Munkahelyi baleset

Nem állsz véletlenül gondnokság alatt? Mert akkor a peres cselekményeket vagy a gondnok végezheti el helyetted, vagy legalábbis kell a hozzájárulása.

Tisztelettel kérdezem hogy kártérítési ügyemben az első fokú a másodfokú bírósági eljárásokban bizonyítottak a bírósági jogkörben meg valósuló bírói műhibák sorozata. 2007. évtől a bíró két tárgyalást tartott majd 9 évben semmi nem történt ügyemben. Panaszomra az elnök Úr válaszában arról tájékoztatott, hogy mulasztás történ a bíróság részéről az eljáró bíró 9 évig szülési szabadságon volt, és az ügyem nem került megosztásra másik bíróhoz. 10. évben egy új bíró tárgyalta az ügyet, aki bűnözőnek nevezett a tárgyaláson, a bizonyítási indítványainknak egyszer sem adott helyt, indokolásokat mellőzve. Alperest támogatta hogy mire hivatkozzon az eljárásban. Az első fokú bíróságot valamint a másodfokú bíróságot mint alpereseket mennyi esélyem van egy teljesen független bíróságnál a bírói műhiba keresetében?A ilyen műhiba pereknél a keresetet elég egy példányba benyújtani? Ezt azért kérdezem mert bírósági panasznapon átnézték az ügyem iratait, és ott is megállapították hogy a bírói műhibák megvalósultak, javasolták a bírói műhiba megállapításának keresetét. Mint mondották ezt tárgyaláson kívül fogják elbírálni, e eljárásban sem a felperes sem az alperes nem fognak jelen lenni mert a tárgyalásra idéző Végzést sem kapnak a felek ez ügyben. Kérdezem a fenti ügyben Önök mit tanácsolnak? Ha keresetet kell beadnom az mennyi példányba kell csatolni? Köszönöm szépen megtisztelő választ.

Tényleg nem, mert - ha tényleg csak a betegsége okán esett össze - nem külső hatás okozta, hanem belső (a saját szervezete). Nem baleset, vagyis munkahelyi baleset sem lehet.

Kedves Fórum!

A cégnél, ahol dolgozom, és frissen neveztek ki munkavédelmi képviselőnek, van egy munkavállaló, aki munkába állását követően végtagi izomsorvadásban megbetegedett, amiről az üzemorvos is tájékoztatva lett. Munkavégzésében nincs semmi megkülönböztetés. Február 17-én a széke és a nyomtató között, munkavégzés közben összeesett, és eltört a lábfejében több csont. Nem ment neki semminek, csak magától esett össze. A külsős Tűz- és Munkavédelmi tanácsadó aláírattatna velem egy feljegyzést, hogy nem minősül munkahelyi balesetnek. Valóban nem munkahelyi baleset? A választ előre is köszönöm szépen.

„baki112 2017.02.24. 17:13

Tisztelt Fórumozó

Érdeklődnék , hogy a munkahelyi balesetre járó
táppénz időtartalma az az egész a munkáltatót terheli
vagy itt is igaz a 10 napos időintervallum ?

Válaszokat előre is köszönöm .
”

T.Kérdező!

Megerősítve az előző hozzászóló válaszát határozattal elismert üzemi baleset esetén baleseti táppénz a biztosítottnak az első naptól jár.

A baleseti táppénz mértéke munkabaleset esetén 100%, úti, üzemi baleset esetén 90%.

Betegszabadságot a munkáltatónak ez esetben nem kell fizetnie és tápénz 1/3 fizetési kötelezettsége sincs, azaz azt teljes egészében a társadalombiztosítás állja.

Tisztelt Fórumozó

Érdeklődnék , hogy a munkahelyi balesetre járó
táppénz időtartalma az az egész a munkáltatót terheli
vagy itt is igaz a 10 napos időintervallum ?

Válaszokat előre is köszönöm .

Ezer köszönet a válaszokért!

T. Kérdező!

1. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak a munkaügyi felügyelőség felé be kell jelentenie, a körülményeket ki kell vizsgálnia, a Munkabaleseti jegyzőkönyvet fel kell vennie, abból egy példányt Önnek egy példányt pedig az egészségbiztosítónak meg kell küldeni.
2. Ha ez nem történt meg a kormányhivatal munkaügyi felügyelőségéhez fordulhat. (Ezzel kapcsolatban valaki már adott egy linket Önnek.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
3. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására.

3.Jó, ha tudja, hogy mind a NAV, mind az egészségbiztosító a Tbj. 54. § (2) értelmében jogosult a biztosítási jogviszonyt utólag határozattal megállapítani. Ezt azonban kérnie kell, ill. a jogviszony fennállását tudnia kell bizonyítani pl. munkaszerződésekkel, tanúkkal.

Lásd:
A Tbj. 54. § (1) szerint az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

a. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,

b. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4. A megadott adatok alapján Ön 100%-os baleseti táppénzre jogosult legfeljebb 1 évig akkor is, ha időközben a jogviszonya megszűnt. Ezt az egészségbiztosítónál kell kezdeményeznie, amelyhez csatolnia kell a volt munkáltatója által kiállított foglalkoztatói igazolást, a fenti jegyzőkönyvet, és az orvosi dokumentációkat.

5. Maradandó egészség károsodás esetén baleseti járadékra szerezhet jogosultságot.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Bea1, nem a bátyja a munkavezető, nem volt jelen a munkavégzéskor.
Egy építésvezető volt kint a munkaterületen, aki az állványt hozatta és ő küldött fel rá minket.
A fővállalkozó emberei voltak.

Egy szóval se mondta senki, hogy ki lettem közben jelentve :)
Amit Bea mond az is érdekes :)
Én azért azt hiszem, hogy bármilyen hülye vagyok a joghoz ez már azért valami több egy kis sumákolásnál.
Ott haltunk volna meg és a kutyát nem érdekelte.
Nem tudom, hogy ez igazából milyen bűncselekmény, de biztosan Btk.
Ezzel szemben én jóindulattal talán szabályt szegtem.
Nem tettem semmi hivatalos szerv felé semmi vallomást, mondhattam volna, hogy semmi közük hozzá...
Ha valaki tud/akar vonjon felelősségre, vállalom.
Ha tények elé állítom az illetékest, szeretném ezt megalapozottan tenni.
Tudnom kéne mit is követtek el velem szemben.
Köszönöm, mindenképp figyelek rá, hogy ne kövessek el én is bűncselekményt!
Ha kártérítést kérek, amit végső esetben jogi úton követelek, az gondolom nem rossz dolog.
Sajnos utólag megtanultam a leckét persze de ilyen undorító emberekkel azért nem nagyon találkoztam.
Egy határa azért azt hittem, hogy talán van mindennek.
4 hónapon át nem fordult elő olyan, hogy ilyesmire számítottunk volna.
Sajnos mostmár ez van és ezzel kell dolgoznom :)
Igazából végül is milyen bűncselekmény történt?? :)

Én úgy gondolom a leírtakból, hogy akkora fájdalmad lehetett, hogy nemigazán lehettél akkor beszámítható!

Ha nem volt fájdalmad, amikor ezt a nyilatkozatot tetted, akkor nyílván a fájdalomcsillapítók miatt nem volt, és hát ezek is okozhatnak zavartságot.

Az, hogy nem hívnak hozzám mentőt, csak ha nem keverem bele a munkahelyet, szerintem életveszélyes fenyegetés, azaz kényszer hatására is tehettél ilyen nyilatkozatot!

Arra készülj fel, ha ilyen a munkaadód, akkor előbb fogja lefizeti a tanúkat, minthogy téged kifizessen.

Úgyhogy nagyon alaposan rá kell készülni a bizonyításra, ha már így alakult.

Bemondásra ezt nem fogják már elhinni.

Biztos tudod, a haverod nem kötelezhető, hogy vérszerinti rokonára, jelesül a bátyjára terhelő vallomást tegyen, például.

Egy tanú minusz...

Köszönöm a válaszokat!
A helytet az, hogy egy haverommal dolgoztunk ott és a bátyjánál kellett volna bejelentsenek.
Nemrég jelentett ki, mivel hazajöttünk Németországból és ez a baleset az új munka első pár órájában következett be.
A haverom tesója nem is volt ott.
Őt nem akartuk megszivatni...
Ő hoz kevés pénzt de nem az ő embere tehet az egészről, hanem az a cég, ahonnan kapta a munkát..
Én azt szeretném tudni, hogy milyen bűncselekmények történtek és ezeknek mi a büntetési tétele, ugyanis a munkavezető, aki erőltette, hogy így végezzük el a munkát, még ránk is akarja fogni az egészet.
Én ezt az embert hibáztatom, mivel amíg védtük őket, ő folyamatosan szemétkedett a hátunk mögött.
Egyébként a haveromnak is darabojra tört a lába és a tulajdonos se hiszem, hogy hamisan tanuskodna de szeretném a büntetés kilátásba helyezésével peren kívül megoldásra kényszeríteni, aki valójában felelős ezért.
Nem célom azt büntetni, aki ismerős és 3-4 nap munkával 2-300 ezer Ft.-hoz juttat.
Neki ehhez semmi köze sem volt.

http://www.kormanyhivatal.hu/…felugyeloseg
Görgess az aljára, ott az ügytíus menüpont a tőbbin már eligazodsz...

Vannak munkatársak akik tanúskodnak melletted ?!

Üdv.!

Egy munkahelyen felborítottak egy állvánnyal és 5 métert zuhantam. Betonon értem földet. Eltört a kezem, átszakadt a combizmom, a fejem és a sípcsontom melletti izom szétszakadt.
Korábban be voltam jelentve ennél a cégnél de utólag tudtam meg, hogy ezúttal ez nemtörtént meg.
A munkáltatóim megnyugtattak, hogy minden költségem állni fogják és kapok valamilyen kárpótlást a lábadozásom ideje alatt és mindent megtettek azért, hogy ne legyen ebből hivatalosan munkahelyi baleset.
Kezdték ezt rögtön azzal, hogy többszöri kérésem ellenére sem voltak hajlandóak mentőt hívni...
Amikor leestem szinte azonnal felálltam de a világon senki nem segített abban sem, hogy eljussak egy helyre, ahol le tudok ülni.
A fejemet nagyon bevertem, de csak tíz-húsz perc múlva kezdtem úgy érezni, hogy el fogom veszteni az eszméletem. Erről többször is szóltam a munkavezetőnek és mondtam neki, hogy valamilyen belső vérzésem lehet a fejemben, mert hallucináltam és szédültem.
A munkavezetőnek esze ágában se volt mentőt hívni, pedig többször megkértem rá..
Azt hiszem, hogy talán már kicsivel több, mint munkajog.
Egy személyautóval vittek el egy kórházba, ahol nincs sürgősségi osztály.
Innen mentővel szállítottak át a balesetire, nyakmerevítőben és gerinc rögzítéssel.
A munkáltatóim azóta anyagilag szinte semmit sem álltak de még a TB-m se lett befizetve.
Sőt, azóta megpróbálták rámfogni, hogy én miért mentem fel az állványra, alkoholt ittam, ugráltam az állványon, rángattam, stb.
Igazából ez úgy történt, hogy 3 percenként sürgettek minket és az állványt velünk együtt húzták rendszeresen egyik pontról a másikra.
Senki se ugrált, stb., hanem a két ember, aki odébb húzta, nem figyelt hátra és amikor a kerekek megakadtak, akkoris húzták tovább.
Az állvány kerekein nem volt fék, ugyanis nemsokkal azelőtt hegesztette az álvány talpaira valaki.
Gondolom ez nem szabályos de én a világon semmilyen munkavédelmi oktatást nem kaptam semmivel kapcsolatban.
Jelenleg 6 hét gipsz után alig tudommozgatni a törött kezem és még egy hónapig gyógytornára kell járnom.
Csak ezután végezhetek munkát.
Eddig kb. 70 ezer Ft.-ot könyörögtem ki a cégtől, öt-tízezres összegekben, ami gyakorlatilag semmire nem elég. December óta kértem, hogy fizessék be a TB-met vagy adják ide és törött kézzel, szakadt combizommal elmegyek befizetni.
Azóta se kaptam soha még erre elegendő összeget.
A kórházban azt mondták az orvosoknak, hogy otthon estünk le egy létráról.

A kérdésem az lenne, hogy milyen törvényekbe ütköznek ezek a dolgok, milyen bűnt követtek el a munkáltatók és én mennyire vagyok felelős a történtekért?
Mivel többször átvertek pénzzel, munkaajánlatokkal és még megpróbálják rám hárítani az egész felelősséget, szeretnék tisztában lenni a jogi lehetőségeimmel, hogy szembesíthessem vele őket.
Talán akkor lesz legalább TB-m és végre nem kell kölcsönökből élelmiszert vásároljak..

Előre is köszönöm!

Nem, tényleg nem nyugodtam meg :)

1. Sehol nem írta, hogy beverte az asztallap aljába, csak azt hogy felállt (próbáltam rekonstruálni is, a térd nem éri el az asztal lapját, hiszen akkor be sem férne a láb alá, max a combot lehet kicsit idakenni)
2. Többletköltség ott jelentkezik, hogy a 100%-os baleseti táppénz a közösből megy és gondolom az OEP sem a nyomdából hordja a pénzt.
3. A külső behatáshoz való kötés a balesetnél megállja a helyét, de az üzemi balesetnél nem. Pont ez a bajom. Külső behatás az is, ha mézes cukrot harapok szét a rossz fogammal, még a munkahelyen is. A helyes választóvonal az lenne, hogy a cselekmény specifikus-e, kötődik-e közvetlenül a munkavégzéshez, vagyis pontosan ilyen baleset előfordulhat-e máshol is, vagy csak a munkahelyen, vagy ha nem, akkor azért történt-e, mert a munkáltató konkrétan hibázott (mondjuk 50 kiló teherbírású székett adott, ami összecsuklik). A külső behatást ráadásul egyébként sem a munkáltató vagy a munka okozta, hanem a munkavállaló maga (ha beverte). Ha még azt sem, akkor meg ki tudja miért roppant meg, de nem azért, mert a munkáltató azt mondta, hogy üljön az íróasztalhoz és időnként álljon is fel.

„csizmadiabalintka 2015.09.15. 16:46

”

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Amennyiben a foglalkoztató ezen kötelezettségének nem, vagy nem az előírt határidőn belül tett eleget, úgy panaszával elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
• Igen, ha határozott idejű munkaszerződése van/volt a jogviszonya megszüntethető. Ugyancsak megszüntethető közös megegyezéssel is.
• Baleseti táppénz passzív jogon, azaz munkaviszony megszűnése esetén is jár. (Szemben a sima táppénzzel.)

• A munkáltatónak nem az üzemi balesetről kell nyilatkoznia, a baleset üzemiségét az egészségbiztosító bírálja el. A munkáltatónak a baleset körülményeit kell kivizsgálnia és a munkabaleseti jkv-et kitölteni, ill. továbbítani…
• Elvileg az okmányoknak az egészségbiztosítóhoz történő beérkezésétől számított 21 napon belül megkapja a baleseti táppénzt.
• A kódot az Ön esetében nem kell módosítani, „4”-es, vagy akár „8”-as kód esetén kaphat baleseti táppénzt. (Módosítani akkor kellene, ha még mindig bal. tp-en lenne.)

További hasznos információk:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

:)

(Ő nem az a típus.)

A baleset fogalmának egyik lényeges ismérve a külső hatás.

Ha tehát az íróasztaltól történő felállás során a dolgozó beveri a térdét és ennek következtében a térben leszakad a porc az baleset.

Mivel ez munkahelyen történt munkabalesetnek minősül.

Munkabaleset esetén -ha az Ebtv. taxációjában szereplő kizáró ok nem áll fenn- a baleset Tb. szempontból üzemi baleset.

Üzemi baleset esetén baleseti táppénz illeti meg a biztosítottat.

Ha az íróasztaltól történő felállás során quasi külső hatás nélkül, szakad le a porc az nem baleset.

Főszabály szerint nem baleset a rándulás/megroppanás és természetesen a fogfájás sem.

Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség ismertetni sem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatók ezzel kapcsolatos példáit sem az irányadó bírói gyakorlatot, azonban mielőtt értetlen fórumtársunk szóvá tenné, hogy a térd beverésénél sincs külső hatás felhívnám a figyelmét a hatás-ellenhatás törvényre, mely a bírósági ítéletekben is szerepel.

Milyen sérelem éri a mtatót azzal, ha a dolgozó lenti balesetét üzemi balesetté nyilvánítják és 100%-os baleseti táppénzben részesül?

A mtatót betegszabadság fizetési kötelezettség nem terheli, 1/3 fizetési kötelezettség szintén nincs.

A baleset véletlenül történt, a dolgozót műteni kellett, keresőképtelenné vált, a befizetett járulékokért cserébe baleseti természetbeni és pénzbeli ellátás illeti meg.

Az üzemi baleset fogalma

Az üzemi baleset fogalmának meghatározásával a baleset fogalmából kell
kiindulni, mivel az az esemény, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében
nem minősül balesetnek, üzemi baleset nem lehet.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett
munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

Balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely
a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik
be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált
okoz.

Még egyszer kérdezem, bár úgy látom feleslegesen, mert nem vagy hajlandó egyenes választ adni: milyen módon lehet azt megakadályozni, hogy egy székről felállva megroppanjon a térd?
Avagy, hogyan lehet, hogy az összes többi munkavállalónak nem roppant meg, aki felállt?
Te már abban a dimenzióban mozogsz, hogy egy fog benyillalása is 100% táppénz, ha a munkahelyen történik az a befájdulás.

Helytelenül.
Aránytalanul sérelmes a munkáltató számára, mert sehogyan sem tudja kivédeni.

„miért munkabaleset az, ”
Mert a törvény annak minősíti.

De traktállak, ha terelsz.
Mire valók az előírások, ha azt betartva is a munkáltató hibás? Erről beszélj, mert ez a lényeg.

Efi99 :)))))) basszus tényleg :))) ezt elnéztem :) pedig háromszor is átolvastam. :) így már értem azt is, hogy a "térben" történt :)

kösz ;)

Kelvin wazze, porcról van szó nem polcról. Esetleg azt is a munkáltatónak kell rögzítenie :)?
Business Law
Nem marhaság. Vannak előírások hőmérsékletre, szék, asztal magasságra, meg sok mindenre. Ha ezek be vannak tartva, mégis megtörténik a baj, akkor arról kizárólag a munkavállaló tehet és nincs helye a munkáltató zargatásának. A lenti eset egy olyan dolog ami bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhet így a munkához és a munkahelyhez semmi köze. Sok esetben a munkavállalóhoz annál inkább.
Az agyam eldobom olyan esetektől, hogy törölközés közben bevérzett az ujja a gyűrűnél (nem kitaláció), meg hogy kifordult a bokája a lépcsőn. Táppénz és kész, de 100%-os, mert munkabaleset? Ezek ?
Sőt, ilyesmivel sokan vissza is élnek, otthon elterül, bedagad a lába, besántikál 3 óra múlva este a műszakba, aztán előadja, hogy ott esett el.
Az úti baleset meg a non plusz ultra, mindenki úgy töri össze magát útközben ahogy akarja, ott mégis milyen intézkedéseket tudna tenni a munkáltató, párnázza ki az utakat?