GYED,GYES, táppénz

Mucus:

„hivatkoztak arra, hogy mivel volt néhány nap megszakításom 2008. júniusban ezért nincs meg a két év folyamatos jogviszonyom ezért csak 50 %-ot fizetnek a 60 helyett.”

Ez tévedés! a biztosítási jogviszony akkor folyamatos, ha 30 napot (egybefüggően) meghaladó megszakítás nincsen. Tehát 50% helyett 60% táppénz járna neked.
Továbbá abban is van ellentmondás, hogy a kifizető szerint volt megszakítás a jogviszonyodban (pedig nem volt!), ugyanakkor a 2008-as jövedelmedet akarja figyelembe venni. Ha tényleges megszakításról lenne szó, akkor a megszakítás előtti jövedelmet NEM LEHETNE FIGYELEMBE VENNI.

Félelmetesen felkészületlen és tudatlan az az ügyintéző!!!

Kieg.: a GYED-et az OEP fizeti, nem a MÁK, tehát az OEP-nél kérdezzétek meg mielőbb.

A férjed várhat akár az utolsó napig is, ha tényleg fennáll a veszélye, hogy egyébként felmondanak neki.
A gyermeknevelés céljából a munkáltató KÖTELES fizetés nélküli szabadságot biztosítani a munkavállaló számára. Arra figyeljetek, hogy írásban jelentsétek be a kérelmet.
A GYED-et szintén a munkáltatón keresztül kell majd igényelni.

Éva, a férjed gyes helyett akár gyed-re is jogosult lehetne (ha az igénylést megelőzően van legalább 365 nap biztosítása), ennek érdemes lenne utánajárni.

Tisztelt szakértők!
2011. áprilisában betölti a 6 hónapos kort a nemrég született babám. Ez után én vissza megyek dolgozni és úgy tervezzük, hogy a férjem marad itthon a picivel ez után.
A kérdésem az lenne, hogy mennyivel hamarabb kell intézni a férjem nevére a további támogatásokat a MÁK nál?
Mikor kell neki bejelentenie, hogy itthon marad gyesen a munkahelyénél? Kirúghatják őt ezért?
Ugyanis ettől tartunk, ezért nem akarjuk túl hamar közölni velük, viszont utolsó pillanatra sem hagyhatjuk, mert engem határidőre várnak vissza.

Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:Éva

Nandy: Köszönöm a válaszod. Én is így gondoltam, hogy nem lehet a 2008-as bér alapján számolni a táppénzt. Elfelejtettem a múltkor írni, hogy hivatkoztak arra, hogy mivel volt néhány nap megszakításom 2008. júniusban ezért nincs meg a két év folyamatos jogviszonyom ezért csak 50 %-ot fizetnek a 60 helyett. Mint írtad 180 napnak kell lenni ami simán megvan, hiszen ha csak a köztisztviselői jogviszonyom kezdetét nézzük 2009. szeptember 22. és azóta folyamatosan dolgozom már az jóval több mint 180 nap.
Sajnos hiába jelezném a munkáltatóm felé azt a problémát, hogy olyan ember dolgozik ott aki nem ért hozzá sajnos semmi sem történne. Egy esetben én világosítottam fel egy másik kollégát, hogy ezt és ezt írja elő a törvény, a válasz rá, hogy jó akkor innentől kezdve így csináljuk. Aztán hogy azóta hogy csinálják nem tudom, mivel nem vagyok ott.

Lenne még egy kérdésem, bár nem tudom itt tudsz-e erre válaszolni: Ha visszamegyek dolgozni és ugye van a felmondási tilalom ami az én esetemben 30 nap ez idő alatt ha megbetegszem elmehetek táppénzre? Köszönöm válaszod!

Tisztelt Jogi Fórum!
2. gyermekem 2006.dec.8-án született. Férjem német állampolgár. 2008 szeptemberében költöztünk (ideiglenes külföldön tartózkodás) Németországba (bár férjem már májusban bejelentett minket). A Német Államtól megkértük a családi ellátásokat azonban itt csak a "családi pótlékra" vagyok jogosult. A két állam egymás között rendezi az elszámolásokat, azonban a megítélt összegből számomra úgy tűnik, hogy a MÁK visszakéri a GYED-et 2008 májustól. Valóban nem jár a GYED és vissza kell fizetni?
Előre is köszönöm a segítséget!

Köszönöm a választ és a segítséget!

A gyes az gyes, ugyanazok a szabályok vonatkoznak a 10 éves korig járó ellátásra is.

Tisztelt Jogi Fórum!

Előzőleg már feltettem a kérdésemet, de sajnos nem kaptam rá választ! Kérem, ha tudnak segítsenek információval! Előre köszönöm!

Férjem jelenleg GYED-en van 1,5 éves kisfiúnkkal, de közben 3,5 éves lányunk tartósan beteg lett. Kérdésem a következő: Mire számíthat a férjem a munkahelyén, ha bejelenti, hogy a nagyobbik gyermek 10 éves koráig méltányossági GYES-en lesz? A méltányosági GYES-re ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a „normál“ GYES-re? Vagy vegye igénybe előbb a kisebbik gyermek után járó GYES-t annak 3 éves koráig és ha ez letelt ráérünk megigényelni a méltányossági GYES-t? Válaszukat előre megköszönöm!

Tegyél meg nekem egy szívességet :)
Ha esetleg rendeződik a helyzeted, akkor is tegyél írásos panaszt, először a munkáltatód felé, hogy ekkorát nem tévedhet egy bérszámfejtő (akinek ez a szakmája!). A tévedésével neked kézzelfoghatóan kárt okozod, ezért kéred az ügyed szíves kivizsgálását, és a hasonló tévedések elkerülése érdekében a szükséges lépések megtételét.

Mert sokszor a munkáltató sincs tisztában azzal, hogy mennyire felkészületlen munkavállalókat alkalmaz, akik fontos, pénzbeli ellátással kapcsolatos ügyekben hoznak káros döntéseket...

Mucus:
bár az előzményeket nem ismerjük (voltál-e az elmúlt két évben táppénzen, gyed-en stb...), de az nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a bérszámfejtőtök durva tévedésben van!
(Komolyan, nem is értem, hogy ilyen sekélyes, hiányos tudással hogyan dolgozhat valaki egy ennyire felelősségteljes, nagy szaktudást igénylő pozícióban... Ez is megérne pár szót...)

Az ellátások számításakor főszabály szerint az igénylés évét megelőző év jövedelme számít (tehát jelenleg a 2009-es év). Ha akkor nem volt legalább 180 bérezett nap, akkor az igénylést közvetlenül megelőző időszakból keresnek összesen 180 napot.

A 2008-as jövedelmed csak akkor lehetne mérvadó, ha az elmúlt időszakban gyás-on, gyed-en stb... lettél volna folyamatosan, és azért nincs 180 napod. De ha 2009.01.01.-től a táppénz kezdetéig van 180 napod, akkor mindenképpen az az alap, nem pedig a régebbi jövedelem. Feltéve, hogy 2009.01.01-től kezdődő időszakban nem volt 30 napnál hosszabb megszakításod.

Az pedig nem jelent semmit, ha a biztosításod csak pár napra szakadt meg, mert előzményként az EGYBEFÜGGŐEN 30 napot meghaladó megszakítás előtti időszak nem vehető figyelembe!

Ne hagyd magad, ha a munkáltatód egyben TB-kifizetőhely is, akkor kérj tőlük írásos tájékoztatást az elszámolásról, és az azt alátámasztó jogszabályhelyekről.
Ha másként nem megy, tegyél írásos panaszt a REP-nél.

Csak gyes-re, mert a TGYÁS-hoz és GYED-hez szükséges 365 nap biztosításba a főiskolás, egyetemi tanulmányokból (nappali tagozatos) csak fél év számítható be.

Kedves Fórumozók!

Segítséget / tájékoztatást szeretnék kérni!
A következő helyzetben van a párom:
23 éves, eddig nem dolgozott, mivel a felsőoktatásban tanul. Egy hónapja teherbe esett, várhatóan az államvizsgája után születik a kicsi.
Kérdés:
Milyen támogatás, és mennyi jár várhatóan jövőre ilyen helyzetben?

Előre is köszönöm a segítségeket!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában: Október 4-től betegállományba vagyok. Október közepén két hét után kaptam 70 e Ft táppénzt. Azóta a munkáltatóm nem utalt semmit, pedig a táppénzes papírt beküldtem mindig számfejtés előtt. Legutóbb november 29-én adtam fel és most kaptam 65 e Ft-ot. Felhívtam a bérszámfejtőt és azt mondta, hogy a 70 e Ft a betegszabadságra vonatkozott ez pedig a rendes táppénz. 1,5 hónapra 65 e Ft? Azt mondta, hogy 2008-as fizetésemet kell figyelembe venni, mivel nem volt meg a 2 éves folyamatos jogviszonyom és volt néhány nap megszakítás. Ezen elcsodálkoztam! 2008. június 15.-vel lejárt a passzív betegállományom utána (a papírok alapján tudom) jelentkeztem június 17.-vel a munkaügyi központba. Most nézem a munkaügyis papírokat 20.-ával állapították meg a járadékot. Miért nem akkor amikor jelentkeztem, hogy folyamatos legyen a munkaviszony? Ezért szívok most havonta nettó 100 e Ft-tal kevesebb táppénzt kapok, mivel a 2008-as 87e Ft-os fizetés alapján állapítják meg a táppénzt. EZ TÉNYLEG ÍGY VAN?Nem tudom elhinni!Köszi a választ!

pandoro:

Az általad közölt adatok alapján csak gyes-re leszel jogosult.

dareno:

A jelenlegi szabályok szerint (és ez tudomásom szerint nem fog változni...) a nagyszülő akkor jogosult a gyes igénybevételére, ha egyáltalán nem folytat keresőtevékenységet.

Elnézést, most látom, hogy rossz topikba írtam tegnap a kérdésem, átteszem a munkaviszonyosba.

nekem a MÁK-nál ma mondták hogy semmit nem lehet tudni hogy mi lesz jövőre jan.1-től. Elvileg hírek szerint 4 órát lehet dolgozni, de mi van azzal aki már dolgozik jelenlegi szabályozás szerint arran hogy lesz érvényes? Visszamenőleg hogy érvényesíthetik bár a 2/3-dal mindent lehet :-(

Tisztelt Szakértő!

2011 május 20-án lejár a gyedem, majd kiszeretném venni a szabadságomat, és visszamenni dolgozni, kérdésem, hogy gyes mellett lehet- e még 8 órában dolgozni.
Köszönöm

Kedves Szakértők!
Véleményeteket, tanácsotokat szeretném kérni az ügyemben.

Utolsó munkahelyeim:
1997.02.01-2006.12.31
2007.01.01.-2007.05.31.
2007.06.11-től reg. munkanélküli lettem, az álláskeresési járadékot 2008. március 8-ig állapították meg. (Közben augusztusban terhes lettem, így esélyem sem volt elhelyezkedni.)
2008. március 09-től álláskeresési segély - további 90 napra.
2008.május 6-án megszületett a kislányom, így május 7-tól TGYÁS október 20-ig. Itt egy napra aktiváltam az álláskeresési státuszt, majd újra felfüggeszettük, így október 22-től max. Gyed.
2010.május 6-tól Gyes.
A munkanélküli státuszom továbbra (jelenleg) is felfüggesztve. Ha jól emlékszem 2011.06.08-ig tart egyébként.
Ezek az előzmények. Jelenleg 7 hetes terhes vagyok, tehát ha minden jól megy, 2011.július közepén fogok szülni.

Adottak hát a kérdéseim:
Fentiek alapján mire leszek jogosult?
Hogy számítódnak esetemben az ellátásokhoz szükséges napok?
Rám melyik szabályozás (lesz) érvényes a biztosításban töltött napokat illetően (180 v. 365)?

Ha pl. januártól sikerülne elhelyezkedni, az segítene a számítandó napokkal kapcsolatos problémán? Hány órában tehetem meg Gyes mellett? (ha ezt lehet már tudni).

Remélem mindent leírtam, segítségeteket előre is köszönöm!

segítsetek nekem légyszi..
Szóval 2010.12.09-től gyesen leszek, viszont 2011.01.01-től dolgozom. Sajnos már nem lehet akkor gyes mellett teljes állásban dolgozni. Lehetséges a gyes nagyszülők általi igénybevétele ha a nagyi nyugdíjas? Ennek van valami szabálya?

Válaszotok köszönöm

„Oppá

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

A fent hivatkozott (2)-(5) bekezdés a következőket tartalmazza:

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

Tekintettel arra, hogy az irányadó időszakban nincs 180 bérezett napja az ellátás alapja a (4) bekezdés értelmében, első megközelítésben a minimálbér, DE

• álláspontom szerint, jelen esetben- nem hagyható figyelmen kívül az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés.

Tekintettel arra, hogy azért nincs 180 bérezett napja mert THGY ellátásban részesült (a bérezett napok száma+a THGY napok száma több, mint 180) amennyiben az az Ön számára kedvezőbb a korábban folyósított ellátás -jelen esetben a THGY alapja lesz a GYED alapja.

Olyan jogszabályi rendelkezésről, amely azt mondja ki, hogy az (5) bekezdés szerinti előny/kedvezmény szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az igénylő előző ellátását legalább 180 napi jövedelem alapján állapították meg nem tudok.

Amennyiben az ellenőrök válaszával nem ért egyet indokainak megjelölésével, hivatkozva a 1949. évi XX. törvény 64. § rendelkezésére és a 2004. évi XXIX. törvény 141-143 szakaszaiban foglaltakra panasszal élhet a REP igazgatójánál.

Ezen jogszabályi rendelkezések értelmében:

A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

141. § (1) Az állami ....szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

A magam részéről célszerűbbnek tartom előtte ha személyes találkozót kezdeményez a REP PEEO Osztályvezetőjével.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt jogi forum! Olyan kérdéssel fordulok önhöz,hogy én 2010,november 10-e óta táppénzen vagyok,mert babát várok,2011.jun 19.-ére vagyok kiírva.Van folyamatos munaviszonyom,jelenlegi munkahelyemen 3 év és 10 hónapja dolgozom,tavaly novemberbe voltam 3 napot táppénzen,de se előtte se utánna nem.Sajnos a fizetésem csak a létminimum,de kaptam bonuszt is,a munkakörömből kifolyólag.Az lenne a kérdésem,hogy így mennyi táppénzre számíthatok,és majd mennyi lesz esetleg,a gyed és a gyed.Sajnos nem tudok ezekről semmit,mert ez az első babám.Most az első hónapi táppénzem 40000 ft volt úgy,hogy nov.1-05-ig még dolgoztam,egy kicsit keveslem.Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel Bambi!

Nandy nagyon köszönöm a választ!
Most már a kifizetőhelyem szakértője is ezen a véleményen van, és én is, de ez a REP pecsétes levél elbizonytalanít és idén már egyszer csúnyán jártam táppénzügyileg. Dödölle ezért szeretnélek megkérdeni, Téged is, hogy mit gondolsz az esetemről?

„peavey

Tisztelt Jogi Fórum!

Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy bonyolult helyzetemben jogosult lennék e a Gyed támogatásra? …
elvégeztem egy főiskolát (3 év) amely alatt árvaellátásban részesültem. a főiskola befejeztével hozzámentem a páromhoz. július 1-jén diplomáztam, a diplomaosztóm szeptember 19-én volt. egyrészt arra lennék kíváncsi, hogy ezután jogosult vagyok e a gyed-re ha úgy alakul a helyzet, vagy már pont beleestem abba a kategóriába, hogy 365 munkanapot kell ledolgoznom a támogatás eléréséhez? (munkahelyi státusz: szeptember óta dolgozom, de nem vagyok bejelentve, a munkaügyi hivatalban pályakezdőként vagyok lajstromba véve, még nem biztos, hogy a főnököm tud alkalmazni[…]
ha tudnak valamit segíteni, nagyon megköszönném! (elnézést, ha zavaros voltam)
Tisztelettel:
peavey”

A jelenleg hatályos jogszabály értelmében a szülést követő 168 napig THGY a 169. naptól pedig GYED ellátás folyósítható főszabály szerint annak a szülő nőnek, aki biztosított (pl. van munkahelye)és a szülést megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt. (Aki ffokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult annak a 365 napból 180 nap vehető figyelembe.)

Tekintettel arra, hogy jelenleg "nincs bejelentve", azaz nem biztosított, a megadott adatok alapján nem jogosult sem THGY, sem GYED ellátásra. Természetesen ha még csak tervezik a babát, valamint ha időben bejelentik megszerezheti a jogosultsághoz szükséges feltételeket.

A munkáltatója jogellenesen jár el akkor, ha munkaszerződés nélkül, a munkajogi szabályokat figyelmen kívül hagyva foglalkoztatja......

A konkrét kérdésére a válasz:

Igen, beleesett abba a kategóriába, ami 365 napot ír elő.

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 22 munkanapot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét .

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy REP a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)