Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

mindennek annyi az ára, amennyiért megveszik

Ha kisebb lenne a kereslet, jobban törnék magukat a bankok.
Nekem akkor is háborog a lelkem, hogy addig a bank a legszebb a világon, amíg szükség van a kölcsönre, mikor törleszteni kellene, átmegy büdös görénybe

Én is így vagyok vele. De ettől még pofátlanság. V.ö.: kb. 300%-os árréssel adok tovább valamit.

Btw: amennyit adnak érte... Mi a helyzet azzal, ha valamennyi eladó pofátlanul magas árat kér, és csak abból választhatok, melyiknél vásárolok drágán?
(A szabad verseny egy ideális elképzelés, mint a gáztörvények. A gyakorlatban mindig torzul - esetenként szélsőséges mértékben.)

ha egy cég egyeduralkodó a piacon, az ki is használja, ezért tartom elhibázott lépésnem pl. az említett gázszolgáltatót eladni, ezeknek állami cégeknek kellet volna maradni, bár arra is volt példa, hogy az állam nem a legjobb gazda

De mehetünk tovább, az ország sem tud mit tenni ha mondjuk duplájára emelnék a gáz árát, mint az ellen sem tudtunk sokmindent tenni, mikor elzárták a csap végét orosz pajtásaink

Akkor is drága lenne a gáz, ha állami cégek lennének, csak adóban fizetnéd, nem gázárban.

„De mehetünk tovább, az ország sem tud mit tenni ha mondjuk duplájára emelnék a gáz árát, mint az ellen sem tudtunk sokmindent tenni, mikor elzárták a csap végét orosz pajtásaink”

Dehogynem, ottvan az E.on tározókban a jó párnagáz, amit megvettünk rendes gázáron, azzal sokáig kihúzzuk (nem mintha nem lett volna eddig is szarásig a zsanai gázmező). :)

az a megelőző intézkedés, hogy tatalékot képeznek, de abba akkor benn áll a pénz

Érdekes jelenség, falura költöztünk, meg kellett tanulnunk a helyi szokásokat pl. ha leesik a hó (elég fél cm), felejtős, hogy délután 4-körül kapunk kenyeret, mert egyedülálló bácsik nénin délig négyesével veszik a kenyeret.
Tehát szerintem a folyamatos ellátás érdekében állandóan húshegyeket tartalékolni a fagyasztóban, bármi eshetőségre számítva, nam a legkifizetendőbb megoldás (de a semminél jobb)

KBS:

"Szerintem nem csak. A felperes kérte egy bizonyos összeg megfizetésére kötelezni az alperest. A bíróság ennél kisebb összeget megítélhetett volna a felperesnek a keresethez kötöttség elvének megsértése nélkül. (A jogcím nem kell, hogy azonos legyen, ha a ténybeli alap ugyanaz.)"

A bíróság megjegyezte, hogy semmis szerződésre jogot alapítani nem lehet.

Ahhoz, hogy a bíróság esetlegesen megítélhessen a felperesnek valamekkora összeget, ahhoz előbb bizonyítania kellene a banknak, hogy van jogos követelése, nem?

Én csak egy FMH kiadatást és egy kereset elutasítási kérelmet láttam a felperes részéről.(szerintem a bank nem adott be tételes elszámolást a kifizetett és a befizetett összegekről)

A bíró mi szerint ítélt volna meg bármennyit is a banknak?

„Ahhoz, hogy a bíróság esetlegesen megítélhessen a felperesnek valamekkora összeget, ahhoz előbb bizonyítania kellene a banknak, hogy van jogos követelése, nem?”

Ott az érvénytelen szerződés, az alperes nem vitatta hogy kapott lóvét. A keresetben ott van a követelése, az alperesnek azzal kellett volna mentesülnie a fizetési kötelezettség alól, hogy megfizette a kölcsönösszeget (+ a jegybanki kamatot).

ugyan már Sherlok, hiszen ajándékba kapta, nem kell visszafizetni (nem érted te ezt)

http://www.lb.hu/…tt-ugyerol-0

Rendezzünk fogadást.

1. Felperes nyer.
2. Felperes veszít.

X. Felperes nyer is nem is.

Drattika: 1

X. De már mondtam korábban is.

Úgy értem, a másodlagos felülvizsgálati kérelmének fognak helyt adni, az ítéletig hatályossá nyilvánításra utasítják az első fokot.

Sherlock:

"az alperes nem vitatta hogy kapott lóvét"

Azt, hogy kapott lóvét nem is vitatta:-)

Szerinted , hogy indult a per?
(Csak nem FMH elleni ellentmondással vagyis követelés vitatással, nem azt vitatja, hogy lóvét, kapott, hanem , hogy mennyivel tartozik)

Miből gondolod, hogy az alperesnek egyáltalán van még tartozása?

(2.500.000-et kapott 9 évre, min. 5 évig fizetett, ha pl: havi 50.000-et, akkor 60 hónap alatt 3.000.000 millát fizetett be...)

Miért gondolod, hogy bank követelése jogos?

A bírónak is bemondásra kell megítélni a követelés jogosságát , mint a közjegyzőnek?

minusz a kamat, kezelési költség, biztosítás

Ez ténykérdés, nem jogkérdés. Ha nem fizetett vissza annyit amennyi a tőke+jegybanki kamat, akkor tartozik. Az összegszerűséget meg neki kell vitatni, nem a felperesnek. Az FMH-nál hülyeséget írsz(továbbá megismétled amit én írtam és olyan dolgot adsz a számba amit nem mondtam, a rád jellemző kérdéssel-hazudni dolog...). Harmadrészt meg mindegy hogy van-e tartozás, mert indokolás akkor sincs az ítéletben arra hogy miért nem kapott lóvét a felperes.

wers:

Persze, el kell majd normálisan számolni....

Mondjátok már meg, hogy szerencsétlen bíró mi szerint ítélt volna bármennyit is a banknak?

A bank beadott egy sajtcetlit (FMH) amire annyit írt amennyit akart....plusz ott egy semmis szerződés...a bank csak az elutasítást kérte...

„http://www.lb.hu/…tt-ugyerol-0

Rendezzünk fogadást.”

Szerintem is X., de én ingázom a hatályossá és az érvényessé nyilvánítás között, utóbbinál mérsékelve a vételi és eladási ár közötti különbözetet.

Ycal, már kétszer leírtam. Ha nem akarod érteni, azon nem lehet segíteni.

milyen bank az, ahol 2,5 M-ra 9 éve 50.000 volt a teljes törlesztés, ki van csukva, én 4 millióra 7 éve 34.000-el kezdtem biztosításostól, és most is 52-55 a törlesztés.
Továbbá a jegybanki alapkamat akkor jóval magasabb volt, még most is alacsonyabb a törlesztő kamatom, tehát az is csökkenti

Sherlock:

Te ezt a mondatot elolvastad?

"Az érvénytelen kölcsönszerződésre a felperes jogot nem alapíthat, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasítja."

Talán ezért nem ítélt a bíró a banknak lóvét:

Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban (PJK, 2002/2., 7-27. o.)

A bírói ítélkezési felfogásban a legutóbbi időkben olyan vélemény is kezd megfogalmazódni, amely a bíró hivatalbóli eljárását semmisség esetén is a lehető legszűkebb körre
korlátozná. Ez azt jelenti, hogy semmis szerződés esetén az érvénytelenségi oknak – a semmisségnek – az észlelése a bírónak ugyan hivatalhó-li kötelessége, a jogkövetkezmények hivatalhóli levonása azonban kizárólag annyit jelent, hogy a felek által célzott joghatás nem érhető el, vagyis az érvénytelen szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet, ha az érvénytelenségi, semmisségi okra a felek egyike sem hivatkozik (akár mindketten annak figyelmen kívül hagyását kérnék). Más szóval az érvénytelenség hivatalból alkalmazott jogkövetkezménye az, hogy a bíró az érvénytelen szerződés alapján előterjesztett igényt – mint alaptalan keresetet – elutasítja. Semmilyen más tekintetben azonban a bíróság nem rendelkezik az érvénytelenség más jogkövetkezményeiről, így az eredeti állapot helyreállításáról sem, hivatalból nem hoz döntést még a szerződés alapján közvetlenül nyújtott szolgáltatások visszatérítéséről sem. Amennyiben bármelyik fél a semmisnek (törvénytelennek) minősített szerződés alapján az egymásközti szerződési jogviszonyuk rendezését kívánja, úgy ehhez külön kereseti illetve viszontkereseti kérelem szükséges, mint ahogy az is lehetséges, hogy ezeket az igényeiket a felek külön peres eljárás keretei között rendezzék.

http://ptk2013.hu/…2-7-27-o/581

Tudom, hogy az én véleményem nem számít, de csúnya lenne, ha én nem az 1-esre szavaznék :-)

Tehát Ycal:1 :-)

2 még nem volt, annyira értek ehhez is, mint a focihoz, a toto néha bejön

Tehát : 2

(én mit nyer aki eltalálja?)

(én mit nyer aki eltalálja?) = (és mit nyer aki eltalálja?)
gyakorlom az írást, gyakorlom

Egy kis médiakörkép :-)

http://hvg.hu/…k_a_PSZAFtol#…

Ismeritek a patkányok és a süllyedő hajó történetét :-)

és?

„A bírói ítélkezési felfogásban a legutóbbi időkben olyan vélemény is kezd megfogalmazódni, ”
Lehet, hogy kezdett megfogalmazódni, de következetes gyakorlattá nem vált. Ez a felfogás ugyanis kényelmes a konkrét perben eljáró bíró számára, de gazdaságtalan és célszerűtlen a felek és a bírósági rendszer számára. (Közönségesen: feleslegesen generál egy ügyből több pert.)