bérlet vs árverés

Akkor mondom hatodszor is: az ingatlan hatósági árverésen történő megvásárlása nem eredeti szerzésmód. Innen kezdve nem érv, hogy a bérleti jog fennmaradása szemben áll az eredeti szerzésmóddal.

Ad notam: "A golyóid léte ellentétben áll a női mivoltoddal. Ja, hogy nem is vagy nő..."

Megjegyzem, ez már két egybehangzó EBH és egy BH. Eléggé egyértelműen látszik, mi a bírósági gyakorlat - tekintettel arra, hogy ellenkező állásponton lévő EBH-t nem látunk. Sőt, még BH-t sem.

A magyarorszag.hu kommentárja inkább elméleti állásfoglalásnak tekinthető, de azt meg üti a Complex Jogtár kommentárja. No meg a kétkötetes 1998-as kiadású Ptk. magyarázat is. [334. o.: "Az ingatlannak árverés útján való megszerzése nem eredeti szerzésmód." - a "nem eredeti szerzésmód" kurzívval kiemelve.]

érdekes téma amúgy
a magyarorszag.hu szerzője nem tudom ki volt de ha a ptk kommentár is ezt írja akkor igen származékos szerzés
a complexesben láttam én is de van amikor eredetinek írja de többször írja származékosnak!

egyébként a ráépítés kapcsán is vita van...

:)
Csakhogy jól tévedjünk: azt sem írják ám explicit sehol, hogy származékos szerzés lenne. Következetesen úgy fogalmaznak, hogy nem eredeti szerzésmód.

Rite csillaggal!

Elolvastam a BH-t szerintem világos, hogy hogyan kell az ominózus mondatot értelmezni. A felsorolt dologi hatályú jogokon kívül lehetnek olyan kötelmi alapú jogosultságok is melyek az ingatlan új tulajdonosára kihatnak. De ilyen kötelmi alapú jogosultságok csak akkor érvényesíthetőek ha az árverésen szerző ezek tudatában és ezekre tekintettel licitált az ingatlanra. Világosan kifejtésre kerül, hogy a korábbi tulajdonos azért kerül a bérlő jogi helyzetébe, mert az árverésen szerző csökkentett vételáron szerzett, a bérletet elfogadta és a bérleti díj a vételárból leszámításra került:

„az új tulajdonos lakott ingatlant vásárolt, a lakottság értékcsökkentő hatásának megfelelő vételár megfizetése mellett. Ebben az esetben ugyanis a korábbi tulajdonos sérelmét jelentené, ha az árverési vevő a csökkentett, a lakott ingatlan vételárának megfizetésével és a bentlakó korábbi tulajdonos cserelakás felajánlása nélküli kiköltöztetésével rövid időn belül beköltözhető ingatlanhoz jutna.”

Lényegében itt arról van szó, hogy az árverésen való szerzéssel egyidejűleg egy bérleti szerződést is kötött, amikor lakottan vette meg az ingatlant.

Az eredeti kérdésedre szerintem az a válasz, hogy főszabály szerint megszünteti, de, ha az árverésen szerző a bérleti jog fenntartása mellett licitált akkor nyilván nem. Tartalmában ez a bérlet már inkább egy dologi hatályú használati jognak felel meg és álláspontom szerint erre csak a zálogjogosult hozzájárulásával van lehetőség, mert a bérlettel az adós a tartozás fedezetét vonhatná el. Alapesetben szerintem tehát a bérlet az árverésen szerzővel szemben nem lesz hatályos.