GYED,GYES, táppénz

Manócska2020 2020.03.23. 13:27
Tisztelt Szakértő!
Csedre való jogosultság miatt érdeklődnék. 2004.01.05. óta folyamatosan biztosítással/munkaviszonnyal rendelkezem/. Második gyermekemre/7 éves/ tekintettel tartós betegség miatt gyesben részesülök mellette 40 órás munkaviszonyban állok.
Az elmúlt fél évben egy-egy napos gyermekápolási táppénz, táppénz saját jogon ellátás is volt /december 1-10ig, február/4-8 és 26/ hónapban.
A kérdésem az volna, hogy ha harmadik gyermeket vállalnánk, de közben esetleg a fennálló munkaviszonyban fizetés nélküli szabadságra szükséges mennem / még nem tudjuk a várandósság tényét, illetve azt se mi a munkaadó célja/, akkor jogosult lennék-e a csedre? Ha igen, mely számítási szabály szerint?
Tisztelettel köszönöm a tájékoztatását.

T. Kérdező!

Beláthatja, hogy ennyi bizonytalansági tényező mellett felelőtlenség érdemben válaszolni.

Egyebekben:
CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet (munkabér) veszik figyelembe.

Tisztelt szakértő,
CSED számítással kapcsolatos kérdésem lenne.
Szeptember közepére várom első kisbabámat. Az elmúlt években az alábbiak szerint nézett ki a munka hátterem:

• 2017.11-től teljes állású foglalkoztatott vagyok napi 8 órában
• 2019.02-től külföldre mentem, így felmondtam, majd hazaérkezésem után rögtön, 2019.06.01.-től folytattam Magyarországon a munkát egy másik cégnél, ugyanúgy teljes állásban, napi 8 órában
• 2019.08.23-tól 3 hétig átmenetileg nem voltam foglalkoztatott, mert munkahelyet váltottam
• 2019.09.27-től a mai napig teljes állásban vagyok foglalkoztatott napi 8 órában

A jelenlegi vírushelyzet miatt a munkahelyemen most mindenkit áttesznek napi 4 órába április 1-től, utána pedig ki tudja, lehet, hogy napi 2 órára csökkentik, vagy a heti 5 nap helyett heti 3 lesz. Férjemmel szeretnénk a legtöbbet kihozni a gyereknek járó CSED-ből, így azon gondolkozunk, hogy jobban megérné-e táppénzre mennem áprilistól. Tudna ebben kérem segíteni?

Ha jól tudom, a szeptember közepére kiírt kisbaba esetén augusztus közepétől jár a CSED, amit úgy számolnak, hogy 3 hónap vissza és onnan a 180 nap. Jelen esetben nekem ez a kezdő hónap május lenne, amikor már 2 hónapja táppénzen vagyok (ápr + május), akkor a táppénz is beleszámolódik a CSEDbe, vagy a táppénz két hónapját figyelmen kívül hagyva visszaugrik a számítás márciusig (amikor még nem táppénzen voltam, hanem rendes jövedelmen), és onnan vissza a 180 nap egyben (ami nekem megvan)? Vajon melyikkel járok jobban, ha a áprilistól napi 4 órába átmegyek (ami ronthatja a CSED-em átlagát) vagy ha átmegyek táppénzre? Vajon ha áprilistól augusztusig táppénzen vagyok, akkor a számítódás nekem márciustól-szeptemberig terjed és megkapom a teljes jövedelmem?

Nagyon köszönöm előre is a válaszát és a segítségét!

Köszönettel,
Herczeghné Zsóka

Tisztelt Szakértő!
2020.oktober végére várom első babámat.2017.decemberétől 2019.oktoberéig külföldön dolgoztam,Ausztráliában.Itthon fizettem pluszba a TB saját magam.2019.oktobertől 2019.november 26-ig álláskeresési támogatásban részesültem.2019.decembertől 2020.március 20-ig 2 bejelentett munkaviszonyom volt.A héten a próba idő alatt azonnali hatállyal megszűnt a munkahelyem a jelenlegi helyzet ,korona vírus miatt.Érdeklődnék,hogy mit tudok tenni.Fizetem magam után a havi TB-t,terveim szerint.Jelenleg nem vagyok jogosult munkanálnüli támogatásra sem.ILletve sajnos lehet munkát sem találok a jelen körülméynek között.Érdeklődnék,mire vagyok jogosult a szülés után?
Várom válaszát.Előre is köszönöm
tihanyka

„tihanyka 2020.03.23. 20:39
Tisztelt Szakértő!
2020.oktober végére várom első babámat.
2017.decemberétől 2019.oktoberéig külföldön dolgoztam,Ausztráliában.
Itthon fizettem pluszba a TB saját magam.
2019.oktobertől 2019.november 26-ig álláskeresési támogatásban részesültem.
2019.decembertől 2020.március 20-ig 2 bejelentett munkaviszonyom volt.
A héten a próba idő alatt azonnali hatállyal megszűnt a munkahelyem a jelenlegi helyzet ,korona vírus miatt.
Érdeklődnék,hogy mit tudok tenni.
Fizetem magam után a havi TB-t,terveim szerint.
Jelenleg nem vagyok jogosult munkanálnüli támogatásra sem.ILletve sajnos lehet munkát sem találok a jelen körülméynek között.Érdeklődnék,mire vagyok jogosult a szülés után?
Várom válaszát.Előre is köszönöm
tihanyka
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése csak természetbeni eü-i ellátásra (orvosi ellátás) jogosít, Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet.

Fentiek alapján maga is eldöntheti, hogy jogosult lesz-e csed/gyed ellátásokra.

Amennyiben nem, úgy a szülés napjától a gyermek 3 éves koráig GYES ellátásra jogosult. (+családi pótlék és egyszeri anyasági támogatás.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Szandras0123 2020.03.23. 15:23
Tisztelt szakértő,
CSED számítással kapcsolatos kérdésem lenne.
Szeptember közepére várom első kisbabámat. Az elmúlt években az alábbiak szerint nézett ki a munka hátterem:
• 2017.11-től teljes állású foglalkoztatott vagyok napi 8 órában
• 2019.02-től külföldre mentem, így felmondtam, majd hazaérkezésem után rögtön, 2019.06.01.-től folytattam Magyarországon a munkát egy másik cégnél, ugyanúgy teljes állásban, napi 8 órában
• 2019.08.23-tól 3 hétig átmenetileg nem voltam foglalkoztatott, mert munkahelyet váltottam
• 2019.09.27-től a mai napig teljes állásban vagyok foglalkoztatott napi 8 órában
A jelenlegi vírushelyzet miatt a munkahelyemen most mindenkit áttesznek napi 4 órába április 1-től, utána pedig ki tudja, lehet, hogy napi 2 órára csökkentik, vagy a heti 5 nap helyett heti 3 lesz. Férjemmel szeretnénk a legtöbbet kihozni a gyereknek járó CSED-ből, így azon gondolkozunk, hogy jobban megérné-e táppénzre mennem áprilistól. Tudna ebben kérem segíteni?
Ha jól tudom, a szeptember közepére kiírt kisbaba esetén augusztus közepétől jár a CSED, amit úgy számolnak, hogy 3 hónap vissza és onnan a 180 nap. Jelen esetben nekem ez a kezdő hónap május lenne, amikor már 2 hónapja táppénzen vagyok (ápr + május), akkor a táppénz is beleszámolódik a CSEDbe, vagy a táppénz két hónapját figyelmen kívül hagyva visszaugrik a számítás márciusig (amikor még nem táppénzen voltam, hanem rendes jövedelmen), és onnan vissza a 180 nap egyben (ami nekem megvan)? Vajon melyikkel járok jobban, ha a áprilistól napi 4 órába átmegyek (ami ronthatja a CSED-em átlagát) vagy ha átmegyek táppénzre? Vajon ha áprilistól augusztusig táppénzen vagyok, akkor a számítódás nekem márciustól-szeptemberig terjed és megkapom a teljes jövedelmem?
Nagyon köszönöm előre is a válaszát és a segítségét!
Köszönettel,
Herczeghné Zsóka
”

Tisztelt Kérdező!

Jelen fórum keretein belül a hogyan járnék jobban kérdésre felelősséggel válaszolni nem tudunk.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok itthon első gyermekemmel és második gyermekemet várom. Érdeklődnék, hogyha veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelek, akkor mi lenne a táppénzem alapja? A korábbi fizetésem vagy a kapott CSED, GYED? Vagy van erre külön szabályozás? Emellett érdekelne, hogy a második gyermek után igényelhetek-e CSED-et és annak mi az alapja? A születéskor még GYED-en leszek az elsővel.
Előre is köszönöm válaszát,

„HZsófi 2020.03.24. 10:05
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok itthon első gyermekemmel és második gyermekemet várom. Érdeklődnék, hogyha veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelek, akkor mi lenne a táppénzem alapja? A korábbi fizetésem vagy a kapott CSED, GYED? Vagy van erre külön szabályozás? Emellett érdekelne, hogy a második gyermek után igényelhetek-e CSED-et és annak mi az alapja? A születéskor még GYED-en leszek az elsővel.
Előre is köszönöm válaszát,
”

T. Kérdező!

Igen, a második gyermek után igényelhet CSED-et úgy, hogy közben az első után kapja a GYED-et.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

A MÁK 2019/1. számú tájékoztatója szerint (5. oldal) a 2019.01.01-től hatályos pontosítás (Vhr. 31. § (1a) szerint a jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült. (Ha pl. a megbízó 2019. júliusban 600.000 forint összegű jövedelmet fizet ki a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra, amely jövedelem a 2019. júliusi bevallásban szerepel –az új szabály alapján– azt nem 2019. júliusra, hanem a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra kell figyelembe venni.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott. Vhr. 28. § (5) bek.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2020.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2019.11.30-2019.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2020.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Tisztelt Szakértő!

Az alábbiakban kérném a segítségét.
2019 novemberében jöttünk haza férjemmel külföldről. December 1-től van munkaviszonyom. December végén kiderült, hogy babát várok.
Jól értelmezem, hogy a terhesség első 6 hónapjából számítják a csed, gyed és gyest? Augusztus végére vagyok kiírva.
Amennyiben májusig dolgozom, akkor a munkabérem megfelelő a kalkulációhoz? Abban az esetben ha május után elmegyek táppénzre kevesebb lesz szülés után az ellátásom?
Továbbá februárban volt még majdnem 1 hónap bejelentésem egy másik cégnél. Ez a fizetésem beleszámít az ellátásba?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel
Nikolett

Niki₈₈ 2020.03.24. 18:24
Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakban kérném a segítségét.
2019 novemberében jöttünk haza férjemmel külföldről. December 1-től van munkaviszonyom. December végén kiderült, hogy babát várok.
Jól értelmezem, hogy a terhesség első 6 hónapjából számítják a csed, gyed és gyest? Augusztus végére vagyok kiírva.
Amennyiben májusig dolgozom, akkor a munkabérem megfelelő a kalkulációhoz? Abban az esetben ha május után elmegyek táppénzre kevesebb lesz szülés után az ellátásom?
Továbbá februárban volt még majdnem 1 hónap bejelentésem egy másik cégnél. Ez a fizetésem beleszámít az ellátásba?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel
Nikolett

Kedves Nikolett!

Nem, nem egészen.

A csed és a gyed ellátásokat valóban főszabály szerint az ellátásra való jogosultságot megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi béréből számítják ki feltéve, hogy ebben az időszakban nem váltott jogviszonyt. A gyes azonban fix összegű, bruttó 28.500 forint.

Nem, az ellátását kizárólag a jelen jogviszonyában elért keresetéből lehet kiszámolni.

Ha az ellátásra való jogosultságot megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi keresettel nem rendelkezik, akkor (arra az esetre) a jogalkotó további egyéb számítási módokat határozott meg.

A hogyan járnék jobban, mikor, mi lenne a több jellegű kérdésekre érdemben nem áll módunkban válaszolni. (Csupán ennyi adat ismeretében felelőtlenség lenne bármit is mondani…)

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

A MÁK 2019/1. számú tájékoztatója szerint (5. oldal) a 2019.01.01-től hatályos pontosítás (Vhr. 31. § (1a) szerint a jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült. (Ha pl. a megbízó 2019. júliusban 600.000 forint összegű jövedelmet fizet ki a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra, amely jövedelem a 2019. júliusi bevallásban szerepel –az új szabály alapján– azt nem 2019. júliusra, hanem a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra kell figyelembe venni.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott. Vhr. 28. § (5) bek.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Tisztelt Jogi Fórum!
Jelenleg Gyesen vagyok (2020.októberig), mellette 6 órában visszatértem dolgozni. A Koronavírus helyzet miatt jelenleg szabadságon vagyok bizonytalan ideig, illetve, még el nem fogy a szabadságom. Utána mi lesz nem tudom. Elbocsájtani egyenlőre nem fognak. Két gyermekem van, egy kisiskoláskorú, és egy bölcsődés. Érdeklődnék, van-e lehetőség arra, hogy felfüggesztésre kerüljön a munkavégzés, és csak Gyesen legyek? Ugyanis ha nem áll vissza a régi rend, miszerint az iskolák, óvodák, bölcsődék újra nem nyitnak ki, esélyem sincs visszatérni a munkahelyemre. Szóval, ezekután van arra lehetőségem, hogy csak Gyesen legyek?
Előre is köszönöm a válaszukat.
Anita

Igen, van.

Mt. 128. § (1) A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok 16 hónapos kisfiammal. 5 hetes terhes vagyok és az orvosom veszélyeztetett terhesnek minősített. Ha jól tudom jogosult vagyok párhuzamosan táppénzre és GYED-re is. Ebben az esetben mi lenne a táppénzem alapja? A GYED vagy a korábbi fizetésem vagy speciális összeg?
A másik kérdésem, hogy jól tudom-e, hogy ebben az esetben ugyanarra a CSED, illetve GYED összegre számíthatok, mint az első gyermeknél, mivel 4 éven belül születik? Vagy ha nem akkor mi lenne a CSED, GYED alapja?
Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértő!
December 31-el megszűnt a munkaviszonyom.Január 03-a óta álláskeresési ellátást kapok április 3-ig. Ezt megelőző években folyamatos volt a munkaviszonyom.Babát szeretnénk a férjemmel és az volna a kérdésem,hogy jelen helyzetben jogosult lennék GYED-re vagy csak a GYES-re?
Előre is köszönöm a válaszukat!

„Anett8805 2020.03.31. 14:47
Tisztelt Szakértő!
December 31-el megszűnt a munkaviszonyom. Január 03-a óta álláskeresési ellátást kapok április 3-ig. Ezt megelőző években folyamatos volt a munkaviszonyom.
Babát szeretnénk a férjemmel és az volna a kérdésem, hogy jelen helyzetben jogosult lennék GYED-re vagy csak a GYES-re?

Előre is köszönöm a válaszukat!
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.

A GYES (gyermekgondozást segítő ellátás, leánykori nevén gyermekgondozási segély) alanyi (állampolgári) jogon járó juttatás, azaz ahhoz nem szükséges munkaviszony (járulékfizetés). Bruttó összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal, ami jelenleg 28.500 forint, és amelyből 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra, cserébe a GYES-en töltött idő nyugdíj szempontjából szolgálati időnek minősül.

Fentiek és a szülés várható időpontjának ismeretében már Ön is el tudja dönteni, hogy mely ellátásokra lesz jogosult.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„HZsófi 2020.03.31. 12:25
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok 16 hónapos kisfiammal. 5 hetes terhes vagyok és az orvosom veszélyeztetett terhesnek minősített. Ha jól tudom jogosult vagyok párhuzamosan táppénzre és GYED-re is. Ebben az esetben mi lenne a táppénzem alapja? A GYED vagy a korábbi fizetésem vagy speciális összeg?
A másik kérdésem, hogy jól tudom-e, hogy ebben az esetben ugyanarra a CSED, illetve GYED összegre számíthatok, mint az első gyermeknél, mivel 4 éven belül születik? Vagy ha nem akkor mi lenne a CSED, GYED alapja?
Előre is köszönöm válaszát!
”

T. Kérdező!

Nem, nem jól tudja.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség elbírálása (megállapítása) orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik.

Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

Tisztelt Szakértők!

Az alábbiakban kérném segítségüket:
Jelenleg Magyarországon élek és babát várok, magyar állampolgár vagyok. Munkaviszonyom 10+ éve folyamatos.
Párom egy másik EU-tagállam állampolgára, ő is aktív munkaviszonnyal rendelkezik az adott országban. A babavárás során én a párom országába költöznék, ahol össze kívánunk házasodni. A szülés, majd gyermeknevelés idejét már ott kívánjuk tölteni együtt.
Kérdéseim:

1. Mely államtól kell igényelnem támogatást a baba után (Magyarország vagy a másik EU-tagállam)?
2. A másik EU-tagállamban úgy szereznék jogosultságot anyasági/szülői támogatásra, ha az ottani társadalombiztosítási rendszerbe regisztrálok. Mit jelent ez a magyar TB-m szempontjából?
3. A másik TB-be való regisztráció során van-e jelentősége annak, hogy a kiköltözés előtt volt-e Magyarországon aktív munkaviszonyom vagy táppénzen voltam vagy munkanélküli státuszban?
4. Pontosan milyen dokumentumokat kell kiutazásom előtt beszereznem ahhoz, hogy a másik EU-tagállamban bizonyítsam, hogy biztosított voltam itthon? (Van általános folyamat erre az EU-ban?)

Válaszukat előre is köszönöm!

Calanthia

Tisztelt szakértő!
Első gyermekemmel 2019.oktobet26-ig gyesen voltam.2019 Szeptemberében jeleztem a munkáltatónak,hogy valószínűleg újabb baba érkezik és nem tudok visszamenni dolgozni a Gyed lejártával.De ezt igazolni csak október 18-tól tudtam mert akkora kaptam időpontot a Nőgyógyászhoz,aki azonnal fel is vett táppénzre veszélyeztetett terhesként. Ezt el is küldtem a munkáltatónak a fizetetlen szabadságom megszüntetése iránti kérelemmel Semmilyen vissza jelzés nem érkezett a munkáltatótól ez ügyben. A mai napig sem. Közben 2019oktober 27-töl gyesen vagyok első gyermekemmel.Kérdésem,hogy ebben az esetben kapható a gyes mellett a táppénz?És Csed igényelhető így ,hogy nem folyósítottak táppénzt?Tehát az elmúlt 6hónapba nem volt jövedelem csak a gyes.Kőzben a pici is megszületett.2020.03.28-án.Április 5-re volt a várható időpontja a szülésnél.Köszönöm válaszát.

Javítás:2019 október 26-ig Gyeden voltam első gyermekeknél.

„Várandós anya 2020.04.16. 15:56
Javítás:2019 október 26-ig Gyeden voltam első gyermekeknél.
Várandós anya 2020.04.16. 15:54
Tisztelt szakértő!
Első gyermekemmel 2019.oktobet26-ig gyeden voltam.2019 Szeptemberében jeleztem a munkáltatónak,hogy valószínűleg újabb baba érkezik és nem tudok visszamenni dolgozni a Gyed lejártával.De ezt igazolni csak október 18-tól tudtam mert akkora kaptam időpontot a Nőgyógyászhoz,aki azonnal fel is vett táppénzre veszélyeztetett terhesként. Ezt el is küldtem a munkáltatónak a fizetetlen szabadságom megszüntetése iránti kérelemmel Semmilyen vissza jelzés nem érkezett a munkáltatótól ez ügyben. A mai napig sem. Közben 2019oktober 27-töl gyesen vagyok első gyermekemmel.Kérdésem,hogy ebben az esetben kapható a gyes mellett a táppénz?És Csed igényelhető így ,hogy nem folyósítottak táppénzt?Tehát az elmúlt 6hónapba nem volt jövedelem csak a gyes.Kőzben a pici is megszületett.2020.03.28-án.Április 5-re volt a várható időpontja a szülésnél.Köszönöm válaszát.
”

T. Kérdező!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség elbírálása (megállapítása) orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.

(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik. Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

Fentiekből látható, hogy a munkáltatónak csak a 31. naptól van foglalkoztatási kötelezettsége. Ebből következik, hogy keresőképtelensége is csak ezt követően értelmezhető, illetve táppénzre legkorábban csak ez után, a betegszabadság lejártát követően lenne jogosult.

Igen, a csed ellátás iránti igényét akár kapott tápénzt, akár nem elő kell terjeszteni és azt 8 napon belül el kell bírálni, az ellátás folyósítását meg kell kezdeni. (Ezt nem befolyásolja az sem, hogy GYES-en volt és ezért nem volt jövedelme.)

Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék, Ausztriában dolgoztam több mint 5 évig, folyamatosan, teljes munkaidőben bejelentve. 35 hetes terhes vagyok, "anyasági védelmen", magyar csedhez hasonló juttatást kapok szülés előtt 8 és szülés után 12 hétig. Magyarországon lakom én is, párom is aki Magyarországon dolgozik. A főnököm jelezte, hogy 1 hét múlva teljesen bezárja a vállalkozást ahol dolgozom. Az osztrák csed járni fog még, de utána már nem igényelhetem meg az osztrák gyed különbözetet. Magyarországon járni fog nekem a gyed, vagy csak a gyes? A biztosítási jogviszonyom a szüléskor fennáll.
Köszönöm

Üdvözlöm, érdeklődni szeretnénk, ha gyesről visszatérve (2éves gyerek) elmegyek első munkanap után 9es kóddal táppénzre a második pocakban lévő babával, akkor mi lesz a táppénz alap. A Gyed elötti fizetés vagy a gyed?

Köszönöm a választ.

„GrétiLeila 2020.05.02. 21:52
Üdvözlöm, érdeklődni szeretnénk, ha gyesről visszatérve (2éves gyerek) elmegyek első munkanap után 9es kóddal táppénzre a második pocakban lévő babával, akkor mi lesz a táppénz alap. A Gyed elötti fizetés vagy a gyed?
Köszönöm a választ.
”

T. Kérdező!

Röviden:

A táppénzét a keresőképtelenség kezdetén érvényes munkaszerződésben szereplő összeg alapján kell megállapítani. Ha azonban azért nincs az irányadó időszakban 180 bérezett napja, mert táppénzben, csed-ben, vagy gyed-ben részesült és az önnek kedvezőbb, akkor a korábbi gyed alap lesz a táppénz alapja.

Bővebben:

Táppénz számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.

(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)

(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.)

Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértők!

Egy olyan helyzettel kapcsolatban kérném a segítségüket, hogy:
jelenleg GYES-en vagyok, ami most augusztusban lejár.
Akkor terveztem visszamenni a céghez, ahol teljes állásban, bejelentettként dolgoztam szülés előtt.

De, most kaptam egy állásajánlatot, egy másik cégtől, ami sokkal kedvezőbb lenne, ugyanúgy teljes állás, bejelentett. Azonnali, májusi kezdéssel.

A kérdésem az, hogy ha én ezt az új állásajánlatot most elfogadom, akkor értelemszerűen a GYES-ről le kell mondanom?

Másrészt, ha elvállalom, akkor a jelenlegi munkahelyemen felhalmozódott (összefüggő 4 évnyi - 2 gyerek miatt) szabadságomról le kellene mondanom?

Vagy mi a teendő ilyenkor?
Jeleznem kell a jelenlegi munkáltatómnál, hogy szeretnék a felmondással/közös megegyezéssel azonnal élni és ekkor kifizeti a szabadságomat?

Teheti azt, hogy a GYES le nem járásáig (augusztusig) nem vesz vissza, ergó felmondani sem tudok?

Vagy csak akkor tudnék most felmondani, ha a felhalmozott szabadságomról lemondok?

Nagyon köszönöm előre is!!

„Anan 2020.05.10. 14:42
Tisztelt Szakértők!
Egy olyan helyzettel kapcsolatban kérném a segítségüket, hogy:
jelenleg GYES-en vagyok, ami most augusztusban lejár.
Akkor terveztem visszamenni a céghez, ahol teljes állásban, bejelentettként dolgoztam szülés előtt.
De, most kaptam egy állásajánlatot, egy másik cégtől, ami sokkal kedvezőbb lenne, ugyanúgy teljes állás, bejelentett. Azonnali, májusi kezdéssel.
A kérdésem az, hogy ha én ezt az új állásajánlatot most elfogadom, akkor értelemszerűen a GYES-ről le kell mondanom?
Másrészt, ha elvállalom, akkor a jelenlegi munkahelyemen felhalmozódott (összefüggő 4 évnyi - 2 gyerek miatt) szabadságomról le kellene mondanom?
Vagy mi a teendő ilyenkor?
Jeleznem kell a jelenlegi munkáltatómnál, hogy szeretnék a felmondással/közös megegyezéssel azonnal élni és ekkor kifizeti a szabadságomat?
Teheti azt, hogy a GYES le nem járásáig (augusztusig) nem vesz vissza, ergó felmondani sem tudok?
Vagy csak akkor tudnék most felmondani, ha a felhalmozott szabadságomról lemondok?
Nagyon köszönöm előre is!!
”

T. Kérdező!

Nem, nem kell lemondania a bruttó 28.500 forintos GYES-ről, ami az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés.

Nem, az „1.” számú jogviszonyában a szabadságot akkor kell kiadni, ha lejár a fizetés nélküli szabadsága és munkába áll.

Ha megszűnik a munkaviszonya és a szabadságát nem tudta természetben kivenni, azt pénzben meg kell váltani/ki kell fizetni.

Közös megegyezéssel (a felek egybehangzó akaratnyilvánítással) pedig szinte bármiben megállapodhatnak.

Tisztelt Szakértők!

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy jelenleg itthon vagyok GYED-en a kislányommal 2020.07.09-ig, úton van a kistesó 18 hetes terhes vagyok és táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesként. A munkáltatom a hónapban kevesebbet fizetett arra hivatkozva, hogy nincs külön olyan hogy GYED, így egybe vonták a GYED-et a táppénzzel. Ez lehetséges, hogy összevonják a kettőt? Táppénzes papírom március 23-tól április 19-ig szólt azt ki is fizették, majd a május hónapban kapott GYED-em kevesebb volt, erre hivatkozva.

Segítségüket előre is köszönöm.