Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Itt fent van a képlet az 5. számú melléklet, ha egy "egyszerű" deviza alapú hitelről beszélünk.

http://www.fogyasztok.hu/…zzetetelerol

És ez nem jelenérték számítás, hanem egy matematikai számsor összegzése.

Nincs benne semmilyen kamat, vagy költség. Egyszerüen csak a törlesztőrészlet, ami már tartalmazza a költségeket. A törlesztőrészletet meg kiszámolják pl annuitással.
Azaz nincs olyan, hogy nem számolunk bele valamit, mert ha nem számolják bele, azt nem is fizeted ki!

Attól függ, hogy a törlesztő részlet számításánál vételi vagy eladási árfolyamot használtak a forintosításhoz...nálam pl ahhoz is a vételit, ezért az árfolyamrés nincs benne a THM-ben sem...az OTP állítólag a THM számításnál a törlesztő részletet már eladási árfolyammal számolta, a tőkét pedig vételivel, ez azt jelenti, hogy az árfolyamrést a THM-be is beleszámította!

Tician: Akkor nálad nincs árfolyamrés sem :) Ezért nem számolják a THM-be helyesen.

De ha a szerződésben vételi/eladási van, akkor azzal kell számolni. Hiszen mind a négy adat (hitelösszeg, törlesztőrészlet, futamidő, THM) kötelező a kölcsönszerződésben a Hpt alapján.

Ebből az egy ismeretlenes egyenletből ki tudod számolni a THM-et is, meg bármelyik másik értéket is négy paraméter ismeretében. Ha adott a hitel összege, a törlesztőrészlet összege, száma, a futamidő, akkor a THM értékét tudos kiszámítani. Ha meg a THM-et adod meg, akkor a törlesztő részletet is ki tudod számolni belőle a többi adat ismeretében.
(ez egyébként egy jelenérték számítás, de nem akarok vitatkozni veled, mert te biztos sokkal jobban tudod)

H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel,

Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege,

m: a törlesztőrészletek száma,

tk: a k-adik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: a THM értéke.

Igy van, bármelyik paramétert beírva ismeretlenként, kiszámolható.

A jelenérték számítása is így működik ebben igazad van.
Ugyan ez a képlet, csak a változok nevei mások.

De még mindig nem értem, akkor, hogy érted azt:
"Lehet, hogy az OTP azt nyilatkozza, hogy figyelembe vette az árfolyamrést, de valójában nem vette figyelembe."

Mert a rendelet eléggé egyértelmű. Egyféleképpen lehet kihagyni a számításnál az árfolyamrést, ha fiktiv törlesztővel számolsz. De ugye akkor nem a képlet alapján jársz el, azaz Hpt213§ /b/ alapján semmis.

Bocsánat, hogy laikusként belekérdezek. Ha semmisek ezek a szerződések, akkor mi lesz a következménye? Mert a hitelt megkapták, elköltötték.

Szerény véleményem szerint egyébként elvárható egy állampolgártól, hogy gondolja meg, milyen szerződést köt.
Mikor sokkal alacsonyabbak voltak a törlesztőrészletek, mint ha forintban vette volna fel, akkor jó volt a szerződés és nem volt semmis? Most, amikor sokkal magasabb lett a törlesztőrészlet (és ezt látni kellett előre, vagy legalábbis számolni vele!!!), akkor nem jó? Akkor fizesse meg a kockázat következményét az összes többi állampolgár?

Elnézést, de én ügyelek a pénzemre, számolok, beosztom, gondos vagyok és ha ilyen szerződést látok, egyszerűen nem veszem igénybe, mert tudhatom, hogy az árfolyam változik.

Akkor más miért nem tudja/tudta ezt tenni?

Vannak önhibájukon kívül szegény emberek, akik például elveszítették a munkájukat. Miért nem azokon segítenek és miért azokon, akik felelőtlenül pl. autóra vettek fel devizahitelt?

Tudom, hogy most mit kapok itt, de vállalom a véleményemet.

Senki nem azért perel, hogy ne kelljen visszafizetni a kölcsönt! Ilyet a bíróság sem mondana ki, vagy te így gondoltad? A biróság meg fogja állapítani mi a tisztességes összeg. Ha semmis, akkor azt az összeget veszi, amit átutalt neked a bank alapul és ráteszi a jegybanki alapkamatot, majd kivonja belölle a befizetéseket szintén jegybanki kamattal.

Nagyságrendileg mondom. 10 éves hitel 6.600.000 Ft
4 évig fizetve a követelés jelenleg 9.500.000 Ft.
Ha bíroság semmiséget mond ki az összeg lesz 3.000.000 Ft.

Egyébként az meg butaság, hogy kedvezőbb volt. Ezért:

"Kénytelen vagyok kitérni arra az idétlenségre, amit több ítéletben már olvastam: „Jól is járhatott volna”. Ez nem igaz. Aki tisztában van a CHF természetével, a magyar gazdaság állapotával és a szerződés tartalmával, az nem mondhat ilyet, mert:

1. A CHF csak rövid távon ingadozik, hosszú távon stabil erősödő trendet mutat a forinthoz és minden máshoz képest.
2. A rövid távú ingadozás előnyeit alperes egyoldalú alakító joga /kamatemelés/ gyakorlásával bármikor kompenzálni tudja, azaz elvonhatja a nyereséget. Ez a 2008-as év folyamán be is következett: A CHF jegybanki alapkamatának 2008 óta történő drasztikus csökkenésével /jelenleg gyakorlatilag 0/ ellentétben az alperes által is alkalmazott kamat éppen hogy nem csökkent, hanem jelentős mértékben emelkedett."

És akkor arra még ki sem tértünk, hogy a törlesztő emelkedik, de a tőketartozás is! Forint hitelnél nincs ilyen. Egyébként a kölcsönszerződés sem tér ki rá!

Könyv!

Nem érti a lényeget, nem arról van szó, hogy nem akarják visszafizetni a hitelt, stb...stb..

Az írományát kikérem magamnak, és most azonnal kérjen elnézést...:"amikor alacsony volt a törlesztő akkor jó volt"...haha..

Nem ezzel van a baj, még egyszer röviden próbálom elmagyarázni, hogy minden 'ilyen' megértse!

Tfh. kezdetben valaki 30 ezret fizetett, most azt halljuk, hogy 70 ezret fizet...na most ez nem stimmel, ehhez az kellene, hogy az árfolyam több, mint kétszeresére emelkedjen, ugyanis a báziskamat 0-ra csökkent, a törleszti részletet összességében csökkenti. Ez evidens! A CHF minimuma kb 140 forint körül volt, ennek a kétszerese 280, amennyi a mai napig nem volt...a törlesztő részletek mégis több, mint kétszeresére emelkedtek...

Az én szerződésemben sem kamat, sem CHF összeg nincs feltüntetve, át is vertek, alapból 10 ezer forinttal kevesebbet folyósítottak, és a 2,5% kamat helyet (mert báziskamatként csak ez szerepelt a szerződésben, persze nem így, hanem CHF LIBOR-ként), na most ebből lett 17% az első törlesztésnél...de hogy hogyan arra a bíróság előtt sem tudtak magyarázatot adni, ahogy arra sem, hogy miért hiányzik 10 ezer forint stb...

A dolog erről szól kedves Könyv!

Ezek után nem kérünk a további hasonló véleményekből, főleg akkor, ha valaki azt sem tudja miről beszél!!!

Még egy rövid észrevétel:

"Elnézést, de én ügyelek a pénzemre, számolok, beosztom, gondos vagyok és ha ilyen szerződést látok, egyszerűen nem veszem igénybe, mert tudhatom, hogy az árfolyam változik.

Akkor más miért nem tudja/tudta ezt tenni?"

Te valószínűleg nagyon inteligens ember vagy. Sajnos én nem voltam ennyire. De a bíróságok is hülyék ez nyugtat, hiszen látod ők sem tudnak dönteni. Lásd pl:
Pitee vs OTP 1fok vs 2.fok. De a kúria sem határozott.
Szerinted ezek alapján egy laikustól (fogyasztótól), hogy várható el, hogy átlássa?

„A CHF csak rövid távon ingadozik, hosszú távon stabil erősödő trendet mutat a forinthoz és minden máshoz képest.”

Az euróhoz képest pont igyekszik pariban lenni, 2006-ban meg bőven úgy volt hogy akkor - de legkésőbb '14-ben bevezetjük az eurót.

„A rövid távú ingadozás előnyeit alperes egyoldalú alakító joga /kamatemelés/ gyakorlásával bármikor kompenzálni tudja, azaz elvonhatja a nyereséget. Ez a 2008-as év folyamán be is következett: A CHF jegybanki alapkamatának 2008 óta történő drasztikus csökkenésével /jelenleg gyakorlatilag 0/ ellentétben az alperes által is alkalmazott kamat éppen hogy nem csökkent, hanem jelentős mértékben emelkedett.”

Azért 0 a kamat, mert gyakorlatilag nincs kockázata, ennek megfelelően növekedett a beszerzési ára, az ügyfélnek egyszer kellett váltania, a banknak meg minden részlet visszafizetésekor(ha swap volt, de többnyire az). Utóbbi periódusát meg csak a treasury tudja.

„És akkor arra még ki sem tértünk, hogy a törlesztő emelkedik, de a tőketartozás is! Forint hitelnél nincs ilyen. Egyébként a kölcsönszerződés sem tér ki rá!”

Pontosan, a forinthitelnél nincs ilyen, ezért volt kétszerannyi a kamata, ezért szarta le mindenki hogy ott csak kamatkockázat van. A kölcsönszerződés arra sem tér ki, hogy mi van ha lízingeled a házat.

„De a bíróságok is hülyék ez nyugtat, hiszen látod ők sem tudnak dönteni. Lásd pl:
Pitee vs OTP 1fok vs 2.fok. De a kúria sem határozott.
Szerinted ezek alapján egy laikustól (fogyasztótól), hogy várható el, hogy átlássa?”

Ez hatalmas ferdítés. A bíróságok a vételi és eladási árfolyam közötti különbség költség-jellegéről nem nagyon tudnak dönteni, ez pedig a visszafizetendő kölcsön jövedelmezőségére nincs túl nagy hatással, csak az adósok ezzel a kiskapuval szeretnének előnyösebb helyzetbe kerülni az árfolyamváltozás tekintetében.

besszerita

igen! akkor'ilyen'...

ha CHF árfolyama emelkedik a forinthoz képest, az azért magával vonja a CHF kamat csökkentését, vagyis a CHF alapú kölcsönök kamatát az eredetihez képest is csökkentenie kellett volna a bankoknak..

Ha a CHF gyengült volna, aminek valljuk be még az óvodás is tudja, hogy nem sok esélye volt, akkor pedig a svájci jegybank a CHF gyengülése miatt emelte volna a CHF alapkamatot, erre a mi kedves bankjaink kétszer annyit emeltek volna, nehogymár elessenek a bevételtől...szóval mindkét esetben az adós bukott volna

Aki nem ért hozzá, az maradjon csöndben..nincs olyan, hogy lett volna, stb...nem is CHF ingadozása a lényeg, ha a bankok betartották volna a szerződésben foglaltakat és a kamatot csökkentik a CHF alapkamattal, akkor nem lenne 3szor annyi a törlesztő részlet, sőt a rövidebb futamidejű hitelek nagy része már le is zárult volna árfolyamváltozással együtt, ugyanis ha nincs kamat, gyorsan fogy a tőke..

ennyi..

aki nem érti mi a probléma, kérdezzen, vagy maradjon csendben

Tician!

Kérjen a .... elnézést!

Tudomásul kellene venni, hogy másnak más a véleménye.

Egyébként pontosan tudom, miről beszélek.

Emlékszem a renszerváltásra, amikor mindenki arról beszélt, hogy saját magunk kell, hogy feleljünk a döntéseinkért, tájékozottabbnak kell lennünk, stb. stb. Nem az állambácsitól kell mindent elvárni.

Azt hiszem, sokan elfelejtették ezt.

Kérjél!!!!

Nem értesz hozzá!!!Fogalmad nincs, hogy mi a problémám a kölcsönszerződéssel...ha a bank azt kéri amiben a szerződésben megállapodtunk, akkor már 2 éve lezártuk volna a szerződést árfolyamváltozással együtt...és egy szót sem szóltam volna...nem értesz hozzá, és fogalmad nincs, hogy mi a probléma

Sherlock: Nem igazán tudom értelmezni a hozzá szolásodat.
Mert:
A tözsdei ügyletek nem lehetnek egy kölcsönszerződés részei, nem a Hpt szabályozza. Márpedig ezek kölcsönszerződések.
A kölcsönök forrása nem része a kölcsönszerződésnek. Ezzel kapcsolatosan üzleti titokra hivatkoznak. Nem is értem akkor miért tartozik rám, hogy ő milyen áron szerzi be. Ez az ő kockázata.

A kiskapu is hülyeség. ha valami jogszabályellenes, akkor az az, pont.
Egyébként a saját szerződésemben a Hpt 213§ a,b,c,d,e pontja alapján semmis. Azaz nem kiskapu, hanem szar szerződés.
Pl:

• Leírja a bank mennyi a kölcsön, de szerződés alapján az nem számolható ki.
• meghatároz egy THM-et, de nincs köze a valósághoz.
• Költségeket többet sem tüntet fel (nem csak árfolyamrés)
• Törlesztőrészlet nem stimmel, nem annyit von a valóságban....
• Egyoldalú szerződésmodosítás nincs meghatározva pontosan és érthetően.

Ezekből több ténykérdés, nem pedig érv.

Gyakorlatilag szinte az összes kötelezően előirt adatnak, aminek szerepelnie kéne a szerződésben, vagy nincs vagy hiányos...

Kedves Könyv és besszerrita!

Nem az a kérdés, hogy miért vette fel az adós a devizahitelt, hanem az, hogy forinthitelt magas kamatra felvett volna-e....

A válasz egyértelmű nem.....miért nem , azért mert azt túl drágának találta.
(A bank pedig ült a forintforrásain és nem tudta kihelyezni, mert a kutyának sem kellett...)

"Ha most másképp alakult volna az árfolyam, akkor senki sem panaszkodna?"

Sőt akkor sem panaszkodna senki, ha a bank , mint professzionális pénzügyi szolgáltató nem él vissza a hitelfelvevő bizalmával és nem az sulykolja az emberekbe, hogy:

"nem várható 10-15%-nál nagyobb árfolyamváltozás"

Az adós számolt ezzel a változással és nem panaszkodott mikor 160 HUF-ról lement 145 HUF-ra az árfolyam, mert benne volt a vállalt sávban...
Akkor sem panaszkodott, mikor 180 HUF volt az árfolyam, mert azt is vállalta....

De 230 HUF-os árfolym , már nem 15%-os emelkedés....

Hülye volt az adós, hogy megbízott a bankban?
A válasz igen.

Sokan feltehetnék maguknak a kérdést, a bank félretájékoztatta az ügyfelet, esetleg tisztességtelen piaci magatartást folytatott?

Gondolom a 2008. évi XLVII. törvényt nem kell bemutatni ajánlom a 3-as 6-os 7-es paragrafusokat...

De vegyünk egy másik példát:

Vesztek egy hőlégkeveréses sütőt a konyhába....csilli-villi de nem 200.000 HUF-ba kerülő BOSCH, hanem 100.000 HUF-ba kerülő (NO Name, vagy ismeretlen márka).

Az eladó azt mondja,hogy ez ugyan olyan jó csak egy kicsit többet fogyaszt , jobban átmelegedhet az oldala mint a drágábbnak, de minden előírásnak és EU szabványnak megfelel, csak itt nem kell a "márkát" megfizetni.

A tűzhely fél év múlva meghibásodik és kiég a lakás miatta, kiderül, hogy mégsem megfelelőek a gyártása során felhasznált alkatrészek, kábelek, stb.

Visszamentek reklamálni.

Az eladó a következő kérdésekkel fogad:

Az olcsóbbat választotta elmondtam, hogy jobban melegszik, mint a másik.....

Miért nem hozta vissza 4 hónapja, mikor még nem romlott el, mért csak most jön számon kérni?

Ha most másképp alakult volna és nem hibásodik meg, akkor is visszajön panaszkodni?

A BOSCH márkájút is megvehette volna jóval magasabb áron akkor. miért nem azt választotta?

Gondolom ti ez esetben is a kereskedővel értenétek egyet.....

besszerrita: Erre én is tudok válaszolni.
Addig ami valami úgy múködik ahogy kéne általában az ember nem kezd el nyomozni.

Gyanítom, te is (elnézést ha nincs autód) Ha beviszed szerelni az autod és minden rendben, nem fogod kielemezni, hogy kell motorgenerált csinálni. De ha elhozod és beáll a motor valószínüsítem utána járnál, hol hibáztak.

Sherlock:

"Az euróhoz képest pont igyekszik pariban lenni"

Én úgy tudom, hogy ki sem lehet robbantani az 1.2-es keresztárfolyamról.....2008-ban még 1.6 felett volt....ez aztán a pari :-)

Te nem tudod, ez a lényeg...

és nem is a 10-15% árfolyamsáv a lényeg, lehetett volna több, is ha a kamatot is a szerződésnek megfelelően alakítják, azaz 0-ra csökkentik...nem lenne semmi baj...csakhogy érdekesen az árfolyamváltozás beszedését a szerződésnek megfelelően kivitelezik, a kamatváltozást meg valahogy épp ellenkezőleg!

A másik meg az, hogy pl az én szerződésemben az van, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az ügyfél vállalja..

Ez eddig rendben is van, a probléma az, hogy amennyiben a bank nem igazolja a CHF forrást és a valódi átváltásokat, akkor nincs értelme az árfolyamkockázat kifejezésnek, illetve annak van, csak éppen nem merült fel, ha nincsen CHF forrás..innentől kezdve azt is jogalap nélkül követeli!

besszerrita: Szerintem érthetően leírta Ycal is.
Ilyen a piac, ha akarsz TV-t venni van több márka és a márkán belül is több típus.
Régen volt olyan, hogy 1 féle TV volt aztán vagy veszed vagy nem....
De akkor is ha megvetted és rossz volt nem az ügyfelet hibáztatták!

Sherlock:

Azért 0 a kamat, mert gyakorlatilag nincs kockázata, ennek megfelelően növekedett a beszerzési ára, az ügyfélnek egyszer kellett váltania, a banknak meg minden részlet visszafizetésekor(ha swap volt, de többnyire az). Utóbbi periódusát meg csak a treasury tudja.

Ez mind szép és jó.....de miért kellett a kockázatos swap a kockázatmentes jelzáloglevél helyett?
(Ott ugye megegyeznek a lejáratok, nincs megújítási rizikó)

Csak nem a bank akarta maximalizálni a profitot, hogy az esetleges kamatkülönbségen még keresni tudjon?
(ha nyerünk , megtartjuk, ha bukunk átterheljük....ez a tuti biznisz..)

Igaz ez a swap-olás odavágott a Hpt.-ben megkövetelt lejárati összhangnak.....de arra úgyis mindenki nagy ívben tesz :-)

besszerrita: Az a baj, hogy a hátrányát elhalgatták.
Ezen kivűl a termék nem felel meg a jogszabályoknak...

besszerrita # e-mail 2013.06.26. 12:29

Még mindig azt kérdezem miért nem a biztosabbnak látszó de drágább hitelt vetted fel!

Mert nem volt választatás, úgy alakították a forint hiteleket, hogy még véletlenül se tudjál megfelelni.
Csak a devizaalapút nyomták ész nélkül, lásd Raiffeisen reklám, babababababa......
Ok mi hülyék voltunk, hogy felvettük, de mi van az önkormányzatokkal, egyházakkal, ott se volt egy épeszű aki nemet mondott volna rá?
Ők miért lettek megszabadítva hitelektől? Miért mi kisemberek fizetjük meg az ő adósságait is?

besszerrita: Akkor te okos voltál, mi meg hülyék.
Legalábbis a hitelezéshez.

Ennyi, így megfelel? Szerintem nincs olyan ember aki mindenhez ért. Ezért hívják lakossági fogyasztási kölcsönnek.

Nem érted? A bankokban voltak olyan kikötések, ami miatt fel se lehetett venni a forint alapú hitelt.
Légy büszke magadra, és örülj, de ne a más kárán!