rágalmazás, személyiségi jogok megsértése

drbjozsef,
köszönöm szépen a hivatkozásokat!

Rossz a kérdés. A rágalmazás magánvádas és kész.

o-ren ishii,

Elég neki.

„Ptk. 4:147.§(2) A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.”

(Igaz, neked meg ez lehet hivatkozás :
Ptk. 4:147.§(1) A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.)

Azt szeretném kérdezni ha ismeretlen a rágalmazó akkor az végig közvádban marad vagy ha ismert lesz akkor átkerül magánvádba. Vagy végig közvádban marad.

Kedves Hozzáértők!

Kiskorú gyerekemről a féltestvére feltett videófelvételeket nyilvános videómegosztóra. Mint a gyerek (egyik) törvényes képviselője, jogosult vagyok-e fellépni ellene, ha nem hajlandó levenni, vagy elég neki, ha arra hivatkozik, hogy a gyerekem másik szülője hozzájárult (ami amúgy nem igaz, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy nem igaz, mert a közös szülő a nagyobbik gyerekét fogja védeni valószínűleg, ha eljutunk odáig, hogy ebből ügy legyen).

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

Trudi_

Feljelentést bárki tehet.

Tisztelt forumozók!
Abban az esetben hogyha egy mentálisan beteg embertől lopnak és azt hazudják, hogy képzelte, a beteg személy hogyan jelentheti a lopást hatóságoknak?

Szép reggelt Mindenkinek!

Áttanulmányozva a részemre küldött BÜK határozatot (2017.F.330/13), amit a korábbi hozzászólásaimban részleteztem, valamint elolvasva dr. Ruttner György kizárásával kapcsolatos írásokat, beleértve a Kúria Kfv.VI.37.906/2016. számon jogerős kizárást kimondó ügyvédi kamarai fegyelmi határozat felülvizsgálata tárgyában egyedi ügyben hozott döntését is, úgy tűnik, hogy a BÜK Fegyelmi Tanácsa kettős mércét alkalmazott.
Van-e erre jogorvoslati lehetőség, ha a két ügyet párhuzamba állítjuk?

Tisztelet szakértők!

Jogerős.
Magam és a környezetem, akik tudnak szintén felháborítónak tartják a Kamara döntését. Az Ítélőtábláé még ezzel az indoklással csak-csak elfogadható.
Arról nem is szólva, hogy a "kulturált megnyilvánulás hiánya" nem csak az érintett ügyvédről, hanem a Nemzeti Pedagógus Kar tag ügyfeléről is ki lett mondva, ami szerintem jelentős részben az ügyvéd hibája, mivel a beadványokat bevallottan közösen szerkesztették.

Érdekes volt amúgy az Ítélőtábla indoklása is, amikor a felmentés érveként a Kúria EBH2017.B.11. számú jogesetében foglaltakat alkalmazva egyenlőségjelet tett egy polgári ügyben beadott ügyvédi beadvány tartalma és aközött, mint amikor valaki a haragosait az utcán lefasisztázza és lekommunistázza.

A BÜK Fegyelmi Tanácsát azonban ez sem akadályozta meg a felmentésben.

És vajon mit szólna ehhez dr. Ruttner György?
https://jogaszvilag.hu/…i-kamaranak/

Szerinted. A lakó tartozása és annak érvényesítése a társasház belső, és ebben a belső körben nyilvános ügye. Maga az árverés pedig eleve nyilvános dolog. Mivel a közgyűlésnek joga van a kintlévőségek dolgában kérdést intézni az intézőbizottsághoz, a válasz sem tagadható meg. Ez, hogy a kvázi választ nem előzte meg kérdés, csak egy dolog. Egyébként pedig nem "felé".

Tisztelt Kovács Úr !

Röviden a kérdésem a következő lenne ! Ön szerint személyiségi jogogat sértett e a társasház azzal ,hogy a következőket leírta és mind a 100 lakóhoz(tulajdonoshoz) eljutatta a következőket .

A tulajdonosnak a lakását elárverezték ebből a felosztási terv alapján befolyt x összeg. Közös költség tartozása még mindíg van .

Továbbá közli a társasház közös képviselője a lakókkal ,hogy az adósnak még van egy ingatlana azt most árverezik el ( Devizahitel miatt ) de végrehajtási kifogással élt az adós a bíróságon az árverezés fel lett függesztve a jogerős itéletig !

Kérdesem nem ment e túl messzire a társasház azzal ,hogy a tulajdonos vagyoni helyzetére utalást tesz illetve egy bírósági szakaszban lévő végrehajtási kifogásról is említést tesz a közös képviselő azzal ,hogy minden lakóhoz eljutatta !
Vélemyényem szerint kizárólag arról tehetett volna említést ,hogy mennyi tartozás van a társasház felé más egyébbről nem !

Megalapozottnak látja e ön egy személyiségi jogi per indításást a társasház közös képviselője ellen !

Egy téves egyedi döntés nem jelent következetes és bevett gyakorlatot. Nincs azzal a határozattal szemben jogorvoslati lehetőség?

Üdvözletem Mindenkinek!

Tavaly, 10.18-án írtam, hogy az ellenérdekű fél jogi képviselője az alábbiakat írta rólam: "anyagias, bosszúálló és egyéb, jogilag és erkölcsileg vállalhatatlan tulajdonságokkal rendelkező emberről van szó"

Az elsőfokon rágalmazás miatt elítélt ügyvédet az Ítélőtábla (1.Bhar.111/2018/6) végül bűncselekmény hiánya miatt, a büntetőjog ultima ratio jellege alapján felmentette. Ugyanakkor kimondta, hogy "a hasonló kinyilatkoztatások kizárólag a kulturált megnyilvánulás hiányaként értékelhetők, azonban a helyes és elvárt érintkezési formák kialakítása nem a büntetőjog feladata" .

Ezek szerint az Ügyvédi Kamaráé sem, mivel a mai nappal kaptam meg a Fegyelmi Tanács határozatát (2017.F.330). Ebben tájékoztattak arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti. Az indoklásban előadták, hogy "a jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a bíróságok vizsgálták és minősítették, amelyhez a fegyelmi Tanács kötve van."

Ha most valaki ezek után úgy érzi, hogy keményebben beszólhat egy perben a másik félnek, akkor nyugodtan hivatkozhat a fent idézett döntésekre.

Valószínűbb, hogy azt mondja, semmi közöd a facebook accountjához. Minthogy így is van.

OK! RENDBEN!

De hogyan? Akikkel normális a kapcsolatom szintén nincsenek a "facbukon"

Nincs elegendő bizonyítékom, csak néhány mondat.
Az alapján nem látom értelmét.

Viszont két hét múlva elszámoló közgyűlés lesz.

Arra gondoltam ott helyben nekiszegezem a kérdést, és kérem ott nyissa meg a "társasházi facbukot"
Nekem az is elég lenne ha megszégyenülne és bocsánatot lérne.

Mondom, hogy jelentsd fel őket! Képesek olyasmit terjeszteni rólad, hogy nem érdekel mások véleménye, hogy kekeckedsz és összeférhetetlen vagy! Mindennek van határa!

Üdv. KBS!

A viszonyom nem érdekel velük.Jó napot -jó napot és kész. Senkinek nincs joga a másik becsületébe gázolni. Ráadásul, mint kiderült, pont a közös kkv. keveri a szart.

Jelentsd fel őket! Az bizonyára tovább javítja a már amúgy is remek viszonyodat a tulajdonostársakkal.

Társasházunk részére a közös képviselő egy zárt körűnek nevezett facebook oldalt hozott létre, abból a célból, hogy ott meglehet beszélni, vitatni mindent ami a társasházunkat illeti.

Nekem nincs "facbukom" nem is vagyok ott belépve.

Egy a házunkból elköltözött személy jelezte kérdés formájában: tudod te , hogy miket mondanak ott rólad?
ennek igazolására mutatott egy részletet, ami személyemet rossz fényben tünteti fel. A bejegyzés alkalmas a jó hírnév megsértésére. Ez már hosszú ideje óta tart.

Hogyan lehetne rajtaütésszerűen elégtételt venni, úgy hogy a bizonyítékok a birtokomba kerüljenek.Belépést oda úgysem kapnék, ha mégis, előtte ki lenne törölve minden.

Nonono! Ezek az ítéletek a perben, büntetőeljárásban bíróság előtt elhangzott nyilatkozatokról szólnak, nem általában a nyilatkozatokról.
(Nem mellesleg az ügyvédet a kamara az ilyen magatartás miatt akkor is marasztalja, ha az egyébként a büntetőjog ingerküszöbe alatt maradt.)

Annyiban talán nem, hogy a Debreceni Ítélőtábla
Bhar.I.309/2018/5. számú ítélete hasonló indoklással ugyanúgy felmentő ítéletet hozott.
Talán ennek is köszönhető, hogy mostanában a közbeszéd igencsak eldurvult.
Ami viszont visszatetsző: ha egy ügyvéd a bíróságot sértegeti, az bűncselekmény + etikai vétség, ha a másik felet az nem bűncselekmény, az etikai következmény pedig egyelőre nem ismert.

Te azt hiszed, eddig más volt a gyakorlat, és az ügyed forradalmi változást hoz?

Amint azt korábban írtam, volt egy rágalmazási ügyem, amely során egy beadványban gyalázkodó ügyvédet (és az ügyfelét, akivel közösen szerkesztették a beadványt) felmentettek a vádak alól, mivel az Ítélőtábla szerint nem történt bűncselekmény.
Azóta eltelt néhány hónap, de ezt az ítéletet (pontosabban végzést) azóta sem találtam meg a https://birosag.hu/…-gyujtemenye oldalon.
A határozat száma 1.Bhar.111/2018/6.
Miért érdekes ez? A felmentést a bíróság a következőkkel indokolta:
"A hasonló kinyilatkoztatások kizárólag a kulturált megnyilvánulás hiányaként értékelhetők, azonban a helyes és elvárt érintkezési formák kialakítása nem a büntetőjog feladata, így a kifogásolt kifejezések, még ha a jelen büntetőeljárás tárgyát képező nyers formában is fogalmazzák meg nem vonhatnak maguk után büntetőjogi következményeket, különös tekintettel a büntetőjog ultima ratio jellegére, amelynek értelmében kizárólag a legkirívóbb, azaz a legvégső esetekben kell fellépni a büntetőjog eszközrendszerével."

Úgy vélem, ez az állásfoglalás számos védő számára nyújthat majd hivatkozási alapot. Jól gondolom?

@Vadsuhanc: Az csak vélelmezhető, hogy a kiteregetés pontosan milyen módon, kik irányába történne meg.

Bár Én a kiteregetés alatt személy szerint a nyilvánosságra hozatalt értem (pl. kiposztolás a Facebookra), ha valakinek elmondok valamit, amit nem kellene, arra inkább azt szoktam mondani, hogy elárulom neki, elmondom neki.

A feltétel maga az, amivel a fenyegetés célt ér, félelmet tud kelteni az elkövető.

A jogellenes cél az pedig éppen a nyilvánosságra hozatal, a titkos információnak a titkos voltától való ezáltali megfosztása, a titoksértés.

A hátrány pedig, az, hogy jó eséllyel a kiteregetés esetén elhagynák, megvetnék stb., de a veszélyes fenyegetés megvalósulásában épp az a lényeg, hogy a hátrány minden bizonyosság szerint bekövetkezne, ha az adott becsület csorbítására alkalmas körülményt nyilvánosságra hozná, ami félelmet kelt a sértettben és így nyilvánvalóan akarata ellenére cselekszik.

Például lehet elkövetési magatartás az a tipikus szülői fenyegetés is, hogy kiposztolom a Facebook-ra nyilvánosan, hogy milyen rumlis a szobád, ha nem csinálsz rendet.