Fórum munkajog, foglalkoztatás újabb elöl     új hozzászólás


Előrehozott öregségi nyugdíj

daih # e-mail 2005.06.17. 15:12

Tisztelt Szakértők!

Az alábbiakban kérem segítségüket, tanácsukat:

1953. februárjában született nő vagyok.

A Nyugdíbiztositás által elfogadottan 34 év szolgálati idővel rendelkezem.

Az elfogadott 34 szolgálati évekből, 16 év korkedvezményes idő.

Három gyermekem van, mely gyermekkedvezményként esetleg igénybe vehető.

Kérdéseim:

  1. Jogosult vagyok-e, ha igen mikortól előrehozott - nem a csökkentett összegű -öregségi nyugdíjra?
  2. Feltétele-e az előrehozott öregségi nyugdíjnak a betöltött 55 éves életkor?

u.i:

A Nyugdíjbiztosító a részemre kiküldött Határozatában, mely a korkedvezményre jogosító szolgálati idő megállapítását tartalmazza az 1997. évi LXXXI tv. alapján nem tartalmazza a gyerekek utáni kedvezmény megállapítását, annak ellenére, hogy a gyermekek születési anyakönyveinek másolatai részükre meg lettek küldve.

Kérdésem: Célszerű-e emiatt a Határozat ellen fellebbezni és isméltelten megüldeni nekik a születési anyakönyvek másolatait?

Előre is köszönve a segítségüket:

Dai

Jolly # e-mail 2005.06.17. 19:35

Tisztelt Dai!

Ön a Tny.68.§. alapján
az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül az igényelbíráló szervtől a biztosított kérheti figyelembe vehető szolgálati idejének a megállapítását.

A Tny.68.§.(3). bekezdése alapján
az igényelbíráló szerv határozatban állapítja meg azt az időtartamot, amelyet szolgálati időként elismer, valamint – megfelelő indokolással- a szolgálati időként el nem ismerhető időtartamot is.

A fentiek alapján Ön a szolgálati idő elismerését kérte, ezért honnan tudná a Nyugdíjbiztosító, hogy Ön a közeljövőben milyen nyugellátást szeretne igényelni. Például sima öregségi nyugdíjnál nincs gyermekkedvezmény, csak azoknak, akiknek 1968 előtt születtek gyermekei. A korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj esetében Önt három év illet meg.
De ha még mindig bizonytalan, nyugodtan adjon be fellebbezést – illetékmentes!- hogy a gyermekei után ismerjék el a három évet, abban az esetben, ha korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíjra lenne jogosult!

R.1.§. (1) bekezdése alapján
Az igénylőre irányadó öregséginyugdíj-korhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a nő, aki legalább nyolc éven át a korkedvezményre jogosító munkakörben.

(2) bekezdése alapján
A korkedvezmény további egy-egy év, a.) alapján nőknél a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb négyévi munka.

A fentiek alapján Önt négy év korkedvezmény illet meg.

Tny.9.§. (1) bekezdése alapján
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki 1945.december után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett.

A Tny.11.§. (1) bekezdése alapján
A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyival alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.

Mivel Ön 1953-as születésű, így nyugdíjkorhatára 62 év. Előrehozott öregségi nyugdíjra csak 57 éves korában lehet jogosult, 38 év szolgálati idővel. De mivel négy év korkedvezménye van, akár 53 éves korban is mehet nyugdíjba, függetlenül az 55. életévtől, hiszen a (3) bekezdés így szól:
A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott öregségi nyugdíj a 9.§. (1)-(2) bekezdésében meghatározott életkort megelőző időponttól is jár.

(2) Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.

Azaz négy évvel, jelen pillanatban 34év a megszerzett szolgálati idő+3 év gyermekkedvezmény+4 év korkedvezmény=41 év. De csak akkor számolják el, ha Ön most kérné a nyugdíj megállapítását!

Kérem a többieket, hogy ha valamit elszúrtam, javítsák ki!!!

A döntés joga és felelőssége az Öné.

Üdvözlettel: Jolly

daih # e-mail 2005.06.17. 20:11

Tisztelt Jolly!

Nagyon köszönöm, a gyors, szakszerű tájékoztatását.

Üdvözlettel:

Dai

zsolt109 # e-mail 2005.08.20. 13:00

Tisztelt Szakértők!
Egy kérdéssel fordulok Önökhöz.

Mik az előnyugdíj feltételei?

Segitségüket előre is köszönöm:

Zsolt109

ObudaFan # e-mail 2005.08.20. 13:37

Tny. 9. § (1) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétôl, elôrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nônek, aki

  1. 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
  2. 1945-ben született és legalább 37 év,
  3. 1944-ben született és legalább 36 év,
  4. 1943-ban született és legalább 35 év,
  5. 1943. január 1-je elôtt született és legalább 34 év

szolgálati idôt szerzett.
(2) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétôl, elôrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki

  1. 1939. január 1-je elôtt született és legalább 37 év,
  2. 1938. december 31-e után született és legalább 38 év

szolgálati idôt szerzett.
Tny. 10. § (1) Csökkentett összegû elôrehozott öregségi nyugdíj jár - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - annak, akinek a 9. § (1)-(2) bekezdésében a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejébôl legfeljebb öt év hiányzik.
(2) Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki

  1. 1-365 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal,
  2. 366-730 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalékkal,
  3. 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal,
  4. 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalékkal,
  5. 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalékkal,

kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez.
(3) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.
Tny. 11. § (1) A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az elôrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban ôt a korkedvezményre jogosultság nélkül az elôrehozott öregségi nyugdíj megilletné.
(2) Az elôrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati idôt a korkedvezmény idôtartamával növelve kell figyelembe venni.
(3) A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az elôrehozott és a csökkentett összegû elôrehozott öregségi nyugdíj a 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott életkort megelôzô idôponttól is jár.
Tny. 11/A. § (1) A 9. § (1)-(2) bekezdésben, illetôleg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsághoz elôírt szolgálati idô számításánál

  1. gyermekenként egy évet,
  2. tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minôsülô gyermekenként másfél évet

szolgálati idôként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehetô igénybe.
(3) Az elôrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegû elôrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati idôként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetôleg a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idôtartamát.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Karika # e-mail 2005.08.20. 13:44

Teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az, aki rendelkezik 38 év szolgálati idővel, továbbá, ha nő, az 57., ha férfi pedig a 60. életévét betöltötte.

gittus # e-mail 2005.08.20. 15:50

A kérdés nem véletlenül az előnyugdíj volt, ami ugye nem azonos az előrehozott öregségi nyugdíjjal.
Zsolt109!
Legyen kedves pontosítani a kérdését.
A foglalkoztatás politikai ellátás mint előnyugdíj érdekli, vagy a társadalombiztosítási ellátás az előrehozott öregséi nyugdíj.
Üdv

Bandi_1 # e-mail 2005.10.30. 19:44

T. Karika!

Szeretnék felvetni egy problémát:

"(2) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétôl, elôrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki ..."

Az Ön által a fentiekre adott kiegészítéssel valami baj van:

Karika:
"Teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az, aki rendelkezik 38 év szolgálati idővel, továbbá, ha nő, az 57., ha férfi pedig a 60. életévét betöltötte."

A törvények nem nagyon lehetnek hibásak, mert nem tudja az ember, mit tegyen. :) Nem lehet a rossz törvényeknek mindig a fordítottját csinálni. :)

És most a lényegre térek.

Álláspontom szerint:

A törvényben a LEGFELJEBB szó szerepel, Ön pedig a LEGALÁBB szóval magyarázta meg, hogy a férfi csak 60 éves korában mehet előrehozott nyugdíjba. Az előrehozás azt kell jelentse, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előttre kell azt hozni. Férfi a 60. életkorától mehet öregségi nyugdíjba, tehát az előrehozás ez előtt lehet. Nőknél akár az 55. évig is, férfiaknál az életkor nincs előírva, mint a nőknél az 55. Tehát, ha meg van a 38 év, akkor a férfi előrehozott nyugdíjba mehet. Ha 18 éves korában kezdett dolgozni, akkor az 57. éve előtt nem tud elmenni, mert nem lesz meg a 38 éve.

A törvény azt tartalmazza, hogy a férfi a 60. életévé-IG, /s nem nem -TÕL/ mehet
előrehozott öregségi nyugdíjba.
Utána már csak öregségi nyugdíjba mehet.

Ha azt mondjuk, hogy legfeljebb 160 cm-es lehet a tankba ültetett katona, mert ha megasabb beveri a fejét, és elájul, akkor látható, hogy a LEGFELJEBB az egy FELSÕ korlát.

Ha azt mondjuk, hogy a CSAO DARVINBAN a vizestartályban ülőnek LEGALÁBB 170 cm magasnak kell lennie, hogy a 10. kérdésnél még ne lepje el az orrát a víz, akkor látható, hogy a LEGALÁBB az egy ALSÓ korlát.

Elnézést a hosszas bugyuta fejtegetésért, hisz ezt Ön is tudja.

A baj az, hogy a törvényalkotó nem, tudta..
Ha pedig tudta, akkor azt kell alkalmazni! ..És nem kell az akaratát kiforgatni, átértelmezni.

Mi a véleménye?

A válasz számomra életbevágó, ugyanis 1949-ben születtem, 2005. 12. 01. -én csoportos létszámleépítés miatt megszűnik a munkahelyem.
Nem szeretnék utcára kerülni ráadásul törvénytelenül.

Üdv, ipaq

Bandi_1 # e-mail 2005.10.30. 19:54

Darwint megkövetem.. :(

Karika # e-mail 2005.10.30. 20:27

Sok sikert a harcodhoz. Az élet ugyan tele van meglepetésekkel, de a te fantáziád igen merész, és szerintem komolytalan.

Bandi_1 # e-mail 2005.10.31. 07:40

Kedves Karika!

Köszönöm a választ, de ezzel semmire sem megyek.
Bár nyakamon a kés, a humoromnál vagyok.
Viszont a problémám halálosan komoly, és segítséget kérek. Bárkitől természetesen, nemcsak Öntől.

Ha csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat kérnék, és a szolgálati időmből pl. 3 év hiányozna, akkor minden további nélkül elmehetnék nyugdíjba.

  1. (2) Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez.

Ha tehát valakinek a könnyebb számolás kedvéért 900 nap szolgálati ideje hiányzik és 59 éves, tehát 3 évre van 62-től, akkor nyugdíjba mehet, de 0,3*30=0,9 %-os csökkentett összeget kap.
Viszont az is következik a fenti képletből, hogy az illető akkor is elmehet előrehozott csökkentett összegű nyugdíjba, ha 5 éve hiányzik.
Akinek viszont, éppen nem hiányzik semmennyi a 38 év szolgálati évéből, ami a minimális összeg a nyugdíj megszolgálásához, akkor el lehet menni nyugdíjba.

De vegyük a legszélsőségesebb példát!

Valaki 5 évre van a 62 évtől, és 1 nap szolgálati ideje hiányzik.

A képlet szerint:
(2) Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki

  1. 1-365 nappal rövidebb szolgálati idôvel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez.

Vagyis 0,160 /512 (*30 nap)/, azaz 6 %-kal kell a nyugdíjat csökkenteni.

Ha viszont 0 nap szolgálati idő hiányzik 5 évre a 62-től, akkor 0*60=0 %-kal kell a nyugdíjat csökkenteni a képlet szerint, amiből az is látható, hogy a törvényalkotó azt is szankcionálja, akinek nincs meg a 38 év szolgálati ideje, de azt is aki még nem érte el az öregségi korhatárt, mondjuk attól 5 évre van. Ugyanakkor ez a felismerés azt is eredményezi, hogy aki viszont a kettőből 1 feltételt teljesít, azt már nem bünteti. Ha tehát, mint esetemben meg van a szolgálati idő, de a korhatár nincs meg, a kiszámított csökkentés 0, azaz, épp az előrehozott, de nem csökkentett összegű nyugdíj kategóriába jutunk, vagyis az ügy meg van nyerve, illetve el sincs veszítve.

Nem hiszem, hogy nekem kellene harcolnom egy helyes értelmezésért, vagy egy hibás törvény kijjavításáért. Én most itt bemutattam, hogy a törvény helyes.

Nagyon kérem, hogy az a kiváló jogász, aki megértette a problémát, és igazat ad nekem, ne késlekedjen, írjon ehelyütt nekem. Előre is nagyon köszönöm.

Karika # e-mail 2005.10.31. 11:03

Egy nyelvész véleménye kellene, hogy a "legfeljebb"kifejezés, ebben a szövegkörnyezetben mit jelent.

Bandi_1 # e-mail 2005.10.31. 11:53

Újabb fontos adalékot találtam:

Ahhoz hogy 3. oldalról is megközelítsük az 57 éves férfi nyugdíjazásának vitatott kitételét, a "legfeljebb 60 éves" kort, azt kellene még megvizsgálnunk, hogy a jelenlegi szabályok, törvények szerint van-e még olyan lehetőség, hogy férfi elmehet 60 éves korában öregségi nyugdíjra.

Ha ugyanis ez a feltétel is teljesül, akkor minden lehetséges irányból BIZONYÍTOTTUK, hogy a legfeljebb 60 év az előrehozott nyugdíjazás felső korlátja, amely egyben az öregségi nyugdíjazás alsó korlátja, tehát e fölött nem lehet elmenni előrehozott öregségi nyugdíjba, csak öregségibe.

1998-tól a nyugdíjrendszer 3 pillérre épül. 1997 évi LXXX., LXXXI., és LXXXII. törvényekre.

Öregségi nyugdíjba mehet az a férfi aki 1937-ben született és 1998-ban 60 éves korát eléri.
Öregségi nyugdíjba mehet az a férfi aki 1938-ben született és 1999-ben 61 éves korát eléri.
Öregségi nyugdíjba mehet az a férfi aki 1939-ben, vagy ez után született és 2000-ben 62 éves korát betölti.

Ettől az időtől férfi az előrehozott öregségi nyugdíjazás esetén gyerekkedvezményt nem vehet igénybe, a rendelkezésemre álló táblázat szerint. Nem tudom ez igaz-e, de ez egy más kérdés, és engen 3% nyugdíjban érintene, ami jelenleg mellékes, mert a fő téma egyáltalán a nyugdíj lehetősége.

Ebből a kimutatásból látszik az, hogy a törvény kiadásakor 1997-ben volt olyan lehetőség, hogy valamely férfi a 60. életévétől nyugdíjba menjen. Ma már, 2005-2006-ban csak a 62 éves kortól lehet az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybevenni, de 1998. előtt még az 1937-ben született férfi, aki 1998-ban töltötte be az öregségi nyugdíjhatárt, még igénybevehette.

Összességében:
3 irányból mutattam be, hogy a legfeljebb 60 éves kor mit jelent a törvényben.
Ezért egyértelműen látható a törvényalkotó szándéka, amely szerint, azzal ugyan, hogy 62 évre emelte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor egyidejűleg egy lehetőséget is kíván biztosítani annak, aki előbb akar, vagy késnyszerül nyugdíjba vonulni, és meg van a nyugdíjfolyósításhoz szükséges és elégséges 38 év szolgálati ideje, ami 77 %-os nyugdíjra ad lehetőséget. 40 év szolgálati idő után 1.5+1,5 % kiegészítés jár, s ekkor a valorizált átlagfizetés 80 %-át jelentő nyugdíj is elérhető.

Kérem, és várom a szíves észrevételeket.

gittus # e-mail 2005.10.31. 18:33

Bandi1: Szeretném tudni, hogy az Ön nyelvtani értelmezésében - amit mellékesen nem osztok - milyen ellátást vehet igénybe a 60.életévet már betöltött, de a 62.életévét még be nem töltött férfi.

Javaslatom, hogy a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál terjesszen elő igény előrehozott öregségi nyugdíjra.
Ha elutasítják az igényét, majd a független magyar Bíróságon előadhatja az alábbi elméleti fejtegetést.
Sok sikert.
gittus

Bandi_1 # e-mail 2005.11.01. 07:47

Gittus!

A kérdés kiváló, mert lényegre törő. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem tudott azonosulni az eddigiekkel...

A 60. életévét már betöltött férfi természetesen előrehozott öregségi nyugdíjat vehet igénybe, amennyiben meg van a 38 szolgálati éve.
Csakhogy minket ez most nem érdekel, és nem érint, hisz a rossz értelmezés szerint is ezt gondolják, akik nem értik az egész rendeletet. Ha megértjük a rendeletet, akkor ugyanez adódik, csak másként.

(2) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban /nincs megadva 5 év!/, de legfeljebb /nem legalább!/ a hatvanadik életév betöltésétől /ettől kell előre hozni, nem e fölé tolni!!!/, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki a) 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év, b) 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett. (3)-(5) R. 8. §

A törvény kitolta az öregségi nyugdíjkorhatárt 60-ról 62 évre. A kitolás előtt a nők is a férfiak is csak a 60. évüktől előre /-hozott(!)/ tudták igénybevenni az előrehozott nyugdíj rendszerét. A férfiakra vonatkozóan azt látjuk, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár, amitől előre lehet hozni az előrehozott nyugdíjazás kezdetét /amely követi az öregségi nyugdíj kezdetét/, feljebb kapaszkodott 60-ról 62 évre. De ezeken a korhatárokon csüng mintegy az előrehozott nyugdíjazás. Nőknél korlátozottan 5 év, férfiaknál nem korlátozott az előrehozás, csak a szolgálati időnek kell meglennie.

Tehát a férfinek, aki 1937 ben született, annak a 60. évtől lehetett előrehozni, aki 1938-ban annak a 61. évétől, s a 1938. december 31. után születetteknek az előrehozás csak a 62. életévüktől lenne lehetséges, ami azt jelentené, hogy most 2005-ben a férfi csak 62-től 62 éves koráig, azaz egyáltalán nem vehetné igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat.

1997-ben az előrehozott nyugdíj lehetséges évei 60. éves férfinál:

59.
58.
57.
56.
55.

1998-ban az előrehozott nyugdíj lehetséges évei 61. éves férfinál:

60.
59.
58.
57.
56.

1999-ben az előrehozott nyugdíj lehetséges évei 62. éves férfinál:

61.
60.
59.
58.
57. mint én akinek van 38. éve, és 49.-ben született
.
.
stb. előre, HA(!) meg van a 38 év szolgálati ideje, és 1938. 12. 31. után jött a világra.

Ezt a folyamatot a törvényben kiválóan fogalmazták meg 1997.-ben amikor még a 60. év volt(!) az öregségi nyugdíj korhatár férfiaknál, és ez elé lehetet hozni az előrehozott nyugdíjazást, s nem mögé(!), ahogyan most megpróbálnák nekem magyarázni:

„Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétől„

Ma már gyakorlatilag nem lehetne előrehozott nyugdíjba menni, ha a 60-62, 61-62, 62-62 intervallum szűkülését vennénk figyelembe. Meg kell érteni, hagy a „legfeljebb hatvanadik” év kitétel csak 1997.-ben volt érvényes(!). 1998.–ban már az lett volna a törvényben, hogy
„legfeljebb hatvanegyedik”, 1999.-ben pedig az, ,hogy „legfeljebb hatvankettedik” életév betöltésétől vehető igénybe az előrehozott öregségi nyugdíj. Ezeket az évente dinamikusan változó feltételeket egy mondatban – a fentiekben idézettek szerint - kellett, lehetett megfogalmazni. Tehát ma, 2005-ben nem lehet a 60. életévtől igénybevenni az előrehozott öregségi nyugdíjat, csak a 62.-től. Igaz ugyan, hogy nem csak 3 évre lehet előrehozni, ,hanem a kitolás mértékével megnövelten, azaz nőknél 5 évvel is. Nem követte a 3 év a nyugdíjkorhatár emelését, tehát nem a 62-3 évet lehet igénybe venni, mint ahogy a a régebbi 60-3 év volt, hanem a +2 év előrehozásban is megnőtt 3+2 évre. Ezért lehet ma a nőknél világosan láthatóan és alkalmatottan 57. évtől igénybevenni az előrehozott nyugdíjazást.
Persze a férfiaknál sem törlődött el az előrehozás intézménye, csak azt ma már /1999. után/ LEGFELJEBB a HATVANKETTEDIK évtől lehet igénybevenni. Nőknél ugyan korlátozottan 5 év mértékben, férfiaknál pedig nem korlátozottan(!)

A csökkentett összegű előrehozott nyugdíjazás szabályainak megfelelő képlet szerint ha a szolgálati időből maximum 5 év hiányzik, és/vagy ha az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el /0,1-0,5 %delta(öregségi nyugdíjkorhatár-nyugdíjazás éve) hónapokban kifejezve/ a férfi, elmehet nyugdíjba. Ha 1 nap szolgálati ideje hiányzik, és betöltötte a 62. évét, akkor 0,10 a csökkentése. Ha 5 év szolgálati ideje hiányzik, de betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor 0,5*0 %-kal azaz semennyivel sem kell csökkenteni a nyugdíj összegét. Esetemben mivel meg van a 38 év szolgálati időm, ezért 0 %-kal kell számolni a képletben, azaz nem kell csökkenteni a nyugdíjat, még akkor sem, ha 5 év hiányzik az életkoromból, vagyis az előrehozott csökkentett összegű kategória helyett az előrehozott, nem csökkentett kategóriába kerültem. Vagyis IV. módon is bizopnyítottam, hogy a törvény helyes, s hogy azt helytelenül alkalmazzák.

Javaslatai azért nem jók, mert elsősorban nem nyelvtanilag, hanem jogilag kell értelmezni a törvényt. A törvényben a legfeljebb szó nyelvtanilag is helyes, ugyanis egy felső korlátot ad. Esetünkben annak a felső korlátját, honnan előre lehet hozni az előrehozott nyugdíjazást.

Ha megkérvényezem az előrehozott nyugdíjazásomat éppen olyan elutasításra számíthatok, mint amilyenre Öntől. Épp ezért fordultam e fórumhoz, hogy hátha találok egy írástudót.

Már látom, hogy az ügynek óriási a jelentősége, mert gyakorlatilag egy rossz magyarázat terjedt el, s a törvényt évek óta hibásan alkalmazzák.

gittus # e-mail 2005.11.01. 15:30

Bandi1: Ne zavarja meg az elméletét, hogy az 1997.évi LXXXI.tv. 1998.január 1.-től hatályos. (Csak azért bátorkodtam erre felhívni a figyelmét, mert:
Ön szerint"1997-ben az előrehozott nyugdíj lehetséges évei 60. éves férfinál:

59.
58.
57.
56.
55."

"elsősorban nem nyelvtanilag, hanem jogilag kell értelmezni a törvényt"
A jogértelmezés egyik módszere a nyelvtani értelmezés.
Ismét csak azt tudom javasolni, hogy járja végig az utat. (Remélje hogy a bíróságon már jogilag értelmezik a törvényt vagy legalább írástudók ülnek.)

Szerintem nem baj hogy nem mindíg és mindenben értünk egyet. Ettől színes a világ.

PeJo # e-mail 2005.11.01. 16:06

Kedves Fórumozók! Kedves Bandi1!

Remélve, hogy nem ismételek senkit sem:

Az előnyugdíj valóban nem előrehozott öregségi nyugdíj, az előbbiről ugyanis az 1991. évi IV. törvény, az ún. foglalkoztatási törvény rendelkezett. Azok vehették igénybe, akik három konjunktív feltétellel rendelkeztek: életkor, szolgálati idő és hat hónap munkanélküli-ellátás folyósítása. Már nem igényelhető.

A legfeljebb szó nyelvtani értelmezésről pedig annyit, hogy szerintem legfeljebb 60 éves korig lehet "visszamenni", hiszen az egységes korhatár 62 év. Az 59 éves férfi pedig nem "veheti meg" a nyugellátást, azaz az életkori hiány nem vehető meg, csupán a szolgálati idő hiánya. Az ellátás csökkentése utóbbira vonatkozik. (Szerintem.)

Bandi_1 # e-mail 2005.11.01. 18:27

Kedves PeJo!

Értelmezése elgondolkoztató...

Ekkor viszont a nemek hátrányos megkülönböztetése áll elő. Ha a nők 57 éves korukban elmehetnek előrehozott nyugdíjba, a férfiakra is ez kell vonatkozzon, különben Alkotmány sértés valósul meg.

A nők kivívták az egyenjogúságot, s ezt a törvények is elismerik azáltal, hogy egyenlő nyugdíjazási feltételeket írnak elő. Ezt itt, esetünkben nem látom megvalósulni.

Természetesen nem a nőktől sajnáljuk a nyugdíj ilyen lehetőségét, hanem azt sajnáljuk, hogy az amúgy is előbb haló férfiakat még azzal is sújtják, hogy később engedik nyugdíjba, még akkor is, ha megszerezték a 38 év szolgálati idejüket.
Ez is a hátrányos megkülönbözetést jelenti.

Azért is hátrányos ez az eljárás, mert így több szolgálati időre kényszerítik őket, mint a nőket. Jobban elhasználódnak, többet fizetnek, kevesebbet kapnak vissza.

Nekem meg van a 38 évem, +2 gyerekkedvezmény évem, tehát előrehozottnál 40 évem.

Mért kellene 43 évig szolgálnom 60 éves koromig, hogy nyögdíjba mehessek?

Bandi_1 # e-mail 2005.11.01. 18:45

Nézzük még meg az előrehozott csökkentett összegű nyugdíjazás feltételeit.

Tny. 10. § (1) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - annak, akinek a 9. § (1)-(2) bekezdésében a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik.

ITT AZT KELL ÉSZREVENNÜNK, HOGY AMIT NEM AKAR SZABÁLYOZNI, KORLÁTOZNI ARRÓL NEM TESZ EMLÍTÉST SEM A JOGALKOTÓ.
ITT A BETÖLTÖTT ÉLETKORRÓL MÉG NEM TESZ EMLÍTÉST.

(2) Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki

  1. 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal,
  2. 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalékkal,
  3. 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal,
  4. 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalékkal,
  5. 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalékkal, kell csökkenteni,

ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez.

ITT VISZONT MÁR RÖGZÍTI, HOGY AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ KORHATÁRA ELÕTTI 30 NAPOS EGYSÉGEK SZÁMÁVAL KELL BESZOROZNI a %-os CSÖKKENTÉSI ÉRTÉKEKET. ITT SINCS A 30 NAPOS HÓNAPHIÁNYOK SZÁMA KORLÁTOZVA.

Bandi_1 # e-mail 2005.11.01. 18:55

Még mindig van valami. A nőknél nem 57 a korhatár. A nők 55 éves korlátja a férfiak 60 éves korlátjához 5 év különbséget jelent.
Nesze neked Alkotmány!

"Az előrehozott öregségi nyugdíj
Tny. 9. § (1) Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki

  1. 1945. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett."

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

Bandi_1 # e-mail 2005.11.05. 11:09

Tisztelt Fórum!

Remélhetek valamilyen segítséget előrehozott nyugdíj ügyben? Sürgős lenne a dolog, mert amúgy korengedményért kellene folyamodnom, s azt nem szeretném, mert lehet nem is adnák meg.
De az eddigiek szerint nincs rá is szükség.

nessi # e-mail 2005.11.06. 22:05

Azt nem írta, hogy milyen munkakörben dolgozott. mert ha mondjuk olyanban, amely korkedvezményre jogosít, akkor alacsonyabb korban is elmehet nyugdíjba. (lsd. 1. számú melléklet)
Ettől függetlenül, a munkaviszonya megszünését követően álláskeresési járadék illeti meg, ha az álláskeresővé válást megelőző 4 éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik (lsd. 1991. évi IV. tv.), ennek leghosszabb időtartama 270 nap lehet.
Ha ezalatt az idő alatt nem talált állást, álláskeresési segély állapítható meg, ha(egyéb feltételek mellett) a kérelem benyújtásának időpontjában az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, valamint rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

Bandi_1 # e-mail 2005.11.08. 14:00

Kedves nessi!

Azért nem írtam korkedvezményről, mert nincs.
Köszönöm a tájékoztatását.

A további kérdéseim a következők:

1./ Perelhető-e a NYUFI előre megfontolt szándékból különösen nagy értékre elkövetett csalás bűncselekményért?

2./ Ombudsmanhoz fordulhatok-e a jogsérelmem orvoslásáért? Mit terjesszek elő?

Jolly # e-mail 2005.11.09. 18:05

Bandi1, a Nyufig, illetve a Nyugbiz nem perelhető be egy törvénycikk miatt, mert azt az a mindenkori kormány vezeti be, illetve módosítja a Parlamentben.

A legfeljebb kifejezés gondolom, úgy értelmezik, hogy az illető a mindenkori rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárához képest korábban, de legfeljebb (nem pedig legalább) a törvényben meghatározott életkortól lehet kérni az említett nyugdíjat.

Ha ez a kifejezés hibás lett volna, akkor módosították volna a KET november elsejétől érvényes, benne lévő tb törvényekben. De nem történt meg.

Bandi_1 # e-mail 2005.11.09. 18:57

Kedves Jolly!

Ha a legfeljebb értelmezése az lenne amit Ön gondol, akkor Alkotmánysértő a törvény.
Mivel nem módosították, ezért nem is Alkotmánysértő, s ezért a legfeljebb nem is jelent legalábbaot.
Had idézzem a Magyar Értelmező Kéziszótár szómagyarázatát.

LEGFELJEBB=NEM TÖBB, MINT...
Ez azt jelenti, hogy kevesebb lehet!!!

Namármost!
Intervallumban nem lehet kevesebb, mint két év, mert már az is kevés /62-60/.
Korhatárban meg a "nem több, mint 60.", azt jelenti, hogy kevesebb lehet, mint 60. év.
Tehát pl. lehet 59., 58., 57., 56., 55., stb.

Azt már nem tudnám elfogadni, hogy a 61 kevesebb, mint 60... :)

A törvény átmeneti időszakra szólt, és az előrehozás felső korlátja, az öregségi nyugdíjkorhatár volt.

A 60. most nem jó, mert az előtt kell kiadni az előrehozást. Mikor volt 60. az öregségi korhatár? 1997.-ben, tehát a 60. kizárólag 1997.-re vonatkozott.

Ma már 1999. után vagyunk. Ezért 62 év az öregségi korhatár, és ez elé kell hozni az előrehozott nyugdíjat. A 60. korhatár ma már indifferens. Ma addig lehet előrehozni az előrehozottat, amíg még meg van a 38 év korkedvezmény a gyerekkedvezménnyel.

Ennek a felismerésnek a véghrehajttatásához keresek elvio, vagy gyakorlati segítséget, útmutatót.

A NYUFI a törvényt kiforgatta, megmásította, ezt Alkotmánysértéssel tetézte, s ezzel az állampolgárokat megkárosította. Jelentős kárt okozott, s ez biztosan megtéríthető. Az Államot kell perelni? Nem hinném, hisz a TNY törvény jó. Kizárólag az értelmezése hibás.