Fizetési meghagyás S.O.S.

Igen, arra gondoltam én is hogy hogyan lehet bizonyítani azt, hogy a lakcímen bár nem ő lakik, de az a hivatalosan bejegyzett lakcíme, és a posta szabálytalanul kézbesítette. Mert ugye érdekes a szituáció: ha a postás személyesen akarja kézbesíteni, akkor az ott lakók (még ha közeli rokonok is) bármilyen jogcímen visszaküldhetik (még akár tippet is kapnak), ha pedig csak bedobja az értesítést a postaládába, akkor nem valószínű hogy a lakó visszaviszi a postára azzal hogy itt ilyen nem lakik (mert valószínűleg valóban van közük a kötelezetthez, ha oda van bejelentve), hanem valószínűleg kidobják. És ebben az esetben a posta "nem kereste" jelzővel küldené vissza, ami után ugyebár jogerőssé is emelkedhet a meghagyás. Gyakorlatilag ebben az esetben a postán is nagy mértékben múlik az eset kimenetele. És szerintem ez így elég visszás és lukas rendszert eredményez (bár én csak egy "halandó" vagyok, aki nem szoktam napi szinten ilyennel foglalkozni). Szóval csak arra kerestem a választ, hogy a posta nem kis mértékű felelőssége és esetleges szabálytalansága megállapítható-e ilyen esetben, és orvosolható-e valahogyan. Sajnos a szavaidat értelmezve nem.

Még egyszer köszönöm a segítséget, szerintem a második esetben is megpróbálom a bejelentett lakcímre a fizetési meghagyást, az első esetben meg valamilyen más módon visszaszerezni a pénzemet.

További szép napot mindenkinek

A KEKH-tól kikérhető igazolás a lakcímről, de a kérelemben indokolni kell, hogy miért van szükség a lakcímre, valamint csatolni kell igazoló dokumentumot pl. ez esetben a fiz. meghagyás alapjául szolgáló okiratot, szerződést. Ha a kérelmet megalapozottnak ítéli a hivatal, akkor megkapod a címet. Az igazolást a bíróság el fogadja, tekintettel arra, hogy a lakcím változását záros határidőn belül be kell jelentennie az állampolgároknak, vagyis a kézbesítés szabálytalansága alátámasztható.
Bár nekem lenne egy másik problémán az üggyel. Méghozzá az, hogy ha van jogerős végrehajtható fizetési meghagyásot, akkor hogyan fogod behajtatni? Tudod melyik pénzintézetnél van számlája, vagy a munkahelyét, vagy tartózkodási helyét?

Szia dr.KTK!

A behajtásig gondolatilag sem jutottam el, mert a lakcím problémákra koncentráltam. Tehát ha beadok egy kérelmet a KEHK-nek a Bérleti szerződéssel, és a Tartozáselismerő nyilatkozattal, akkor ők ha úgy ítélik meg akkor kiadhatják az aktuálisan nyilvántartott és bejelentett lakcímet. Ezt az igazoló papírt a bíróságtól kapott "nem ismert" határozattal adjam be, vagy csináljunk új kérelmet? Ha új fizetési meghagyással adom be, akkor a posta nem tehet elvileg keresztbe, a bíróságnak el kell fogadnia a lakcímet, akkor is ha a posta megint azzal küldi vissza hogy nem ismert? A régi viszont már túlfutott a határidőn, nem tudom a bíróság ilyen távlatból elfogadja-e a kérelmemet a szabálytalan kézbesítés megállapítására vonatkozóan.
Amúgy a behajtásra úgy tudom, hogy vannak behajtó cégek, meg önálló bírósági végrehajtók, akiknek jóval több eszköz van a kezükben mint egy földi halandónak. A környezetemben már előfordult, hogy nyugdíjat tiltottak le, gépjárművet vontak ki a forgalomból, amihez nem kellett tudnia a jogosultnak hogy hol lakik, dolgozik az illető, vagy milyen ingatlana, ingósága van. Vagy az ilyen behajtók alkalmazása csak a nagyhalak kiváltsága? Komolyan nem tudom, csak gondolom, hogy egy behajtó jóval könnyebben megtalál bárkit a hivatali betekintések miatt, mint én. Csak odáig el kéne jutnom valahogy.

Üdv

Kérdezném a tisztelt Fórumozókat, hogy tapasztalat szerint a bíróság a benyújtást követően általában mennyi idővel bocsátja ki a fmh-t? Erről értesíti-e a kérelmezőt?

Elvileg 30 nap, de nekem pl. van egy 2007-es fmh-m, amiben a mai napig nem történt semmi, és a bíróság sokszori írásbeli sürgetésre sem válaszol......

„a bíróságnak el kell fogadnia a lakcímet, akkor is ha a posta megint azzal küldi vissza hogy nem ismert? ”

Már írtam, hogy nem. Ha a fizetési meghagyás "nem kereste" vagy "címzett elkölzött" jelzéssel érkezik vissza, akkor nem lesz jogerő; bármi van a lakcímnyilvántartóban.

Én beadnám a fiz meghagyást csatolva a bérleti szerődést újfent, és ha megint visszajön a postától, vagy a bíróság az előzményekre hivatkozva nem fogadja el az adós lakcímét, akkor csatolnám be a KEKH igazolást, azzal az indoklással, hogy a lakcím bejelentési kötelezettség fennállása (éa a változástól számított 15 napon belüli határideje) alapján a KEKH nyilvántartása adekvát forrás, így kérem a bíróságot, hogy fogadja el a címet és mivel az adós ezt nem változtatta meg és nem jelentett be másikat, így (jog nem tudása nem mentesít alapon) ő maga vállalta a bejelentett lakcíméhez kötödő jogkövetkezményeket.
A bírósági gyakorlat sajnos valószínűleg így is elkaszálja a kérelmet, de akkor legalább vállalják fel írásban. hogy tojnak a hivatalos nyilvántartásra, amit egyébként minden közhivatal (pl. az APEH is) egyablakos rendszerben használ...

Végrehajtást illetően persze kérhetsz végrehajtót. Bíróságit is, magánt is (utóbbira szerintem rámegy a behajtandó összeg, bár nem ismerem a hivatalos tarifákat.) Én inkább kezemben a jogerős fiz. meghagyással átsétálnék a bírósági vh irodába.

A lakcímnyilvántartásba bejegyzés, onnan való törlés declarativ, nem constutiv aktus. A kézbesítési vélelem nem állhat be olyan címre történő postázással, amely a címzettnek a posta szerint nem lakóhelye, nem tartózkodási helye.
Az ilyen címzett ismeretlen helyen tartózkodik, az ismeretlen helyen tartózkodó személlyel szembeni eljárásnak pedig megvannak a maga szabályai.

Egyébként van egy olyan érzésem, hogy a kérdező maga sem tudja biztosan, hogy mit akar.

Egyjogász:
köszönöm, érdekes! Sürgetésben milyen jogszab-ra lehet hivatkozni?

KBS:
„„nem kereste“ ” nem minősül kézbesítettségi vélelemnek? Mivelhogy a címen van az illető, de gyakorlatilag nem vette át.

Köszönöm a tanácsokat.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy veszett fejsze nyele. Valószínűleg a második esetben is ugyanazzal jönne vissza a határozat, főleg hogy az vidéki cím, ott meg sicher hogy mindenki mindenkit ismer alapon működik a posta is.

Kedves kbs!
Nem tudom, hogy "az ismeretlen helyen tartózkodó személlyel szembeni eljárásnak pedig megvannak a maga szabályai" pontosan micsodák.
Igen valóban igazad van, nem tudom, hogy pontosan mit akarok. Ennek oka pedig, hogy csak egy egyszerű mérnökember vagyok, aki tisztességes úton szeretné visszaszerezni a tisztességtelenül elvett pénzét. És mint mérnökember, nem ismerem a magyar jogot olyan mélyen, mint például Ti, ezért is fordultam hozzátok.
Sajnos ismét bebizonyosodott, amit eddig is láttam csak közvetett formában. Magyarisztánban a tisztességesnek csak kötelezettsége van, a jogot úgysem nekik formálták... Úgyhogy valószínűleg tisztességtelen módon fogom érvényesíteni a követelésemet.

Azért köszönöm a (tényleg) hasznos tanácsokat,
Szép napot nektek

Ami azt illeti a lakcím nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás (forrás: 1992. évi LXVI. tv.- Nytv.), többek közt ezért lesz hatósági igazolvány a lakcím kártya. Ugyan a nyilvántartás valóban deklaratív jellegű, de tekintve, hogy nem is a bejelentés keletkezteti a lakcím változását, pusztán igazolja a változás létét, szerintem ez nem is volt kérdés.
Viszont az, hogy mind a hivatkozott jogszabály, mind a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet alátámasztja a bejelntési kötelezettség létét, amely - bocsánat az előbb tévedtem - nem 15 nap, hanem 3 munkanap, azaz a Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, az szerintem így elég egyértelmű... Azzal együtt, hogy amennyiben adott személy nem veszi a fáradtságot a bejelentett lakcímét a valóságnak megfelelő tények szerint megváltoztatni, azzal a nyilvántartásban szereplő címet sajátjának ismeri el...ennek megcáfolására pedig a Magyar Posta kézbesítője több okból sem az alkalmas személy. (főként ha figyelembe veszük az előforduló kézbesítési szabálytalanságokat)
Másrészt attól lesz valaki ismeretlen helyen tartózkodó személy, ha ennek megállapítását a vonatkozó jogszabályban felsoroltak alapozzák meg (a körözés sikertelen voltát igazoló rendőrségi okirat, vagy a települési önkormányzat jegyzője vagy az illetékes szerv átal kiállíott lakcímkivonat - bocs KBS a posta nincs benne), ilyenkor lehetőség van ügygondnoki eljárásra. Ugyanakkor a fizetési meghagyás benyújtása csak lakcím adat körítésével áll meg, vagyis az ügygondnok kirendelését nem teszi lehetővé (ennek érthető és elfogadható alapja rejlik az ügygondnok ellentmondásra való képtelenségében). Vagyis ismeretlen helyen tartozkodó személy esetében a fizetési meghagyás benyújtása alapvetően nem lehetséges.
És majd elfelejtettem, hogy a hivatkozott korm. rendelet mellékleteiben van a formanyomtatvány egyrészt az adatszolgáltatás kérésére (2. sz. melléklet), másrészt arra is, hogy miként lehet rendelkezni arról, hogy az ember adatait ne adja ki a KEKH.

Mindezzel együtt, ha a bíróság a fenti indokláscsíra alapján is elkaszálja a kérelmet, akkor legyen kedves azt nehezebb érvekkel alátámasztani, minthogy "csak mert azt mondom"...

Én nem hiszem, hogy ez annyira reménytelen lenne, mint KBS mondja. Szerintem pusztán csak foglalkozni kell vele, főleg ha az ember elvi alapon szeretné az igazát kiharcolni...

„KBS:
„„nem kereste“ ” nem minősü”

De. A "címzett ismeretlen" jelzésre gondoltam. Köszönöm a javítást.

Nézd, drKTK, magyarázni én is tudnám. De ez itt nem a tárgyalóterem, itt nem a kérdező érdekeinek megfelelő érvelést kell előadni, hanem a jogilag helyeset.

Épp a jogilag helyes eljárásról van szó szerintem, mivel akár a bírói gyakorlat is lehet hibás...

És ami azt illeti miért is az az a "jogilag helyes" amit te mondasz? tekintve pl. csak azt, hogy ez egy több hozzászólós fórum jogászoknak, ahol meg lehet vitatni az álláspontokat stb...

kismukknak a sürgetésre esetleg: Pp. 114/A §. De ilyenkor megér egy misét iratbetekintést kérni a bíróságtól. Engem ért már meglepetés, hogy rég megvoltak vele, már jogerős is volt...csak épp értesítés nem volt róla egy sem...

„legyen kedves azt nehezebb érvekkel alátámasztani, minthogy „csak mert azt mondom“…”

A Pp. 99. § elég "nehéz" érv?

A PP. 99. § szép, hisz kimodja, hogy a bírósági iratokat a posta kézbesíti, de olyan jogkört nem kapcsol a postához, ami kétségbe vonná a lakcímnyilvántartó adatait. Vagy te olvastál benne ilyet?

A kézbesítés szabályossága érdekében nem mindegy, hogy a címzett nem lakik a lakcímen, mert a lakcím maga volt helytelen (vagyis nem a bejelentettnek megfelelő) és ennek eredményeképpen cím hiányában az fmh kibocsátása nem lehetséges,
vagy pedig a cím helyes csak éppen a címzett a küldeményt nem kereste (erről rendelkezik a Pp. 99. §). Utóbbi ugyanis - ebben talán egyetértünk - beálltá teszi a kézbesítési vélelmet...vagyis az fmh kibocsátása előtt nyitva a lehetőség.

A kézbesítőknek viszont gyakorta a kettő közti különbség tök mindegy, vagy mivel "haverok vagyunk a címzettel hát ráírom, hogy nem laksz itt"...

Így a 99. § nem elég nehéz, mert nem erről szól...

A PP. 99. § szép, hisz kimodja, hogy a bírósági iratokat a posta kézbesíti, de olyan jogkört nem kapcsol a postához, ami kétségbe vonná a lakcímnyilvántartó adatait. Vagy te olvastál benne ilyet?

A kézbesítés szabályossága érdekében nem mindegy, hogy a címzett nem lakik a lakcímen, mert a lakcím maga volt helytelen (vagyis nem a bejelentettnek megfelelő) és ennek eredményeképpen cím hiányában az fmh kibocsátása nem lehetséges,
vagy pedig a cím helyes csak éppen a címzett a küldeményt nem kereste (erről rendelkezik a Pp. 99. §). Utóbbi ugyanis - ebben talán egyetértünk - beálltá teszi a kézbesítési vélelmet...vagyis az fmh kibocsátása előtt nyitva a lehetőség.

A kézbesítőknek viszont gyakorta a kettő közti különbség tök mindegy, vagy mivel "haverok vagyunk a címzettel hát ráírom, hogy nem laksz itt"...

Így a 99. § nem elég nehéz, mert nem erről szól...

A PP. 99. § szép, hisz kimodja, hogy a bírósági iratokat a posta kézbesíti, de olyan jogkört nem kapcsol a postához, ami kétségbe vonná a lakcímnyilvántartó adatait. Vagy te olvastál benne ilyet?

A kézbesítés szabályossága érdekében nem mindegy, hogy a címzett nem lakik a lakcímen, mert a lakcím maga volt helytelen (vagyis nem a bejelentettnek megfelelő) és ennek eredményeképpen cím hiányában az fmh kibocsátása nem lehetséges,
vagy pedig a cím helyes csak éppen a címzett a küldeményt nem kereste (erről rendelkezik a Pp. 99. §). Utóbbi ugyanis - ebben talán egyetértünk - beálltá teszi a kézbesítési vélelmet...vagyis az fmh kibocsátása előtt nyitva a lehetőség.

A kézbesítőknek viszont gyakorta a kettő közti különbség tök mindegy, vagy mivel "haverok vagyunk a címzettel hát ráírom, hogy nem laksz itt"...

Így a 99. § nem elég nehéz, mert nem erről szól...

A PP. 99. § szép, hisz kimodja, hogy a bírósági iratokat a posta kézbesíti, de olyan jogkört nem kapcsol a postához, ami kétségbe vonná a lakcímnyilvántartó adatait. Vagy te olvastál benne ilyet?

A kézbesítés szabályossága érdekében nem mindegy, hogy a címzett nem lakik a lakcímen, mert a lakcím maga volt helytelen (vagyis nem a bejelentettnek megfelelő) és ennek eredményeképpen cím hiányában az fmh kibocsátása nem lehetséges,
vagy pedig a cím helyes csak éppen a címzett a küldeményt nem kereste (erről rendelkezik a Pp. 99. §). Utóbbi ugyanis - ebben talán egyetértünk - beálltá teszi a kézbesítési vélelmet...vagyis az fmh kibocsátása előtt nyitva a lehetőség.

A kézbesítőknek viszont gyakorta a kettő közti különbség tök mindegy, vagy mivel "haverok vagyunk a címzettel hát ráírom, hogy nem laksz itt"...

Így a 99. § nem elég nehéz, mert nem erről szól...

Pedig egyértelmű: csak akkor áll be a kézbesítési vélelem, ha a küldemény átvételét a címzett megtagadta vagy nem kereste. Ez pedig az "átvételt megtagadta" illetve "nem kereste" jelzést jelent. Más esetben, így az "elköltözött" és a "címzett ismeretlen" jelzéssel visszaérkező küldeményekre a kézbesítés megtörténtét vélelmezni nem lehet.

Vagyis a Magyar Posta kézbesítői által küldeményre írt „elköltözött“, a „címzett ismeretlen“ jelzés magasabb rendű, mint a közhiteles hatósági nyilvántartás?

Félreértés ne essék, nem vonom kétségbe, hogy a bírósági gyakorlat az általad leírtakat alkalmazza - ha lejjebb olvasod a beírásokat ezt egyszer sem tettem -, hisz tényleg azt teszi. De ez nem jelenti azt, hogy ez a gyakorlat ne lenne hibás, vagy jogilag helytelen...

Ne essük túlzásokba, és ne dramatizáljuk a kérdést. Szó nincs arról, hogy mi a magasabb meg mi az alacsonyabbrendű.
A nyilvántartás elvileg mindenkinek tartalmazza az aktuális lakóhelyét és tartózkodási helyét. A nyilvántartás adataihoz számos esetben jogkövetkezmény kapcsolódik, így például az aktív választójog tekintetében, a hatóságok, bíróságok illetékessége terén.
Olyan jogkövetkezményt azonban, hogy a nyilvántartásban szereplő lakó- vagy tartózkodási helyre címzett küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha "ismeretlen" vagy "elköltözött" jelzéssel érkezik vissza, egyetlen jogszabály sem állít fel.

A kézbesítés alapvetően ténylegesség. A tisztességes eljáráshoz fűződő jogok megkövetelik, hogy az, akivel szemben eljárás indul, erről tudomást szerezzen, módja legyen az eljárásban részt venni, érdemben védekezni. Ennek nyilván feltétele a kézbesítés. Bírósági (és hatósági) iratok esetén a törvény kézbesítettnek tekinti azt a küldeményt, amelynek átvételét a címzett megtagadta vagy amelyet a postán az értesítés ellenére sem vett át. Ezek a magatartások ugyanis súlyos nemtörődömségről, az eljárás hátráltatásának szándékáról tanúskodnak. De még ezekre az esetkre is meghagyja a törvény annak lehetőségét, hogy a címzett megdöntse a vélelmet, illetve a kézbesítés szabálytalanságát bizonyítsa.

Kétségkívól hanyagság az is, ha valaki elköltözésekor addigi lakó-, tartózkodási helyét nem törölteti, az újat nem jegyezteti be. Ha azonban emiatt sikertelen egy küldemény kézbesítése, ott a kapcsolat nem közvetlen. Nem lehetne azt állítani, hogy a címzett azért tűnt el, hogy a konkrét ügyben nem jusson el hozzá a küldemény. Annál is inkább, mert ily módon az igényérvényesítést megakadályozni nem is tudja, hiszen a per a távollétében is lefolytatható ellene.

A bíróságok gyakorlata ebben a vonatkozásban nem jogszabályba ütköző, épp ellenkezőleg, majd hogynem pozitivista.
De lege ferenda mondhatod, hogy a lakcímnyilvántartó adataihoz ilyen szigorú jogkövetkezményt kellene kapcsolni.

dr.KTK
Köszönöm!
Még egy kérdés:
„ilyenkor megér egy misét iratbetekintést kérni a bíróságtól”
Milyen iratbetekintést? Még csak a fmh benyújtása történt meg.

Bemész, és kikéred az aktát. Abból látni fogod, hogy kiküldték-e már a meghagyást a kötelezettnek, visszajött-e a tértivevény, ellentmondott-e, esetleg jogerős a meghagyás stb.

pont így gondoltam :)