Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

YCAL!

Sherlockkal és társaival kár foglalkozni....Most kb 1 hétig Megmondó embernek hiszi magát, azt lenyugszik majd..:)

Minden csoda 3 napig tart...

Viszont kérdés mi lesz KÉSŐBB..

Ajánlom mindenki figyelmébe - KÜLÖNÖSEN a "PÜNKÖSDI királyoknak" - a 2013.01.15 ikén a KÚRIA által megfogalmazott kérdések közül a 3 ikat..amit LUXEMBURGBA küldtek

Utána kéne arról itt posztolni, hogy ez az ÍTÉLET most akkor MI IS..:)

Kedves Sherlock,

Bent, max. a bank részéről lehetett bent "vihogó csürhe..."
Nem tudom, te ott voltál-e, de nem igazán volt örömködés....

Nem is értették, hogy hogyan jött a képbe a Kúria "ajánlása"......

Szerintem a Pp. szerint is aggályos ez a rész....

2.
Ha az EU fogyasztóvédelmi irányelv, már a tisztességtelenség miatt érvénytelen szerződési feltétel "kiegészítését" sem engedi a nemzeti bíróságnak
(C-618/10 68., 73. pont)

Akkor a Hpt 213 szerint( mely a szintén fogyasztóvédelmi részben szerepel ) semmis szerződést miért lehet kiegészítés útján érvényessé tenni...

Innentől, az lesz a következő lépés, hogy a Bank, bármilyen új címen , bármilyen összeget felszámolhat, mert a bíróság , majd utólag meghatározza az értékét és beleírja, hogy az is költség.....

Az ítélet egyébként korrekt, egyik félnek sem kedvez.

„Az árfolyamrés költség....semmis a szerződés...élőben a díszteremből...”

A bent lévő vihogó csürhének is kb. ennyi jött le, a rendelkező rész 80%-a meg semennyire.

„ Ycal # e-mail 2013.07.03. 11:07

És ha megígérném, hogy nem fogok rajta röhögni miközben olvasom?”

Ezen röhögj:

„Sherlock # e-mail 2013.06.24. 14:03

„http://www.lb.hu/…tt-ugyerol-0

Rendezzünk fogadást.”

Szerintem is X., de én ingázom a hatályossá és az érvényessé nyilvánítás között, utóbbinál mérsékelve a vételi és eladási ár közötti különbözetet.”

Mégsem megyek permetezni...
Megyek OTP papírt venni!
„
Miután a Kúria ma úgy döntött, nem nyilvánítja semmisnek a devizahitel-szerződést, meglódult az OTP részvények árfolyama.
Az OTP papírok árfolyama egyébként is pluszban volt egész nap, az ítélet közzététele után tovább emelkedett a jegyzés, 3 óra előtt 4 százalékos pluszban járt a bankpapír.

Ma délelőtt 9.40 órakor 4.620.-
délután 14.50 órakor 4.775.-
”
Hapsikám!
Nemsokára megkapod a ..., kapsz 215.990.- ot!
Itt az alkalom!
Jó nagy hülye leszel, ha nem OTP papírt veszel rajta!

(...Mivel ez visszamenőleges hatályú a banknak azt ezt meghaladó költséget vissza kell fizetnie.
Az összeg 215990 forint.)

Attika:

Remélem te is kommentálod a történteket....

egyébként meg most hova lett a Kásler-féle ítélet, azt kiküldték az uniónak, mert nem tudtak dönteni, hogy lehet-e különböző árfolyamot használni, most meg döntöttek, hogy max 1%-ot lehet...ez vicc....szinte ugyanaz volt a kérdés, minek az 1%, ha tisztességtelen a két ár alkalmazása???Akkor 1% sem lehetne!!

Na megyek... Lepermetezem a telken a vadkenderrel kevert gyomokat. Korábban gondoltam, sodrok egy stanglit... De már nem kell. Már megszívtam... Alaposan megszívtam...

Továbbá...:

„
A Kúria egyúttal kimondta azt is, hogy az ügyfél nem volt jól tájékoztatva, a szerződésből kimaradt tétel miatt. A testület az első fokon eljáró bíróságnak ajánlást tett. A Kúria arra vonatkozó szempontokat adott meg a bíróságnak - erre a konkrét és más hasonló ügyekre nézve -, hogy miről kell döntenie, miket vizsgálhat.
”
Ajánlás? Jogegység? Precedensjog? "...miről kell döntenie, miket vizsgálhat."

Ennek a tételednek a valószínűsége 1% lehet, kedves Thomas...
Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.
(Thomas Mann)
Hol itt az Állam?
Mert az enyém leesett...

Más forrásból:
„"
Kimondta ugyanis a Kúria, hogy az árfolyamrés költség a fogyasztó szempontjából és ilyen értelemben annak nincs jelentősége, hogy ennek csak banktechnikai okai vannak. Ennek a tételnek is benne kellett volna lennie a szerződésben. Ez az ok miatt azonban a Kúria nem nyilvánította semmissé az egész szerződést, hanem visszamenőleges hatállyal kiküszöbölte az érvénytelenségi okot.”"

Ez azt jelenti ebben az ügyben, hogy a középárfolyamtól plusz-mínusz fél százalékkal lehet eltérni, vagyis az eladási és vételi ár között 1 százalékos eltérés lehet. Mivel ez visszamenőleges hatályú a banknak azt ezt meghaladó költséget vissza kell fizetnie.
Az összeg 215990 forint.

Na akkor újra: a szerződés semmis ,viszont a Kúrai szerint a semmisség jogkövetkkezménye,nem az eredeti állapot visszaállítás...hanem az érvényessé tétel (árfolyamrés beleírásával)

Jogállamban csak a törvény

„A bankok és a PSZÁF szerint nagy baj lenne abból, ha tömegesen semmisnek nyilvánítanák a devizahiteles szerződéseket – és nem csak a bankok vesztenének. Ebben az esetben ugyanis alapesetben végelszámolás következne, amikor is az adósnak is meg kellene térítenie a tőketartozásának maradékát. Ez esetenként többmillió forint lehet, amire a végtörlesztést kihagyó adósoknak nincs sok tartaléka. Arra mindenesetre nincs jogi esély, hogy az adós megtartsa a házát, és a tartozás visszafizetésétől is mentesüljön.”

Utólag pótolják az árfolyamrést
A testület döntése életben tartja a szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék lehet. Erre azért van szükség, mert valóban kifogásolható, hogy a bank a futamidő alatt módosította az árfolyamrés mértékét. A hiba kijavításával azonban a szerződés teljes mértékben megfelelő.

Vigyázat!!!
A TETŐ-n (elvitelén) dolgoznak!

A HIBA kijavítása alatt a teljes fizetési kötelezettség zavartalanul folyik tovább.
Az árfolyamrés - a HIBA "kijavítása" a bankoknak utólag megengedett! - 1% lehet.

Ennek a valószínűsége 1% lehet, kedves Thomas...
Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.
(Thomas Mann)

"A thm-rendelet szerint ha kétnemű árfolyam kerül alkalmazásra, akkor az adott napon érvényes deviza eladási árfolyamon kell a folyósítást és deviza vételi árfolyamon a hiteltörlesztést kiszámolni. "

Mondjuk ezt a cikkben felcserélték szerintem , pont az a baj, hogy folyósításnál vételi és törlesztésnél eladási.

De hol van ez a THM rendeletben?Én nem találom a kétnemű árfolyamra vonatkozó részt

Hogy lehet egy ilyen szerződésbe belenyúlni?Nem az van hogy a Hpt az erősebb?Ha semmis, akkor semmis és kész vagy nem ?!

Nekem majd kipótolják kamattal, árfolyamréssel, egyéb díjakkal amik kimaradtak?!

Ezért mennyi pénzt kaptak vajon?

Szép is lenne,ha nem menne a 2. résszel a Kúria az Eu fogyvéd irány elvvel szemben..mióta lehet kiegészíteni egy fogyasztói szerződést????? :)

Utólag pótolják az árfolyamrést

„A testület döntése életben tartja a szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék lehet. Erre azért van szükség, mert valóban kifogásolható, hogy a bank a futamidő alatt módosította az árfolyamrés mértékét. A hiba kijavításával azonban a szerződés teljes mértékben megfelelő.

A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem volt egyértelműen meghatározva az összes költségelem, és az akkori THM (teljes hiteldíj-mutató) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor – a szigorúbb devizahitel-törvények meghozatala előtt – szabályos volt. A devizaátváltás költségét pedig egyértelműen az ügyfélnek kellett viselnie, és a tájékoztatás is pontos volt. A bíróság azt is megállapította az ítélet indoklásában, hogy teljesen bizonytalan, mi alapján lehetne megállapítani a szerződés semmiségét.”

Itt az ítélet: nyertek a bankok

k.m.
2013. július 4., csütörtök 14:16 |
Nem semmis a devizahitel-szerződés – mondta ki a Kúria. A döntést nagyon feszülten várták devizahitelesek tömegei, sokuk számára ez volt az utolsó remény, igaz, nem biztos, hogy a szerződések semmiségével sokat nyertek volna.

Címkékkúria, devizahitel, remény
Megszülte nagy izgalommal várt ítéletét a Kúria: nem nyilvánították semmisnek a devizahitel-szerződéseket, és nem lesz elszámolás sem. Nagy győzelem ez a bankoknak.

Na ezt nem gondoltam volna. Győzött az OTP. Azért az indoklásra nagyon kíváncsi vagyok.

Amíg a KÚRIA ítélete megszületik

(Délután el kellett volna mennem a telekre, lepermetezni a vadkender dzsumbujt. 30 ezer a büntetési tétele a NEM-irtásnak. Látom, hogy ebből ma már nem lesz semmi. Van itt "kábítószer"...)

Egy nem akárkitől (kéz alatt vett) "ajzószer" indításként.
0.
Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.
(Thomas Mann)
Thomas! Sajnos mi már elég rég politikai szürke hályogban szenvedünk. Nem látjuk tisztán az uralkodói...

1.
„A bíróság egy nagy ház, ahol a Jó harcol a Gonosz ellen, ahol meg lehet oldani a Föld összes gondját.
(Nudzsúd Ali)”
Szegény ördög, jó nagy hülye lehetett...

2.
Nincs igazság. Az igazság emberek által gyártott fogalom, egy idegen test az univerzumban. Nem létezik elvont igazság. De törvény létezik. A különbségnek nyilvánvalónak kéne lennie.
(Peter Soyer Beagle)
Hát ehhez tartsuk magunkat!

3.
„Mondjon valamit, amit erőszak nélkül meg lehet oldani! Ahhoz, hogy építhessünk, először a régit kell lerombolni, elpusztítani!”
(Agatha Christie)
Christike, hogy maga tudatlan! Hát soha nem hallott még "zöldmezős beruházásról"?

4.
Hééé! Későn Okulók!
Hogy biztosítsák vagyonukat, a gazdagok kitalálták a törvényeket, a bírákat, a guillotine-t, mindmegannyi gyertya, amelyek lángjánál a tudatlanok megégetik az ujjukat.
(Honoré de Balzac)
S lőn "világosság"...

5.
„A Gonosz megtestesülésének megsemmisítéséhez nem szükséges bírói ítélet.”
(Erich Maria Remarque)
Kocsmában két jól elhelyezett "saller" is megteszi...

6.
A törvény legyőzi a forradalmat. De a törvénytelenségből forradalom lesz.
(Liviu Rebreanu, Lenin kártyapartnere?)

7.
„Ami jó csak van az életben, az vagy törvényellenes, vagy erkölcstelen, vagy hizlal... De engem nem zavar.
Jól élek.”
(nem ismeretlen politikusok)

• a törvényellenességre van mentelmi jogom
• az erkölcstelenségért vannak irigyeim
• eszem, ha látom

8.
Ha minden törvényt betartasz, elveszted az élvezetet.
(Bob Marley)

9.
„A bűnnek Ádám volt a szerzője. Nem bánnám, ha bejegyeztette volna rá a nemzetközi szerzői jogot.”
(Mark Twain)

10.
Legalább ahhoz a jogunkhoz ragaszkodjunk, hogy egymás közt elpanaszoljuk a bajainkat.
(Liviu Rebreanu)

Miért? Te nem vagy így vele?
Az vesse rám az első követ, aki utoljára érkezik.

biztos jó teremben ülsz? Vagy az indexesek értették félre...

Az árfolyamrés költség....semmis a szerződés...élőben a díszteremből...

jujj de izgi (fel vagyok spannolva) le kell hűteni magam egy jeges teával

Eljött a Nagy Nap!
Nálunk egy újsütetű Nagy Nap lehet belőle, az USA-ban már rutin ünnepnap, a Függetlenség Napja.
A KÚRIA ma kimondja: Devizahitelben Tabula Rasa, és előjön a FARBÁVAL.

A Kúria Gfv. VII. 30078/2013 számú ügyében az ítélet kihirdetésére 2013. július 4-én, 14.00 órakor kerül sor a Kúria Dísztermében.
„
Megfigyeltem, hogy amikor ötvenszer ismételjük el valakinek, hogy megbízunk benne, az gyakran azért van, mert nem is vagyunk benne olyan biztosak.”
(Delphine de Vigan)

Mindjárt becsengetnek.

Az izgalom a tetőfokára hág. Ycal és Dr. Attika ott nyomul a tárgyalóterem bejárata előtt a tolongó TV-sek, tudósítók, újságírók, a messziről jött ember, az elvtárs Tavares elvtárs, Vivike Luxi kurtizán, és más EU-s statisztéria között. A mieink bejutottak...
A kispadon?
Sherlock pókerarccal, flegmán áztatja a lábát egy lavór hideg sörben és kivár... (Nem az a lényeg, hogy ki hal meg, hanem az, hogy mit hagy ránk.) KBS, hátradőlve a bőrfotelben, kezében fejes-vonalzó, körmöst fog osztogatni. Ha nem az lesz az ítélet, amit Ő NEM hirdetett meg előre.
Nekem már egy körmöm sincs, csak a lábamon. A többit lerágtam. KBS, hátrább azzal a vonalzóval...

Ki nyer ma?
Játék és muzsika... (Színház az egész világ, már meg van írva.)
Játsszuk el, hogy van tétje.
"Tegyük meg a téteket emberek!"

Wers, eddig sem foglakozott vele, tehát semmi változás nem lenne :-)

ha már eleve úgy állsz hozzá, hogy viccrovatként kezelnéd, szerintem még egy milláért sem fog még a gondolattal se foglalkozni