Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


rágalmazás, személyiségi jogok megsértése

rigoz # e-mail 2018.12.22. 21:41

Tisztelt!

Az Ön által írtak szerint nyilvánosságra hozatalra került egy, a fogyasztóvédelemről szóló

E körben megállapítható, hogy a beszélgetés nem képez magántitkot, üzleti titkot esetleg, de nem feltétlen.

Levéltitok-sértés sem történt feltétlen, különösen nem akkor, ha az érintett felek közül a nyilvánosságra hozón túli fél, felek kiléten nem azonosítható, hozzárendelhető az általa írtakhoz.

Btk.-s vonzata tehát a nyilvánosságra hozatalnak önmagában nincs, a levéltitok esetleges sérelme pedig magánindítvány, azaz sértetti kívánat alapján üldözendő bűncselekmény, amely kívánatot az elkövetés helye vagy az elkövető lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járásbírósághoz (kerületi bíróság) lehet 2018.07.01-je előtt elkövetett cselekmény esetén az elkövető kilétéről való tudomásszerzést, akkor vagy azóta elkövetett esetén pedig az elkövetéstől számított 30 napon belül előterjeszteni.

A magánvádas eljárás illetékköteles, illetékvonzata 10.000Ft, melyet illetékbélyegen, a feljelentésen vagy felhívásra kell leróni beadványon, illetve az Elektronikus Fizetés és Elszámolási Rendszer használatával, bankkártyás fizetéssel, illetve az eljáró bíróság felettes törvényszéke bankszámlaszáma javára banki átutalással kell megfizetni, felhívásra vagy a feljelentés benyújtását követő 3 napon belül.

A nyilvánosságra hozott panaszkezelési levelezés is csak rendkívül szűk körben támadható, kifogásolható polgári peres úton is önmagában, csak ha titoksértés vagy a személyes adatok sérelme megvalósult.

A közzétevő viszont könnyűszerrel hivatkozhat a közzétételhez fűződő közérdekre, ugyanis ahhoz fűződő alapos és jogos közérdek lehet a közzététel tekintetében, ha elégedetlenségének objektív, tárgyilagos, tényszerű, mocskolódástól mentes módon ad hangot, nem keltve alaptalan és aránytalan rossz hírnevét a cégnek, csupán objektíve elfogadhatóan tapasztalatát, nettó fogyasztói élményét osztja meg, melyből minden esetlege potenciális vásárló megfelelően gyakorolhatja előzetes tájékoztatáshoz és véleményformáláshoz fűződő jogát, mely a mai fogyasztói társadalomban kiemelten fontos szereppel bír és a fogyasztóvédelmi jogok gyakorlása tekintetében kiemelten preventív és elrettentő hatású a jogsértőkre nézve.

A panaszkezelésen kívüli privát levelezés közzététele, ami közvetlenül, munkakörén kívül a panaszos és Ön között zajlott viszont már nem tartozik ebbe a körbe, annak közzététele miatti igényét személyiségi jogi perben minden további nélkül érvényesítheti, feljelentést viszont

A megveréssel fenyegetés más általi észlelhetőség estén a garázdaság tényállását, jelentős érdeksérelem okozása esetén a kényszerítés bűntettének tényállását, illetve esetlegesen az önbíráskodás bűntettét vetheti fel, feljelentést természetesen minden további nélkül tehet a rendőrségen, bár ne várjon túl sok és túl nagy csodát Tőle, ilyen jellegű ügyekkel tapasztalatom szerint nem szeretnek bíbelődni, "túl nagy falat" jellemzően az ilyesmi nekik.

Kérheti továbbá a közzététel helyéül szolgáló oldal esetében a magánlevelezés tekintetében az eltávolítást, mely célszerű tértivevényes levélben kezdeményezni, mely eredménytelensége esetén hasonlóképen, illetve a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnál adatvédelmi hatósági eljárás kérelmezésével, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz bejelentés tételével felléphet a honlap üzemeltetőjével szemben is.

Fontos tudnia azonban, hogy a személyiségi jogi per ügyvédkényszeres, azaz, önmaga e körben önállóan nem pereskedhet.

Képviseletét meghatalmazás alapján egyébként a munkáltatója jogi képviselője is elláthatja,e körben célszerű lehet a munkáltatói jogkör gyakorlójával, illetve közvetlen felettesével egyeztetnie.

A perbe továbbá a munkáltatója jogos érdeke igazolása esetén beavatkozhat pernyertetsége előmozdítása végett.

Rászorultsága egyébként ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (a továbbiakban: gyámhatóság)
A gyámhatóság által engedélyezett ügyvédi képviselet költségét

  • az állam viseli, ha a kérelmező háztartásában az együtt élő személyek (ellenérdekű fél kivételével) egy főre eső havi jövedelme a 28.500Ft-ot nem haladja meg vagy az egyedülálló kérelmezőé a 42.750Ft-ot
  • az állam 1 éven belüli visszatérítés fejében előlegezi, ha a kérelmező (ellenérdekű fél kivételével) háztartásában élő személyek egy főre eső rendszeres havi jövedelme a 28.500Ft-ot (egyedülálló kérelmező esetében a 42.750Ft-ot) meghaladja, de a 114.240Ft-ot nem

A jövedelemszámításkor a lakáshitel havi törlesztőrészletét, valamint a tartásdíj, járadék havi összegét le kell vonni a jövedelmekből.
Különös méltánylást igénylő esetben a fentiektől eltérően (így különösen kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával nem rendelkező részére) is engedélyezhető a jogi képviselet igénybevétele a gyámhatóság részéről.

A jogi képviseletet a gyámhatóság egyébként a peres eljárásban, illetve a büntetőeljárásban a fél vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintet nélkül engedélyezi, ha az eljáró bíróság vagy hatóság határozatával, végzésével részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett vagy a per/eljárás (a közvádas büntetőeljárás kivételével) számára tárgyi költségmentes.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 21:25

Tisztelt jonasmith!

Jogi érvelése helyes, ahogy az ObudaFan által írtak is, így azokra csupán visszautalnék.

Természetesen lehetősége van arra is a személyiségi jogi perben, hogy kizárólag a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérje, azaz kártérítési vagy sérelemdíj iránti igényéről lemondjon vagy azt ne érvényesítse, kizárólag a jogsértő magatartástól eltiltást, illetve a jogsértéssel készült dolog megsemmisítését, a jogszerű állapot helyreállítását, azaz

Ugyanakkor az ÓbudaFan által írtakat annyiban kiegészíteném, hogy felmerülhet a szexuális zaklatás, a zaklatás, a személyes adattal való visszaélés, a kényszerítés, a kiszolgáltatott helyzetben lévő személy megalázása, a becsületsértés,

Kezdeményezhető továbbá a közzététel helyéül szolgáló oldal üzemeltetőjénél a (ez tértivevényes levélben célszerű a kifogásolt tartalom eltávolítása, melynek ha nem tesz eleget, ellen is polgári per indíthat, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnál adatvédelmi hatósági eljárás megindítása és lefolytatása kérelmezhető, mely határozatában a jogsértés megállapítása mellett, annak esetén a jogsértő állapot és a jogsértő magatartás megszüntetését, valamint a mindenkori árfolyam szerint 20 millió eurónak megfelelő, de legalább 100.000Ft-nyi adatvédelmi bírságot szabhat ki, emellett indokolt esetben büntetőeljárást, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez(het).

A NAIH a más által adatvédelmi tárgyú jogai érdekében indított perbe beavatkozhat, illetve meghatározott esetekben ezen jogok érvényesítése érdekében maga is pert indíthat a jogosult rendelkezési jogának tiszteletben tartásával.

Fontos tudnia azonban, hogy a személyiségi jogi per ügyvédkényszeres, azaz, önmaga e körben nem is pereskedhet.

Rászorultsága egyébként ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (a továbbiakban: gyámhatóság)

A gyámhatóság által engedélyezett ügyvédi képviselet költségét

  • az állam viseli, ha a kérelmező háztartásában az együtt élő személyek (ellenérdekű fél kivételével) egy főre eső havi jövedelme a 28.500Ft-ot nem haladja meg vagy az egyedülálló kérelmezőé a 42.750Ft-ot
  • az állam 1 éven belüli visszatérítés fejében előlegezi, ha a kérelmező (ellenérdekű fél kivételével) háztartásában élő személyek egy főre eső rendszeres havi jövedelme a 28.500Ft-ot (egyedülálló kérelmező esetében a 42.750Ft-ot) meghaladja, de a 114.240Ft-ot nem

A jövedelemszámításkor a lakáshitel havi törlesztőrészletét, valamint a tartásdíj, járadék havi összegét le kell vonni a jövedelmekből.

Különös méltánylást igénylő esetben a fentiektől eltérően (így különösen kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával nem rendelkező részére) is engedélyezhető a jogi képviselet igénybevétele a gyámhatóság részéről.

A jogi képviseletet a gyámhatóság egyébként a peres eljárásban, illetve a büntetőeljárásban a fél vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintet nélkül engedélyezi, ha az eljáró bíróság vagy hatóság határozatával, végzésével részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett vagy a per/eljárás (a közvádas büntetőeljárás kivételével) számára tárgyi költségmentes.

Érdemes lehet volt barátnője figyelmét határozott hangvételben minderre felhívnia és azt követően letiltania minden elérhetőségét számára.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 21:09

Tisztelt Mrshorvatski!

Feljelentést tehet személyes adattal visszaélés és - ha a képes olyan jellegűek - gyermekpornográfia terjesztése miatt a rendőrségen és ügyvéd által személyiségi jogi pert indíthat a közzétevő ellen.

A kereset irányulhat többek közt a képek eltávolítására is az internetről, melyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hajt végre.

A képek közzétételéhez egyébként annak a szülőnek a hozzájárulása kell, aki , a hozzájárulásra jogosult szülő vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosultságban beállt utólagos változásban az utóbb kizárólagosan vagy szintén jogosulttá vált a hozzájárulást indoklás nélkül visszavonhatja.

A hozzájárulás megadásakor kiskorú a nagykorúvá, illetve cselekvőképessé válását követő a hozzájárulást maga is visszavonhatja.

A hozzájárulás hatályossága alatt értelemszerűen a fenti eljárások eredményre vezető módon nem kezdeményezhetők és az eltávolításra a visszavonást követően kellő időt kell hagyni.

A szülői felügyeleti jog egyébként mindkét vér szerinti szülőt közösen illeti meg eltérő gyámhatósági vagy bírósági jogerős és végrehajtható, illetve végleges, valamint előzetesen végrehajtható határozat hiányában.

Célszerű viszont a szülőknek közösen dönteniük, illetve döntéseikről egyeztetniük.

A szülők közti vitában - amennyiben mindketten jogosultak a szülői felügyeleti jog gyakorlására -, bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból, illetve az ítélőképessége birtokában lévő, valamint a korlátozottan cselekvőképes gyermek kérelmére a lelkiismereti és vallásszabadság körébe, valamint a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek kivételével a gyámhatóság tárgyaláson dönt és egyezséget kísérel meg létrehozni, annak hiányában határozatot hoz.

A tárgyaláson a gyámhatóság köteles az ítélőképessége, illetve a cselevőképessége birtokában lévő gyermek jogai érvényesülését biztosítani, Őt az egyezség jóváhagyása vagy határozathozatal előtt meghallgatni, érdekeit, kívánságát figyelembe venni és lehetőség szerint azzal is összhangban dönteni.

Egyébként a bíróság ítélettel vagy végzéssel határoz, valamint a szülők egyezségét jóváhagyja.

Az ítélőképessége vagy a cselekvőképességének korlátozottan a birtokában lévő gyermek kívánságának, véleményének, érdekeinek figyelembe vétele kötelessége a szülőknek és a bíróságnak is.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 21:00

Tisztelt Lacerta agilis!

A leírt cselekmény alkalmas lehet a garázdaság szabálysértési és esetleg a bűncselekmény alakzatának megvalósítására.

Feljelentést tehet emiatt a bizonyítékok csatolásával a rendőrségen.

Esetleg szóba jöhet a közösség tagja elleni erőszak vagy uszítás, mely közvádas bűncselekmény és szintén a rendőrségen tehető miatta feljelentés.

Jelezheti a sérelmes tartalmat továbbá a Youtube üzemeltetője felé is, kérve az eltávolítását.

A feljelentésben kezdeményezheti továbbá esetleges polgári jogi igénye, sérelemdíj igénye érvényesítését is.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:56

Tisztelt CsAdrienn!

Ahogy írták is, a honlap üzemeltetőjét határidő tűzésével a tartalom eltávolítására szólíthatja fel, ennek érvényre juttatása iránt pedig eredménytelenség esetén pert indíthat, peres úton továbbá sérelemdíjat, illetve közvetett kára megtérítését is követelheti.

A felszólítást lehetőség szerint tértivevényes levélben is küldje meg a honlap üzemeltetőjének.

Emellett jelentős érdeksérelem igazolása esetén büntetőfeljelentést is tehet a rendőrségen, illetve megfontolandó lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz való bejelentéstétel.

Felhívnám a figyelmét, hogy a személyiségi jogi perek ügyvédkényszeresek, a kereset azaz csak ügyvéd által nyújtható be.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:53

Tisztelt vierzo!

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 38. §-ának (1) bek.-e alapján a tanuló vagy törvényes képviselője az intézmény intézkedése - tanulmányi érdemjegyek kivételével - ellen 15 napon belül a fenntartóhoz fellebbezéssel élhet.

Fenntartó közoktatási intézmény esetén a körzeti tankerületi központ, alapítványi iskola esetén maga gaz alapítvány.

A fellebbezést az intézménynél kell benyújtani, a fellebbezésnek megfelelően ugyanis az intézmény az intézkedését megváltoztathatja vagy visszavonhatja.

A fenntartó a fellebbezés alapján az intézményt döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

A fenntartozó döntése ellen közigazgatási per indítható, a keresetet a bírósághoz követlenül kell benyújtani.

A közigazgatási per eljárásjogi szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben találja.

Emellett az Oktatási Hivatal (mint a fenntartók felügyeleti szerve) a fenntartó jogszabálysértő döntését köteles megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a fenntartót a jogszabálysértő mulasztás megszüntetésére utasítani, amennyiben az közigazgatási per vagy mulasztási per tárgyát nem képzi vagy képezte.

A fenntartó egyébként köteles a a jogszabálysértő intézményi döntéseket hivatalból is megváltoztatni vagy megsemmisíteni.

Önmagában azért, mert nem tartja arányosnak az igazgatói intőt, nem kezdeményezhet eredményesen büntetőeljárást, szabálysértési eljárást, polgári peres eljárást vagy más, felelősségre vonási vagy marasztalási célzatú eljárást, kizárólag a fenntartóhoz folyamodhat fellebbezéssel.

Önmagában az egyet nem értés, az aránytalannak vélés nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, szabálysértést, polgári peres eljárásra tartozó jogsértést, fegyelmi vétséget stb.

Ugyanakkor abban igaza van hogy az osztálytársak személyiségi jogának vélt megsértést az intézmény nem szankcionálhatja, csupán azért vonhatja a cselekmény tényleges elkövetőjét, amennyiben arra jogköre van a házirendje alapján, amennyiben a házirendet az sérti.

Ha a házirendben szerepel a kamerázás tilalma, akkor pusztán ezen az alapon a szankcionálás ténye nem lehet vitás, azonban a büntetés arányossága viszont lehet vita tárgya fellebbezési eljárásban.

Amennyiben igazolni vagy hitelt érdemlően valószínűsíteni tudja, hogy a fiát a sajátos nevelési igénye, mint védett tulajdonsága miatt diszkriminálják, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (amely bírságot szabhat ki és a jogsértő állapot megszüntetését rendelheti el alapos kérelem alapján vagy jogsértés megállapítása esetén hivatalból), polgári jogi igényével pedig személyiségi jogi perrel az intézmény székhelye szerint illetékes törvényszékhez fordulhat.

Fontos tudnia, hogy a személyiségi jogi perben ügyvédkényszer van, azaz a keresetet kizárólag ügyvéd útján nyújthatja be.

Az adatkezeléshez való hozzájárulás tekintetében való nyomásgyakorlás kapcsán bejelentést tehet a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatósághoz, illetve a fenntartóhoz.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:38

Tisztelt helpless72!

Az elévülés 5 év vagy - ha büntetési tétel felső határa - a büntetési tétel felső határának megfelelő időtartam, 20 éve lezárult üggyel semmilyen módon nem tud mit kezdeni, kénytelen lesz elengedni.

Egyedül sérelemdíjat igényelhet, a régi Ptk. szerint ugyanis az nem évül el.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:34

Tisztelt Immaculata!

Az elévülés és a magánindítvány előterjesztésének határideje nem azonos alapokon nyugszik a régi Be. hatálya alatt.

Beryl21 kérdése utóbbira vonatkozott, mely az elkövetés időpontja alapján - az alább kifejtettek szerint - az elkövető kilétéről való tudomásszerzést követő napon kezdődik.

Az elévülés azonban, mely a cselekmény büntethetőségi határát képezi viszont valóban az elkövetés napján kezdődik (folytatólagosság vagy folyamatosan fennálló állapot kivételével).

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:30

Tisztelt L.Z.!

A viszontkereset az alapügyben, az annak alperese által, annak felperes ellen előterjesztett oly kereset, mely az alapügyből azonos vagy hasonló ténybeli és/vagy jogi alapból fakad, ebből következően a viszontkeresetben hasonló avagy azonos igények támaszthatók, mint a keresetben.

És igen, a viszontkeresetben az Ön által beperelt alperes Önnel szemben követelhet sérelemdíjat.

A viszontkeresetet és a keresetet a bíróság egyazon eljárásban, együttesen, ugyanazon ítéletben bírálja el.

Ez ugyanakkor nem érinti a peres felek azon jogát, hogy az ítélt dolog esetét kivéve önálló perben is érvényesíthetik el nem évül követeléseiket egymással szemben, pro és kontra, amennyiben az polgári bírósági jogkörbe tartozik.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:26

Tisztelt Beryl21!

2018. július 1-e, azaz az új Be. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények esetén a magánvád (az elkövető megbüntetésére irányuló sértetti kívánatot tartalmazó feljelentés, helyesen: magánindítvány) előterjesztésének határideje az elkövető kilétéről való tudomásszerzést követő napot követő naptól számított 30 nap, nem pedig az elkövetéstől számítandó (2018.07.01-én vagy azt követően elkövetett nem közvádas eljárásra tartozó bűncselekmény esetén az elkövetéstől számítandó).

A nem közvádas eljárásra tartozó cselekmény miatt tett feljelentés esetén a magánindítvány előterjesztésére előírt határidő jogvesztő, annak elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak

A bíróság a feljelentés elutasítására, magánvádas eljárásban a vádindítvány (melyet a feljelentés tartalmaz) visszautasítására, hanem ehelyett a tárgyalás előkészítése során végzéssel megszünteti eljárást, mely ellen a magánvádló fellebbezhet.

A magánindítvány előterjesztési határideje igazolási kérelemmel kizárólag akkor menthető ki, ha a cselekmény közvádas eljárásra (zaklatás minősített esetei, hivatalos személy sérelmére vagy eljárása során elkövetett becsületsértés és rágalmazás, magánlaksértés, hozzátartozó által/sérelmére elkövetett, szexuális erőszak és kényszerítés, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, rablás, kifosztás, önbíráskodás, sikkasztás, hanyag kezelés, csalás, továbbá a súlyos testi sértés, aljas indokból vagy célzattal elkövetett könnyű testi sértés) tartozik, közvádra üldözendő.

Magánindítvány előterjesztésére irányuló határidő elmulasztása bírósági felhívás, illetve öröklés esetén nem jogvesztő, öröklés esetén az örökléssel újrakezdődik.

A vádindítvány előterjesztésére, pontosítására, kiegészítésére továbbá szintén nem vonatkozik e határidő.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:16

Tisztelt Beryl21!

A vádlott védekezésében természetesen a bíróságtól kérheti az eljárás megszüntetését a magánvádló mulasztására hivatkozva, de a bíróság e körben nincs kötve, a mulasztást hivatalból állapíthatja meg és azt csak akkor teheti az eljárás megszüntetését elrendelő végzése indokává, ha a magánvádlónak felróható és az eljárás megszüntetése az eljárási jog alapján kötelező vagy amennyiben mérlegelhető, akkor az eljárás ellehetetlenüléséhez vezet.

A magánindítvány elkésettsége nyilván objektív ok a nem közvádas bűncselekmény esetében, így abban az esetben feltehetően az erre való alapos hivatkozás alapján vagy anélkül is, hivatalból sor fog kerülni az eljárás megszüntetésére, a tárgyalásról elmaradás viszont a felróhatóság tekintetében mérlegelendő és akár a bíróság hivatalos tudomása, akár előzetes kimentés esetén is, külön igazolási kérelem nélkül is mellőzhető a mulasztás ellenére az eljárás ez okból való megszüntetése.

Valamely ügyközi cselekmény (pl. nyilatkozattételre, hiánypótlásra felhívás) tekintetében a határidő-mulasztás vagy az adott cselekmény elvégzésének elmulasztása szintén mérlegelhetően lehet csupán eljárás-megszüntetési ok, azaz csupán azért, mert a vádlott erre hivatkozással azt kéri, nem.

Ha a pervezetéssel nem ért egyet, azt a fellebbezésben, illetve a bíróság elnökének címzett panaszban kifogásolhatja a vádlott, illetve védője.

A bíróság elnöke azzal viszont jobbára jellemzően nem tud mit kezdeni.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 20:08

Tisztelt kazi!

  1. Törvényes vád hiánya akkor állhat fenn, ha:
  1. az elkövető ismeretlen vagy a vádlott valamely, Btk. 214. §-a szerinti személyi adatát (név, lakcím, tartózkodási hely, születési hely és idő, édesanyja leánykori neve stb.) a vádirat (magánvádas eljárásban nyomozás útján ezen személyi adatok hiánya pótolható)
  2. vád nem tartalmazza határozottan körülírtan, hogy mely cselekmény miatti felelősségre vonására irányul a vádlottnak
  3. nem az arra jogosult emelt vádat

A leírtak alapján ellentmondásos az eset, hiszen az Ön által előadottak szerint a vád törvényessége iránt nem állhat fenn kétség, hiszen az elrendelt nyomozás során - állítása szerint - az elkövető azonosításra került, melyet misem bizonyít jobban, minthogy a bíróság az ügyben személyes meghallgatást tudott tartani, azaz Önt, mint sértett/feljelentő/magánvádlót és a vádlott/feljelentett, azonosítást követően, az azonosításhoz képesti szabályszerű idézést alapján megtudta hallgatni és meg tudta kísérelni a békítést, mely feltehetően eredményre nem vezetett, eredményessége esetén a békítés eredményessége maga, mint vádelejtés önálló eljárás-megszüntetési ok lehetne.

Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényes vád és a bizonyítottság, illetve a bűncselekmény hiánya nem ugyanaz, vád törvényességének ugyanis nem feltétele a bűncselekmény bizonyítottsága, avagy az, hogy a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény legyen.

A bíróság ugyanis a vád tárgyává tett cselekményt eltérően is minősítheti és amennyiben az ügy a hatáskörébe tartozik, azt ezen eltérő minősítés szerint bírálja el, egyébként az ügyet átteszi vagy az eljárást megszünteti.

Egyébként a fellebbezett határozat meghozatala után a tudomására jutott egyéb körülményt egyszerűen be kell jelenteni haladéktalanul írásban a másodfokú bíróságnak (felterjesztés előtt az elsőfokúnak), azonban tudnia kell, hogy a végzés elleni fellebbezés (megszüntetés végzéssel történik mindig) esetén a másodfokú bíróság újabb tanút nem hallgathat ki, ha azt indokoltnak tartja, akkor az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot az ügy (további) tárgyalására és ahhoz képesti újabb határozat hozatalára utasíthatja.

A bejelentéshez csatolni érdemes az arra vonatkozó bizonyítékait, így különösen az újabb tanú közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt azon vallomását, melyben kijelenti azt is, hogy a hamis vád, a hamis tanúzás és a hatóság félrevezetése lehetséges jogkövetkezményeit ismeri, ahogy a tanúvallomás megtagadásának lehetséges eseteit is és vallomás-megtagadási jogával nem kíván élni.

A bejelentéséhez csatoljon igazolási kérelmet is, melyben kérje a mulasztás jogkövetkezményeinek mellőzését, adja elő, hogy mikor szerzett tudomást az újabb tanú kilétéről és milyen körülmények közt.

Az eredményes igazolási kérelem alapján lesz ugyanis figyelembe vehető az Ön bejelentése, mint Ön által utóbb rendelkezésre bocsátott bizonyíték, ugyanis fellebbezésben (bejelentése eljárásjogi szempontból fellebbezés-kiegészítésnek minősül) csak kivételesen

Az igazolási kérelmét a másodfokú bíróság fellebbezhető végzéssel tartozik elbírálni.

Fontos tudnia, hogy a fellebbezést elbíráló határozatát a kézbesítését követően a másodfokú hatóság nem változtathatja meg, ahhoz kötve van mind maga, mind az elsőfokú bíróság, az újabb bizonyíték alapján azonban elévülési időn belül perújítást kezdeményezhet a másodfokú bíróságnál benyújtott indítvánnyal, melyben erre hivatkozhat.

A perújítási indítvány sikeressége esetén a korábbi eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezésére, az ügy további tárgyalására és az újabb tanú kihallgatására kerülhet sor és ahhoz képest az ügy akár érdemben el is bírálhatóvá válhat.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 19:51

Tisztelt Piroska44!

Közvádra üldözendő (nem közvádra üldözendő a becsületsértés (kivéve, ha hatósági személy sérelmére vagy annak eljárása során követik el), a rágalmazás (kivéve, ha hatósági személy sérelmére vagy annak eljárása során követik el), a levéltitok megsértése, a magántitok megsértése, a becsület csorbítására alkalmas kép- és hangfelvétel elkészítése, a becsület csorbítására alkalmas kép- és hangfelvétel felhasználása, a kegyeletsértés és a zaklatás alapesete) (büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. §-ának (1) bek.-e szerint).

Azaz feljelentést tehet Ön is, de fontos tudnia, hogy aki a hatóság

Azt is tudnia kell, hogy amennyiben Ön tesz feljelentést és a cselekménynek nem sértettje (elszenvedője), akkor kizárólag a feljelentés elutasítása miatt élhet panasszal, az iratbetekintési jog rendkívül szűk, az Önt érintő körben illeti meg, a feljelentés elutasítása miatti pansaz elutasítása esetén és más egyéb esetben nem léphet fel pótmagánvádlóként

Célszerű tehát a sértettnek, feltételezem a leírtak alapján a férjének/párjának fellépnie, feljelentést tennie

Személyiségi jogi pert kizárólag az állítólagos személyiségi jogsértés elszenvedője, azaz a férje/párja indíthat, Ön a saját jogán nem, csak az ő nevében, mint meghatalmazott.

A keresetet közvetlenül mind Ön, mind a férje csak akkor terjesztheti elő közvetlenül, ha jogi szakvizsgával rendelkeznek, a személyiségi jogi perek folyó év január 1-től ügyvédkényszeresek, azaz a keresetet csak jogi képviselő útján lehet előterjeszteni.

Egyébként önmagában az - ahogy mások is kifejtették - nem valósít meg semmilyen jogsértést, így büntetőeljárás vagy

Az ilyen kereset alapján ne reméljen semmilyen elégtételt

Egyébként a jogellenes fogvatartás miatt a férje a Be. szabályai szerint kérhet kártalanítást, jogelleneségre hivatkozva.

Ennek két módja van:

  • az egyszerűsített kártalanítási eljárás, amely során a férje igényét az igazságügyi miniszternek jelzi, akivel megállapodást köt az általa felajánlott kár összegről
  • avagy kártérítési pert indít, amelyre irányuló keresetében meg kell jelölnie miben és mennyiben, illetve miért, bizonyítania kell azt,hogy a jogsértő fogvatartás tekintetében az elrendelő szerv felróhatóan járt el, más hatékony jogorvoslat már nincs (nyilván, ha megszüntették a fogvatartást, akkor ez a feltétel külön igazolás nélkül is fennállónak tekintendő, hiszen a fogvatartás megszüntetése ellen a fogvatartott nem élhet jogorvoslattal önmaga terhére) illetve azt, hogy egyébként magatartásával nem adott más módon okot rá, maga a jogellenesség ilyen esetben nem ad jogalapot önmagában a kártalanításra

A kártalanítási eljárásban Ön szintén csak a férje nevében, meghatalmazottként vehet részt.

A sajtó-helyreigazítási per szintén ügyvédkényszeres, törvényszéki hatáskörbe tartozik és a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg a jogsérelmet állítólagosan szenvedett fél.

A sajtó-helyreigazítási per kizárólag a sérelmes, személyiségi jogot sértő vagy lényegét és érdemét tekintve valótlan sajtócikk valósága érdekében való megváltoztatására (amennyiben lehetséges), illetve helyreigazító közlemény közzétételére kötelezésre irányulhat.

A letartóztatás tényének közlése és az arról készült felvételek közzététele viszont nem lehet alappal eredményes sajtó-helyreigazítási kereset alapja, ugyanis nem valósít meg helyreigazítást indokolttá tevő, annak alapjául szolgáló jogsértésnek minősülő tényállást, magatartást.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 19:36

Tisztelt Peti2017!

A cigányozás alkalmas lehet a becsületsértés szabálysértés megvalósítására, ami miatt az elkövetés helye, illetve az elkövető lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint területileg illetékes járási (kerületi) kormányhivatal folytathat eljárást feljelentésre.

A feljelentés illetékköteles (3.000Ft) és azt johatályosan az elkövető kilétéről való (július 1-jét követő elkövetés esetén az elkövetést követő) tudomásszerzést követő 30 napon belül tehető meg (az azután tett feljelentés alapján felelősségre vonásra nem kerülhet sor, az ilyen eljárást meg kell szüntetni, illetve az ilyen feljelentést el kell utasítani), a feljelentésben ki kell fejezni továbbá az elkövető megkövetésére irányuló kívánatot, az csak akkor hatályos.

Az ilyen eljárásban a hatóság köteles megkísérelni a felek békítését, melyen a feljelentő megjelenése kötelező.

Ha a feljelentő a békítésről elmarad és nem menti ki az elmaradását (nem hivatkozik eredményesen önhibája hiányára), akkor a hatóság az eljárást megszünteti.

A hatóság a békítés eredményessége esetén az eljárást megszünteti, a feljelentő (sértett) hozzájárulása vagy a felek közös kérésére közvetítői eljárásra utalhatja, amennyiben a békítés eredménytelen, akkor a feljelentett, mint eljárás alá vont személyt meghallgatja és rögzíti személyi adatait.

A feljelentettel szemben bizonyítottság esetén cselekményéért az eljáró szerv 150.000Ft-ig terjedő, de legalább 30.000Ft-nyi pénzbírságot, illetve legfeljebb 150 órányi közérdekű munkát szabhat ki, melyet nem teljesítés esetén elzárásra változtathatnak át.

Tettenérés esetén (észlelés) továbbá az arra jogosult (rendőr, arra felhatalmazott járási kormányhivatali ügyintéző, közterület-felügyelő) 5.000 és 50.000Ft közti helyszíni bírságot szabhat ki, ha az elkövető a szabálysértés elkövetését elismeri, amelyet 30 napon belül köteles befizetni, különben elzárásra változtatják át.

A helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak, az pedig a szabálysértés el nem követése esetén nem szabható ki, hanem a tetten érő köteles feljelentést tenni és ezzel a szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni.

Fontos azonban tudnia, hogy a becsületsértés kölcsönösen is elkövethető, legkésőbb a személyes meghallgatás (békítési kísérlet) alkalmával magát is feljelentheti erre hivatkozással az elkövető akkor is, ha az arra egyébként nyitva álló határidő eltelt, de a cselekmény nem évült el (elkövetés óta nem telt el 6 hónap).

Az Ön által előadottak alapján bűncselekmény nem valósult meg, a lekoccolásra felszólítás pedig semmilyen jogsértést nem valósít meg.

Felhívnám a figyelmét továbbá arra, hogy személyiségi jogok megsértése miatt feljelentés eredményesen nem tehető, hiszen a személyiségi jogok megsértésének állítása semmilyen szabálysértés vagy bűncselekmény kimerítésére alkalmatlan, azt nem is valószínűsíti.

Személyiségi jogok megsértése miatt polgári peres eljárás indítható az alperes (elkövető) lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt, mely ügyvédkényszeres, azaz a keresetet csak jogi képviselő útján, annak aláírásával lehet benyújtani.

Ez már alapból megszűri a nyilvánvalóan alaptalan kereseteket, azokba ügyvédek nemigen állnak ugyanis bele.

Egyébként esetleges sérelemdíj iránti és egyéb (pl.: további jogsértő magatartástól eltiltás) igényét a szabálysértési eljárásban, illetve ügyvéd által személyiségi jogi perben érvényesítheti az elkövetővel szemben.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 19:20

Tisztelt imrehajcsi!

Az Ön által leírtak alapján semmilyen hatósági eljárás megindítása nem célszerű, hiszen csak az Ön vélelmei, feltételezései szerint fogják megtámadni, az meg, hogy rosszérzései vannak Ön iránt a szomszédainak, semmilyen jogsértést nem alapoz meg, ami hatósági beavatkozást indokolna.

Inkább üljön le a szomszédjaival és próbálja meg tisztázni az esetet.

Az, hogy Önről esetleg azt állítják, hogy díler, az pedig - egyéb minősítő körülmény, így különösen nagy nyilvánosság előtti elkövetés, illetve munkakörével, közmegbizatásával összefüggő elkövetés hiányában - rágalmazás vétsége helyett inkább a becsületsértés szabálysértés elkövetésének megalapozott gyanúját keltheti bizonyítottság esetén, hiszen ez csak feltételezés lehet konkrét tényállítás hiányában, azaz az emberi méltósága csorbítására lehet alkalmas.

Úgy érződik a kifejezésmódja alapján, hogy túlreagálja a történteket, ami nem lehet szerencsés egyébként...

rigoz # e-mail 2018.12.22. 19:13

Tisztelt Tavas!

Ahogy írták is, a saját lakásában minden további nélkül elhelyezhet érdekmérlegelés alapján és üzemeltethet térfigyelő kamerát, annak felvételeit bizonyításra fel is használhatja hatósági eljárásban.

Nyilvánosságra azonban nem hozhatja azt, egyebekben pedig a szigorú adatvédelmi szabályokat köteles betartani a másra vonatkozó adatot is tartalmazó felvételek kezelése tekintetében (felhasználás hiányában rövid időn belüli helyreállíthatatlanuli megsemmisítés).

rigoz # e-mail 2018.12.22. 19:09

Tisztelt repatarurgyán!

Hamis vád, illetve hatóság félrevezetése miatti feljelentés lehet racionálisabb a rendőrségen, mint a magánvádas eljárás, ugyanis, mint írták is Önnek, a becsületsértés, illetve a rágalmazás alól kivételt képez a hatósági eljárást megindító bejelentés, illetve az ügyben tett más előadás, ha az nem szükségtelen és gyalázkodó jellegű, hanem csupán esetlegesen valótlan tartalmú.

A tárgyi esetben Ön a bejelentés valótlanságát sérelmezte, amik valóságuk esetén viszont nem szükségtelenül gyalázkodóak lennének, melyekkel kapcsolatban a következetes bírósági jogalkalmazási gyakorlat az, hogy a becsületsértés és a rágalmazás kimerítésére alkalmatlanok.

A hamis vád és a hatóság félrevezetése miatti feljelentés kedvezőbb is Önre nézve, hiszen nem illetékköteles, a bizonyítás sem Önt terheli, a feljelentés elutasítása ellen pedig illetékmentesen panasszal élhet, illetve az ügyben nem kényszerű személyesen részt venni (igaz a nyomozó hatóság nyomozás vagy feljelentés-kiegészítés elrendelése esetén, illetve a bíróság személyesen meghallgathatja tanúként).

Alsó szomszédja egyébként gyámság alatt biztos nem áll, legfeljebb cselekvőképességet érintő és azt részlegesen, ugyanis csak kiskorú, illetve fiatalkorú - ha nem szülője a törvényes képviselete ellátója -áll(hat) gyámság alatt, nagykorú nem.

Az ügy érdemében azonban az lényegtelen, hogy az alsó szomszédja korlátozott-e a cselekvőképességében, hiszen a gyámhatóság ilyen ügyekben hivatalból köteles eljárni, ha az eljárás szükségességéről szerez tudomást, azaz cselekvőképtelen vagy cselekvőképességét e körben részlegesen korlátozó gondokság alatt álló személy hitelt érdemlő bejelentése alapján is.

Felhívnám ugyanakkor a figyelmét, hogy amennyiben megtorlóan lép fel a szomszédja ellen - azon túl, hogy esetleg feljelenti -, akkor az könnyen Önnek fájhat később.

Emellett személyiségi jogi pert értelemszerűen indíthat ellene, de hasonlóan alakul a joggyakorlat annak kapcsán a rágalmazáshoz és a becsületsértéshez.

Tudnia kell továbbá, hogy a személyiségi jogi per ügyvédkényszeres, azaz csak ügyvéd útján adhatja be a keresetét.

Rászorultsága esetén az ügyvédi képviselet engedélyezését a lakóhelye, tartózkodási vagy munkahelye szerint területileg illetékes járási kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (amely gyámhatóság is egyben) kérheti.

A jogi képviselet költségeit jogi segítségnyújtó szolgálat általi igénybevehetőség biztosítása esetén

  • az állam viseli, ha a közös háztartásban élők (az ellenérdekű fél kivételével) a kérelmező háztartásában nem rendelkeznek 28500Ft/fő/hó összegűnél nagyobb mértékű rendszeres jövedelemnél többel, avagy az egyedüálló kérelmező 42750Ft/hó összegűnél magasabb rendszeres jövedelemmel
  • az állam előlegezi 1 éven belüli visszatérítés fejében, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem nem nagyobb 114250Ft-nál, de nagyobb 28500Ft-nál, egyedüálló kérelmező esetében 42750Ft-nál

A jövedelem-számításánál a lakáshitel-törlesztőrészlet, illetve a tartásdíj, illetve járadékfizetési kötelezettség összege levonandó.

Egyébként büntetőfeljelentésben polgári jogi igényt (ideértve a sérelemdíjt, a bocsánatkérésre kötelezést, a jogsértő magatartásról eltiltást is) is előterjeszthet a feljelentett ellen, amely esetében megússza a kezdeményezés erejéig mindenképpen az ügyvédkényszert.

A jogi képviselet engedélyezését a büntetőeljárásban is kérheti.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 18:54

Tisztelt Tavas!

Inkább konkrét részleteket egy ügyvéddel lenne célszerű megbeszélnie, avagy attól a rendőrkapitányságtól tájékoztatást, iratbetekintést kérnie, amely nevében állítólag hívták Önt.

Utóbbiból könnyen kiderülhet az igazság.

Ha a rendőrkapitányság nem tud az ügyről semmit, akkor a Központi Nyomozó Főügyészségen célszerű lehet feljelentést tennie.

Pletykákból viszont semmiképpen se vonjon le messzemenő következtetéseket, könnyen visszájára sülhet el ugyanis.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 18:47

Tisztelt Csamborgo!

Az ügyvéd jogosult a véleményét előadni, ahogy a képviseltje is, erre a Pp. fel is jogosítja, de a bíró meg a rendzavaró, a tárgyalás méltóságát vagy a feleket sértő előadásokat, megnyilvánulásokat köteles kirekeszteni az ügyből és ilyen megvalósulása estén a visszaélésszerű joggyakorlótól a szót megvonni.

Viszont a rágalmazás esetében elég vékony lehet a határvonal aközött, amit még véleményként büntetlenül megengedhet magának, , ez inkább hivatásetikai szempontból lehet aggályos, amit a kamara vizsgálhat és szanálhat.

Megfontolandó lehet, amit írtak is, hogy nem kizárt, hogy ez csupán pertaktika, figyelemelterelés a bíró irányában.

Az ügyben egyébként a bíró pervezetését, rendfenntartási intézkedése elmulasztását is érdemes lehet szabálytalansági kifogással, illetve a bíróság elnöke irányában panasszal kifogásolni, esetleg az ügy átosztását kérni a Büsz. 32. § alapján.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 18:41

Tisztelt nagykatter!

Mivel érdekmérlegelés alapján jogos érdeke fűződött az ellenérdekű félnek hozzá, így eredménnyel nem kifogásolhatja, sérelmezheti semmilyen eljárásban, módon.

Fontos viszont, hogy más célra a képeket nem használhatja fel jogos érdek hiányában és azt 5 év elteltével meg kell semmisítenie, egyébként a birtokvédelmi eljárást követően pedig korlátoznia kell a kép kezelését (zárolás).

Egyébként feljelentést tennie nem lenne célszerű amúgy sem, mert bűncselekményt ez csak akkor valósítana meg, ha (jogtalan) haszonszerzési célzat vagy jelentős érdeksérelem bekövetkezte valószínűnek mutatkozna, a személyiségi jogi per (mely ügyvédkényszeres január 1-től, törvényszéki elsőfokú hatáskörbe tartozása okán), avagy a NAIH-hoz való bejelentéstétel lenne járható út, utóbbi viszont labilis magánszemély adatkezelő esetén, azzal ugyanis csak kivételesen foglalkoznak.

A birtokvédelmi eljárásban célszerű lenne egyébként a védekezési stratégiáját ügyvéddel megbeszélnie, rászorultsága (háztartásában az egy főre eső jövedelem a 114240Ft-ot nem haladja meg) esetén ügyvédi képviselet igénybevehetőségét a járási kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályán kezdeményezheti.

Ugyanakkor természetesen leginkább a peren és egyéb eljáráson kívüli megegyezés a célszerű.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 18:33

Tisztelt Infandus!

Feljelenteni feljelentheti, de azt el fogják utasítani

Ha személyiségi jogi pert indít, azt csak ügyvéddel teheti meg, az arra irányuló keresetet várhatóan szintén el fogják utasítani.

Megfontolandó továbbá, hogy kezdeményezze polgári peres úton vagy az illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál a szülői felügyeleti jog rendezését, illetve -ha az nem dokumentált - akkor az apaság elismerése (nem tett apaságot elismerő nyilatkozatot az anyakönyvezető előtt korábban) iránti eljárást.

Utóbbi csak polgári peres eljárásban lehetséges.

A polgári peres eljárást jogi képviselő, ügyvéd nélküli eljárás esetén kizárólag a bíróságok honlapján vagy kezelőirodáján elérhető űrlapon kezdeményezheti, illetve a lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járás (kerületi) bíróságon az ún. panasznapon (jellemzően minden szerdán) szóban előadhatja.

Ügyvédi képviselet költségmentes, illetve állam általi viseléses formában való igénybevételének engedélyezését kezdeményezheti (állam viseli, ha egyeüdálló és nincs 42750Ft/hó összegűnél nagyobb jövedelme, illetve egyébkén 28500Ft/hó/fő összegűnél eégybként, állam előlegezi, ha a havi egy főre eső jövedelem háztartásában meghaladja a 42750Ft-ot, de a 114250Ft-ot nem) rászorultsága esetén a lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint területileg illetékes járási kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál, mely célszerű is.

rigoz # e-mail 2018.12.22. 18:26

Tisztelt kommentelőtárs!

Veszélyeztető magatartás esetén (Eütv. 199. §) nem feljelentést lehet tenni, hanem a mentőszolgálat, illetve a rendőrség (Rtv. 37. § (1) bek. b) pontja) a mentőszolgálat igénybevételével kezdeményezheti a területileg illetékes kórház pszichiátriai osztályánál a sürgősségi gyógykezelését, ami a zárt osztályon való elhelyezésével jár.

Ezt az ügyeletes főorvos, szakorvos mérlegeli a rendelkezésre álló adatok alapján, amiért Őt, a beszállítás indokoltságáért pedig a mentőorvost terheli felelősség.

A rendőr, amennyiben részt vesz az intézkedésben csak annyiban vonható felelősségre, ha nyilvánvalóan valószínűtlen esetben kezdeményezi ezt.

Hamis szakvélemény adása esetén pedig Ön jelenthetné fel az érintettet, amennyiben azt tudja is bizonyítani, sikerrel.

Az ellen, hogy Önt "ne jelentsék fel", nem tud tenni semmit, de hatóság félrevezetése, illetve hamis vád miatt feljelenheti azt, aki álláspontja szerint valótlanul állít Önre nézve olyan dolgokat, ami miatt felelősségre vonhatják és amik nem igényelnek hatósági intézkedést és a bejelentő/feljelentő számára is nyilvánvalóan valótlanok.

Az indokolatlan gyógykezelés esetén személyiségi joga megsértése miatt az egészségügyi intézményt, illetve az azt elrendelő orvost feljelentheti a rendőrségen, illetve az egészségügyi intézmény ellen személyiségi jogai megsértése miatt - személyi szabadsághoz és egészségügyi önrendelkezéshez való jog - sérelemdíjra perelheti ügyvéddel az illetékes törvényszék előtt.

Ezt érdemes ugyanakkor komolyan mérlegelnie, lehetőség szerint ügyvéddel, mielőtt bármit tesz, az egészségügyi intézménnyel továbbá megpróbálhat peren kívül egyezkedni, a gyógykezelés miatt panaszt tenni, amire 6 hónapon belül van módja a kiengedésétől fogva.

Hasonlóképpen léphet fel a személyiségi jogi perindítás lehetősége tekintetében a feljelentő egyénnel szemben is.

A tárgyalásokra járás kényelmetlenségét sajnos tűrni tartozik, azokból származó igazolható kárát, bevételkiesését az adott ügyekben eljárási költségként érvényesítheti.

A hivatkozott szakvéleményt az érintett hatóság előtt célszerű lehet továbbá vitatnia, ha azt aggályosnak tartja, vitatás hiányában, ha elmebetegségről állítottak ki Önről szakvéleményt, könnyűszerrel gondnokság alá helyezhetik, a cselekvőképességét korlátozhatják, akár oly módon is, hogy valaki Önt a nevében beleegyezést téve, mint törvényes képviselő a pszichiátrián tartassa.

drbjozsef # e-mail 2018.12.22. 14:44

Mit tudok tenni, hogy ne lehessen feljelenteni?

Az ellen nem tehetsz semmit.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Trudi_ # e-mail 2018.12.21. 17:01

Üdvözletem.

Együtt voltam egy férfivel, akinek egyik barátja egy főorvos. Amikor elhagytam, hamis szakvéleményt iratott elmebetegségről. Amikor másik férfivel lennék, feljelent veszélyeztető magatartás miatt. Az év felében bezárva tartanak, többi időszakban tárgyalásokra járok.

Mit tudok tenni, hogy ne lehessen feljelenteni?

ObudaFan # e-mail 2018.12.17. 16:18

Szerintem inkább nem , mint igen, de persze látni kellene a képet, stb. Mindenesetre én azt tanácsolnám, hogy átmenetileg vedd le a képet és ha szeretnéd a gyereket, akkor az apasági pert sürgősen indítsd meg.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/