Kedves Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy milyen eseteket számítanak veszélyeztetett terhességnek? Honnan tudom, hogy veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzre véve? Ez idő alatt mekkora a táppénz összege? Rögtön táppénznek minősül vagy itt is számítják a betegszabadságot? Mekkora a rendes táppénz mértéke?
Köszönettel!
„Janett 2015.04.14. 21:04
Kedves Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy milyen eseteket számítanak veszélyeztetett terhességnek? Honnan tudom, hogy veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzre véve? Ez idő alatt mekkora a táppénz összege? Rögtön táppénznek minősül vagy itt is számítják a betegszabadságot? Mekkora a rendes táppénz mértéke?
Köszönettel!
”
T. Kérdező!
A veszélyeztetett terhesség orvosszakmai kérdés, nincs taxatív felsorolás.
Alapja lehet többszöri vetélés, vagy pl. bizonyos életkor.
A veszélyeztetett terhességet az orvos 9-es kóddal jelöli az orvosi igazoláson.
Ez esetben nincs betegszabadság, azaz az első naptól a TB alap terhére kap táppénzt, de a munkáltatónak itt is van táppénz 1/3 fizetési kötelezettsége.
Az összeg a jövedelmétől függ.
Mind a sima, mind a veszélyeztetett táppénz mértéke 70%.
Üdvözlöm! Közalkalmazott vagyok 2012.04-tól, fiam 2014.januárjában született.Jelenleg Gyed-en vagyok vele, de május 1-i dátummal visszamehetek a munkahelyemre.Mivel jelenleg várandós vagyok, 21 hetes, ezért a kiadott szabadságom letelte után rögtön táppénzre megyek. A kérdésem a következő lenne:
1:mennyi a kiadható szabadságom? (30 éves vagyok)
2:a táppénzt mi alapján fogják számítani?
3:Szülés után a Csed-et és a Gyedet mi alapján számítják ki.
Köszönöm előre is
T fogaszisz!
Bemásoltam a táppénz, csed és gyed számítási szabályokat.
Tekintettel arra, hogy közalkalmazott teljeskörű tájékoztatásért a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat az alábbiakra hivatkozva:
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
--http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):
Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.
3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
4. Előny/kedvezmény szabály:
Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.
Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni.
Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)
CSED (leánykori nevén thgy) alap számítási sorrend
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
(Itt tehát nincs előnyszabály és mások a korlátok.)
GYED alap számítási sorrend
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.
3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).
3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
4.Előny/kedvezmény szabály:
Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.
Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)
Tisztelt Címzettek!
2015 július végére várom kisbabám születését, de sajnos március 1-től veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok.
Érdeklődni szeretnék, hogy mi lesz a CSED és a GYED elszámolási alapja? A táppénz, vagy a bruttó munkabér? (Már 13 éve dolgozom egy munkahelyen)
Illetve mi lesz az ez évi bent maradt szabadságaimmal, és a későbbiekben felszaporodókkal?
Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Edit
„kedit81
2015 július végére várom kisbabám születését, de sajnos március 1-től veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok.
Érdeklődni szeretnék, hogy mi lesz a CSED és a GYED elszámolási alapja?
A táppénz, vagy a bruttó munkabér? (Már 13 éve dolgozom egy munkahelyen)
Illetve mi lesz az ez évi bent maradt szabadságaimmal, és a későbbiekben felszaporodókkal?
Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Edit
”
T. Edit!
Röviden: A bruttó munkabér.
Pontosabban:
Ebtv. 5/C. § (1) E törvény alkalmazásában
Tekintettel arra, hogy a táppénzből, a csed-ből és a gyed-ből nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni egy következő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak soha sem alapja egy előző pénzbeli ellátás összege.
Magyarul a csed-nek nem alapja az előző táppénz összege)
Ebtv= 1997. évi LXXXIII. törvény
A munkáltató azt követően adja ki, miután ismét munkába áll.
Mt. 123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
Jelen esetben ilyen ok a szülés miatt igénybe vett TB ellátás.
Mt. = 2012.évi I. törvény (Munka Törvénykönyve)
Tisztelt Címzettek!
A segítségeteket szeretném kérni szabadság számításával kapcsolatban. 2013.07.12-én született a kislányom, ezt követően 2013. decemberig tgyást, ezt követően gyedet kaptam/kapok. 2015.07.12-én lesz a kislányom két éves, szeretnék visszamenni dolgozni. Kértem a munkahelyem, hogy számolja ki mennyi szabadság jár amikor visszamegyek (és itt nem csak a 2015-ös évre vonatkozóan) amit le tudok esetleg tölteni munkába állás előtt. Azt írták, hogy áthozott szabadságom 4 nap, erre az évre pedig időarányosan 11 nap + 1 nap a gyermek után, ami összesen 16 nap. A kérdésem az lenne, hogy már nem jár a szülési szabadság idejére, a tgyás idejére és a gyed első félévére szabadság??? Eddig úgy tudtam hogy ezekre is jár időarányosan, így ugye legalább lenne az idei éves szabin kívül még legalább 20 napom. Vagy nem jól tudom??
Előre is köszönöm a segítséget!
„Györgyi1982
A kérdésem az lenne, hogy már nem jár a szülési szabadság idejére, a tgyás idejére és a gyed első félévére szabadság? ”
De jár.
115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e)58 a keresőképtelenség,
tartama.
Változások az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban
T E R V E Z E T
http://www.orientpress.hu/141927
A gyed extra korábbi bevezetése után újabb, a gyermekvállalást ösztönző javaslatcsomag javíthatja tovább a kisgyermekes családok helyzetét.
Egy egészségügyi salátatörvény-tervezet szerint újra minden szülőnek két évig jár majd a gyermekgondozási díj, ha az igénylő két éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik.
Nem kell szüneteltetni a gyed folyósítását, ha az anyát az apa váltja otthon, a legalacsonyabb jövedelműek esetében pedig emelkedik a gyed összege.
A dolgozni visszatérő kisgyermekes anyáknak pedig nem kell attól tartaniuk, hogy a részmunkaidő miatt a kistestvér születése után csökken majd a gyed összege.
A Magyar Nemzet által megismert, Zombor Gábor által jegyzett egészségügyi salátatörvény-tervezet több ponton kedvezően változtatja a kisgyermekek után járó ellátások, így a szülés után járó csecsemőgondozási díjra (csed, korábbi nevén terhességi- gyermekágyi segély), valamint az azt követő ellátás, a gyermekgondozási díjra (gyed) vonatkozó szabályozást.
Továbbá több olyan módosítást is hoz, amelyek kedvezők a gyermekvállalás, s a testvér születése szempontjából.
A jelenlegi szabályok szerint más módon kell kiszámolni a szüléstől járó csecsemőgondozási díj és a gyermek féléves korától folyósított gyed alapját.
A különböző számítási módszer miatt a gyed összege a szerényebb jövedelmű édesanyák esetében jóval alacsonyabb lehet, mint a korábban folyósított ellátásé.
A tervezett módosítás értelmében azon szülőknek, akik a minimálbér kétszerese hetven százalékánál alacsonyabb összegű csecsemőgondozási díjra jogosultak, a jövőben nem csökkenhet majd az ellátásuk összege, ugyanannyi pénzt kapnak a gyed alatt is.
Ismert: a csed-et 24 hétig folyósítják, annak lejárta után – körülbelül a gyermek fél éves korától – már gyed jár a szülőnek a biztosítási jogviszony hosszának függvényében legfeljebb a gyermek kétéves koráig. Ezután a gyermek hároméves koráig gyesre (gyermekgondozási segélyre) jogosult szülő.
A másik legfontosabb tervezett változás, hogy minden szülőnek jár majd a gyermek kétéves koráig a gyed, ha az érintett a szülést vagy a gyermekgondozási díj igénylését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt.
A 2010. évi kormányváltás előtt – az úgynevezett Bajnai-csomag részeként – vezették be azt a szigorítást, hogy a biztosítási jogviszony időtartamához igazították a gyed folyósításának időtartamát.
Így jelenleg az ellátás a gyermek kétéves koráig csak akkor jár, ha a szülés vagy a gyed igénylése előtti két éven belül a szülő legalább másfél évig biztosított volt. Ha ennél rövidebb volt a biztosítási idő, akkor az ellátást is időarányosan rövidebb ideig folyósítják.
A tervezet államtitkári indoklása szerint társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek kétéves koráig jogosítson az ellátásra.
A salátatörvény-tervezet azoknak az édesanyáknak is újabb kedvezményeket hoz, akik a gyed extrának köszönhetően már az ellátás folyósítása alatt munkába állnak, ám később újabb babát vállalnának.
A jelenlegi szabályok szerint ilyen esetben újraszámítják a kistestvér után fizetett ellátás összegét, és abba a gyed alatti munkavégzés is beletartozik.
Az újraszámolás miatt azonban jelentősen csökkenhet a kisebb testvér után folyósított ellátások összege, ha az anya a nagyobb, ám még mindig három év alatti gyermek mellett csak részmunkaidőben tudott dolgozni.
A módosítás egyfajta új „kedvezményszabályt” hoz létre az ellátás folyósítása mellett részmunkaidőben dolgozó édesanyák számára annak érdekében, hogy egy újabb ellátás megállapításánál a korábbi, magasabb naptári alap figyelembevételére legyen lehetőség, és a kistestvér után megállapított csecsemőgondozási díj, illetve gyed összege ne legyen alacsonyabb, mint amennyi a nagyobb testvér után járt.
A tervezett módosítás szerint amennyiben a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és a korábban született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási, illetőleg gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újonnan számított ellátásé, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
A tervezet negyedik eleme az apáknak könnyíti meg a gyed igénybevételét.
Jelenleg ha a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, s az apa szeretné igénybe venni a gyedet, munka mellett csak 60 nap várakozás esetén van erre lehetősége, ezalatt nem folyósítják neki az ellátást.
A tervezet indoklása szerint ez indokolatlan megszorítás, hiszen az apa a járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét, ezért eltörlik ezt a korlátot.
A részmunkaidőre vonatkozó kedvezmény, valamint a gyed számítására vonatkozó kedvező szabályok a tervezet szerint idén (2015.) július elsején, míg
az apák gyedére, valamint
a gyed időtartamára vonatkozó módosítások jövő év (2016.) január elsején lépnének hatályba.
http://www.orientpress.hu/141927
Tisztelt Szakértő(k)!
Ha napi 8 órában dolgozom kormánytisztviselőként a gyermekem 19 hónapos kora óta, akkor a gyes-re jogosult vagyok? (a gyed extrát megkaptam a gyermek 24 hónapos koráig, és még nem 3 éves). Amennyiben igen, akkor visszamenőleg is?
Válaszukat előre is köszönöm,
Diósanya
Igen, a kormánytisztviselő is kaphat 8 órás munka mellett GYES ellátást. (Ez is a GYED extra nevű intézkedés csomag része.)
A GYES -az igényléshez képest- legfeljebb 2 hónapra visszamenőleg állapítható meg.
Pontosabban:
(1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
37. § (1) Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.
Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.)
További kérdéseivel forduljon bizalommal a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályához, vagy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához.
Tisztelt Szakértők!
Párom határozott idejű munkaviszonyban dolgozik, több, mint 3 éve folyamatos jogviszonyban. 190 ezer Ft a bruttó bére. Szeptember elején jár le a szerződése, de mivel áldott állapotban van, szinte biztos, hogy nem fognak szerződést hosszabbítani.
Január elején fog szülni, ha minden jól megy. Milyen módon lehet azt elérni, hogy a GYES-en kívül mást is kapjon a pici megszületésekor? Gondolok itt szülés előtt álláskeresési járadék igénylésére, a szülés előtt bejelentkezni a munkaügyi központba, addig meg befizetjük a 6930 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot
„csdani007 2015.05.04. 19:46
Tisztelt Szakértők!
Párom határozott idejű munkaviszonyban dolgozik, több, mint 3 éve folyamatos jogviszonyban. 190 ezer Ft a bruttó bére. Szeptember elején jár le a szerződése, de mivel áldott állapotban van, szinte biztos, hogy nem fognak szerződést hosszabbítani.
Január elején fog szülni, ha minden jól megy. Milyen módon lehet azt elérni, hogy a GYES-en kívül mást is kapjon a pici megszületésekor? Gondolok itt szülés előtt álláskeresési járadék igénylésére, a szülés előtt bejelentkezni a munkaügyi központba, addig meg befizetjük a 6930 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot
”
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelyén működő TB kifizetőhely kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Tisztelt sortie!
Meglesz a 365 a szüléstől visszaszámított 2 éven belül, sőt még az 562 is. Kérdésem még, hogy ha szülés előtt álláskeresési járadékot kap, azzal CSED után GYEDRE is jogosult lesz? Elméletileg 562-vel már 2 évig jár a GYED.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértő!
Szeretnék érdeklődni, ha veszélyeztetett terhesként vesznek fel táppénzre (9-es kóddal) akkor a munkáltatómat terheli valamilyen költség amit utánam fizet?
Köszönettel: Csongika
„csdani007 2015.05.06. 18:43
Tisztelt sortie!
Meglesz a 365 a szüléstől visszaszámított 2 éven belül, sőt még az 562 is. Kérdésem még, hogy ha szülés előtt álláskeresési járadékot kap, azzal CSED után GYEDRE is jogosult lesz? Elméletileg 562-vel már 2 évig jár a GYED.
Válaszát előre is köszönöm!
”
Fontos, hogy az álláskeresési járadékot a szülés előtt kezdje el kapni és az aara való jogosultságot a szülésig ne merítse ki.
Ez esetben -a jelenlegi jogi szabályozás szerint és a megadott adatok alapján- GYED-re is jogosult lesz.
csongika2012 2015.05.06. 21:59
Kedves Szakértő!
Szeretnék érdeklődni, ha veszélyeztetett terhesként vesznek fel táppénzre (9-es kóddal) akkor a munkáltatómat terheli valamilyen költség amit utánam fizet?
Köszönettel: Csongika
Igen, az Önt megillető bruttó táppénz egyharmadát köteles befizetni az "E" alap számlájára.
Ezzel kapcsolatban az OEP honlapján ez olvasható:
Tájékoztató munkáltatók részére a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz hozzájárulásról
Tájékoztatom, hogy az elmúlt időszakban több szakmai lapban téves, szakmai megalapozottságot nélkülöző tájékoztatás jelent meg a veszélyeztetett terhesség esetén fizetendő táppénz hozzájárulásról.
A „9”-es keresőképtelenségi kód (veszélyeztetett terhesség) esetén alkalmazandó munkáltató által fizetendő táppénz hozzájárulással kapcsolatosan az alábbi szakmai tájékoztatást adom:
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény 2011. május 1-jétől hatályos 4. § (1) bekezdése, módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (1) bekezdését, mely szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére — ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget — naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Ez azt jelenti, hogy 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségek esetében, a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától — amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak — táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a értelmében
„Keresőképtelen,
d)
járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”
Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e.
Véleményünk szerint a terhesség nem betegség, azonban ha a terhességi ideje alatt a kismama egészségi állapotában olyan változás következik be, amely az anya, vagy a magzat egészségét veszélyezteti, tehát a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül és keresőképtelen állományba kerül, úgy adott helyzetben ezen állapot betegségnek tekintendő.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.
Ennek megfelelően, a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz egyharmadát táppénz-hozzájárulás címén meg kell fizetnie a foglalkoztatónak.
Tájékozatom továbbá, hogy a különböző „szakmai lapokban” megjelenő írások nem az egészségbiztosítás hivatalos kiadványai, nem jogforrás, így az ott leírtakra hivatkozni nem lehet.
Kérem, az adott témában a fentiekben foglaltaknak megfelelően szíveskedjen eljárni.
Budapest, 2011. november 14.
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm gyors válaszát!Olyan kérdésem lenne még, ha gyes mellett munkát vállalok, de közben várandós vagyok, és veszélyeztetett terhesként táppénzre megyek akkor jogosult vagyok a gyesre és a táppénzre is, vagy csak az egyik jogcímen kaphatok pénzt?(tehát ha táppénzt kapok akkor le kell mondanom a gyesről?)Illetve ha gyes mellett dolgozom mennyi bejelentett nap kell ahhoz hogy terhességi táppénzt tudjak igényelni? (És ha ezt megkapom akkor is terheli a munkáltatómat a táppénz egy harmada ugye?)
Köszönöm a válaszát előre is!
Üdv.: Csongika
Tisztelt Szakértő!
2 kérdéssel fordulnék Önhöz. Feleségem 2013.09.17-től 2015.04.12-ig Tgyáson és Gyeden volt első gyermekünkkel. 2015.04.13-tól elkezdte kivenni a felhalmozott szabadságát, ami 2015.05.15-én jár le.
Szerződés szerinti bére: bruttó 133.000 Ft alapbér és 24.000 Ft munkahelyi pótlék (munkaszerződés szerint így van nevezve- ez tulajdonképpen ágy melletti pótlék). Ma kapta meg az áprilisi fizetését, és most szembesültünk azzal, hogy a nettó fizetését csak az alapbérből számolták (holott régebben, ha szabadságra ment, akkor is megkapta a teljes munkahelyi pótlékot). A kérdésem az lenne, hogy a munkáltató jogosan vette-e alapul csak az alapbért a fizetés számolásánál.
A másik kérdésem az lenne, hogy a szabadság kivétele után feleségem szeretett volna munkába állni, de ismét babát vár és úgy alakult, hogy az orvos ezt nem javasolja. Ezért 2015.05.16-tól szülésig (2015.09.20) táppénzre fog menni. Az ő esetében mi lesz a táppénz és a CSED/GYED számolás alapja.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Endre
csongika2012 2015.05.07. 18:42
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm gyors válaszát!Olyan kérdésem lenne még, ha gyes mellett munkát vállalok, de közben várandós vagyok, és veszélyeztetett terhesként táppénzre megyek akkor jogosult vagyok a gyesre és a táppénzre is.
Igen.
Illetve ha gyes mellett dolgozom mennyi bejelentett nap kell ahhoz hogy terhességi táppénzt tudjak igényelni?
Egy ledolgozott nap után akár 1 évig is táppénzen lehet.
És ha ezt megkapom akkor is terheli a munkáltatómat a táppénz egy harmada,
Igen.
Tisztelt Szakértő !
A kérdésem a következő lenne:
A gyermekem 1 éves kora után tudnék menni dolgozni, de nem arra a munkahelyemre ahonnét GYED-en vagyok ( vagyis
ahol fizetés nélküli szabadságon vagyok.
Lehetséges ez ?
Üdvözlet
Tiszetelt Szakértő.
Gyes illetve gyed témakörben szeretném segítségét kérni páromal egy háztartásban élünk három gyermekünkel kikböl egy közös kettö pedig páromé. Párom jelenleg gyesen van legkisebb gyermekünkkel aki 2014.04.04 én születtet. Utána néztem hogy lehet jobban járna a csaladi kaszánk ha én mennék el gyedre mivel már elmúlt a legkisebb gyerek 1 éves és már több mint egy éve van napi 8 órás munkaviszonyom. Azonban mindent átszámolva arra jutotam mivel a gyedet csak a gyermek két éves koraig folyósítják a gyest pedig három éves koráig így minimális lenne a külömbség ha csak és kérdésem ez lenne. Lehetséges-e az hogy párom lemondja a gyes én kérem a gyedet a gyermek két éves koraig majd mikor két éves lesz párom ismét kéri a gyest a gyermek hároméves koráig. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők!
2010.05.15-től jelenlegi munkáltatómnál határozatlan idejű szerződéssel br 150000.- os bérrel van szerződésem. 2010. dec 23 án született első gyermekem, majd vele még gyeden voltam amikor a második babám 2012.06.07- én megszületett. Akkor a második Tgyás összegének a szerződés szerinti bérem volt az alapja.
Jelenleg gyesen vagyok 2015.06.07 ig. Harmadik babám várható születési ideje 2015.07.02. Tervezem, hogy a szülési szabadságot (CSED) a szülés előtt 28 nappal vagyis 2015.06.05-el kezdem. Ebben az esetben mi lesz a CSED és utána következő GYED alapja? Valóban a minimálbér (vagyis 105000.- 70%a azaz br.73500.-?) , mivel GYES megyek szülni.
Ha kivennék pár hét szabadságot az évek alatt felhalmozódott ki nem vett szabadságból akkor az pozitív irányba mozdítana-e valamit a leendő CSED majd GYED összegén? Várom mihamarabbi segítő válaszukat! Köszönettel Ancsurka
Kedves Szakértők!
Első gyermekem egy hét múlva 2 éves lesz. Második gyermekünket szeptember végére várjuk. Jelenleg Gyed-en vagyok nettó 108eft. Határozatlan munkaszerződésem van, több mint öt éves folyamatos munka viszonnyal. A kérdésem az lenne, hogy az elkövetkező 2 évben hogyan járunk anyagilag a legjobban? Ha elmegyek 1 hét múlva táppénzre? és mellette lehetek gyes-en is? Vagy mi a leglogikusabb megoldás.
Előre is köszönöm a segítséget.
„Vikt 2015.05.12. 16:08
Tisztelt Szakértő !
A kérdésem a következő lenne:
A gyermekem 1 éves kora után tudnék menni dolgozni, de nem arra a munkahelyemre ahonnét GYED-en vagyok ( vagyis
ahol fizetés nélküli szabadságon vagyok.
Lehetséges ez ?
Üdvözlet
”
Igen, lehetséges.