot szerint mire jogosult. Kaphatna -e CSED-et? Nincs jogviszony, nincs meg a 365 nap/2 év. Érdemes lenne elhelyezkednie, akár 1 hónapra is?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

Nem, nála nem lehet mind a 180 napot figyelembe venni.

Nagyjából jól olvasta, azonban ha a kedves barátnője 2016.05.05-én fog szülni, akkor a 2014.05.05-től 2016.05.04-ig terjedő időszakban kell vizsgálni a 365 napot.

A tanulmányi időből annyi nap vehető figyelembe ahány nap ebbe az időszakba esik, de legfeljebb 180 nap.

Amennyiben 2014. júniusig van igazolt tanulói jogviszonya (a tb szerv az érettségi bizonyítvány dátumát fogja megnézni) úgy az az időtartam figyelembe vehető, de a megadott adatok alapján, 2014.06.30-i tanulói jogviszony megszűnést feltételezve sem lesz meg a 365 napja.

zsuzsu192 # e-mail 2016.02.24. 10:36

Tisztelt Szakértő!

Nagyon köszönöm a válaszát. Egy kérdésem lenne még. Azt olvastam, hogy az 1 évnél hosszabb időtartamú nappali tagozatos, közép- vagy felsőfokú tanulmányok 180 napként beleszámítanak a 365 napnyi biztosítási időbe. Ez azt jelenti, hogy éppen hallgatói státuszban van az illető a baba születése előtt legalább 1 évvel. A barátnőm esetében, aki 2016. május 5-ére van kiírva, 2014. júniusáig járt iskolába, tehát nála nem számolhatunk a 180 nappal?

Válaszát előre is köszönöm!