rendszergazda titoktartási kötelezettsége

üdv,
külsős rendszergazda cég vagyunk és a szerződéseinkben eddig is benne volt, hogy a tudomásunkra jutott belső információkat harmadik fél számára nem adjuk ki HACSAK ERRE JOGSZABÁLY VAGY BÍRÓSÁG NEM KÖTELEZ MINKET.

Most éppen szerződést készítünk elő egy céggel akinek a jogásza ezt a mondatot így kihúzta és ezt írná a helyébe:

• Mivan akkor, ha valamiért a céget perbe fogják és minket mint rendszergazdát beidéznek tanuként?? Megtagadhatom-e a választ a titoktartási nyilatkozatra vagy üzleti titokra való hivatkozással???Pláne akkor, ha ez valamilyen bünügy miatt folyó per.

• Mi van olyankor, ha a cég adatai között olyan információra lelünk amelyik egyértelműen büncselekményről szól??

• megálja-e a helyét a korábbi, általunk használt formula (HACSAK ERRE JOGSZABÁLY VAGY BÍRÓSÁG NEM KÖTELEZ MINKET.)

Arról nem is beszélve, hogy ezen mondat alapján mégcsak nem is ajánlhatom a céget más partneremnek (pl. refelrenciákkal..stb), hiszen ekkor megsértem a nyilatkozatot!
Vgy nem???

Mivel a jogszabályok (ezáltal a bíróság is) felette állnak a jognyilatkozatoknak (azaz a szerződéseknek) ezért SZERINTEM ha bíróság vagy jogszabály kötelez a titoktartás feloldására, akkor kiadhatjátok. Valamint az is törvényi kötelezettségetek, hogy a tudomásotokra jutott bűncselekményt jelenteni kell. Ez is felette áll SZERINTEM egy szerződésnek.

Mellesleg hozzáteszem, hogy egy szerződés kétoldalú, nem vagytok kötelesek aláírni ebben a formában. Õk sem abban. Ha nem tudtok megegyezni, nincs szerződés.

Kedves Szota!

Rendszerga(rá)zdának lenni mindig is bizalmi állás, szerződés ide vagy oda. Nagyon etikátlan, ha egy rendszergazda (illetve bárki más) visszaél avval, ami a munkája folytán szükségképpen a tudomására jutott. Akár hallgatás, akár pofázás formájában testesül meg a visszaélés.

DE: hatályos jogszabályokkal ellentétes kikötés bármilyen szerződésben eleve semmis. Ha tehát a rendőrség v. bíróság megkeres adott konkrét ügyben titeket, ÉS tisztázzátok a megkeresés jogszabályi alapját, akkor LEHET "szájat jártatni", vagy azt nyilatkozni, hogy "nem emlékszem".

Az utóbbi választás alapja a lelkiismeret, az adott helyzet alapján.

Üdvrivalgással:
KEA.

" * Mi van olyankor, ha a cég adatai között olyan információra lelünk amelyik egyértelműen büncselekményről szól??"
A felhasználók könyvtárnevei alapján nem lehet megállapítani, hogy büncseelekményről van-e szó az adatokban. A fájlok tartalmába betekinteni nincs joga a rendzsergazdának sem, nem hiszem hogy erre bármelyik munkáltató feljogosítaná!

kea,
Ez mind evidens, az eddigi szerződéseknek is része volt egy ilyen, titoktartási nyilatkozat.

Lyonee,
a rendszergazda akarva akaratlanul is többet lát mint a könyvtárnév! Pláne, ha buksisimogatás (user support) is a feladat

ha a rendszergazda többet lát, akkor sem láthat bcs-ket! egy okiratból mit tud megállapítani? Majd hetente teszel feljelentést, a rendőrök kiszállnak, és kiderül, hogy egy okiratcsomagból egyet kiragadva alaptalanul tettél feljelentést, ezáltal hülyét csináltál magadból, elveszítetted a megrendelődet - mert biztos lehetsz benne, hogy felmondja a szerződést, legalábbis én ezt tenném! - ill. még egy hamis vádat a nyakadba is vehetsz... tehát ne akarj túl sokat megtudni a buksisimogatás közben! és ne gondold túl azt,amit látsz...

más a helyzet, ha fehér csíkokban port tárolnak a cd-meghajtóban :-)

"ha a rendszergazda többet lát, akkor sem láthat bcs-ket!"
Ez azért nem így van.
Egy szerveren nagyon sok minden naplózásra keül, és a naplófájlok nagyon árulkodóak... Ráadásul ezeket csak a rendszergazda látja. Itt olyan dolgokra gondolok, mint pl. belépési kísérletek olyan helyekre, ahová a felhasználónak nincs jogosultsága, vagy tiltott tartalom keresése/közzététele a neten.
Szóval itt nem csak a felhasználó könyvtárainak tartalmáról van szó, sőt, szerintem alapvetően nem is arról szól a történet.

Nagyon pontatlan, amiket itt írtok lányok, fiúk. Mind a Pp., mind a Be. pontosan szabályozza, hogy mikor nem lehet kihallgatni a tanút, illetve azt is, hogy mikor tagadhatja meg a tanú a vallomástételt.
Ha valakit titoktartási kötelezettség terhel egy szerződésnél fogva, akkor az a legvalószínűbb, hogy ebben a körben mindaddig nem tehet vallomást, amíg a titok gazdája őt a titoktartási kötelezettség alól fel nem menti.
Ha véletlen bírósági eljárásban megidéznek, akkor a bíró úgy is el fogja mondani, hogy fenn áll-e olyan körülmény, amelyre tekintettel a titoktartás alóli felmentés nem szükséges és vallomás tehető. (Büntető jogban nem vagyok nagyon otthon, de szerintem ez ott is nagyon korlátozott esetkör lehet, polgári jogban meg egyenesen kizárt.)
Ajánlom figyelmetekbe a Be. 81-82 §§, valamint a Pp. 169-170 §§-t.

Mindezek alapján nem igen hiszem, hogy jogszabályellenes kikötésről beszélhetnénk Szota vitaindítójában. A javasolt szerződési fordulat érvényes lesz és bizony az alapján jobb, ha nem legénykedtek a vallomástétellel, hanem megvárjátok, amíg az arra jogosult megadja a felmentést.

Büntetőben elég furcsán nézne ki, ha azért tagadnád meg a vallomást mert a fönököd, megbízód aki a bcs-t elkövette nem old fel a titoktartás alól...
Polgáriban meg ahogy mikud írja.

Cola- nem akarok én látni semmit sem, de még is látok. Olyat is láthatok amiről a felhasználó azt hiszi, hogy már nincs ott. Volt eset amikor azon csodálkozott ügyfél, hogy honnan tudom, hogy a céges note-ra otthon játékot pakolt miközben már letörölte. Mert a nyoma benne volt a nyoma a reg.adatbázisban...
Nem célom, hogy bárkit is kifigyeljek, vagy feljelentsek. A probléma annyi volt, hogy eddig mindenki elfogadta a vitaindítóban leírt formát most meg valaki vitatja és ezen megakadtunk.