Kovács_Béla_Sándor
2007.02.05. 14:16
„Fő szabály, hogy az örökös az örökhagyó halálakor fennálló tartozásért köteles helytállni.”
Ezt mintha már cáfoltam volna. De ha nem, hát nem.
Készfizető kezesség öröklése
guba
#
2007.02.05. 16:30
A kezes ugyan az adós személyére való tekintettel vállal kötelezettséget, ez azonban (mivel többnyire pénzbeli szolgáltatásról van szó) nem személyhez kötött szolgáltatás lesz, tehát a hagyatékot terhelni fogja.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.05. 16:40
Hogy nem személyhez kötött azt az is bizonyítja, hogy jogi személy is lehet kezes, és ezen kötelezettség átszáll az esetleges jogutódjára.
ah.lorinc
#
2007.02.06. 10:31
a személyhez fűződés nem olyan szoros mint egy megbízási szerződésnél, hisz akkor ugyncsak számít, hogy a fogamat ne az elhunyt fogorvos gyermekei húzzák ki, hanem mint már előttem is írták inkább vagyonni jellegű (a meglévő vagyonnal vállal rendelkezésre állást).
A BH. várat magára. Igen tisztelt elnökhelyettes és más bírák még nem szóltak, de amint lesz eredmény bemásolom.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 11:27
KBS! Ne engem cáfoljj! Dr. Vékás Lajos professzort.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 11:32
Javaslom mélyedjen el mindenki a készfizető kezes jogintézmény jogdokmatikai, tételes jogi természetének tanulmányozásában. Ezt követően mindenki alakítsa ki jogi álláspontját. A kérdezőnek meg annyit javasoljunk, hogy ilyen címen bejelentett igényre ne fizessen és ha perre viszi a hitelező, akkor bátran bocsájtkozzon perbe.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.06. 11:57
Személyeket nem tudok cáfolni - állításokat esetleg. De azt a személytől függetlenül.
Jogi személy vállalhat kezességet? Ha igen, mi történik, ha ez a jogi személy megszűnik, de van jogutódja?
ah.lorinc
#
2007.02.06. 12:46
Bár személyhez fűződő jog, de "személyeskedni" nem jó, mert négy lába van a lónak...
Volt olyan neves professzor akinél létezett az ittas járművezetés előkészülete, és volt olyan akinél a Tripartitum törvény volt.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 17:48
A Tripartium tényleg törvény volt, de a király nem szentesítette. Igaza volt a prof-nak. Törvényként is alkalmazták. Ittas járművezetésnek is van előkészülete, de az nem büntendő, mert a Btk. 188.§-a nem rendeli büntetni.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 17:50
KBS! Ezen a fórumon nem "hülye gyerekek" cserélnek eszmét. Nyilvánvaló, hogy nem Vékás Lajos professzort, hanem a tankönyvébe leírtakat kellene cáfolni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.06. 18:00
Vékás: (138. o.:) "Az örökhagyó tartozásai közé tartozik az örökhagyó minden - nem személyhez kötött - teljesítetlen kötelezettségvállalása, éspedig akkor is, ha a teljesítés a hagyaték megnyíltakor már esedékes, és akkor is, ha csak ezt követően vált esedékessé".
Dr.Attika: "Fő szabály, hogy az örökös az örökhagyó halálakor fennálló tartozásért köteles helytállni."
(kbs: harapós leszek, ha csuklóztatnak...)
Dr.Attika
#
2007.02.06. 18:11
A készfizető kezesség személyhez kötött!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.06. 18:49
Szerintem meg nem. És Vékás professzor - legalábbis ebben a könyvében - erről semmit nem mond.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 19:09
Már miért nem? A kezességnek ez a lényege.
"Én nem bízom abban, hogy Te fizetssz, de őbenne- készfizető kezes- igen." Bizony ez személyhez kötöttség.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.06. 23:29
Nem válaszoltál a jogi személyre vonatkozó kérdéseimre...
Dr.Attika
#
2007.02.07. 06:50
Válaszoltam csak elszállt. Mégegyszer nem kezdek bele. Csak annyit. Modellezdd le a vámjogi készfizető kezes intézményét és akkor közelebb kerülsz a kérdés megoldásához.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.07. 09:22
Nincs szükség hosszú válaszra. Két szó mindössze: jogi személy lehet-e kezes; ha igen, a kezessége átszáll-e a jogutódjára?
rite csillaggal (törölt felhasználó)
#
2007.02.07. 11:10
ezt nem értem miért nem lehetne egy jogis zemély kezes a hpt-ben meghatározzák a kezesség vállalást mint pénzügyi szolgáltatást
"3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:
- kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;"
ha egy jogi személy jogutóddal szünik meg pl. a postabank beolvad azt erste bankba akkor a kezesség természetesen fennmarad csak a kezest a jogutódlás folytán pl Erste banknak fogják hívni
ez sztem kristály tiszta gyakorlatban számtalnsor előforduló bevett dolog
guba
#
2007.02.07. 11:27
Dr Attika!
Vélek az előadásodban egy ellentmondást:
- Azt állítod, hogy a kezesség vállalása személyhez kötődő szolgáltatást jelent, amely az örökhagyó halálával megszűnik.
- Azt is állítod, hogy a kezesi kötelezettség azért nem terheli a hagyatékot, mert az az örökhagyó halálakor még nem tartozás, csak lejáratkor lesz azzá.
A kérdésem az, hogy ha a szerződés az örökhagyó halálakor megszűnik, akkor ettől későbbi időpontban ebből a jogviszonyból hogyan keletkezhet tartozás?
Arra újra nem térnék ki, hogy egyébként egyik megállapításoddal sem értek egyet a kettőből.
ah.lorinc
#
2007.02.07. 13:29
Attika!
Ne haragudj, de saját mondatodban mondasz önmagadnak ellen:
" A Tripartium tényleg törvény volt, de a király nem szentesítette. Igaza volt a prof-nak"
Mitől törvény a törvény? A királyi pecséttől? IGEN.
Ha nem szentesítette, akkor nem volt törvény.
Remélem ez igen rövid vita volt amit könnyen lezártunk, nem úgy mint a főtéma.
ah.lorinc
#
2007.02.07. 13:32
és a jogeset:
A felperes 1991. november 27-én 1991. december 10. napjáig 170 000 forint kamatmentes kölcsönt adott az I. r. alperesnek, aki az erről szóló elismervényt aláírta, és vállalkozói pecsétjével is ellátta. A felperes 1991. december 2-án további 400 000 forint tőkét kölcsönzött az I. r. alperesnek ugyanolyan feltételek mellett. Ezen utóbbi kölcsönösszeg vonatkozásában az I. r. alperes apja, az azóta elhunyt V. O. készfizető kezességet vállalt. Néhai V. O. örökösei a II-III-IV. r. alperesek.
A felperes módosított keresetében 570 000 forint tőke és kamata egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest 170 000 forint és kamata megfizetésére. Egyetemlegesen kötelezte továbbá az I-III. r. alpereseket 400 000 forint és kamata megfizetésére annak megállapítása mellett, hogy a II-III. r. alperesek az S., T. u. 65. szám alatti ingatlan 3/16, illetve 5/16 tulajdoni hányadával felelnek az 1959. évi IV. törvény 679. §-ának (1) bekezdése alapján.
Innen úgy tűnik, hogy V.O. (készfk.) örököseit úgy beperelétk ahogy kell apjuk készfk-e miatt, méghozzá "K.B.S. alapon" (ezúton gratulálok, kíváló jogérzék).
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.07. 14:09
Köszönöm, de ez egy kicsit több mint -érzék. Tudás. :) És guba ugyanezen az állásponton volt.
Valamint nem kizárt, hogy van ellenkező bírósági ítélet is. (Bár nem tartom valószínűnek.)
Dr.Attika
#
2007.02.07. 16:04
A törvény az törvény attól függetlenül, hogy a király szentesíti, vagy ma a Köztársasági Elnök aláírja. Ha nem szentesíti, vagy írja alá, akkor nem érvényes és nem hatályos, de törvény. A Tripartium-ot azért alkalmazták a bíróságok, mert a szentesítés elmaradása miatt is alkalmasnak találták az igazságszolgáltatásra. Ma is az a helyzet, hogy a bíróságnak az elévitt jogvitát el kell döntenie attól függetlenül, hogy van-e pzitív jogi tétel vagy sem. Ha nincs tételes jog akkor analógia módszerével, vagy a saját lelkiismerete szerint döntenie kell.
Dr.Attika
#
2007.02.07. 16:17
Kedves "rite csillaggal"!
Itt nem az a vitatárgya, hogy jogiszemély lehet e kezes, persze, hogy lehet. Arról vitatkozunk, hogy a készfizető kezes magánszemély örököse köteles e helytállni az örökhagyó ezen, a halál beálltát követő tartozásért . Én álláspontom szerint nem, mert egyrészt a halál beálltakor még nem volt tartozás, másrészt a ké.ke. olyan személyhez kötött kötelem, amelyik nem száll át az örökösre. Ne felejtsük el, hogy a ké.ke. kötelem a hitelező és a ké.ke. között kötött szerződéssel jön létre. Az alábbi jogesetből pontosan az nem derül ki, hogy az alperesnek volt e, vagy mi volt az álláspontja.
ah.lorinc
#
2007.02.09. 08:18
Attika!
Ugye ezt Te sem gondolod komolyan nem érvényes törvény olyan nem létezik. A törvényi kritériumoknak NEM FELEL MEG!
pl. a halál beálltához sok feltétel kell. Ha az egyik hiányzik akkor az nem "nem érvényes halál", pl. az EEG nem egyenesvonalú.
