Fizetési meghagyás S.O.S.

Érdekes vita alakult ki.
Igen dr KTK., pont ezt szerettem volna kidomborítani, hogy a Magyar Posta milyen jogkörrel van felruházva, és milyen felelőssége van egy ilyen esetben. Az nyilvánvaló, hogy a kedves "ügyfeleim" miért nem jelentik és jelentették be a lakcímváltozást. Engem egy szabálysértési ügy miatt azonnal elővettek ezért is, mondjuk én tényleg nem tudtam volna bejelentkezni, mert a tulajdonos moszkvában él. Mindegy, kifizettem a bírságot. Egyébként amikor megjött a határozat az első ügyről, akkor feljött a postás (nem szokott..), életemben nem találkoztunk még egymással, és megkérdezte hogy át akarom-e venni, vagy küldje-e vissza azzal hogy "nem ismert". Szóval ennyit a felelősségről, meg a jogkövetésről.
Amúgy összefoglalva a vitát, úgy látom hogy dr KTK. is látja, hogy van valami bibi azzal a gyakorlattal, amit KBS körülírt. Vagyis úgy néz ki, hogy ebben az esetben KBS szerint jogszerűen járt el a Bíróság, viszont a gyakorlat nem minden kritikán felüli.
Egyébként abban az esetben, ha megtudom hogy pontosan hol laknak most, beadok egy új fizetési meghagyást arra a lakcímre, viszont a posta megint nem fogja kézbesíteni, hiszen biztos hogy arra a lakcímre sem lesznek bejelentve, és nem fognak név szerint szerepelni semmilyen nyilvántartásban. Akkor meg a KEHK-től sem tudok igazolást kérni, mert hivatalosan ők nem is laknak azon a lakcímen.
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy ebben a fene nagy demokráciában nem lehet ezt jogilag megoldani.
Mindenesetre szerintem beadom újra az elsőt, ha visszaküldik "nem ismert" jelzéssel a határozatot, akkor mellékelem - ha megkapom - a KEHK álláspontját, kiegészítve egy kérelemmel a szabálytanaság megállapítására és meglátjuk, hogy mit mutat a gyakorlat.

Mindenesetre már kézbe vettem tegnap a dolgot más irányból is, de azért köszönöm a segítő tanácsokat.

Remélem hasznosnak fog bizonyulni,
Szép napot mindenkinek

„bben a fene nagy demokráciában nem lehet ezt jogilag megoldani.”
De meg lehet. Perelhetsz. De ha ezt negyedszerre sem fogod megérteni, akkor el foglak küldeni melegebb éghajlatra.

miért kell személyeskedni? ...

Persze, perelhetek... 2-3 év, és talán lesz belőle valami... Én megértettem ezt elsőre is, csak nem túl csábító a gondolat, hogy a 4-5 hónap alatt "ellopott" pénzemet behajtással együtt 3-4 év alatt talán visszaszerezhetem. Jó, bocsánat, nem biztos hogy jó fórumon hangoztattam a magyar jogrendről és"demokráciáról" alkotott - nem túl pozitív - véleményemet... Csak elég elkeserítő, hogy tisztességesen élő állampolgár lévén először fordulok a joghoz segítségért, és azt látom megint hogy az jár jól, aki semmilyen - sem állampolgári, sem egyéb - kötelezettségét nem teljesíti. Ilyenkor fordul a károsult más eszközökhöz, még akkor is ha csak a pénze felét látja viszont, de azt valószínűleg belátható időn belül.
Üdv

Sziasztok!

Szerintetek feltétlenül visszaküldi a bíróság hiánypótlásra az fmh-t, ha a kérelmező oldalán a keltezés nincs kitöltve, de a csatolt illetékmentességi nyilatkozaton szerepel a feladás dátuma?
(Sikerült hiányosan kitöltenem életem első fmh-ját , amit persze a postára adás után a gépemen azonnal észrevettem.)

Üdv.

Szigorúan véve hiánypótlási ok. A gyakorlatban az egészségesen lusta bíró ráír egy keltezést, és kibocsátja; az ifjú titán titkár vagy fogalmazó viszont úgy hiánypótoltat, hogy csak úgy suhog.

Köszönöm a gyors választ, sajnos sejtettem..Abban reménykedtem csak, hogy a kérelmezői keltezés nem lényeges abból a szempontból, hogy megírom és keltezem az fmh-t, de csak két hét múlva adom postára valamilyen okból, tehát a rögzített időpont az ügy szempontjából nem bír érdemi jelentőséggel.

Azt hiszem legközelebb a keltezéssel kezdem:)

Hehe. Tudod, hány olyan dolog van, amely nem bír az ügy érdemére befolyással, mégis hiánypótlási ok?
Mondok néhány példát:

• A kamatidőszakokról (amelyek egyébként magán a fizetési meghagyáson szerepelnek), töltse ki a pótlapot.
• Kifejezetten tüntesse fel, hogy a bt. beltagjának kötelezését a bt. beltagjának mögöttes felelősségével kéri kötelezni.
• Pontosan jelölje meg, hogy a késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301/A. § mely bekezdésére alapozza. (Csak a 2. bekezdés szól a mértékről.)
• Jelölje meg számszerűen a késedelmi kamat mértékét a Ptk.-r való hivatkozás helyett.
• A számszerűen megjelölt késedelmi kamatmértéket javítsa Ptk. hivatkozásra. (Merthogy a következő félévben már nem annyi lesz az annyi.)

És így tovább. Ahogy a nagy bölcs mondta: "ezeknél améheknél soha se nem lehessen tudni..."

A késedelmi kamatnál a Ptk. 301-re hivatkoztam, ezután már alig várom a hiánypótlásra történő felhívást..
Azt hiszem jobb a naivitást minél előbb levetkőzni:)

Egy intézményben, amely többéves gyakorlattal rendelkezik dokumentumtartozások visszakövetelésében azt csinálják, hogy rutinosan egy pár pontos nyilatkozatot is csatolnak az fmh-hoz, amiben előre kifejtik a múltban már gyakran felmerülő vitás értelmezési kérdésekre adott válaszokat. Állítólag ez döntő többségben bevált..
Reméljük nyártól a közjegyzőkön keresztül könnyebben mennek majd a dolgok,bár ez lehet, hogy megint naivitás..

Az. Az általam példálózva felsorolt bizonytalanságokat is épp az okozta, hogy felhatalmazták a titkárokat, fogalmazókat az fmh. intézésére. Viszont nem adtak nekik mellé semmiféle útmutatást. Így aztán, amit egy rutinos bíró - a maga felelőtlenségében* - simán átengedett volna, abban ők hiánypótoltattak. Tulajdonképpen nem is nagyon tehettek mást, amíg nem szóltak nekik, hogy nem kell.
Kezdetben a közjegyző adminisztrátora is bizonytalan, ezért szőrözős lesz.

*Nem a szó rossz, hanem a 'főnöknélküliség' értelmében.
Ugye, senki nem gondolja, hogy a közjegyző urak, hölgyek fognak bíbelődni a papírokkal?

Sziasztok !

Azt szeretném kérdezni, hogy külföldi cég ellen ( esetemben román) milyen módon lehet, vagy lehet-e beadni meghagyást? Illetőleg érdemes-e? Ha nem van más út, hogy behajtsuk a pénzt?

A válaszokat előre is köszönöm.

Európai fizetési meghagyást lehet benyújtani a romániában illetékes bíróságon. (Tegnap tanultam.)

köszönöm:)

Illetve nem elképzelhetetlen, hogy itthon is tudod intézni, csak nem írtad le, milyen ügyről van szó.

Fizetési meghgyást csak bíróság bocsáthat ki. Az összes körmét kellene leverni méterrúddal annak az ügyvédnek, amelyik ilyen trükkhöz folyamodik.

Ki az a "követeléskezelő"? Ügyvéd vagy ügyvédi iroda, vagy más?
Helyesebb nem foglalkozni vele. Ha alapos a követelés, akkor vigye bíróságra (az, aki a követeléskezelőt megbízta a behajtással), onnan fogsz kapni hivatalos fizetési meghagyást. (amit nem kötelező elfogadnod, ellentmondhatsz ha igazadat bizonyítani tudod)

Béla! A méterrúd helyett elég lenne a 1/2 kilogrammos vaskalapács is. Egyébként ezt "szokás" tenni mostanában. A kitöltött fizetési meghagyást elküldik az adósnak. Az meg szegény beijed.

Tisztelt fórumozók,a következő témában kérném segítségüket.
Ügyvéd kifizetése.
Idézet az ügyvédi megbízásból.
„…képviseletemet ellássa munkáltatóval,i­lletve biztosítóval szemben.
Az ügyvédi képviselet(meg­bízás)díját a felek a következőképp határozzák meg:a megbízási díj a munkáltató/biz­tosító által xy.-ft(a megbízásig elért) felett kifizetett összeg 50%a.A kifizetendő összeget az ügyvéd letéti számlájára utalják.Amennyiben a munkáltató/biz­tosító peren kivül vagy perben költséget térít meg,úgy annak részét képező ügyvédi munkadíj a Megbízottat illeti meg. Amennyiben a Megbízó a megbizást azelőtt felmondaná,hogy a munkáltató vagy a biztosító a kártérítés összegét kifizetné,úgy a megbízott a követelt kártérítési összeg 20%-ára jogosult a felmondás időpontjában(ügy­védi munkadíj címen)“.idézet végei.Az árat nem én,hanem az ügyvéd szabta.A vizsgálat szerint a balesetben vétlen voltam,felelősség nem terhel,valamint a biztosító is elismerte a sérűlés maradandó mivoltát,mivel mást nem tehetett.
Továbbá az előzőekhez tartozik még,hogy az ügyben az ügyvédnek semmit nem kell bizonyítani,csak a megítélendő összeg nagyságát.Természetesen előzőleg tájékozódtam az elérhető összegről,ami 2–6 millió ft a sérülés nagyságától függően.Mivel nem vagyok mohó,beértem volna jóval kevesebbel is,de a biztosító ajánlata a legalacsonyabb összeg felét sem érte el.Az is kérésem ellenére(nem vagyoni kártérítés)vagyoni-és nem vagyoni kártérítés volt,ahol még az arányt sem közölték velem.Már első ajánlatuk sem volt reális,mert ha az lett volna,nem emelték volna meg a kifizetendő összeget 25%-kal ímélemet követően.Mivel közöltem levelemben velük,hogy nem megfelelő ajánlat esetén jogi utat veszek igénybe és annak költségeit rájuk hárítom,ebből eredően nem nekik kellene fizetniük az 50%-ot is ,mivel az nekem költség?Továbbá ki kell e fizetnem az ügyvédnek a kiharcolt összeg 50%-át,ha abban benne van az ügyvédi költség,és az én költségem is,vagy le kell vonni az összegből a költségeket,és a maradt összegből kell kifizetnem az 50%-ot az ügyvédnek?
Köszönöm a válaszokat.

A szerződésed egyértelmű: 50%. Az is ott van, hogy a bíróság által megítélt ügyvédi munkadíj - ami nem lesz több 5%-nál - a tiéd.

Ügyes kis megállapodást kötöttél, de aki kolompot akaszt a nyakába, az zörgesse.

Bocsánat: a megítélt ügyvédi munkadíj is az ügyvéde. Még szebb.

Nem 3 napod volt az ellentmondásra, hanem 15.
A jogerős fizetési meghagyás végrehajtható; a teljes benne foglalt tartozást meg kell fizetned. (Nyilván nem lesz elég 300 ezer, ha csak a tőke 408 ezer.)

Szerintem olyan költséget, amely a fizetési meghagyásban nem szerepel, már nem tud ez ügyben érvényesíteni veled szemben a társasház.

Köszönöm a hozzászólást,csak akkor azt nem értem,hogy az én költségemet ki fogja megtéríteni(50%),mert nem mindeggy,hogy miből fizetem az 50%-ot,mert ha ez így van, akkor nem nekem ,hanem magának harcolta ki az ügyvéd a kártérítés nagyobb részét.Másrészről meg jogilag ha jól emlékszem van egy ojan kitétel,hogy aki másnak kárt okoz,vagy megkárosít,köteles azt magtéríteni a másik fél részére.Már pedig ez az,mert indokolatlan költségem keletkezett a biztosító hibályából,mivel miattuk nem jött létre a megállapodás.Az árat meg nem én szabtam,hanem az ügyvéd.Ezt beszélje meg vele a biztosító,ha sokallja,hogy sok vagy kevés.Köszönöm a további hozzászólásokat.

Ez hülyeség. Nem lehet a követelést egyoldalúan váltóvá alakítani, ha egyszer nem az. De ez már mindegy, a 15 napot is lekésted.

A kamatokról írtak sem jobbak. A Ptk. 301. § (2) nem ad meg semmiféle késedelmi kamat mértéket. Csak az (1) és a (3). Az viszont mind a kettő a magánszemélyekre vonatkozik. (Az első bekezdés szerinti kamat sem 9%, és a harmadik szerinti sem napi kamatot ad meg.)

Egyébiránt fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. A kamatok tekintetében is. Dixi.

Az a baj, Siegelinde, hogy a jogerős fizetési meghagyásnak (a tied nyilván az, hiszen nem mondtál ellen sem 3, sem 15 napon belül) ugyanaz a hatálya, mint a jogerős bírósági ítéletnek, azaz az abban szereplő összeget bizony az utolsó fillérig végrehajthatják rajtad, akkor is, ha igazából nem vagy nem annyival tartozol. Esetleg perújításnak helye lehet, amely perben bizonyíthatod, hogy pontosan mennyivel tartozol, de ennek nincs halasztó hatálya, tehát majd, ha sikeres a perújításod, visszakövetelheted a jogtalanul kifizetett összeget.

Fizesd a Ptk. 301. § (1) szerinti kamatot, az ügyvédi munkadíj pedig valóban 2,5%. (Csatolt megállapodás híján.)