Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Jegyzőkönyv vezetés

ObudaFan # e-mail 2008.07.13. 12:53

Éppen a Pp. idézett 134. /A. § (3) és (4) miatt fogja a tanácselnök megtiltani a felvételkészítést, és akár kivezetéssel is megakadályozni. Az az útmutató, amit igényelsz, ott van az orrod alőtt.

Ehhez képest természetesen nem kötelező sem KBS, sem az én, sem a többi ideíró jogász tanácsait megfogadni, a következmények nem minket terhelnek. De azzal hiába próbálkozol, hogy meggyőzz az álláspontodról, mert annak nincs alapja.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Bagaméri #   2008.07.13. 12:42
Bagaméri #   2008.07.13. 12:36

KBS!

Szerintem módosították azt,amire te gondolsz (14.§), mégpedig 2008-ban.

Íme:
14. § A Pp. a 134. §-át követően az alábbi alcímmel és 134/A. §-sal egészül ki:
"Felvételkészítés a tárgyaláson
134/A. § (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
(2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá az ügyészről a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet.
(3) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik."

Bagaméri #   2008.07.13. 12:21

Kedves KBS!

Tegyél már kérlek ide egy útmutatót, hogy melyik törvény tiltja nyilvános tárgyaláson a hangfelvételt magán célra.Maximum ha zárt tárgyalást rendel el szerintem.
Egyébként ha nyilvános, akkor szerintem nem kell engedélyt kérni.
Ez vonatkozik pl. egy közallakmazott vagy polgármester megnyilvánulására is (Úgymond közszereplők).

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.13. 11:10

a személyiségi jogokat leginkább az ‚anyag‘ fölhasználása sértheti.
Így van ez, Béla?

Nem. Már a készítés jogellenes, ezért az elnök meg fogja akadályozni. Akár kivezettetéssel is.

www.kbs-ugyved.hu

Bagaméri #   2008.07.13. 09:06

Szerintem:

A törvény szerint nyilvános tárgyaláson él a PP.134/A.§(1). Nem látom, hogy külön engedélyt kellene kérnem. A magam számára készített felvétel nem publikus.
Ha újságíró lennék, akkor engedélyt kellene kérnem a tudosításról, a fénykép készítésról (hozzájárulásról), a hanganyag rögzítéséről. Nem így van?

Ha zárt lenne a tárgyalás, akkor persze az van, amit KBS írt. Ott valóban minden engedélyhez kötött.

Kiemelném, hogy ezen a tárgyaláson nincs magnó, nincs semmiféle hangrögzítés.Az egész komolytalan egy picit.Történik a tanú meghallgatása és miután lezárult a téma, akkor a bró diktál a jegyzőkönyvvezetőnek hogy mit írjon. De a diktált szöveg kb. a tizede annak, ami elhangzik. Így lényeges dolgok maradnak ki. Ha egy adott pillanatban kérem, hogy ezt rögzítsük a jegyzőkönyvben,akkor a bíró nem foglalkozozz edig vele sosem. Majd ő diktálja amit akar.
A jegyzőkönyvvezető pedig elírja a dátumokat, április helyett novembert értett szegény, ezért a jegyzőkönyvben november van,...és így tovább.
2008-at írunk, mi a fenéért nem lehet rögzíteni a tárgyalás hanganyagát pontosan? A bíróság érdeke, hogy leszűkítse? De hát ezt megtehetné kivonat címszó alatt is.
Röhej, hogy pl. minden sorban leírja, hogy "bíró kérdésére a tanu", de hogy mi volt a konkrét kérdés??
Hát ugye ki a francot érdekel az....!?

BataG # e-mail 2008.07.13. 08:10

Kedves Bagaméri:

Van azért még kiút. Nem hiszem, hogy 'ráddermedt' volna teljesen véglegesen - és megváltoztathatatlanul - az a jkv.
Noha - lám, hogy akkor mégis hatályos lenne a Pp. 134/A. §, Béla? - helytálló amit a Béla ír,
nade ... vess egy pillantást a jkv. eredetijére, és keresd meg rajta az - Egyjogász által bemásolt - Pp. 118.§ (5) szerinti - deklaráltan garanciális jelentőségű - leírói aláírást. Én - mint nemjogász - azt feltételezem, hogy kb. 50% az esélye annak, hogy az nem lészen rajta. (Nem csak a számodra kiadmányozott példányom, hanem az aktában, Az eredeti pld-n sem.) Ha ez lenne a helyzet, - szvsz - akár a tárgyalás megismétlésének is helye lehet, pláne ha nincs már meg ugye a kazetta, ... ami azért szintén nem esélytelen.

A Pp. 134/A. § bizonyos értelemben - szvsz - inkább szankcionálási lehetőséget egyértelműsít, ... de ha föl is veszed a tárgyalást, ... a személyiségi jogokat leginkább az 'anyag' fölhasználása sértheti.
Így van ez, Béla?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.12. 23:46

Ne állj meg az első bekezdésnél, mert félre fog vezetni.

  1. Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.

www.kbs-ugyved.hu

Bagaméri #   2008.07.12. 21:47

Köszönöm. tehát élhetek a jogommal, hogy kérem az emlékezetemből leírt volt feleség által feltett kérdések beillesztését a jegyzőkönyvbe.

Mindenesetre élni fogok a következővel is:

Felvételkészítés a tárgyaláson
134/A. § (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel.

Egyjogász #   2008.07.12. 18:27

Jegyzőkönyv
115. § (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények (meghallgatás, kihallgatás, tárgyalás stb.) esetében alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.
(3) Jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás (meghallgatás stb.) anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzítse.

116. § A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

  1. az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;
  2. a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;
  3. a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját;
  4. a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét;
  5. a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását;
  6. zárt tárgyalás esetén az erre való utalást.

117. § (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
(2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben:

  1. a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját;
  2. a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását;
  3. az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét;
  4. a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyezséget;
  5. a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét.

(3) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.
(4) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.
(5) Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.

118. § (1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.
(2) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható; a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.
(3) Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási cselekményen jelen lévő felek - amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül - a kézbesítéstől számított 8 napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.
(4) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályoztatva van, a jegyzőkönyvet helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.
(5) Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése hangfelvétellel történik, a hangfelvétel írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) #   2008.07.12. 16:17

nem

BataG # e-mail 2008.07.12. 15:55

Biztosan, de ... mindemellett nem az a szitu, hogy ... van egy szempontrendszer, ami a bíróságé, és annak egyik fő veleje, hogy az ügy elbírálására alkalmas, illetve azt elősegítő jegyzőkönyvek szülessenek, ami ráadásul maradandóan támasztja alá a majdani ítéletet (hiszen az jelentős részben a jegyzőkönyvben rögzített körülményeken, stb-n alapul).
És a bírósági főszempont eddig terjed.

A fél szempontja meg túlterjed az elbírálhatóságon, neki az a fontos, lényeges elem (zömében), hogy számára kedvező legyen az elbírálás. Pusztán az elbírálhatóság a félnek esetleg - őszintén szólva - meglehet, hogy kevés.
Ezért a félnek a jkv-vel szemben támasztott igényei a bírósági szükséges minimumot - akár - meg is haladhatják. Nemde?

ObudaFan # e-mail 2008.07.12. 12:46

A tárgyalási jegyzőkönyvtől nem azt kell várni, hogy a mondatok az írott szöveghez hasonlóan koherensek legyenek. Ha a jegyzőkönyv tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a jogvita elbírálásához szükségesek, akkor nem kell kijavítani.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Bagaméri #   2008.07.11. 21:48

Ez egy kerek válasz volt, köszönöm.
nem csesztetném a bírót fölöslegesen, hogy pl. javítsa ki, mert elírták a születési dátumot. Az nem érdekel. Nekem jó úgyis.
De van egy másik per is folyamatban, mivel a volt feleségem 8 év után is "féltékeny" (vagy nem is tudom hogy minek nevezzem) és a jelenlegi feleségemet támadja ok nélkül. Most találkoztak először a bíróságon, eddig sosem, mert a volt feleség beidéztette tanunak, csak azért hogy megalázó kérdéseket tehessen fel neki. De éppen a kérdések maradtak ki a jegyzőkönyvből. Így elég idétlen lett a szövegezése a jegyzőkönyvnek, úgymond zagyvaság, és ha valaki idegen elolvassa, akkor nem érti.
Ezért lenne lényeges a kiegészítés.

Lehet hogy mégiscsak neki kellene feküdni a jogi egyetemnek..., (egyszer már belekezdtem.)

BataG # e-mail 2008.07.11. 21:37

Béla jogot végzett, de néha lekezelő (egy picirit). (igen ritkán bántón)

POlgári perben küldtgék ki a jegyzőkönyvet? (csak mert általában nem szokták)

A tárgyalás után 15 napon belül lehet észrevételt tenni - és elvben a bíróságnak el kell bírálnia.
A helyzet az, hogy - ha leírták, ha nem (tán 8 napos határidő), neked 15 napod van a jvk. kijavítását, kiegészítését kérni.
(Abban Bélának igaza van - szvsz - hogy ennek kérése viszonylag talán ritka, ügyvéd nagy valószínűséggel le fog beszélni róla (mert a bíró csesztetését látja benne esetleg), de ha fontos dolog van elírva, vagy fontos hiányzik belőle - szerintem - ne habozz. ((Kérdés ugye, hogy mi a fontos dolog? - Bélának))
De a tárgyalás után 15 nap a határidő. (Ha nem írták le a jkv-t időben, azt érdemes lehet szóvá (írássá) tenni (mondom akár a jövőre nézve, ha van észrevétel).

Nem vagyok jogász.

Bagaméri #   2008.07.11. 21:23

Nem mondom, hogy minek...., ha annak idején jogira jelentkeztem volna, nem műszakira, akkor most nem lennék itt. De apukám is műszaki ember volt, családi örökség volt a pályaválasztás.

A helyzet az, hogy ma kaptam meg a jegyzőkönyvet postán és ebből derült ki hogy nem vették bele a kérdéseket.

Viszont mintha valahol olvastam volna hogy utólag is lehet kérni kiegészítést.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.07.11. 20:14

Csak minek, ugye...

www.kbs-ugyved.hu

ObudaFan # e-mail 2008.07.11. 18:29

A tárgyaláson is kérheted, hogy jegyzőkönyvezzék a kérdést is.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Bagaméri #   2008.07.11. 15:43

Szeretném kérdezni, hogy mindenhol úgy működik tárgyaláson, hogy a tanú meghallgatásánál csak a válaszok kerülnek a jegyzőkönyvbe?
Olvasom a jegyzőkönyvet és értelmetlen így a tanú rész.Az ott van, hogy mit mondott, de hogy mi volt a kérdés, mire mondta az nincs.
A kérdések mennek a süllyesztőbe? (Lényegtelen?)
Esetünkben lényeges momentum lett volna a feltett kérdés sorozat, ugyanis a (9 éve) elvált feleség kérdések formájában támadta az új feleséget.
Azt olvastam, hogy kérhetem utólag jegyzőkönyvezni, de ki emlékszik vissza hitelesen? Ha leírom, hogy ezek voltak a kérdések, és tagadja a másik fél,akkor mi van?