Ugyan. Ptk. Meg a józan parasztész. Gondolj már bele, mit érne a jelzálog, ha meglehetne csinálni, hogy a jelzáloggal terhelt 50 milliós ingatlanomat megosztom egy negyven és egy 10 milliósra, és azt mondom, hogy a jelzálog innen kezdve csak a 10 milliósat terheli.
Jogi tanács kérése
Ha csak a megosztott ingatlan egy részét szeretnétek jelzálogjoggal terhelni, akkor véleményem szerint ez fedezetcserének minősül, így a banknak (feltételezem, ő a jelzálogjog jogosultja), fel kell ajánlani az új ingatlant, hogy elfogadja-e fedezetként.
A kért jogszabály:1997. évi CXLI. 16/A. §
Köszönöm a gyors választ.
Kérhetnék egy jogszabály számot, mert szükségem lenne rá.
Előre is köszönöm!
Természetesen.
sziasztok!
egy olyan kérdésem lenne, hogy ha jelzálog terhel egy ingatlan, és az ingatlan megosztásra kerül, akkor a jelzálog automatikusan rávezetődik a megosztott (újonnan keletkező részre is?
Ezt melyik jogszabályban találom meg?
Előre is köszönöm a segítséget?
Köszönöm.
Jó kérdés. Ismerek olyan álláspontot, hogy a kamat külön perben is érvényesíthető, én azonban arra hajlok, hogy a járulékos kérdésekre - így a kamatokra - is kihat az ítélt dolog jelleg.
Ezt elmulasztottam ítélet hirdetéskor szembesültem a problémával . Ez a hajó elment vagy..?
Ha tényleg érdekel a másik vonatkozás, akkor az objektív azt jelenti, hogy tökmindegy, miért esett a kötelezett késedelembe.
Kérned kell külön, ha nem teszed, nem ítélik meg.
Tisztelt Fórumozok!
Kérdésem a következő: "A késedelmi kamat, a pénztartozás késedelmes teljesítésének objektív jogkövetkezménye." ez pontosan mit is jelent kérnem kell a bíróságon a késedelmi kamatokat külön vagy alapban jár? És ha külön nem említem nem is kapok semmit?
válaszokat köszönöm.
Jogi szempontból tényleg a bontás a fő téma. Gyakorlati és személyes szempontból viszont a gyermekelhelyezés és a KT. Bocsánat a megfogalmazásért! Mea Culpa!
Előzetes végrehajtás csak a GYTD megfizetésére vonatkozott, semmi egyébre.
A válóper főkérdése a bontás. Minden egyéb járulékos; ez abból is létszik, hogy azok nem is szükségképpen tárgyai a pernek; külön perben is elbírálhatók.
Ha az ideiglenes intézkedést hatályon kívül helyezték, akkor a nem jogerős ítéletet nyilván előzetesen végrehajthatóként hirdették ki. Végre kell hajtani, be kell tartani.
(Abban ne nagyon reménykedj, hogy a másodfok gyermekelhelyezés tárgyában megváltoztatja az ítéletet.)
Nem a bontás ténye mint főtéma hanem a gyermekelhelyezés-láthatás volt a fellebbezés tárgya. A bontás kimondása formai, de lényeges intézkedés, persze még mint a fellebbezéssel nem érintett részítéletet jogerőre emelkedését sem vezették fel.
A bibis a dologban az, hogy hatályon kívül helyezte a gyermekelhelyezés, kapcsolattartásban hozott ideigleneseket így az eddigiekben is tapasztalt teljes kiszolgáltatottság jellemzi a kapcsolattartást. A gyermeket nem fogom kitenni az ide-oda "rabolgatás" traumájának, így sincs túl jó állapotban a rendszeres gondozói manipulációk, pofozások, megtépések, bezárások hatására.
Szóval részvétem a leterheltség miatt, a bíróságot csak a jogsz. kötelezettség terheli, de az igen. Sem a gyermek sem én nem remélhetünk segítséget senkitől-semmitől csak a felterjesztéstől, ami a rettenetes leterheltség mellet is elvégezhető 8 napon belül, pláne az azóta eltelt 145 nap alatt.
Kérem akinek hathatós tanácsa van az ossza meg, nemcsak velem!
Főkérdésben?! Ki nem tud belenyugodni a bontásba?
pereszp: sajnos igen. A bíróságok leterheltek, egyáltalán nem rendkívüli, hogy még nem történt semmi. Ettől persze ez nem helyes, hogy így van.
Tisztelt Fórumozók!
Házassági bontóperben 2010. március 30.-án született ítélet, ami ellen határidőn belül, főkérdésekben fellebbezést nyújtottunk be hiánytalanul 2010. június 25.-én! Mivel 2010. október 6.-ig nem történt semmi, de semmi a fellebbezés kapcsán, kifogást is benyújtottunk, amit a mai napon kézbesítve elutasítottak. Indoklás nincs.
Hát ilyenkor? ... Egyszer majd csak meghozza a felterjesztésről a "papírt" a Mikulás, Jézuska, esetleg a Nyuszi? Talán idén, de lehet hogy csak jövőre?
Azért írok itt végső kétségbeesésemben, mert találok sehol egy társasházi ingatlanokra vonatkozó szabályt, amit kerestek.
A szabályt, miszerint a társasházaknak biztosítaniuk kell közös WC-t azon lakásokhoz, melyeknek nincs saját WC-jük a társasházban.
Amiért ez fontos: Megvásároltam egy régi építésű épületben nemrégiben Budapesten egy kis lakást (nem közművesített, 13 nm-es), amiben WC sincs.
(Tulajdoni lapon és az alapító okirat szerint is lakás.)
Most akarom felújítani.
De mindenképpen szükségem lenne arra, hogy használhassam a lakásommal szomszédos közös WC-t, ami az osztatlan közös tulajdon része.
Ennek használatához jogom van, hiszen nincsen a lakásomban WC, nem is volt bevezetve.
(A lakásomba be sem fér egy WC, úgy hoz használható legyen).
A probléma: A társasház el akarja ezt most idegeníteni (eladni egy másik, a társasházban tulajdonrésszel rendelkező személynek, akinek viszont van WC az ingatlanjában.).
Én nem tudom az elidegenítést megakadályozni, mivel a többi lakó egyhangúlag megszavazná ezt (2/3-os többséggel), illetve az alapító okirat módosítás is meg tud történni ezügyben (az újfent érvényes 4/5-ös többséggel), mert nekem nagyon kicsi a tulajdonrészem a házban, egyedül kevés vagyok, hiába szavazok ellene).
Mert ezt szóban már a helyi ANTSZ-nél és az építésügyi hatóságnál is elmondták, de senki nem tudta megadni a ténylegesen ezt tartalmazó szabályt, törvényt.
(Az alapító okiratban erről nincs szó. És sem a 2003 évi CXXXIII törvény a társasházakról, sem a 253/1997-es kormányrendelet nem tartalmaz erről adatot.)
Kérem, adja meg valaki ezt nekem, hogy melyik írott szabály mondja ezt ki, hogy ne idegenítse el a ház ennek a WC-nek a használatát tőlem az eladással.
Előre is köszönöm!
Nincs mit.
Kedves ObudaFan!
Köszönöm a tippet, ez be se ugrott, mert elvesztem a Lakástv.-ben :)
Van törvényi szabály, csak jó helyen kell keresni.
Ptk. 432. § (2) A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.
Kedves Dr.Attika!
Köszönöm a segítséget!
Béla! Alapnak alap, de ha a kérező BH-t akar, akkor kapjon BH-t.
BH2009. 205
A tulajdonos személyében bekövetkezett változás a bérleti szerződés egyéb tartalmára nem hat ki, ezért a jogviszonyra irányadó a felmondás szerződésbeli korlátozása is [1959. évi IV. törvény 112. § és 200. §, 1993. évi LXXVIII. törvény 43. §].
Minek ehhez BH? Ez alap.
Üdvözlet mindenkinek!
Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Szükségem lenne egy konkrét BH-ra ( jogegységi döntésre ,stb. ) amikor gazdálkodó szervezetek között létrejött határozott idejű szerződés kapcsán a bérbeadó személyében bekövetkezett változásra tekintet nélkül ( eladták az ingatlant ) az új tulajdonosra nézve is kötelezőnek ítélték ezt a bérleti szerződést.
Az Ltv.-t már kielemeztem, ott egyértelmű szabályozást nem találtam erre vonatkozólag.
Minden segítséget előre is köszönök!
Üdv