Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

• 2013.06.25. - iratismertetés 1/2

• 2013.06.25. -- perbeszédek és végzés 2/2

Köszi Dr. Attika,

Még mindig tartod a tipped?

Ezek szerint az X, már nem játszik :-)

Igen Ycal, tartom az 1 tippet. Felperes nyerni fog. Az OTP szerintem már bánja, hogy felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ha "kusba marad" és belenyugszik a másod fokú ítéletbe, akkor már senki nem beszélne róla. Most kapott a dolog olyan nyilvánosságot, hogy a többi bank is "faszol". A felülvizsgálatot javasló ügyvéd már valószínűleg nem fog kapni több megbízást bankoktól. Egyébként a bankot képviselő kolléga "perbeszéde" nagyon haloványra sikeredett.

„Ezek szerint az X, már nem játszik”
Már miért ne?

Mit csinál a többi bank?! Mi a fenéért használsz olyan kifejezést, aminek nem ismered pontosan a jelentését?

Dr. Attika:

A hülyeséget azért nehéz sokáig magyarázni úgy , hogy ne legyen feltűnő...
Szerintem az OTP ügyvédje sem hiszi el amit mond, azért beszél ilyen nyögvenyelősen....

KBS:

"Már miért ne?"

Mert vagy nyer a PITEE vagy elkaszálják....nem lehet is-is...

De lehet. Nem az a lényeg, hogy semmis-e a szerződés. Hanem az, hogy annak következtében hogyan kell elszámolni. Elég valószínű egy olyan elszámolás, amivel az adós alig nyer valamit. Akkor pedig megnyerte az érvénytelenség iránti pert - de összegszerűen vesztett a jogerős ítélethez képest.

KBS:

Lehet, hogy bennem van a hiba, de én értettem, hogy mit csinál a többi bank....(azt mondja az OTP ügyvédjére, hogy egy nagy f@sz....)

KBS:

"Elég valószínű egy olyan elszámolás, amivel az adós alig nyer valamit."

Ez melyik verzió is pontosan?

A részleges semmisség, amire tekintettel a törlesztőrészleteket is a vételi árfolyamon kell elszámolni. (Vagyis a forintban megfizetett részletek valamivel több devizát fognak érni.)
Nem elvi lehetőségről beszélek, egy ilyen ítéletünk lóg a levegőben, a bíró csak a Kúriára vár; nem nagyon hiszi, hogy az másképp döntene. (Én sem nagyon hiszem.)

Mikori az a hülye szabály?

Hmmm. 2000. augusztus. Miért kellett ez? Valami uniós direktíva félreértése? Vagy semmi félreértés, hanem megint tilos az uborkának görbülnie?

Béla! Itt már régen nem a jog "játszik". Ez a devizás manipuláció már a társadalmat veri szét. A Kúria szépen helyben fogja hagyni a Fővárosi Törvényszék ítéletét. Meg fogja állapítani, hogy az árfolyam rés költség és mivel nem lett feltüntetve a THM-be, ezért a szerződés semmis. Integrum restitutio. Nem véletlen, hogy Csányi bankja lett erre a szerepre "kijelölve" és nem egy külföldi "leány".

KBS:

"A részleges semmisség, amire tekintettel a törlesztőrészleteket is a vételi árfolyamon kell elszámolni."

OK,

Már csak azt lenne jó megtudni, hogy az "eladási" árfolyamból, hogyan lesz "vételi" árfolyam...

Kiveheti az "eladási" szót, de nem egészítheti ki a "vételi" kifejezéssel a kikötést....

Ha pedig nem egészíti ki akkor nem lesz egyértelmű a meghatározás...

KBS:

"A részleges semmisség, amire tekintettel a törlesztőrészleteket is a vételi árfolyamon kell elszámolni."

OK,

Már csak azt lenne jó megtudni, hogy az "eladási" árfolyamból, hogyan lesz "vételi" árfolyam...

Kiveheti az "eladási" szót, de nem egészítheti ki a "vételi" kifejezéssel a kikötést....

Ha pedig nem egészíti ki akkor nem lesz egyértelmű a meghatározás...

Emlékszik még valaki a boldog békeidőkre, amikor még nem volt deviza vételi-eladási árfolyam, csak deviza árfolyam?
(kötött deviza gazdálkodás úgy tizen valahány éve)
Az export után beérkezett devizát a MNB leváltotta egy adott árfolyamon, az importhoz szükséges devizát pedig ugyanazon árfolyamon konvertálta a MNB.
http://fn.hir24.hu/…zaarfolyamok

Dr. Attika

írta, hogy a Kúria jóváhagyja majd a döntést, mert az árfolyamrést nem számolták bele a THM-be...

én úgy tudtam, hogy pont ez a baj, illetve pont ezzel állnak ellentmondásban, ugyanis a THM-be beleszámolták, viszont tételesen nem tüntették fel...

Na most ez nyilvánvalóan egyértelműsíti, hogy az árfolyamrés az OTP szerint költség, hiszen ők maguk is beleszámolták a THM...ami ugye az összes költséget mutatja...azaz a Hpt. szerint külön, tételesen is fel kellett volna sorolni...

Ezen nincs is mit vitatkozni, nem is értem, hiszen maga az OTP is költségnek tekintette az árfolyamrést...

Nem ilyen egyszerű! Nem tudom elismerte-e, hogy beleszámolta-e a THM-be.
De az biztos, hogy beleszámolta minden bank.
Mivel a képletben 4 adat van. Hitelösszeg, törlesztő, futamidő, THM. A jogszabály pedig kimondja deviza alapú hitelnél forintban kell számolni.
És mivel minden bank vételi/eladási árfolyamokkal számolt a kölcsönszerződések szerint, ezért nem tudta nem beleszámolni. Mivel minden költség bele van építve a törlesztőrészletbe!

Vegyük hitelesnek a Kúria ügyleírását:
http://www.lb.hu/…tt-ugyerol-0

Ebből az derül ki, hogy az árfolyam rést nem számolták költségként és a THM-ben sem szerepeltették.

Ebben amit linkeltél nincs szó arról, hogy a THM-ben nem szerepeltették!
És mégegyszer mondom, nem tudták nem szerepeltetni.
A hiba az, hogy nem nevesítették mint költséget és nem határozták meg az értékét.

Magyarul, mivel a költségek szerepelnek a törlesztő részletben ezért a THM-ben is. Ami benne van a törlesztőrészletben az költség, ezért van a képlet igy kitalálva, hogy a THM része lesz. Persze lehetnek olyan költségek amik nem jelennek meg a törlesztőrészletben, azaz a THM-ben sem. Ezért kell ezeket is külön feltüntetni. Ez a Hpt 213§ (1)/b/
A /c/ pont pedig az összes költséggel foglalkozik, aminek részhalmaza a /b/ pont.

Attika:

" A szerződés nem rögzíti a pénzügyi intézmény által a THM kiszámításakor a felek által nem vitatottan figyelembe vett árfolyamrés mértékét."

Ez a mondat nem azt mondja, hogy figyelembe vette az árfolyamrést, csak a konkrét %-os értékét nem tüntette fel?

Szia Ycal itt is :)

Egy rugóra jár az agyunk :)

Lehet, hogy az OTP azt nyilatkozza, hogy figyelembe vette az árfolyamrést, de valójában nem vette figyelembe. Ez egy elbujtatott költség, ami neki a hab volt a tortán. Ha úgy tetszik az extraprofit. Most meg arra építenek, hogy a jogászok nehezen birkóznak a banküzemet modellező számítási eljárásokkal, az ügyfelek meg még kevésbé értenek hozzá.
Az a képlet, ami a THM számítására van feltüntetve a szerződésekben egy jelenérték számításra vonatkozó képlet, amibe a THM, egy bemenő adat. Az arra szolgál, hogy azzal kiszámolja a bank, hogy, ha megemeli a kamatot, vagy a THM-et (mert végülis az is csak egy gazdasági döntés, hogy mit nevez kamatnak és mit egyéb költségeknek)akkor mennyivel emelkedik a törlesztő részlet. A THM mértéke nem számítás, hanem a bank döntése alapján adódik. Ha emeli, akkor emelkedik, ha csökkenti, akkor csökken. Azzal kell elszámoltatni, hogy nem önkényesen emelte-e, illetve konkrétan milyen költségelemek alkotják. Ehhez meg elég az összeadás szabályait ismerni, nem kell ehhez semmilyen képlet.

Guba: Nem arról a képletről beszélek!
Hanem a 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletben levőről!

Ha nem ezzel számol akkor a Hpt213§ (1) /b/ pont alapján is semmis :D