iskolai baleset

Az jogos. Akkor viszont el lehet gondolkodni egy kártérítési igényen.

"Nem volt vér, nem látszott törés, a gyermek nem üvöltött a fájdalomtól"

• Ez a mondat nem lehet komoly...

Ha egy gyerek elesik, főként ha nem szőnyegen, füvön, homokon, ráadásul még hiányos a ruházata is, ami tompíthatná a kemény felületen való esést, illetve még nagyon fáj is neki egy-egy testrésze, MINDIG!!! gondolni kell arra, hogy történhetett esetleg komolyabb sérülése is. Akkor is, ha nem folyik vér, ha nem látszik törés és nem üvölt. Egy kisgyerek esés közben a fejét is beütheti az aljzatba, padba, akármibe úgy, hogy az utána nem fáj sőt nem is emlékszik rá, hogy koppant, miközben "láthatatlan" agyrázkódása, sérülése van.
(sajnálatos időszerű példa a német f1-es, aki tegnap vélhetően nem volt se véres, se láthatóan törött, s nem is üvöltött...)

A gyerek felügyeletét ellátó felnőtt nem mérlegelhet olyan esetben, amit Appa leírt.

"Nem hiszem hogy az iskola- a két pedagógus hibáztatható lenne."

• Pedig igen. Elsősorban ők hibáztathatók.

A tornatanár túlment a munkaköri vétségen és amit tett, az kimeríti a foglalkozáskörében elkövetett kiskorú veszélyeztetését, amit pedig szándékosan nem tett meg, azzal a segítségnyújtás elmulasztását ráadásul úgy, hogy ő a segítségnyújtásra egyébként is köteles lett volna, illetve nem kizárható az sem, hogy mindazt éppen ő idézte elő.
Ezek bűncselekmények. Ráadásul KISKORÚ GYEREK ellen, foglalkozáskörben szándékosan elkövetett.
Az osztályfőnök ugyanezeknek legalább a felét szintén elkövette.
Amelyik gyermekintézményben ilyen "tanárok" dolgoznak és mutatnak ilyen példát a gyerekeknek, ott alapvető gondok lehetnek.

"A gyerekek az udvaron-, a folyosón- vagy a tornaórán néha nagyon "be tudnak indulni", mindenki mellett nem lehet ott a felvigyázó tanár."

• Minden iskolában van házirend, amit a gyerekektől megkövetelnek a tanárok, mert ez az együttlét minimum alapja. Ha valaki vét a házirend ellen, azt fegyelmezik szóban, írásban, különböző fokozatokban.

Ha a gyerekkel ennek ellenére "nem bírnak" a tanárok, akkor a tanár nem végzi jól a munkáját.
Ilyen esetekre megoldás a speciális osztály,- iskola, ahol eleve a nehezen kezelhető, vagy alacsonyabb értelmi képességű gyerekekre vannak szakosodva a hozzáértő tanárok és osztálylétszámok.
Illetve van a másik iskolába, közösségbe való átirányítás.
Amelyik iskolában nagyon "be tudnak indulni" a gyerekek, ott a tanárok nincsenek a helyzetük magaslatán, nem végzik a dolgukat, s ezzel a nem beindulós gyerekeknek okoznak kárt.

"Hogy miért nem hívott senki mentőt - lásd az első mondatot...Nem volt vér..."

• Ez a felfogás félelmetes!

Mivel ez egy nyílvános fórum akadálya nincs, hogy leírd a véleményedet, de amiket írsz...
Javaslom fogd vissza magad.

"nagyon nehéz laikusként, felelős pedagógusként eldönteni, hogy mikor kell orvosi segítség"

• Egyáltalán nem nehéz. Pont azért, mert az orvosi esetekben laikus pedagógus nem mérlegelhet!

Tudniuk kellene, melyek azok az esetek, amik magukban hordozzák a belső sérülések lehetőségét.
Itt nem a felületi sebekre értem, amikor belevág a gyerek ollóval a kezébe és az eü.helyen az elsősegélydobozból fertőtlenítik és bekötik, vagy hasonlók.
Minden iskola tartozik egy orvoshoz, egy ügyelethez, illetve ott a mentőszolgálat. Nehogymár ne tudja egy felnőtt, főleg gyerekekkel foglalkozó tanár, hogy mikor kell azonnal orvosi segítség!
Maguk a gyerekek is ráéreznek a bajra szinte mindig, jelen esetben is ezért mentek az ofőhöz, mert leérezték, hogy a társuk nem szimulál.
A gyerekek szinte mindig tökéletes jelzőrendszer az ilyenre (is), ha a tanárok sík hülyék és érzéketlenek, elég lenne csak a gyerekeket figyelni és hallgatni a megérzéseikre.

"monalisának abban tökéletesen igaza van, hogy nem állhat minden gyermek mellett egy felvigyázó pedagógus,"

• Nem is kell minden gyerek mellé és nem is írta ezt senki. Nem véletlenül van meghatározva az osztálylétszám nagyságrendje, ami a tanórákra vonatkoztatva ideális egy fő tanárhoz arra, hogy a gyerekek ülő testhelyzetben hallgatják a tanárt, írnak, olvasnak, stb.

Az sem véletlen, hogy az iskola,az udvar, stb. építészeti adottságai szerint pedig meg van határozva, hogy szünetben, szabadidőben egyes területeken (folyosók, udvarrészek, előterek, stb.)
hány gyerekre mennyi felügyelő nevelő kell, hogy ott legyen. Ált. iskoláról lévén szó.
Appa leírása szerint a baleset tornaórán történt, ahol a tanár instrukciói szerint mozognak, "rohangálnak" a gyerekek.

"tényleg megtörténhet a baj akkor is, ha egy lépésre van az ember, mert a pillanat törtrésze elegendő a bajhoz;"

• Ez sajnos megeshet bármikor, bárkivel. Nem írta senki, hogy ezt ki lehet védeni.

A történet viszont nem erről szól, ne beszélj mellé.
A dolog arról szól, hogy ha sajnálatosan megtörtént a baleset, akkor a gyerekekre foglalkozáskörében felügyelő tanár, nevelő tudja, hogy mit tehet, mit nem tehet, mettől meddig ér a kompetenciája, mi a kötelessége és ezek szerint cselekedjen, döntsön azonnal, mert lehet, hogy minden perc számíthat.
Ő ugyanis a felelős, hogy a gyermek késedelem nélkül megkapja az elvárható segítséget, ami jelen esetben az lett volna, hogy a tornatanár (látva az esetet?), meghallgatva a gyereket, gondolkodás nélkül és azonnal, onnan a gyerek mellől mobilon hívta volna az iskolaorvost, vagy az ügyeletes orvost, vagy a mentőket. A történetben ugyanis a kisgyerek végtagproblémáin kívül ott volt annak is a veszélye, hogy "rosszul" esett.

Vajon ugyanezek a pedagógusok mit tennének vajon, ha egy ilyen eset fordítva történne meg?
Reggel úgy érkezne a szülő által küldve iskolába egy gyerek, hogy a járókelők hozzák be az osztályba a vállukon, mert a gyerek a sérülései miatt nem tud mozogni...
Vajon akkor tudnák-e, hogy mit kell csinálniuk?...

Ha egy szülő veszélyezteti a gyerekét azzal, hogy nem viszi el orvoshoz, nem adatja be neki az oltást, stb,
akkor keményen megállapítják ellene, hogy mit követ el. Tudja a pedagógus, a gyámügy, a rendőrség, a bíróság.

Ha egy autós nem áll meg egy balesetnél vadidegeneknek segíteni mert úgy ítéli meg, hogy nincs nagy baj, bűncselekményt követ el.

A tanár meg a kisgyerekre ránéz és eldönti, hogy nincs semmi baja, majd hárítva magáról a felelősséget másik két kisgyerekre, tetézve ezzel minden addigi cselekményét?...
:(

Appa!

Az iskolának a 3 napon túl gyógyuló tanuló- és gyermekbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet határidőre továbbítani kell és el kell juttatni a tanulónak, illetve helyette a szülőnek, vagyis Önnek.

Ezt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete szerint kell megtenni.

Ha már tudja, hogy ebbe mit írtak bele, aszerint tudni fogja azt is, hogy benne van-e a valóság, vagy sem.

Ezek után mint a gyerekéért felelős szülő, szerintem tudni fogja, hogy mit lépjen.

Olvassa el a Btk. 166. § (1) (3) bekezdéseit és szintén ott keressen rá a foglalkozáskörben elkövetett veszélyeztetésre is, nem tudom, melyik paragrafus.
A beteg gyereke mellett vélem, hogy sajnos lesz ideje rákeresgetni.

Azt tartsa szem előtt, hogy sajnos az ilyen és ehhez hasonló végtagműtéteknek sokszor hónapokkal, évekkel később jönnek elő "hozományai", főleg egy gyors növésben lévő gyerek esetében.

Akárhogy dönt, nem árt, ha a papírokat, jegyzőkönyveket elteszi.

Előzőekben volt itt a fórumon néhány problémás arc, ha egyike vagy közülük akkor aki időközben nich nevet cserélt és saját örömére visszatért, nos én a továbbiakban tőled távol maradok.

Azért ne essetek át a ló túloldalára.
A szülő elég egyértelműen leírta, hogy a gyerekének összeakadtak a lábai. A baleset a kisfiú topasága miatt következett be. Meglehetett volna előzni a balesetet? Nem hiszem.
Appa gyermekének balesete komolyabb. Nem akarom a testnevelő tanárt védeni, de sokszor még az ügyeletes orvos sem tudja megállapítani a helyzet súlyosságát. Legalább a szülőt kellett volna hívnia a testnevelő tanárnak, hogy ő döntsön a továbbiakról. De a baleset, hogy egy gyermek elesik a tesi órán, bármikor megtörténhet.
A hivatkozott jogszabály hatálytalan.

Egyébként hasonló véleményen vagyok, mint Monalisa1. Egy troll ismét visszatért, és én nem fogom etetni.