Fizetési meghagyás S.O.S.

Persze biztos van és mások biztos helyesen is tüntetik fel a címzettet a borítékon... Vagy legalábbis eddig nem volt probléma a címzés :)

A magyar jog szerint 3 jogi tény azonosít egy konkrét személyt:

1. Neve (teljes, akár két utónév)
2. születési év
3. Az édesanyja neve

Nagyon csekély a valószínűsége, hogy ez a három adat megegyezik.
Ha olyan címre ment a FMH, ahol több Varga István lakik, akkor az nem szabályos kézbesítés, bármelyikük is veszi át.

A közjegyző előtt, ha ennek ellenére jogerősít, kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet kell előterjeszteni és bizonyosan helyt ad, tehát a FMH nem lesz jogerős.

„ahol több Varga István lakik, akkor az nem szabályos kézbesítés”

Miért ne volna az? A kézbesítési vélelmet ilyenkor nem lehet azzal megdönteni, hogy a kézbesítés szabálytalan volt, mivel a vonatkozó jogszabály szerint „a postai szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a címhelyen van-e más ugyanolyan nevű természetes személy, aki a küldeményre igényt tarthat”, tehát ha nem vizsgálja, az nem szabálytalan, ami pedig nem szabálytalan, az - ugyebár - szabályos.
Azt se felejtsük el, hogy saját mulasztásra hivatkozva nem lehet előnyt szerezni. Ez a mulasztás megnyilvánulhat pl. abban, hogy valaki a szerződéskötéskor elhallgatja a személyi adatait, vagy lakcímét utca-házszámig közli, a lépcsőházat, emeletet, ajtót elhallgatja, vagy hogy nem közli, hogy ugyanazon a címen más, ugyanolyan nevű személy is lakik.
Ha pedig több ugyanolyan nevű személyi is lakik a címhelyen:
1) Ha egyik sem keresi, akkor "nem kereste", és a kézbesítési vélelem beáll.
2) Ha valamelyik átveszi,
2a) és felbontás után egyértelművé válik, hogy valóban ő a címzett, akkor a kézbesítés vitathatatlanul megtörtént.
2b) és felbontás után kiderül, hogy nem ő a címzett, akkor ő a helyettes átvevő, és köteles átadni az iratot a tényleges címzettnek. Ennek elmulasztásáért ő felel, de az irat akkor is kézbesítettnek tekintendő.
2c) és felbontás után sem egyértelmű, ki a címzett, az átvevőt kell címzettnek tekinteni, és ellentmondással háríthatja el a helyzetet. Ez talán vitatható, de az 1), 2a) és 2b)aligha.

Alaposabban megvizsgálva a nyitókérdést, a címzés hibás, mégis bedobták az értesítőt. Ez nem szabályos, mert szintén a jogszabály szerint „postai küldeményt a küldemény címén kell kézbesíteni. A küldemény címe az a cím, melyet a feladó feltüntetett a küldeményen, annak csomagolásán vagy ahhoz tartozó listán”. Tehát itt szabálytalan a posta eljárása, de most be kell fejeznem, majd folytathatjuk.

Köszönöm az eddigi válaszokat!

A MOKK-os levélben nem lesz meglepetés, mert egy 2006-os (!) Eon-os "tartozás" miatt az Intrum évek óta havonta küldi a felszólító leveleket (a szerződés szerinti 2 keresztnévvel), de ezeket soha semmilyen formában nem reagáltuk le, mivel 2006-ban a költözéskor személyesen rendeztük a végelszámolást az Eonnál, a helyszínem befizettük a 980 ft.-os különbözetet, és erről, valamint arról, hogy további követelésük velünk szemben nincs dokumentummal rendelkezünk.

Az kérdésemet kiegészíteném annyival, hogy a férjem és a fiam teljes neve is Varga István János (mindkettejüknek 2 keresztneve van, egyikük sem használ id. illetve ifj. titulust), címe mindkettejüknek ugyanaz.

Mivel semmi más "tartozás" nem jöhet szóba, tulajdon képen vélelmezzük, hogy a címzett a férjem, de ezt biztosan nem tudhatjuk.

Jogos a posta eljárása, hogy "nem kereste" jelzéssel küldik vissza, ha nem veszem át, holott jeleztem, hogy nem egyértelmű, ki a címzett?

A közjegyzőnek írt ellentmondásban milyen jogszabályra hivatkozhat a kötelezett/címzett, a kézbesítés visszásságaival kapcsolatosan?

Válaszokat előre is köszönöm!

A levélszekrényen Varga István János van kiírva, de ez eset a postahivatalban történt.

Az hivatalos irat értesítőjén is a levélen szereplő 1 keresztnév található.

„Jogos a posta eljárása, hogy "nem kereste" jelzéssel küldik vissza, ha nem veszem át, holott jeleztem, hogy nem egyértelmű, ki a címzett?”

Jogos. Nem lehet azzal elbújni, hogy a második keresztnév hiányzik a címzésből, és arra sem, hogy a címen két ugyanolyan nevű személy is lakik. Egyiküknek át kell venni az fmh-t, és ellent kell mondani, különben jogerős lesz és végrehajtható.

„egyikük sem használ id. illetve ifj. titulust”

Mivel ezek nem részei a névnek, nem is kötelesek rá. Azonban az egy címen lakók mégis ezzel szokták magukat megkülönböztetni, és - ahogy már írtam - nem bújhatnak el ezzel a trükkel senki és semmi elől.

Úgy sem lehet elhúzni az eljárást, hogy mindig az a személy venné majd át a fizetési meghagyást, akiről tudjátok, hogy nincs tartozása, aztán egyfolytában ellentmondással élnétek.

Nem így van gerbera. A pontos címzés a feladó kötelezettsége és terhe. Tökéletesen helye van a kézbesítési vélelem megdöntésének, ha nem az veszi át akinek küldték. Egyébként ma már a tértivevény átvételekor kérik a szem.ig. szám feltüntetését. A feladó kötelessége, hogy a visszaérkezett tértivevényt ellenőrizze, hogy ki vette át.

És ha már a szerződéskötéskor sem a teljes nevét adta meg? Akkor a közjegyzői fizetési meghagyáson is csak a fele neve lesz.

A szig. számból hogyan tudod beazonosítani, hogy az apja vagy a fia?

Ja és persze előfordulhat, hogy a kötelezett adatai teljes név, anyja neve, születési hely, idő, adóazonosító jól van a fiz. meghagyáson kitöltve, csak a borítékról hagyták le az egyik keresztnevét...

Nekem is két keresztnevem van, és a családomban még sokaknak. Soha nem láttam még második keresztnevet hivatalos borítékon.
Szerintem fordulj az ombuccmanhoz e sérelmed ügyében.

Mint írtam: a feladó terhe a pontos címzés. Magyarán: kocsis dolga a lóhajtás.

Oké legyen, akkor nézzük máshogy: nem veszi át a fizetési meghagyást, az nem keresete jelzéssel visszamegy, majd jogerőre emelkedik, megkapja erről az értesítést. Persze kézbesítési vélelem megdöntése iránt indíthat pert. Mennyivel lesz előrébb? Mennyivel lesz könnyebb helyzetben? Mennyivel lesz ettől kevesebb a követelés? ...

Kelvin feldobta, amire én is gondoltam: A manus szerződést köt Varga István + lakcím adatokkal. Nos, ezek után nehogymá' elbújjon az fmh elől! Hát hol lenne itt a jogbiztonság, ha ezt megtehetné?

„Tökéletesen helye van a kézbesítési vélelem megdöntésének, ha nem az veszi át akinek küldték.”

Már írtam: Ha nem a címzett veszi át, hanem azonos nevű családtagja, akkor őt helyettes átvevőnek kell tekinteni, tehát az irat átvéve (feltéve, hogy családon belül történik a dolog). Ha pedig visszamegy "nem keresté"-vel, akkor beáll a kézbesítési vélelem, mert tökmindegy, ki a címzett (valamelyik csak-csak), de nem kereste, tehát az irat átvettnek tekintendő.

@Bori Bori

„Nekem is két keresztnevem van”

Azt látjuk. De kétszer ugyanaz?

A gerberával mint virággal mindig az volt a gond, hogy sok volt belőle és olcsón. Ezért aki adott magára az nem is ajándékozta e virágot. "gerbera317" ilyen olcsó és semmit nem mondó a hozzászólásod. Nélkülözi a jogi megalapozottságot.

Gratulálok a személyeskedéshez.... Dr. Attika úgy érzem, hogy ezt a kérdést sikerült "túljogászkodni"...

Nekem ebben az esetben a kézbesítési vélelem megdöntéséhez ragaszkodás olyannak tűnik, hogy "ha már gödörben van az ügyfél, akkor teljesen mindegy, hogy mennyire van benne, szal nem baj, ha még kicsit lejjebb nyomom..."

„Nélkülözi a jogi megalapozottságot.”
Éppen nem. Helyesen írta, hogy ha a két hasonló nevű személy hozzátartozója egymásnak, akkor a kézbesítés szempontjából teljesen mindegy, hogy a címzett vagy a másik veszi át. A küldemény szerinti címen tartózkodó hozzátartozó úgynevezett 'helyettes átvevő', a kezéhez történő kézbesítés teljesen szabályos.

(Még az se kell, hogy az a hozzátartozó az adott címen lakjon. Egy konkrét esetben a címzettnek a névnap alkalmából nála vendégeskedő sógornője vette át a tértivevényes levelét. Esélyünk nem volt a kézbesítési vélelem megdöntésére, a kérelmet majdhogynem olvasás nélkül utasította el a bíróság.)

gerbera

Igen :) Bora Bora becézve.