GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértők!

2019 júniusra várom első gyermekem.
Tanulói jogviszonyom 2017 októberben szűnt meg.
2018 januára óta, a mai napig hivatalosan regisztrált álláskereső vagyok, juttatást/járadékot nem kapok, nem is kaptam.
Az egyik internetes kalukalátor szerint, diplomás álláskeresőként igényelhetem még a diplomás gyedet.
Kérdésem az lenne, ez valóban lehetséges?
Amennyiben nem, gyes-re jogosult vagyok?
Köszönöm

„maria 2019.04.10. 09:55
Tisztelt Szakértők!
Köszönöm a választ és a linket.
Ami még nem világos,hogy ha Magyarországon megszüntetem a Csedet és befizetem magam után az otthoni TB-t,de míg Ausztriában vagyok addig a legkisebb gyerekem nem éri el a 3évet és ekkor hazajövök,akkor
• továbbra is megmarad a munkaviszonyom?
• a munkáltató összesíti majd,hogy mennyi szabadnap jár az otthon töltött évek után és e azt megkapom?
• a felfüggesztett biztosításom újra aktív lesz?(ha persze bejelentettem,hogy haza jöttem).
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdv.:
Mária
”

Kedves Mária!

Úgy látom, hogy nem csak a fentieket nem érti.

• Nem, az, hogy milyen támogatásokat és díjakat vesz/vehet igénybe, az nem az Ön magánügye, azt hogy milyen ellátásra jogosult és azt melyik tagállam köteles fizetni azt az EU koordinációs rendeletek figyelembevételével a két tagállamnak hatósági eljárás keretében kell eldönteni/tisztázni.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban, illetve hol minősül biztosítottnak nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

• Nem, ez nem így működik. A TB-t nem kénye-kedve szerint kell/lehet fizetnie, hanem a két ország joga, illetve az EU-s koordinációs rendelet írja elő.A magyar szabály csak akkor alkalmazható, ha a család Magyarországon él. Azzal, hogy Ön Ausztriába távozott bejön az osztrák és az EU-s jog is!!!!!

A TB fizetés/biztosítottság/ellátásra való jogosultság függ attól, hogy életvitelszerűen hol élnek, kinek (férj, feleség) hol van munkaviszonya, hol van az állandó lakóhely, hol él a gyermek, távozását bejelentette-e, magyar lakcíme megszüntetésre került-e stb.

Erről részletesen olvashatott az Ön által is hivatkozott linken található összefoglalóban, de úgy látszik, hogy a lényeget nem sikerült megértenie....)

Munkaviszonya addig marad meg (áll fenn), amíg az meg nem szűnik (pl. halál), vagy meg nem szüntetik (pl. felmondás).

Igen, ha a fizetésnélküli szabadság lejár és visszamegy dolgozni igen. Ha nem áll vissza, hanem megszünteti a jogviszonyát, akkor a ki nem vett szabadságokat pénzben megváltják.

Igen, amely nappal a munkát ténylegesen felveszi, vagy amely nappal elkezdi a szabadságát tölteni.

Előzmények:

intentio # 2019.04.08. 11:17
„maria_t 2019.04.04. 20:03
Tisztelt Szakértők!
Fél éve Ausztriában élek, GYED-en vagyok. Teljesen át vagyunk jelentkezve, lemondtam anno a magyar családi pótlékot és a GYED-et is, de valahogy azt nem regisztrálta a MÁK és azóta is küldi a pénzt. A kislányom októberben lesz két éves. Most tartunk ott az ügyintézésben, hogy meg tudnám igényelni az osztrák GYES-t.
Korábban Magyarországon dolgoztam, onnan mentem el GYED-re és az EU miatt amíg otthon biztosítva vagyok, addig itt is jogosult vagyok az alapbiztosításra és emiatt az itteni ellátásokra is.
A kérdésem, ha lemondom a magyarországi GYED-et, attól még megmarad a magyar biztosítási jogviszonyom?
Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar biztosítási jogviszony addig áll fenn, amíg a gyermekem 3 éves nem lesz és az, hogy milyen támogatásokat és díjakat veszek igénybe, az már az én magánügyem. Nem vagyok azért ebben teljesen biztos, ezért fordulok Önökhöz.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdv.:
Mária
”
Kedves Mária!
A biztosítási jogviszonya nem a GYED miatt áll fenn, hanem azért, mert munkaviszonyban áll valamely foglalkoztatónál.
Ha nem veszi igénybe, vagy nem Ön veszi igénybe a magyar GYED-et, GYES-t, és továbbra is fizetésnélküli szabadságon van, akkor ez időszak alatt a magyar Tbj. értelmében szünetel a biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.
Azt, hogy az osztrák törvények szerint az „ottani GYES” mire jogosít azt ott tudják megmondani.

Tisztelt Szakértők!
Köszönöm a választ és a linket.
Ami még nem világos,hogy ha Magyarországon megszüntetem a Csedet és befizetem magam után az otthoni TB-t,de míg Ausztriában vagyok addig a legkisebb gyerekem nem éri el a 3évet és ekkor hazajövök,akkor

• továbbra is megmarad a munkaviszonyom?
• a munkáltató összesíti majd,hogy mennyi szabadnap jár az otthon töltött évek után és e azt megkapom?
• a felfüggesztett biztosításom újra aktív lesz?(ha persze bejelentettem,hogy haza jöttem).

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdv.:
Mária

„Karcsi122 2019.04.09. 23:08
Tisztelt szakértők!
Kérdésem az lenne, hogy 2018. szeptembere óta betegállományban vagyok kb. még egy hónapot még maradok.
Jelenlegi munkahelyemen április 11. óta dolgozom, de előző munkahelyemen felmondva (9 évet dolgoztam ott) rendesen bejelentve hivatalos munkahely, mint a jelenlegi munkahely is.
Jelenlegi munkahelyem nem akar táppénzt fizetni, mondván hogy az Ő biztosítójuk - biztosításuk 159 napot áll csak.

Mivel április-tól szeptemberig a balesetemig dolgoztam.
Állításuk szerint a biztosítás csak erre az időszakra jár. . Ez az idő most jár le, azt mondták tovább nem tudnak táppénzt fizetni. Legalább 3 éve előtte nem voltam táppénzen, a munkaviszonyom folyamatos, megszakítás nélküli.

Kérdésem az lenne, hogy ez jogos-e, vagy csak kifogás részükről. Ha nem fizetnek mi a teendőm?
Jelenleg még nem vagyok munkaképes (vállsérülésem van).
Előre is köszönöm a választ.
Üdv.: Karcsi
”

Tisztelt Kérdező!

Hozzászólása „több sebből vérzik”, ellentmondásos, érthetetlen.

Mi az, hogy az Ő biztosítójuk?

Mi az, hogy az Ő biztosítójuk csak 159 napot áll?

Magyarországon kötelező egészségbiztosítási rendszer van, a táppénz és baleseti táppénz ellátást a társadalombiztosítás keretében az állam (járási hivatal, vagy ha a cég 100 főnél több biztosítotottat foglalkoztat az állammal kötött megállapodás (szerződés) alapján a cég TB kifizetőhelye (én nem magánbiztosító) fizeti.

A táppénzre és a baleseti táppénzre vonatkozó (ki jogosult rá, meddig jogosult rá) szabályok az 1997. évi LXXXIII. törvényben találhatóak. (47-49. §)

Ennek alapján l évig (365 napig) jogosult az, aki rendelkezik a keresőképtelenségét megelőzően legalább 1 év (365 nap) folyamatos biztosítási idővel.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban (azaz a két munkaviszony között) 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Ha Ön a munkába álláskor a TB igazolványát leadta, amelyben az előző munkaviszony szerepel, úgy –a megadott adatok alapján- 1 évig jogosult táppénzre.

A munkáltató (feltéve, hogy magyarországi munkáltatóról van szó és nem az EU valamelyik másik tagállamában dolgozik) nem mondhatja azt, hogy „nem akar táppénzt fizetni”, vagy hogy nem jogosult táppénzre, hiszen ezt nem a munkáltató, hanem a járási hivatal/tb kifizetőhely jogosult eldönteni, sőt ezt nem elég Önnel szóban közölni, hanem Ákr. szerinti határozatot kell hozni, annak egy példányát Önnek át kell adni, biztosítva benne az ingyenes jogorvoslat (fellebbezés) lehetőségét.

Ha és amennyiben üzemi baleset miatt keresőképtelen, úgy arra speciális, kedvezőbb szabályok vonatkoznak, ez esetben az előzetes munkában töltött időtől függetlenül is 1 évig illeti meg magasabb összegű baleseti táppénz.

Javasoljuk, hogy kezdeményezzen személyes konzultáció a járási hivatal illetékes osztályvezetőjénél. (Ennek módját lásd a hozzászólás végén található linkre kattintva.

Más a helyzet, ha nem (állami) táppénzről, hanem valamilyen magánbiztosítós keresetkiegészítésről, kártérítés jellegű pénzről stb. beszél.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Üzemi baleset kivizsgálásával kapcsolatos ismeretek itt:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Tisztelt szakértők!
Kérdésem az lenne, hogy 2018. szeptembere óta betegállományban vagyok kb. még egy hónapot még maradok. Jelenlegi munkahelyemen április 11. óta dolgozom, de előző munkahelyemen felmondva (9 évet dolgoztam ott) rendesen bejelentve hivatalos munkahely, mint a jelenlegi munkahely is.
Jelenlegi munkahelyem nem akar táppénzt fizetni, mondván hogy az Ő biztosítójuk - biztosításuk 159 napot áll csak.
Mivel április-tól szeptemberig a balesetemig dolgoztam. Állításuk szerint a biztosítás csak erre az időszakra jár. . Ez az idő most jár le, azt mondták tovább nem tudnak táppénzt fizetni. Legalább 3 éve előtte nem voltam táppénzen, a munkaviszonyom folyamatos, megszakítás nélküli.
Kérdésem az lenne, hogy ez jogos-e, vagy csak kifogás részükről. Ha nem fizetnek mi a teendőm?
Jelenleg még nem vagyok munkaképes (vállsérülésem van).
Előre is köszönöm a választ.
Üdv.: Karcsi

„csilla900818 2019.04.08. 17:54
Tisztelt Szakértő!
Kiderült, hogy babát várok. Még júniusig tervezek dolgozni, utána viszont a munkaköröm miatt szeretnék majd táppénzre menni. A fizetésem több részből tevődik össze: alapbér, túlóra általány, vasárnapi- illetve esti pótlékok, túlórák, és teljesítményarányos bónusz. Így minden hónapban más összeg az, amit kézhez kapok. A bérpapírom szerint, mindegyik juttatás adóalapba tartozik. A kérdésem az lenne, hogy a táppénzt mi alapján fogják számolni? A kézhez kapott fizetések átlaga alapján? Ha igen, akkor mennyi időre visszamenőleg átlagolják? És ha majd megszületik a baba, akkor a GYED-be is ugyanúgy ez az összeg fog számítani? Illetve a GYED alapot mennyi időre visszamenőleg számolják, és ebbe beleszámolódik a táppénz is?
Előre is köszönöm a választ, és a segítséget!
Egy friss kismama
”

T. Kérdező!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi pénzbeli-egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemből kell kiszámolni.

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed és a gyed ellátások nem minősülnek pénzbeli-egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemnek, ezért azok soha nem képezik az alapját egy tb ellátásnak, (táppénznek, csed-nek, gyed-nek.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő!

Kiderült, hogy babát várok. Még júniusig tervezek dolgozni, utána viszont a munkaköröm miatt szeretnék majd táppénzre menni. A fizetésem több részből tevődik össze: alapbér, túlóra általány, vasárnapi- illetve esti pótlékok, túlórák, és teljesítményarányos bónusz. Így minden hónapban más összeg az, amit kézhez kapok. A bérpapírom szerint, mindegyik juttatás adóalapba tartozik. A kérdésem az lenne, hogy a táppénzt mi alapján fogják számolni? A kézhez kapott fizetések átlaga alapján? Ha igen, akkor mennyi időre visszamenőleg átlagolják? És ha majd megszületik a baba, akkor a GYED-be is ugyanúgy ez az összeg fog számítani? Illetve a GYED alapot mennyi időre visszamenőleg számolják, és ebbe beleszámolódik a táppénz is?

Előre is köszönöm a választ, és a segítséget!
Egy friss kismama

„gaby7
2019.04.06. 21:20

Tiszteletem!
Én 2018 februàrjàban egyéni vàlallkozó lettem kata 50.000ft os fizetéssel.juniustol nem fizettem mert én mentem el gyesre a gyerek 2 éves korában.
Minden honapvan le kellett jelenteni hogy gyesen vagyok ezert mentesultwm a fizetés alol.
Most 2019 márciusátol ujra fizetem az 50.000ret.
Közben várandós lettem fodrászként dolgozok és az orvos kiakar irni pár honap mulva táppénzre.(igy megint tappenz alatt nem kell fizetnem)
Olyan kérdésem lenne mi szamit bele a csedbe elmehetek e igy tappenzrol.
És mi számít bele meglenne a hozzá tartozó napjaim.táppénz beleszámit e a napokba meg a multev pl amikor nem kellett fizetnem 50.000 ret?Érdemes e elmennem táppénzre vagy csak gyest kaphatok?mert akkor inkabb megszuntetem a valalkozast.köszönön Gabriella
”

Kedves Gabriella!

A hogyan járnék jobban, mi a kedvezőbb számomra jellegű kérdésekre nem áll módunkban érdemi és felelős válaszokat adni, mivel az összes szükséges adat nem áll rendelkezésünkre.

Egyebekben:

Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

10. § (1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint.

Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót.

(2) A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.

(3) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„T.Andrea8609 2019.04.05. 04:10

Tisztelt Szakértők!

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy múlt hónap elején 6 napot táppénzen voltam. Az orvostól kapott papírt miután visszatértem a munkahelyemre az üzletvezetőnek leadtam. Megkaptam a béremet, semmi betegszabadság nincs elszámolva, a bérpapíron sem szerepel. Ilyen esetben utólag mondjuk következő fizetésből ezt levonhatjak? Mi ilyenkor az eljárás? Én a papírt leadtam, valószínű az üzletvezető ezt nem továbbította a könyvelő felé, ami úgy gondolom nem az én hibám, hanem az ő hanyagsága.

Válaszukat előre is köszönön
”

T. Kérdező!

Igen, amikor a bérszámfejtő az orvosi igazolásokat megkapja a korrekciót elvégzi, azaz a jogosulatlanul igénybevett összeget a következő fizetéséből jogszerűen levonhatják, ill. visszakövetelhetik.

Oka: A 100% és a 70% közötti részre (30% munkabérre)nem volt jogosult, az jogalap nélkül felvett/kifizetett munkabérnek minősül, ami 60 napon belül visszakövetelhető.

(Javasolt az üzletvezető figyelmét felhívni arra, hogy az orvosi igazolásokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles továbbítani.)

Mt. 164. § A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

Mivel Ön ezt felismerte, ezért az Öntől 60 napon túl is visszakövetelhető, ezért javasolt az ügyet mielőbb rendezni.

„maria_t 2019.04.04. 20:03
Tisztelt Szakértők!
Fél éve Ausztriában élek, GYED-en vagyok. Teljesen át vagyunk jelentkezve, lemondtam anno a magyar családi pótlékot és a GYED-et is, de valahogy azt nem regisztrálta a MÁK és azóta is küldi a pénzt. A kislányom októberben lesz két éves. Most tartunk ott az ügyintézésben, hogy meg tudnám igényelni az osztrák GYES-t.
Korábban Magyarországon dolgoztam, onnan mentem el GYED-re és az EU miatt amíg otthon biztosítva vagyok, addig itt is jogosult vagyok az alapbiztosításra és emiatt az itteni ellátásokra is.

A kérdésem, ha lemondom a magyarországi GYED-et, attól még megmarad a magyar biztosítási jogviszonyom?

Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar biztosítási jogviszony addig áll fenn, amíg a gyermekem 3 éves nem lesz és az, hogy milyen támogatásokat és díjakat veszek igénybe, az már az én magánügyem. Nem vagyok azért ebben teljesen biztos, ezért fordulok Önökhöz.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdv.:
Mária
”

Kedves Mária!

A biztosítási jogviszonya nem a GYED miatt áll fenn, hanem azért, mert munkaviszonyban áll valamely foglalkoztatónál.

Ha nem veszi igénybe, vagy nem Ön veszi igénybe a magyar GYED-et, GYES-t, és továbbra is fizetésnélküli szabadságon van, akkor ez időszak alatt a magyar Tbj. értelmében szünetel a biztosítása és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

Azt, hogy az osztrák törvények szerint az „ottani GYES” mire jogosít azt ott tudják megmondani.

Javasolt elolvasni ezt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

„AnéKata 2019.04.04. 11:27

Tisztelt Szakértők,
olyan kérdéssel fordulok a Tisztelt Címzettekhez, hogy gyed-et szerettem volna igényelni az államkincstártól. A feltételek közül csak az egyik van meg, mely szerint a szülést megelőző 2éven belül meg volt a 365nap biztosítási időm, de jelenleg nem kapok semmilyen segélyt, nincs biztosítási jogviszonyom. Amennyiben 1 hónapra találnék magamnak munkát- akkor megkapnám a gyedet? 1 hónap után viszont szeretnék passzív gyedre menni. Ez megoldható lenne valamilyen keretek között.
Válaszukat előre is köszönöm.
Köszönettel: Kata
”

Kedves Kata!

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik,

Fentiekből következik, hogy mivel a szülés napján nem volt biztosított, azaz a gyermeke nem a biztosítás tartama alatt született csed-re nem jogosult akkor sem, ha időközben jogviszonyt létesít.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tiszteletem!Én 2018 februàrjàban egyéni vàlallkozó lettem kata 50.000ft os fizetéssel.juniustol nem fizettem mert én mentem el gyesre a gyerek 2 éves korában.Minden honapvan le kellett jelenteni hogy gyesen vagyok ezert mentesultwm a fizetés alol.Most 2019 márciusátol ujra fizetem az 50.000ret.Közben várandós lettem fodrászként dolgozok és az orvos kiakar irni pár honap mulva táppénzre.(igy megint tappenz alatt nem kell fizetnem)Olyan kérdésem lenne mi szamit bele a csedbe elmehetek e igy tappenzrol.És mi számít bele meglenne a hozzá tartozó napjaim.táppénz beleszámit e a napokba meg a multev pl amikor nem kellett fizetnem 50.000 ret?Érdemes e elmennem táppénzre vagy csak gyest kaphatok?mert akkor inkabb megszuntetem a valalkozast.köszönön Gabriella

Tisztelt Szakértők!

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy múlt hónap elején 6 napot táppénzen voltam. Az orvostól kapott papírt miután visszatértem a munkahelyemre az üzletvezetőnek leadtam. Megkaptam a béremet, semmi betegszabadság nincs elszámolva, a bérpapíron sem szerepel. Ilyen esetben utólag mondjuk következő fizetésből ezt levonhatjak? Mi ilyenkor az eljárás? Én a papírt leadtam, valószínű az üzletvezető ezt nem továbbította a könyvelő felé, ami úgy gondolom nem az én hibám, hanem az ő hanyagsága.

Válaszukat előre is köszönön

Tisztelt Szakértők!

Fél éve Ausztriában élek, GYED-en vagyok. Teljesen át vagyunk jelentkezve, lemondtam anno a magyar családi pótlékot és a GYED-et is, de valahogy azt nem regisztrálta a MÁK és azóta is küldi a pénzt. A kislányom októberben lesz két éves. Most tartunk ott az ügyintézésben, hogy meg tudnám igényelni az osztrák GYES-t.
Korábban Magyarországon dolgoztam, onnan mentem el GYED-re és az EU miatt amíg otthon biztosítva vagyok, addig itt is jogosult vagyok az alapbiztosításra és emiatt az itteni ellátásokra is.
A kérdésem, ha lemondom a magyarországi GYED-et, attól még megmarad a magyar biztosítási jogviszonyom?
Alapvetően azt gondolom, hogy a magyar biztosítási jogviszony addig áll fenn, amíg a gyermekem 3 éves nem lesz és az, hogy milyen támogatásokat és díjakat veszek igénybe, az már az én magánügyem. Nem vagyok azért ebben teljesen biztos, ezért fordulok Önökhöz.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdv.:
Mária

Tisztelt Szakértők,
olyan kérdéssel fordulok a Tisztelt Címzettekhez, hogy gyed-et szerettem volna igényelni az államkincstártól. A feltételek közül csak az egyik van meg, mely szerint a szülést megelőző 2éven belül meg volt a 365nap biztosítási időm, de jelenleg nem kapok semmilyen segélyt, nincs biztosítási jogviszonyom. Amennyiben 1 hónapra találnék magamnak munkát- akkor megkapnám a gyedet? 1 hónap után viszont szeretnék passzív gyedre menni. Ez megoldható lenne valamilyen keretek között.
Válaszukat előre is köszönöm.
Köszönettel: Kata

„Patakieszter13 2019.04.02. 14:37

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg GYED-en vagyok 16 hónapos gyermekemmel, testvére szeptember végére érkezik. 8 éve dolgozom határozatlan idejű szerződéssel a munkahelyemen, mely nem kifizetőhely. Néhány kérdésemre a visszaolvasott válaszok alapján már választ kaptam. Miszerint a terhesség tényét es a fizetés nélküli szabadság megszüntetését 30 nappal előbb jeleznem szükséges a munkáltatom felé írásban, aki a megszüntetést nem akadályozhatja meg, a szabadságaim kiadását meg kell tennie. Ezt követően nem kérném a felgyűlt szabadságok kiadását, csak 1 nap szabadságra mennék, majd utána táppénzre 9-es kóddal. Illetve ha jól értelmeztem minden választ, akkor a táppénz összege a szerződésemben szereplő bér lesz, mert az elmúlt több mint 1 évben CSED-en es GYED-en voltam. Valamint, a második gyermek után járó CSED és GYED összege nem lehet kevesebb,mint az első gyermeknél többek között a védelem miatt, valamint hogy táppénz nem alapja a CSED és GYED számításnak. Jól értelmeztem mindent?

Azonban én tartok attól,hogy a nem jó kapcsolat a munkaltatómmal oda vezethet, hogy az 1 nap szabadság, vagy táppénz alatt felbontja a munkaszerződésemet. Van erre bármilyen lehetősége, jogi alapja?

Válaszukat és megerősítésüket előre is köszönöm!
”

A munkáltató felmondással jogszerűen nem szüntetheti meg a munkavállaló munkajogviszonyát terhesség alatt.

Mt. 65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

((3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,

b) a szülési szabadság,

3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

tartama alatt.

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg GYED-en vagyok 16 hónapos gyermekemmel, testvére szeptember végére érkezik. 8 éve dolgozom határozatlan idejű szerződéssel a munkahelyemen, mely nem kifizetőhely. Néhány kérdésemre a visszaolvasott válaszok alapján már választ kaptam. Miszerint a terhesség tényét es a fizetés nélküli szabadság megszüntetését 30 nappal előbb jeleznem szükséges a munkáltatom felé írásban, aki a megszüntetést nem akadályozhatja meg, a szabadságaim kiadását meg kell tennie. Ezt követően nem kérném a felgyűlt szabadságok kiadását, csak 1 nap szabadságra mennék, majd utána táppénzre 9-es kóddal. Illetve ha jól értelmeztem minden választ, akkor a táppénz összege a szerződésemben szereplő bér lesz, mert az elmúlt több mint 1 évben CSED-en es GYED-en voltam. Valamint, a második gyermek után járó CSED és GYED összege nem lehet kevesebb,mint az első gyermeknél többek között a védelem miatt, valamint hogy táppénz nem alapja a CSED és GYED számításnak. Jól értelmeztem mindent?

Azonban én tartok attól,hogy a nem jó kapcsolat a munkaltatómmal oda vezethet, hogy az 1 nap szabadság, vagy táppénz alatt felbontja a munkaszerződésemet. Van erre bármilyen lehetősége, jogi alapja?

Válaszukat és megerősítésüket előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg GYED-en vagyok 16 hónapos gyermekemmel, testvére szeptember végére érkezik. 8 éve dolgozom határozatlan idejű szerződéssel a munkahelyemen, mely nem kifizetőhely. Néhány kérdésemre a visszaolvasott válaszok alapján már választ kaptam. Miszerint a terhesség tényét es a fizetés nélküli szabadság megszüntetését 30 nappal előbb jeleznem szükséges a munkáltatom felé írásban, aki a megszüntetést nem akadályozhatja meg, a szabadságaim kiadását meg kell tennie. Ezt követően nem kérném a felgyűlt szabadságok kiadását, csak 1 nap szabadságra mennék, majd utána táppénzre 9-es kóddal. Illetve ha jól értelmeztem minden választ, akkor a táppénz összege a szerződésemben szereplő bér lesz, mert az elmúlt több mint 1 évben CSED-en es GYED-en voltam. Valamint, a második gyermek után járó CSED és GYED összege nem lehet kevesebb,mint az első gyermeknél többek között a védelem miatt, valamint hogy táppénz nem alapja a CSED és GYED számításnak. Jól értelmeztem mindent?

Azonban én tartok attól,hogy a nem jó kapcsolat a munkaltatómmal oda vezethet, hogy az 1 nap szabadság, vagy táppénz alatt felbontja a munkaszerződésemet. Van erre bármilyen lehetősége, jogi alapja?

Válaszukat és megerősítésüket előre is köszönöm!

„Patrícia85 2019.03.30. 23:00

Jó estét! Azt szeretném megkérdezni,hogy jelenleg Gyesen vagyok itthon a 2 éves kisfiammal.Közben várandós lettem.
Értesitettem a munkáltatómat a terhességről, illetve kértem az aktív állományba helyezésemet,Ez meg is történt a napokban.
Az orvosom kiírt táppénzre, amit jeleztem is a cég felé.Nem tudom hogy hogy járok jobban, ha csak pár nap szabadságot veszek ki /5-6nap/ és elmegyek táppénzre, vagy a könyvelő szerint ki kell vegyem a 2 év alatt felgyült összed szabadságomat, hogy legyen miből majd a táppénzt kiszámolni.
Igazából én bent szerettem vna hagyni a szabadságaimat és majd csak a 2.baba 2éves kora után kivenni, de azt mondja a cég könyvelője hogy igy akkor szinte semmit táppénzt nem kapok a szülésig./mert nincs le dolgozott 168napom/Ez tényleg így van?? Mert olyat is hallottam, hogy az előzőleg ledolgozott napjaimból számolnák ki.
Kérem valaki segitsen, mert eléggé sürget az idő, és már összezavarodtam..Köszönöm
”

T. Kérdező!

A hogyan járnék jobban kérdésére -tekintettel arra, hogy a pontos béradatait nem ismerjük- érdemi választ nem tudunk adni.

Javasoljuk, hogy -ha már a hivatkozott könyvelő ennyire járatos a TB. rejtelmeiben- kérje meg a könyvelőt forintra pontosan számolja ki, hogy mennyi lenne a "szinte semmit nem fog kapni" és mennyi lenne a másik módszer szerint az ellátás összege.

Egyebekben az ellátások összegét ekként kell kiszámolni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Jó estét! Azt szeretném megkérdezni,hogy jelenleg Gyesen vagyok itthon a 2 éves kisfiammal.Közben várandós lettem.
Értesitettem a munkáltatómat a terhességről, illetve kértem az aktív állományba helyezésemet,Ez meg is történt a napokban.
Az orvosom kiírt táppénzre, amit jeleztem is a cég felé.Nem tudom hogy hogy járok jobban, ha csak pár nap szabadságot veszek ki /5-6nap/ és elmegyek táppénzre, vagy a könyvelő szerint ki kell vegyem a 2 év alatt felgyült összed szabadságomat, hogy legyen miből majd a táppénzt kiszámolni.
Igazából én bent szerettem vna hagyni a szabadságaimat és majd csak a 2.baba 2éves kora után kivenni, de azt mondja a cég könyvelője hogy igy akkor szinte semmit táppénzt nem kapok a szülésig./mert nincs le dolgozott 168napom/Ez tényleg így van?? Mert olyat is hallottam, hogy az előzőleg ledolgozott napjaimból számolnák ki.
Kérem valaki segitsen, mert eléggé sürget az idő, és már összezavarodtam..Köszönöm

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném kérdezni, hogy a GYED, GYES időszaka a 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíj megállapításánál hová tartozik, és hány évet vesznek figyelembe?
Én 6 évig voltam otthon egyhuzamban gyermekeimmel, amikor a nagyobbik 3 éves volt, akkor született a kisebbik, így nem mentem vissza dolgozni, hanem továbbra is otthon maradtam. Mindkét gyermekem óvodát kezdett, nem voltak bölcsődések.

„HT79 2019.03.26. 08:55

Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, ha a terhesség alatt veszélyeztetett terhesség miatt betegállományban-táppénzen vagyok akkor a gyed megállapításához milyen keresetet számítanak? A táppénz miatt kapott csökkentett összeget,vagy esetleg a táppénz előtti teljes keresetet. Jelen munkahelyemen több mint 10 éves határozatlan idejű munkaviszonyom van. Válaszát, segítségét előre is nagyon köszönöm.
”

Nem, a táppénz összege nem képezi a csed és a gyed alapját.

Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, ha a terhesség alatt veszélyeztetett terhesség miatt betegállományban-táppénzen vagyok akkor a gyed megállapításához milyen keresetet számítanak? A táppénz miatt kapott csökkentett összeget,vagy esetleg a táppénz előtti teljes keresetet. Jelen munkahelyemen több mint 10 éves határozatlan idejű munkaviszonyom van. Válaszát, segítségét előre is nagyon köszönöm.

„Mónika33 2019.03.22. 08:44

Tisztelt Szakértő!

10 hetes kismama vagyok. Táppénzzel kapcsolatban lenne kérdésem, mert nem teljesen világos a jogszabály.
Azt szeretném tudni, hogy valóban a havi bérem 60 %-a illet-e meg táppénz alatt a szülés idejéig? A havi nettó bérem abban az időszakban amely alapján a táppénzt elbírálják átlag 230.000 Ft volt, ez azt jelenti, hogy 138.000 Ft-ot kapok majd?

Köszönettel:
Mónika
”

Kedves Mónika!

Igen, a táppénz mértéke valóban 50, vagy 60%.

Ami a konkrét összeget illeti a számítás ettől (azaz annál amit Ön leírt) egy kicsit bonyolultabb.

Lásd:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

10 hetes kismama vagyok. Táppénzzel kapcsolatban lenne kérdésem, mert nem teljesen világos a jogszabály.
Azt szeretném tudni, hogy valóban a havi bérem 60 %-a illet-e meg táppénz alatt a szülés idejéig? A havi nettó bérem abban az időszakban amely alapján a táppénzt elbírálják átlag 230.000 Ft volt, ez azt jelenti, hogy 138.000 Ft-ot kapok majd?

Köszönettel:
Mónika