Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„Nem utalt itt burkoltan semmire.”
Szerinted az objektív teleologikus értelmezés mit jelent?

Attika,

ha nem találkoztunk volna, néha nehezemre esne elhinni, hogy te tényleg vagy.

Béla! Nem utalt itt burkoltan semmire.
Egyébként ugyan nem "fősodorú" dolog, de az ítéletet kihirdető Tanács Elnök Asszony folyamatosan a jogszabályhelyek hivatkozásánál nem "szakaszt" mondott, hanem "paragrafust". Ez a tény maga minősítette a döntés megalapozottságát. Egyébként mi a bánatnak kellett öt tagú tanács?
És még egy lényeges dolog. A határozat hozatal 14 órára került kitűzésre. Ehhez képest 14 óra 13-kor vonult be a bírói tanács. Az alsóbb bíróságokon már megszokott, hogy sem a reggeli első, sem az ebédutáni első tárgyalást nem kezdik pontosan. Már a Kúria is elköveti ezt az udvariatlanságot?

Ycal!
Nem az Ítélőtábla, hanem a Fővárosi Törvényszék közbenső ítéletét vizsgálta felül.

Obudafan:

Azt akarod mondani, hogy azért volt jogszabálysértő a 2 fok , mert :

"a mérlegelés szempontjait hibásan alkalmazta" ?

„Hogyan lehet jogsértő egy bírói mérlegelésre lehetőséget adó döntés eredménye?

Nem épp a bírói függetlenség okán nem kérdőjelezhette volna meg azt a Kúria, hogy az Ítélőtábla azt a jogkövetkezményt alkalmazta, amit alkalmazott?”

A bírói függetlenség nem jelenti azt, hogy jogorvoslati eljárásban ne lenne lehetőség a döntés megváltoztatására. Az ellenkező értelmezés szerint a jogorvoslati jog kiüresedne. És hogyne lenne jogsértő egy mérlegelésen alapuló döntés, ha a mérlegelés szempontjait hibásan alkalmazta a jogerős ítélet? Bizonyos mértékben egyébként gyakorlatilag minden döntés mérlegelésen alapul.

„ bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Pontosan ez történt. Burkoltan még utalt is rá az ítélet indoklása, bár expressis verbis nem hívta fel az Alaptörvényt.

Nem döntött, nem mert döntést hozni, belepiszkáld a szerződésbe, és így nem nyert senki, illetve az OTP, mert gondolom az adósnak tovább kell majd fizetnie, és persze az OTP majd követeli a késedelmi kamatokat is...ha a per ideje alatt ez nem volt fizetve...

Akkor tehát döntött a Kúria, Magyarország legmagasabb szintű bírósága...

... elképedve látom, hogy mind a két oldal nagyarányú győzelemként hirdeti az ítéletet, sőt van aki az ítélet felhasználhatóságáról beszél úgy, hogy az indoklásra hivatkozik (amit el még nem olvasott) ...

Számomra több dolog is nyilvánvalóvá vál...t, tehát nem is az a baj, hogy egyesek fordítva ülnek a lovon, hanem az, hogy mindenkit a menetiránynak háttal akarnak nyeregbe ültetni !

Az Állam számára egy kellemes ítélet született, ez nem vita tárgya... nem hiszem, hogy arról lenne szó itt, hogy Kúria a bankok oldalára állt, melyet a Fidesz prominensei Rogán Antal és Kocsis Máté állítottak és felháborítónak neveztek... ha ez igaz lenne és a honatyáknak valós aggályaik vannak az igazságszolgáltatással kapcsolatban, akkor minden eszköz a kezükben van, hogy azon változtathassanak !

Alaptörvény (NO COMMENT)
28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Azzal a Róna Péter által 2011-ben is felvetett megoldással lehet egyetérteni, hogy a devizahiteles konstrukció "jellegét" egy vizsgálóbizottság értelmezze, határozza meg !

A konstrukció "jellegét" tekintve egyértelműen kategorizálható és beazonosítható... a mulasztás és a késedelem nem véletlen, itt súlyos állami (felügyelet) és banki felelősségről van szó...

Azon viszont az érintett és a nem érintett magyar lakosságnak kell elgondolkoznia, hogy a 2008-óta folytatott hazai jegybanki tevékenység során, minek minősíti a forint ellenes spekulációt, melyet tudatosan "nemzetérdekből" hajtottak végre az óriási árfolyamnyereség realizálása érdekében... ez a szintű árulás nem maradhat(na) következmények nélkül.

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S.

Attika:

Hogyan lehet jogsértő egy bírói mérlegelésre lehetőséget adó döntés eredménye?

Nem épp a bírói függetlenség okán nem kérdőjelezhette volna meg azt a Kúria, hogy az Ítélőtábla azt a jogkövetkezményt alkalmazta, amit alkalmazott?

Ezt csak a hibás tényállás és az abból hibás következtetés levonására való hivatkozással lehetett volna megdöntenie a Kúriának, ami viszont nem történt meg, hiszen kimondta, hogy a ténymegállapítás és az abból levont következtetés, tehát a semmisség, mint kereset alapos.

Dr. Attika,

Bocs nem fogalmaztam pontosan....

"A Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt kizárólag az alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében találta jogszabálysértőnek."

1.
Leírja, hogy egyenrangú lehetőség az eredeti állapot visszaállítás és az érvényessé tétel, mint lehetőség.

2.
Leírja azt is, hogy melyiket alkalmazza az a bíróság mérlegelési jogköre. (Hivatkozik a Pk véleményre, de abban is csak az szerepel, hogy más a kialakult bírói gyakorlat )

Ezért kérdezem, hogy ebben az esetben a 2 fokon eljáró bíróság miért követett el jogsértést a jogkövetkezmény alkalmazásával?

Nem volt jogszabálysértő. A Kúria is elismerte azzal, hogy hatályában fenntartotta, de az eredeti helyzet helyreállítására tekintettel minősítette visszamenőlegesen érvényessé és határozta meg az 1%-ot.

Dr. Attika:

OK , én értem , hogy mit csinált a Kúria...de miért volt jogszabálysértő a 2 fok által hozott döntés?

A Kúria hatályában fenntartotta a másod fokú közbenső ítéletet. Tehát egyetértett a semmisséggel. ( Nem tehetett mást, mert a Hpt. 213.§ így rendelkezik.) Viszont az eredeti helyzet visszaállítása ügyében visszamenőleg érvényessé nyilvánította és ennek az 1%-nak a rögzítésével és aszerinti felek közötti elszámolással reparálta a semmisségi okot.

Kétszínű dolog volt ez!Vagy a joggal van a baj, hogy mindent lehet?!Akkor minek a jog?

HOgy lehet a kúria elnöke ilyen buta és kétszínű?A tvben is nyilatkozta most reggel, hogy így meg úgy...lehet, hogy a CHF összeget kell visszafizetni, aktuális áron, kérdezték miért, de arra nem válaszolt, hanem elkezdte megint, hogy az adósnak mi a jó, meg mi nem jó....ez gáz...

azért az jó érzés,h jelen pillabatban még semmis a szerződés,xddd

az a baj a bírka adós ráadásul nem fírtatta a deviza meglétét

hát h a thm ben szerepelt a költség,így a szerződésben is,pffff pl ul!

De még mindig nem értem, hogy mivel követett el "jogszabálysértést a másodfok"......

Sherlock:

Az 5 pontban ilyeneket is ír a PK vélemény:

Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése, orvoslása során a bíróság alakítóan nyúl bele a felek szerződésébe, lényegében módosíthatja azt (bár ez nem azonos a Ptk. 241. § szerinti bírói szerződésmódosítással). A bíróság beavatkozási lehetőségének korlátját jelentik az idézett mérlegelési szempontok, valamint a felek akarata, hiszen a fél szerződési akarata az érvényessé nyilvánítás során sem pótolható. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése voltaképpen a szerződés tartalmának a módosításával az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését jelenti.

A plusz, rejtett költség nevesítése , miért is küszöböl ki érdeksérelmet?

érvénytelenségi ok kiküszöbölhető!ha semmis akkor az semmis,az más h ezt nem kérték,érdekes!és ha egy szerződésen egy banki aláírás van,akkor is semmis!Csak nem adja vissza az adós,h írják alá kiküszöbölés céljából,nem?

Közvetlen az írásod előtt található a magyarázat.

1 álláspont miszerint a THM tartalmazta az árfolyamrést, a szerződés pedig a THM-et, megállapítható, hogy a szerződés az árfolyamrést is tartalmazta. Így amennyiben az árfolyamrést költségnek kell tekinteni, az alperesek akkor sem sértették meg a Hpt. 213. § (1) bekezdés b) és c) pontjait.

2 ik álláspont"Abban foglalt állást a Kúria, hogy az árfolyamrés költség-e, illetve bele kell foglalni a szerződésbe, vagy sem. A döntés lényege, hogy az árfolyamrés költség, a szerződésnek ezt külön, kifejezetten is tartalmaznia kellett volna. A Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés 1 százalék, és ha ezzel módosítja a bank a szerződést, akkor visszamenőleg is érvényes lesz, érvényben marad."

Ez csak azért érdekes, mert a Kúria elismerte, hogy költség és azt, hogy nem volt benne. A jogszabály viszont kimondja hogy innentől nem csak az a rész de az egész szerződés érvénytelen. Akkor most ezt nem értem.

melyik a frankó?

Az 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 7. pontja rögzíti, hogy a bíróság a fél által kért jogkövetkezmény helyett az érvénytelenség más jogkövetkezményét is alkalmazhatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. Az érvényessé nyilvánítással szemben ilyenként értékelhető nyilatkozatot az eljárás során egyik fél sem tett. A perben tehát nem volt eljárásjogi akadálya, hogy a bíróság megvizsgálja, a semmisség egyenrangú jogkövetkezményei közül melyik jogkövetkezményt kell alkalmazni.

A hivatkozott PK vélemény 5. pontjának indokolása tételesen tartalmazza: „a bírói gyakorlat odáig is eljutott, hogy ha mindkét lehetőség alkalmazható, a bíróságnak azt kell elsősorban vizsgálnia, hogy van-e mód a szerződés érvényessé tételére és amennyiben annak a jogi feltételei fennállnak a szerződés hibáját orvosolja”. Ez pedig azt jelenti, hogy először azt szükséges mérlegelni, miszerint az érvénytelenség oka célszerűen kiküszöbölhető-e, és ha arra a meggyőződésre jut a bíróság, hogy nem, csak akkor lehet az eredeti állapot helyreállítása lehetőségét vizsgálni. Az érvényessé nyilvánítás mindig a bíróság ex tunc hatályú konstitutív döntése.

Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét. Ez az érvénytelenségi ok azonban kiküszöbölhető, vagyis a szerződés hibája orvosolható, így a Kúria az eredeti állapot helyreállíthatóságának kérdését nem vizsgálta.

Dr Várhelyi Tamás: Végigolvastam, ez egy számunkra NAGYON KEDVEZŐ döntés! Ursuláék a Partiscum ügyhöz hasonlóan úgy "adtak igazat a banknak" hogy közben csendesen kivágták alattuk a fát...
1.) "Mindezekre tekintettel a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni."
Ezek után senki nem jöhet a "számítási móddal" és hasonló remek kifogásokkal...
2.) "Jelen ügyben azonban ismert, hogy a fenti mértékű árfolyamrés helyett az I. r. alperes +/- 1% árfolyamrést alkalmazott 2008 októberétől anélkül, hogy adat merült volna fel arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályokat figyelembe vette volna."
Az ÖSSZES bank kiszélesítette az árfolyamrést, anélkül, hogy a szerződésen az árfolyamrés, vagy a megváltoztatásának feltételei szerepeltek volna.
Tehát, a szerződés a d) pont alapján is érvénytelen.
Jelen ügyben azért lehetett érvényessé nyilvánítani a szerződést, mert az árfolyamrés visszamenőlegesen dokumentált és visszakereshető, tehát NEM A FELEK MEGÁLLAPODÁSÁN múlik!
A Kúria nem mondott kevesebbet, mint, hogy a szerződések a c) és a d) pont alapján is érvénytelenek. Arról nem beszélve, hogy a Ptk.239/A § alapján indított megállapítási keresetekben a jogkövetkezmény fel sem merül!